Nemzeti Ujság, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
Szerda, 1922 május 3. NEMZETI ÚJSÁG A franciák és belgák vonakodnak aláírni az orosz memorandumot A memorandumot aláírás nélkül adják át az oroszoknak Gonva, máj. 2. Ma délelőtt és délután a tegnap kiküldött szakértői bizottság ülést tartott és elvégezte az utolsó csiszolást azon a memorandumon, amelyet a szövetségesek terve szerint ma este fognak az oroszoknak átadni. Este fél hat órakor a memorandum szerkesztését befejezték, mindamellett az okmányt eddig nem adták át az oroszoknak, mert a belgák a hatodik cikket vonakodnak elfogadni és utasítást kértek Brüsszelből. Annak is híte terjedt, hogy a memorandumot a francia delegáció sem írta alá, mert Parisból szintén utasításokat vár abban a tekintetben, hogy a belgák vonakodásával szemben milyen magatartást tanúsítson. Génua, máj. 2. A tárgyalásokban, amelyek leginkább a jegyzék második és hatodik cikkeive körül forogtak, megegyezés történt és elhatározták, hogy a memorandumot átadják az oroszoknak, amelyet egyik hatalom sem ír alá, csupán kisérő levéllel látják el, amelyet Facha miniszterelnök szignál. A kisérő levél ügyében a francia delegátusok kijelentették, hogy a kormány döntéséig álláspontjukat fentartják. A franciáknak ez az állásfoglalása belga intervencióra vezethető vissza. A királyi hatalom jelenti a teljes jogegyenlőséget Apponyi és Andrássy a legitimizmus céljairól — Kőszegen virágesővel fogadták a két államférfiat — Andrássy elfogadta a soproni jelöltséget — „Királyhűek vagyunk!“ — A keresztény morál nevében! A keresztény ellenzék vasárnap Szombathelyen és Kőszegen bontott zászlót. A jelöltek támogatására Andrássy Gyula gróf és Apponyi Albert gróf is megjelent. A szombathelyi népgyűlés impozáns volt. Közel nyolcezer ember gyűlt egybe a Főtéren, hogy meghallgassa a beszédeket. Az első szónok Kaiser Lajos, a szombathelyi pártszervezet elnöke volt, aki Apponyi és Andrássy grófokat üdvözölte. Utána Cziráky József gróf mondotta el programbeszédét, majd impozáns ováció közepette Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra, aki a politika legaktuálisabb kérdéséről, a király-problémáról kezdett nyomban beszélni. Királyhűek vagyunk és tudjuk, hogy melyik király hívei, mondotta Apponyi. Az ellenpárt is a királyság álláspontján áll, de felfogásuk hasonlít az obsitos katona emléklapjához, amelyre rá van festve egy katona, csak a feje hiányzik. Ezután a kormányt és az egységes pártot bírálta. Az egységes párt programja jogfosztás, mert megtagadja a titkosságot. Gyenge az a nemzet — úgymond,— amelynek valamennyi tagja nem egyenrangú hozzátartozója, az államnak, amelynek hivatalos körén kívül milliók szoronganak, akik csak a teherviselésben egyenlők, de a jogok gyakorlatában nem. Követeli az építő munka teljes megindulását. Ennek alapfeltétele a tökéletes jog- és vagyonbiztonság. A keresztény morál nevében követeli, hogy üldözhessék minden visszaélés, uzsora, csalás, tisztességtelen verseny. Sürgeti a munkásvédelmi intézmények életrehivását és végül a választók jóindulatába ajánlja Cziráky József grófot. Andrássy Gyula gróf beszél ezután, aki mindenekelőtt modern, demokratikus és szociális szellemtől áthatott politikát, követel. Szerinte a kormány forradalmi alapon áll és reakciós politikát csinál. Élesen bírálja a választójogi rendeletet, a kormány külpolitikai működését és gazdasági ténykedéseit. Az, hogy valaki egy pár holdat meg tud művelni, még nem képesít senkit arra, hogy mint földművelésügyi miniszter Magyarország