Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-01 / 123. szám
4 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1922 június 1. kezdetét a szesztilalom, amely június 3-án reggel 8 óráig tart. A szavazás holnap reggel pontban 8 órakor kezdődik és abban 353.143 szavazó vesz részt. Ezekből 75.060 a budai kerületre, 123.817 az északi kerületre, 143.266 pedig a déli választókerületre esik. A szavazók nasry számára való tekintettel 410 szavazóhelyiségben történik .a .szavazatok átadása. Körülbelül 100 választási körzetben 600-nál kevesebb választó van, ezért itt a választási elnök már este 8 órára kitűzheti a zárórát. Azok a szavazókörletek, amelyekben csütörtökön kell szavazni, a következők: Az I. (budai) választókerületben: 6 7, 20, 21, 23, 24, 25, 26, 30, 33, 37, 38, 39, 41, 45, 52, 57, 58, 60, 68, 69, 70, 71, 79, 80, 81. II. (pesti északi) választókerületben: 6, 9, 24, 25, 28, 30, 31, 45, 51, 63, 64, 77, 83, 85, 87, 90, 91, 92, 96, 98, 99, 101, 110, 112, 117, 154. A III. (pesti déli) választókerületben: 8, 9, 15, 16, 18, 21, 22, 23, 24, 25, 29, 33, 46, 48, 69, 71, 74, 75, 76, 86, 89, 90, 94, 95, 101, 106, 108, 127, 131, 132, 139, 140, 141, 142, 143, 146, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 159, 165, 167, 171. A többi körzetben 2 napig tart a szavazás. Az urnákat egyébként este lezárják, lepecsételik és két rendőr őrizete alatt a választási helyiségben tartják. Az egyes pártok bizalmi embereinek joguk van szintén ottmaradni. Azokban a körzetekben, ahol a szavazás két napig tart, a második reggelen, vagyis pénteken reggel 8 órakor újra megkezdik a szavazást, de előbb jegyzőkönyvet vesznek fel arról, hogy előző este az urnán elhelyezett pecsét sértetlen" volt. Azokban a körzetekben, ahol a szavazás csak egy napig tartott, június 2-án, a többiben 3-án a szavazatszedő küldöttség egy tagja reggel nyolctól tízig terjedő időben tartozik a lepecsételt urnát a választási elnökhöz szállítani, aki azt jegyzőkönyv ellenében átveszi. A jobbparton 6, a balparti két kerületben pedig 12— 12 csoportba osztották be a 410 választási körzetét, minden csoport élén egy választási biztos áll, kik 2-án, illetőleg 3-án két bizottsági tag közreműködésével megkezdik a beérkezett szavazatok számlálását. A számlálás befejezése után jegyzőkönyvet vesznek fel a szavazatok számáról s a jegyzőkönyveket a három választási főbiztosnak adják át, • aki ezeket összesíti és a végeredményt kihirdeti. A szavazólapon és a borítékon külön jelzések lesznek Hogyan történik a szavazás? A választás módjára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat alább közöljük: Minden választó annál a szavazatszedő küldöttségnél jelentkezik szavazásra, amelyiknek számával van jelölve választási igazolványának, felső balos sarka. Aki nem kapta kézhez szavazási igazolványát, az csütörtökön és pénteken még átveheti kellő személyazonossági igazolás mellett a kerületi elöljáróságon. A választási elnök az előtte megjelent szavazónak — miután meggyőződött arról, hogy a választói névjegyzékbe fel van véve, — ».nyújt, egy szavazólapot, melyen az illető választási kerületben elfogadott összes választási listák fel vannak véve, egy borítékot és egy ceruzát. Ezekkel a választó a fülkébe römül s azon lista fölé, amelyre szavazni akar, keresztet rajzol. Ezután a szavazólapot borítékba teszi, a borítékot lezárja és átadja az elnöknek, aki azt előtte helyezi be az urnába. A szavazólapra bármit írni, az ott szereplő nevek valamelyikét kihúzni nem szabad, mert, különben a szavazat érvénytelen. Mivel az „olasz módszer“-rel való visszaélések lehetségesek, a kormány ma délután újabb rendeletet adott ki, amely szerint a szavazatszedő küldöttségi elnökök (helyettes elnökök) a szavazólapokat és a borítékokat aláírásuk-kal (kézi jegyükkel) és az Ábécé valamelyik betűjével látják el, mielőtt még a szavazóknak átnyújtották volna. Az