Nemzeti Ujság, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-05 / 172. szám
iß^.PÉUfJÚlSP IKtOMft :v f'. . -U .. Ara 2 korona* a • HI. ávf. fost, se. NEMZETI ÚJSÁG I Hl— ........—■" III. ........................................ .1 n—— — i. ■ — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Előfizetési ár: Egész évre 440 kor., félévre 220 kor., Honvéd utca 10. Telefon: 127—46, 127—47, 127—48. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám 127—49 és József 65. Reklamáció: 19—25 száza. 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Magaszág az európai politikában Olyan helyről, amely az általános külpolitikai helyzetet közvetlen közelről ismeri és elfogulatlanul szemléli, kaptuk az alábbi mindenesetre megszívlelendő érdekes sorokat. Akik arra számítanak, hogy Európa mostani politikai helyzetében hamarosan változás fog történni, megfeledkeznek arról, hogy a győztes hatalmak — úgy a nagy-, mint a kis-antanthoz tartozók — ezidőszerint még egymásra vannak utalva. A helyzet egy év óta nem sokat változott, mindössze azok az ellentétek domborodtak ki élesebben, amelyek Anglia és Franciaország között a németországi és kis-ázsiai kérdésekben fölmerültek. Azonban egyelőre kizártnak tekinthető, hogy Európa két vezető hatalma megszüntesse a közös együttműködést. Páris és London addig váltogatják a jegyzékeket, míg végül kompromisszumos megoldásra jutnak az aktuális kérdésekben. A felsősziléziai kérdés minden kiélezettsége ellenére kétségtelennek tartjuk, hogy a legfőbb tanács legközelebbi ülésén a résztvevők már meg fogják állapítani a szövetségesek egyetértését. Ugyanez várható a görög-török kérdésben is. A magyar közvéleménynek tisztában kell lennie azzal, hogy a nagyhatalmak, bármily ellentétesek is az érdekeik, európai kérdésben — belátható időkig — nem fognak egymással szembe kerülni. Csak a japán-amerikai-angol probléma megoldása után lehet szó új hatalmi csoportosulásról és külpolitikai orientálódásról, amire egyébként néhány hét előtt Lloyd George is célzott. Az európai politikát legközelebbről Oroszország talpraállása fogja érinteni. A szovjetrendszer bukása után az antant kénytelen lesz revideálni mindazokat a szerződéseket, melyekben Oroszország megkérdezése nélkül orosz területekről és érdekekről történt elhatározás. Nem képzelhető el oly orosz kormány, amely számon ne kérné az antanttól az Oroszországgal kötött háború előtti megállapodásokat, elsősorban a Kis-Ázsiára és a Dardanellákra vonatkozó egyezményeket. De bármily gyorsan bekövetkeznék Leninték végleges bukása, évek fognak elmúlni, míg Oroszország abban a helyzetben lesz, hogy jogos kívánságait érvényesíthesse és volt szövetségesei részéről ért sérelmeit reparálhassa. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a magyar kérdésnek sem Anglia, sem Franciaország számára nagyobb jelentősége, sajnos, nincs. Az európai antant-hatalmak közül csupán Itália az, amelynek Magyarországgal kapcsolatban közvetellenebb politikai érdekei vannak. Olaszország azonban részint belső helyzete miatt, részint háborús tartozásai következtében, amelyek Damoklesz kardként függenek államháztartása fölött, aktív külpolitikára ezidőszerint nem képes és szintén kénytelen a bekövetkezendő új alakulásokat várni. Az antant Magyarországot a három szomszédos hatalomra, az úgynevezett kis-antantra bízta. Ha nekünk valami isteni csodából milliós hadseregünk támadna, megfelelő fölszereléssel és régi határaink visszaszerzését kísérelnék meg, biztosak lehetnénk, hogy a nagyhatalmak egyike se fog beleavatkozni küzdelmünkbe. Ezt tudják Prágában, Belgrádban és Bukarestben s ezért léptek egymással védőszövetségbe. Mi viszont tudjuk, hogy a román nem bízik az oroszbarát csehben, a szerb pedig gyűlöli