nagy mezőgazdasági érdekeit átlássa, irányítsa és vezesse. Végül foglalkozik Bethlen István gróf miniszterelnök legutóbbi támadásával, aki úgy állítja be a királyi propagandára rendelkezésre álló pénzeket, mintha azt ő a saját céljaira használta volna fel. A beállítás ellen tiltakozik, az összeg öt-hatszázezer koronánál nem volt több és hogy felhasználták-e vagy sem, arról nincs tudomása. Andrássy tapssal fogadott beszéde után Lingauer Albin Szombathely város lakossága nevében üdvözölte a két vezért. Majd Sopron város küldöttsége ajánlotta fel a mandátumot Andrássy Gyula grófnak, amit az el is fogadott. Ezzel a szombathelyi népgyülés, amelyet a legcsekélyebb zavaró incidens sem zavart meg, véget ért. Kőszegen A népgyülés után az előkelő vendégek Mikes János gróf szombathelyi püspökhöz mentek ebédre. Ebéd után pedig autón Kőszegre mentek. Útközben Lingauer Albin Nagygetics községben programbeszédet mondott. Kőszegen virágesővel fogadták Apponyit és Andrássyt. A Főtéren három-négyezer ember előtt mondta el Lingauer Albin a programbeszédét. Majd Apponyi szólalt fel, aki hatalmas beszédben fejtette ki, hogy azért lett ellenzéki, mert a kormány politikája ellentétben áll a szent koronával és a nép jogával, az alkotmánynak e két hatalmas pillérével. Csak a hagyományos erkölcsi tekintély helyreállítása hozhatja meg a teljes jogrendet, amikor megszűnnek titkos hatalmi tényezők felelőtlen cselekedetei, és a közhatalmat nem bitorolhatja senki. A magyar király azt a hatalmat jelenti, amely biztosít mindenkit, osztály és felekezeti különbség nélkül, hogy minden jogsérelem kellő megtorlásban részesül. A megtorlatlanul maradt bűncselekmények ellen keresztény lelkiismeretének egész hevével tiltakozik. Ezután Andrássy Gyula kérte a köztisztviselőket, hogy szavazzanak becsületesen. Kifejti, hogy politikájának két fő célja van: a királyválasztó szélhámosság megakadályozása és II. Ottónak visszahozatala. Természetesen kellő előkészítéssel a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával. Andrássy beszédének végső szavai voltak azok, amelyek viharos éljenzésbe és örömujjongásba vesztek. A gyűlés közfelkiáltással Lingauer Albint kiáltotta ki képviselőjelöltté. Az égi ŐS* Irta: Kozma Andor Minden turánok apja Túr, A földön az első ős nagyúr. Ki onnan, hol az óceán Vizén kel Hajnal, a napleány, El addig, hol az asszony és Nagy bíborbérc mögé vonúl, — A tengertől az Aranig Korláttalan uralkodik: Ha szágidd hét esztendeig, Nem járta még be földeit. Túr apja a híres égi Ős, Ki az Idővel egy idős, Mert azzal ikrul Ik vagy Ég, Uk és istentől szülte rég. Uk az örök erő, az ok, A felfoghatlan végtitok, A végtelenség veleje, Teremtő, hajtó ereje, Ki mindig volt, van és leszen, de soha még nem látta szem. Ukot előbb ködtengerűl Csak zűrzavar vévé körül: Az űrben ingó végtelen, Amelyben egy a négy elem. Sötétbe volt az veszve még. De Uk hatott, és lett — az Ég. És mind kigyúlt és mind ragyog, A nap, a hold, a csillagok, S mit mind e fény betündökölt, Alant világos lett a föld. S már zsong a földi holt anyag. Csírázik bőven benne mag; Mind fényre tör, rügyezni kezd — Az égiek csak nézik ezt. S lesz magból maghozó virág, * A szerző Túrán cimű magyar ősregéjének bevezető éneke. A gyönyörű epikai költemény most jelent meg a Tudományos Akadémia kiadásában, A holtból élő szép világ: Erdőn vadak, vízben halak, Fészkel madár a lomb alatt, S míg ez a fellegig csapong, A rögbe búvik a vakond. S egyszerre — Ők tudná miképp! —. Van földi testű lelki nép, Mely alkot, irt és alakit, Tanyát