Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1922 június 1. kezdetét a szesztilalom, amely június 3-án reggel 8 óráig tart. A szavazás holnap reggel pontban 8 órakor kezdő­dik és abban 353.143 szavazó vesz részt. Ezekből 75.060 a budai kerületre, 123.817 az északi kerületre, 143.266 pedig a déli választókerületre esik. A szava­zók nasry számára való tekintettel 410 szavazóhelyi­­ségben történik .­a­ .szavazatok átadása. Körülbelül 100 választási körzetben 600-nál kevesebb választó van, ezért itt a választási elnök már este 8 órára kitűzheti a zárórát. Azok a szavazókörletek, amelyekben csütörtökön kell szavazni, a következők: Az I. (budai) választókerületben: 6 7, 20, 21, 23, 24, 25, 26, 30, 33, 37, 38, 39, 41, 45, 52, 57, 58, 60, 68, 69, 70,­ 71, 79, 80, 81.­­ II. (pesti északi) választókerületben: 6, 9, 24, 25, 28,­ 30, 31, 45, 51, 63, 64, 77, 83, 85, 87, 90,­ 91, 92, 96, 98, 99, 101, 110, 112, 117, 154. A III. (pesti déli) választókerületben: 8, 9, 15, 16, 18, 21, 22, 23, 24, 25, 29, 33, 46, 48, 69, 71, 74, 75, 76,­ 86, 89, 90, 94, 95, 101, 106, 108, 127, 131, 132, 139, 140, 141, 142, 143, 146, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 159, 165, 167, 171. A többi körzetben 2 napig tart a szavazás. Az ur­nákat egyébként este lezárják, lepecsételik és két rendőr őrizete alatt a választási helyiségben tartják. Az egyes pártok bizalmi embereinek joguk van szin­tén ottmaradni. Azokban a körzetekben, ahol­ a sza­vazás két napig tart, a második reggelen, vagyis pén­teken reggel 8 órakor újra megkezdik a szavazást, de előbb jegyzőkönyvet vesznek fel arról, hogy előző este az urnán elhelyezett­ pecsét sértetlen" volt. Azok­ban a körzetekben, ahol a szavazás csak egy napig tartott, június 2-án, a többiben 3-án a szavazatszedő küldöttség egy tagja reggel nyolctól tízig terjedő időben tartozik a lepecsételt urnát a választási elnök­höz szállítani, aki azt jegyzőkönyv ellenében átveszi. A jobbparton 6, a balparti két kerületben pedig 12— 12 csoportba osztották be a 410 választási körzetét, minden csoport élén egy választási biztos áll, kik 2-án, illetőleg 3-án két bizottsági tag közreműködésé­vel megkezdik a beérkezett szavazatok számlálását. A számlálás befejezése után jegyzőkönyvet vesznek fel a szavazatok számáról s a jegyzőkönyveket a három választási főbiztosnak adják át, • aki ezeket összesíti és a végeredményt kihirdeti. A szavazólapon és a borítékon külön jelzések lesznek Hogyan történik a szavazás? A választás módjára vonatkozó legfontosabb tud­nivalókat alább közöljük: Minden választó annál a szavazatszedő küldöttség­nél jelentkezik szavazásra, amelyiknek számával van jelölve választási igazolványának, felső balos sarka. Aki nem kapta kézhez szavazási igazolványát, az csütörtökön és pénteken még átveheti kellő sze­mélyazonossági igazolás mellett a kerületi elöljáró­ságon. A választási elnök az előtte megjelent szavazónak — miután meggyőződött arról, hogy a választói név­jegyzékbe fel van véve, — ».­nyújt, egy szavazóla­pot, melyen az illető választási kerületben elfogadott összes választási listák fel vannak véve, egy boríté­kot és egy ceruzát. Ezekkel a választó a fülkébe rö­mül s azon lista fölé, amelyre szavazni akar, keresztet rajzol. Ezután a szavazólapot borítékba teszi, a borí­tékot lezárja és­ átadja az elnöknek, aki azt előtte he­lyezi be az urnába. A szavazólapra bármit írni, az ott szereplő nevek valamelyikét kihúzni nem szabad, mert, különben a szavazat érvénytelen. Mivel az „olasz módszer“-rel való­ visszaélések le­hetségesek, a kormány ma délután újabb rendeletet adott ki, amely szerint