a románt. A szövetséget köztük csak a zsákmányhoz való görcsös ragaszkodás és az a félelem hozta létre, hogy külön-külön nem lesznek elég erősek megtartani szerzeményeiket. Magyarországgal szemben a kis-antant szövetsége egyhamar nem fog felbomlani, ellenben már most megállapítható, hogy a nagy-antant irányában nem egységes az álláspontjuk. Ebből joggal lehet következtetni arra, hogy amint végleg megszűnik a három nyugati nagyhatalom kooperációja és új csoportosulás következik be, a kis-antant országai is a maguk érdekei szerint fognak egyik vagy másik csoporthoz csatlakozni. Ez lesz az a pillanat, amikor Magyarország is a maga érdekei szerint orientálódhat. - ■ ' / ---------------------- ~ Könyvek körül / r / Don Juan utolsó éjszakája (Rostand poszthumusz drámai költeménye) A most lezárult francia színi évad erős viszszatérést jelent a sokat ócsárolt, de azért mindig vissza- visszasajgott romantika felé. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egyszerre három Don Juan-drámája is van a francia irodalomnak. Henri de Regnier kedves Sganarelle-komédiáján kívül, a legnagyobb sikerek diadalmas hősének, Bataillenek színes, pompás beállítású Don Juan-drámája mellett a romantika atyamesterének, Edmond Kostanának is előkerült egy drámai költeménye, amelynek hőse az összes világirodalmi tárgyak közt is legromantikusabb DonJuan. Érdekes, hogy Rostand, akinek irodalmi hagyatékában csaknem teljesen kidolgozott két felvonással és töredékes előjátékkal akadtak rá erre a műre, kevésbbé romantikus szellemben fogja meg a tárgyat, mint Bataille. Bataille a romantikus Don Juan-monda fejlődését mutatja be a halottnak hitt Don Juan szeme láttára, aki maga szemléli végig, hogy válik eleven valóságból mondává. Rostand ellenkezőleg lerontja, megtépi, a mondát kiforgatja romantikus illúzióiból Don Juant, hogy végre egészen csupaszra vetkőztetve a bábszínház furcsa marionettjévé kárhoztassa. Rostand drámai költeménye ott kezdődik, ahol a monda első drámai feldolgozása Tirso di Molina darabja végződik. A komtár szobra már viszi le Don Juant a pokolba, aki azonban még tíz évre visszakönyörgi magát az ördögtől, mert végig akarja szeretni a földön mind az ezerhárom nőt, akik a monda szerint híres lisztáján szerepeltek. A tíz év lejár és az ördög eljön Don Jüanért, de mielőtt elvinné a pokolba, teljesen meg akarja alázni. Azért felidézi az ezerhárom nő árnyát, akik közül azonban egyet sem ismer már fel a szerelmek hőse. Az ördög azután sorra lerontja Don Juan minden illúzióját. Bebizonyítja neki, hogy nem ő volt a hódító, hanem őt csalta tőrbe az asszonyok ravaszsága. Megcsalták a csókok, megcsalták a könnyek. Minden árny egy-egy könnyet ejt Don Juan kelyhébe és minden könny hamis gyönggyé fagy. Csak egy igaz gyöngy van, a Fehér Árny könnye. Ez az egyetlen nő szerette igazán Don Juant, aki azonban még a nevét sem jegyezte fel egyetlen, őszinte szerelmének. Mindezt persze színesen és romantikusan tálalja fel Rostand, csak a felfogás mondaromboló, a külső tonna vérbeli romantikus, mintha csak Shawból gyúrtak volna valamit Rostandba s a drámát tulajdonképpen Shaw írta volna, de Rostás,íí nyelvén. Mert a nyelv a Cyranóból és a Sasfiókból jól ismert ötletes, fordulatos, zengő francia nyelv, apompásan ütemezett alexandrinus tiszta csengésű szikekkel, amely oly kitűnő fordítóra lelt nálunk Ábrányi Emilben. Most a posthumus Rostand-dráma is megjelent magyar nyelven az ügyesen összeállított Géniusz-könyvtárban. A fordítás nehéz munkája Kállay Miklós műve, Nagyitok koldusai. (Szerelembenyiné Móczár Jolán regénye.) Két szerelmes szív története, e ki ket elver, eltép egymástól az élet. Belepodyfidnak egy népeket, letipró vihar forr gatagába, amely keserű és megrázó trai