érvényes szavazatok megállapításánál nem lehet figyelembe venni azokat a szavazólapokat, amelyek elnöki névjegyzékkel és betűvel ellátva nincsenek, valamint azokat sem, amelyeknek a'borítékja nincs így ellátva, illetőleg ha a*, szavazólapra vezetett elnöki névjegyzék és betű d' hozzátartozó borítékon len névjegyzékkel és betűvel nem egyezik. A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (de betűjelzés nélkül) ellátott, egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzék és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták. Arról, hogy a szavazólapot és a hozzá tartozó borítékot ekként elnöki névjegyzéssel és betűvel ellátták, a küldöttség a szavazó részére való átadás előtt köteles meggyőződni, az esetleg jelen levő bizalmi egyének szintén meggyőződhetnek erről. Minthogy a fenti rendelet értelmében csak akkor érvényes a leadott szavazat, ha az elnöki névjegyzés és betű a szavazólapon és a borítékon azonos, e rendkívül fontos körülményre szükségesnek tartjuk külön felhívni a választók figyelmét. Rendőri intézkedések a választások rendjének biztosítására A budapesti választásokkal kapcsolatban az államrendőrség már ma délután fél ötkor preventív intézkedéseket tett. Marinovich Jenő főkapitányhelyettes és Andrejka Károly, a politikai osztály vezetője, ma délután két órától kezdődően részletes permanenciát rendeltek el a tisztviselői kar, a detektívtestület és a rendőrlegénység részére a főváros egész területén. Az esti órákban a vendéglőket és kávéházakat detektívek és rendőrök járták végig, hogy a szesztilalmat elrendelő intézkedés betartását ellenőrizzék. Rendbontás sehol sem fordult elő és a kisebb italmérések már hat-hét óra körül bezártak. A főkapitány intézkedése folytán , holnap reggel hét órától kezdve az államrendőrség egész testülete permanens szolgálatot teljesít. A rendfentartó intézkedések biztosítását és a belügyminiszteri rendeletek ellenőrzését a főkapitányságon és a kerületi kapitányságokon 240 rendőrtisztviselő látja el. A laktanyákban teljes készültségű gyalogos, és lovasrendőrcsapatok fognak készenlétben állani. A fővárosban levő 410 szavazóhelyiség mindegyikében 212 rendőr lesz, az útvonalakon kerékpáros osztagok és lovasrendőrök fognak cirkálni, akik felsőbb utasításra minden csoportosulást megakadályoznak. A rend fentartásához a katonaság is hozzájárul, melyet azonban csak végső szükség esetén szólítanak ki a kaszárnyakból. A rendőrintézkedésekre vonatkozóan ma este megkérdezték Andrejka Károlyt, aki a következőket mondotta munkatársunknak. A ma délutáni végleges és a holnap reggel kezdődő és két napig tartó teljes rendőri permanencia kétségtelenül elegendős lesz a választások idején a főváros rendjének biztosítására. A detektívtestület és a rendőrlegénység embereit utasítottuk, hogy minden előforduló incidenst azonnal jelentsenek közvetlen felettes hatóságuknak. A rendőrség minden rendbontási kísérletet a legnagyobb erővel elfojt és ha szükség lesz rá,, a Végső szigorúsággal fog eljárni a rendzavarók ellen. Megválasztották Telekit és Peidit Szegeden . A választási elnök külön jelentést tesz a belügyminiszternek . A titkosan választó kerületek közül Szeged I. és II. kerületének eredményét várta érthető izgalommal és türelmetlenséggel az egész ország. A késedelem oka az volt, hogy ott rengetegen gyakorolták alkotmányos jogukat, aminek következtében a szavazások összeszámlálása igen sok időt vett igénybe. Délre végre megérkezett a szegedi I. kerület választásának eredménye, amely szerint Teleld Pál grófot 930 szótöbbséggel megválasztották Bárczy Istvánnal szemben. A második kerületben csak este 9 órakor hirdették ki az eredményt. Leadtak összesen 10.133 szavazatot, ebből Pálfi Dániel egységes párti kapott 4163 szavazatot, Peidl Gyula szociáldemokratára 5365-en szavaztak, érvénytelenítettek 605 szavazatot. E szerint, tehát Peidl Gyulát 1202 szótöbbséggel megválasztották. Még mielőtt az eredmény a fővárosban köztudomásúvá vált volna, Budapesten hire járt, hogy a Szeged II. kerületében tartott választást meg fogják semmisíteni, mert ott állítólagvisszaélések történtek. A belügyminisztériumba érkezett jelentések szerint ugyanis a választók egy része állítólag az olasz rendszer szerint szavazott. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy az első turnus szavazói üres borítékot tesznek az urnába, a szavazócédulát pedig visszaviszik, azokat azután megfelelően kitöltik és így adják a következő turnus szavazóinak. Ezt a szavazási módszert azért hívják olasz rendszernek, mert Dél- Olaszországban alkalmazták először, mégpedig azért, mert a választók jelentékeny tömege nem tudott sem írni, sem olvasni. Késő este a választási eredmény megérkezett és akkor kitűnt, hogy a választást nem semmisítették meg. Petrik Antal választási elnök — mint a Magyar Országos Tudósító jelenti — a választási jegyzőkönyvhöz levelet mellékelt, amelyben rámutat arra, hogy a névjegyzék összeállítása teljesen hibás volt. Az újságíróknak még azt is kijelentette, hogy holnap jelentést fog tenni a belügyminiszternek a választásról. Azt is jelenti a M. O. T., hogy a Pálöypárt petícióval fog élni. Összeütközés Mezőcsáton A rendőrség hivatalos kőnyomatosa, a Magyar Országos Tudósító, jelenti: Mezőcsátról érkezett hírek szerint az ottani Rassay-párti Nagy Ferenc képviselőjelölt választói éjjel megtámadták a csendőröket, tüzeltek rájuk. A csendőrség erélyes fellépéssel helyreállította a rendet. Az egységes párt kiáltványa a polgársághoz a szociáldemokraták ellen A keresztény kisgazda-, földmives- és polgári(egységes) párt országos központja a szociáldemokraták „Rohamra“ című plakátjára a következő felhívást intézi a magyar polgársághoz: „ Polgárok, okuljatok! A pártharcoktól" elvakult polgári társadalom számára minden kommentár nélkül idézzük idézzük a „Népszava“ 1918 december 22-én megjelent „Szocialisták és a polgári társadalom“ című cikkéből a következőket szószerinti „A szociáldemokrata párt sohasem titkolta és ma sem titkolja, hogy igenis meg akarja dönteni a polgári társadalmat és annak alapját: a magántulajdont. Ebben a döntő és alapvető kérdésben különbözik minden polgári párttól és távolodik el a polgári világrend kereteiből. Meg kell állapítanunk, hogy éppen a szocializmus nagy végcéljaiban nincsen különbség szociáldemokraták és bolsevikiek között. Egyformán akarjuk a magántulajdon megszüntetését, az osztályállam megsemmisítését. Egyformán kívánjuk a kollektív társadalomnak, a kommunizmusnak a megvalósítását,, egyformán a munkásosztály politikai uralmában látjuk a szocializmus megteremtésének előfeltételét és egyformán az osztályharc útján kívánjuk vezetni a proletárságot. Mindebben nincs különbség a szocialisták és bolsevikiek között, ellenben áthidalhatatlan szakadék tátong szocialisták és polgárok között. A bolsevikiektől a magyarországi szociáldemokrata pártok nem is a kommunista végcél és nem is a polgári társadalom megmentésére való törekvés választja el, hanem a módszer, a taktika és a tempó kérdése. A szociáldemokrata párt demokráciát és nemzetgyűlést akar, a bolsevikiek erőszakos diktatúrát és a nemzetgyűlés szétkergetését. A szociáldemokrata párt tudja, hogy Magyarország , izoláltan nem lehet kommunista állam, hanem csak Nyugat- európa nagy országaival egyidőben — a bolsevikiek pedig minden külpolitikai körülményre való tekintet nélkül azonnal kívánják a proletárdiktatúra megvalósítását. A szociáldemokrata párt számol az adott történelmi helyzettel, számol a reális viszonyokkal és a kommunista kiáltvány szavaival — arra akarja felhasználni a proletárság politikai uralmát, hogy a burgsoánátr. foferóbsokra" fossza meg«össze értékeitől "• végéig alul maradnak, oszt az árvíz se mossa le róluk a csúfságot a bakkecske szarva, meg a tót