ver, épít, helytt lakik, A lába porban, ám deli Testét magasba emeli, * Szeme sugárzó és merész, Fejét felhordva égbe néz, Agyában gondolat terem. Szívében termő szerelem. Az égi istenek kara, Láthatlan Uk fényudvara, Már aggva nézi e csodát. Mert nőttön nő az mind tovább Szép, szép, de féltik ők maguk’, Határt ha nem szab ennek Uk. Ha égbe nőnek földi fák, Az emberé lesz a világ... Beck sugalva küld vigaszt S Idő, leánya, érti azt. A földet — ez így hirdeti — Kertül adák ö neki. Ott úgy fog kertészkedni ő, Hogy égbe nem nő, ami nő. Mi ott a felhőt verdesi, Ő irgalmatlan elnyesi. Ö ott ezentúl körbe jár: S lesz napra éj, tavaszra nyár, A nyárra ősz, az őszre tél — S mind meghal egyszer, aki él. S ahogy fogadta az égi nő, Lön földi törvény az idő: A múlhatatlan elmúlás, Az elmúlásból újulás, A magvetésből aratás, A bölcsődaból siratás... Óh, változatlan változat! Ha iid'Msséa, ha kárhozat, Közben futásod bánni gyors, Örökkön egy a földi sors. De Őst, az Idővel egy ikert, Vonzá nagyon a földi kert. Mint felhő teste évekig. Testvére mint kertészkedik. Majd egy turult, amely az ég Határáig emelkedik, Isten kezével megragadt, Így szerze szárnyat s tollakat — S turulként öltve alakot. Idő kertjébe lecsapott. Diszköntösében látta azt, Épp ott találta a tavaszt. Virágban álló csudafák, Sziromesőjük hullaták , A lombra esti csend üle, Nászdalra kelt a fülmise, Az emberek leányai, Az este lenge árnyai, Mosolyogva hallgatók a dalt És sóhajtoztak, hogy kihalt. De mire feltűnt már a hold, Minden leánynak párja volt. S mely nyikkanás, mely sípfúvás? — Víg tánczenét kezd egy dudás. S lejt holdvilágos rét gyepén Sok szép leány, sok szép legény... Ös iil turulként bérel fán S azt látja, amit rég kíván, Ami öröknél édesebb, A végtelenben a végeset. A tünde létben a gyönyört, A fényt, mely ír az árnyba kört: Csak ezredrésznyi pillanat Míg egy-egy ponton áthalad, S a fénykör mégis egy egész S amire eltűnt, mása kész... Ki nem fogyók e fénykörök, A földi élet így örök — Ős elmereng, rá és terül, S határoz, él, hal emberül, _ „ízeri szakasz légkörében ki törődik a legyőzöttek jógiinál ! A belügyminiszter programabeszéde Sopronban — Batthyány megint mentegeti magát — Verekedés Rassayék kanizsai gyűlésén Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter vasárnap délután mondotta el programbeszédét Sopronban, a Polgári Kaszinó dísztermében, nagyszámú közönség előtt. A belügyminiszter mindenekelőtt azt fejtegette, hogy a királykérdést nem szabad a választási agitációba dobni. A magyar királykérdés rendkívüli horderejénél fogva — mondotta — közép-európai, sőt általános európai kérdés, melynek megoldásában számos tényező érdekelve van. Hasztalan helyezkedünk mi arra a nemzetközi jogi szempontból kétségtelenül jogi álláspontra, hogy a királykérdés megoldásába, való, minden beavatkozás sérti szuverenitásunkat. Nem lenne erőnk ezen álláspontunk sikeres érvényre juttatásához. Az erőszakosságnak abban a légkörében, amely Európát betölti, ki törődik a legyőzöttek szuverenitásával, jogaival vagy éppen érzéseivel? A trónfosztó törvény külpolitikai nyomásra jött létre és azokról, akik ezt a törvényt megzavarták, egyáltalában nem lehet azt állítani, hogy a Habsburg-ház restaurációját cserbenhagyták volna. A trónfosztó törvényt meg lehet változtatni Ennek a törvénynek erejét kétségbevonni nem szabad ugyan, de alkalmas időben való megváltoztatására törvényes eszközökkel törekedni minden polgárnak jogában áll. A mai idő azonban nem alkalmas erre, mert a törvények hatályának kétségbe.