góniák során fosztja ki őket minden ki Kincsüktől, minden képzelt boldogságuktól. Reményeiktől, álmaiktól megrabolva, mint két megtört koldus kerülnek össze, hogy a szívüknek újra fellobbanó régi lángjával melegítsék be korán őszbe hajlott napjaikat. Ez a regény foglalata. Zsarnóczay, a vidék tespesztő levegőjébe került tehetséges fővárosi ember hűtlen lesz gyermekkori szerelméhez s talán kissé ambícióitól is fűtött szerelemre gyulát a milliomos Kádár különös báju, férfias jellemű leánya iránt, aki első vőlegényét hűtlenségen éri. De lélekben Zsarnóczay is hűtlen lesz milliomos menyasszonyához, mert szive igazában mégis első szerelméhez, a szőke haju Csillához húzza. • Csilla esküvője után Zsarnóczay menyasszonya. . véletlenül tanúja lesz, amint vőlegénye régi kedvese emlékét némán megsiratja. Éppen olyan megcsaltnak érzi magát, mint első ízben s dacos lelke elfordul a férfitól, akiben szinte az egész férfinemet álnoknak és önzőnek látja s ezt a keserű érzést viszi be most már boldogtalan, házasságába. Ez a regény érdekes lélektani fordulópontja. Ami még ezek után történik: a világháború kitörése, Csilla férjének halála, Zsarnóczay hosszas fogsága és visszatérése akkor, amikor itt már halottnak tartják s felesége újra férjhez ment s találkozása végül első szerelmével, Csillával inkább csak a szentimentális lelkek számára való kikerekítése a mesének, amely mindvégig érdekes, biztos kézzel szőtt és eleven rajzokban, finoman és karakteresen megmintázott alakokban gazdag. A vidéki élet érdekes, itt-ott kissé ironikus rajza szintén a regény dicséretreméltó tulajdonságai közé tartozik. A gazdag leírások szép nyelve, és sokszor megkapó drámaisága, s az egészen átborongó finom szentimentalizmus kedves olvasmánnyá, teszi ezt aszép regényt, amely a Légrády-testvérek kiadásában, igen tetszetős köntösben jelent meg. ❖ Paul Reboux: A zászlók (Les Drapeaux). Ennek a francia regénynek, amelyet a németek még náluk is Ausztria nem küld katonai csapatokat Kgugat-vasparország megszállására Nagyobb számú csendőrség kiküldését tervezik Bécs, aug. 4. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Bécsben ma olyan hírek terjedtek el, hogy az osztrák kormány, mellett működő szövetségközi katonai misszió, lépéseket tett a nyugatmagyarországi határon történt állítólagos csapatösszevonások miatt. Hivatalos helyről szerzett információk szerint ezek a hírek ilyen formában nem felelnek meg a valóságnak. Csupán arról van szó, hogy a bécsi hadügyminisztérium altisztek számára iskolát rendezett be Bécsben, Grácban, Linzben és Innsbruckban. A szövetségközi katonai bizottság a st.-germaini békeszerződésre való hivatkozással állást foglalt az iskolák felállítása ellen és kényszerítette az osztrák kormányt, hogy azokat szüntesse be. A katonai bizottság egyidejűleg lépéseket tett a katonai hadgyakorlatok ügyében is, amennyiben tudatta, hogy az osztrák haderő csapatgyakorlatai legfeljebb egy zászlóalj keretére szorítkozhatnak. Az osztrák kormány ez ellen a rendelkezés ellen a nagykövetek tanácsához fordult orvoslásért. Ami a nyugatmagyarországi határon való csapatösszevonásokat illeti, az osztrák hadügyminiszter kijelenti, hogy ilyen katonai intézkedés nem történt, a kormánynak azonban kötelessége a határ védelméről gondoskodni. Ebből a nyilatkozatból nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi a szándéka az osztrák kormánynak. Illetékes helyen még kijelentették, hogy a kormánynak egyáltalán nem szándéka Nyugat-Magyarországot katonai csapatokkal megszállani, mindössze arról van szó, hogy a rend és nyugalom fentartására nagyobb csendőralakulatot küldenek Nyugat-Magyarországra. Ez az intézkedés állítólag az antant, főbizottságának beleegyezésével és tudtával történik. n