irányába. Az öreg Pattantyús István bácsi, aki fiatal korában húsz bixcsuba is diadallal verekedett az óriásiak ellen s ezenképen szörnyű sokat adott rá, hogy az erőbéli tekintély az ő községe részén maraggyon, nagyon megmérgesedett, a virtus mindjárt lábujjhegyre ugrott a szivébe, oszt megfogadta, hogy hát. Azér is megmutattja, hogy a pöntelei legény is kitesz magáér, ha arra kerül a sor. Elhívja zsákos Balog Pétert, a kovácslegényt. Majd a’ tudom, hogy elbán a tóttal. Zsákos Balog Péter még csak most érte el a katonasort, de akkora legény vét, mint egy mohamedánus, oszt usan csuda ereje is vót neki, hogy vasárnap délután, mikó iddogálni kezdett, mindenki elhúzódott mellüle, mer nem akart úgy járni, mint húsvét másnapján a Csuzi .Varga. felültette a háztetőre, oszt ott kellett elfogyasztania a borát. Hát a’ majd megmutattya, hogy mit tudnak a pöntölei legények. Mindjárt el is ment a kovácsmühelybe s mikor a legénynek elmondta, hogy minémü veszedelembe forog a pöntölei elsőség,Balog Péter nagyot fújt, a félmázsás kalapácsot a sarokba dobta, aztán odaszólt az öregnek: — Gyerünk! . Egész után nem szólt, csak a bőrköténye sutytyogott, de az aztán úgy suttyogott, hogy még hallgatni is borzalom volt. . Lesz is most olyan ítélet a bakkecske körül, hogy olyant még nem látott a rátoriási ember, de még a világ se. Az emberek szeme felcsillant: — Gyüna Péter! Most már tudták, hogy rendben lesz a dolog a kecskével. Utat nyitottak az óriásnak, tizen is nyújtották a tróbapénzt a komédiásnak, mert hát mindenki részt akart venni a dicsőségben. Zsákos Balog Péter körülnézte a masinát s a mikor kiokoskodta, hogy hogyan szuperál, vállára vágta a bőrkötényt, belesercentett a markába, oszt megmarkolta a bakkecske lökőkankáját.. . ' 1 é tíz embereknek íttéga lélegzetük is elállt.-■>— No most! Zsákos Balog Péter összeráncolta a homlokát, megcsikorgatta a fogát, avva a svungot vett, oszt megtaszította a bakkecskét, hogy szinte belenyögött. A kecske zörgött, szaladt, oszt a végcélnál úgy duccantotta alfélen a nyavajás tótót, hogy a‘ biz még arra se ért rá, hogy kajázhatott véna, még a vasrúdról is lefordult, egy ideig a levegőbe röpült, oszt a túlsó oldalon beleesett éppen a Sánta Juli néni kosarába. Ott meg úgy széjjelcsapta a kacsatojásokat, hogy csak úgy sárgultak körülötte az emberek. Juli néni a váratlan csobbanásra nagyot rikkantott, rettentően megijedt — Szentséges Isten! — felkapta a tótot, oszt úgy eldobta, hogy maga se tudja, hova esett. Az emberek nevettek. Mikor aztán az öreg menyecske megtudta, hogy mi történt, szörnyű lármát csapott. Azt követelte, hogy a komédiás fűzesse meg neki a tojások árát. Azonban a komédiás se hagyta magát, ő meg Balog Péterre támadt, hogy az oka mindennek, hát annak kell megfizetni a tojást is, de még a masináját is, mivelhogy úgy megduccoltatta a tótot, hogy a kecske is belepusztult, a tótot meg, ördög tudja, hová dobta ijedtében a Juli néni. Balog Péter viszont a száz koronát követelte, mivelhogy a tótot csúffá tette, ha az el is veszett. A nagy követelődzésből óriás lárma kerekedett, végre is Puttonyos János bácsinak, a vásárbirónak kellett meghozni az ítéletet, aki azonképen ítélt, hogy a komédiás fűzesse meg Balog Péternek a száz koronát, mer tanuk állítják, hogy a bakkecske valóban duccantott. Viszont Balog Péter meg köteles a száz koronát Juli néninek adni, mivel a tót mégis csak az üerejtvel potytyant a tojásos kosárba, így oszt a béke helyreállt, a nagy kalamajkából a pöntöleiek kerekedtek fölül. Hanem a komédiást megfenyegették, hogyha, akecskéjével még egyszer be meri tenni a lábát a faluba, hát ujan útilaput kötnek a talpára, hogy hátta napjáig megemlegeti. A rácalmási ember meg közbe elinalt, de szerencséje is, mert is kapott véna pár duccantást, de utant ám, hogy sohase felejtette volna el a pöntelei legények kezejárását a hakkecskés~vásár napi»!]» " .