a szavazat­szedő küldöttségi elnökök (helyettes elnökök)­­ a szavazólapokat és a borítékokat aláírásuk-­­­kal (kézi jegyükkel) és az Ábécé valamelyik betűjével látják el, mielőtt még a szavazóknak átnyújtották volna. Az érvényes szavazatok megállapításánál nem­­ lehet figyelembe venni azokat a szavazólapokat, amelyek elnöki névjegyzékkel és betűvel ellátva nincsenek, valamint azokat sem, amelyeknek a'borítékja nincs így ellátva, illetőleg ha a*, szavazólapra vezetett el­nöki névjegyzék és betű d' hozzátartozó borítékon len névjegyzékkel és betűvel nem egyezik. A sza­­vazatszedő küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (de betűjelzés nélkül) ellátott, egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzék és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták. Arról, hogy a szavazólapot és a hozzá tartozó bo­rítékot ekként elnöki névjegyzéssel és betűvel ellát­ták, a küldöttség a szavazó részére való átadás előtt köteles meggyőződni, az esetleg jelen levő bizalmi egyének szintén meggyőződhetnek erről. Minthogy a fenti rendelet értelmében csak ak­kor érvényes a leadott szavazat, ha az elnöki névjegyzés és betű a szavazóla­pon és a borítékon azonos, e rendkívül fon­tos körülményre szükségesnek tartjuk külön felhívni a választók figyelmét. Rendőri intézkedések a választások rendjének biztosítására A budapesti választásokkal kapcsolatban az állam­­rendőrség már ma délután fél ötkor preventív intéz­kedéseket tett. Marinovich Jenő főkapitányhelyettes és Andrejka Károly, a politikai osztály vezetője, ma délután két órától kezdődően részletes permanenciát rendeltek el a tisztviselői kar, a detektívtestület és a rendőrlegénység részére a főváros egész területén. Az esti órákban a vendéglőket és kávéházakat de­tektívek és rendőrök járták végig, hogy a szesztilal­mat elrendelő intézkedés betartását ellenőrizzék. Rendbontás sehol sem fordult elő és a kisebb italmé­rések már hat-hét óra körül bezártak. A főkapitány intézkedése folytán , holnap reggel hét órától kezdve az államrendőrség egész testülete permanens szolgálatot teljesít. A rendfentartó intéz­kedések biztosítását és a belügyminiszteri rendeletek ellenőrzését a főkapitányságon és a kerületi kapi­tányságokon 240 rendőrtisztviselő látja el. A lakta­nyákban teljes készültségű gyalogos, és lovasrendőr­­csapatok fognak készenlétben állani. A fővárosban levő 410 szavazóhelyiség mindegyikében 212 rendőr lesz, az útvonalakon kerékpáros osztagok és lovas­­rendőrök fognak cirkálni, akik felsőbb utasításra minden csoportosulást megakadályoznak. A rend fentartásához a katonaság is hozzájárul, melyet azon­ban csak végső szükség esetén szólítanak ki a ka­­szárnyakból. A rendőrintézkedésekre vonatkozóan ma este megkérdezték Andrejka Károlyt, aki a kö­vetkezőket mondotta munkatársunknak.­­ A ma délutáni végleges és a holnap reggel kez­dődő és két napig tartó teljes rendőri pe­rmanencia kétségtelenül elegendős lesz a választások idején a fő­város rendjének­ biztosítására. A detektívtestület és a rendőrlegénység embereit utasítottuk, hogy minden előforduló incidenst azonnal jelentsenek közvetlen felettes hatóságuknak. A rendőrség minden rendbon­tási kísérletet a legnagyobb erővel elfojt és ha szük­ség lesz rá,, a Végső szigorúsággal fog eljárni a rend­­zavarók ellen. Megválasztották Telekit és Peidit Szegeden . A választási elnök külön jelentést tesz a belügyminiszternek . A titkosan választó kerületek közül Szeged I. és II. kerületének eredményét várta érthető izgalommal és türelmetlenséggel az egész ország. A késedelem oka az volt, hogy ott rengetegen gyakorolták alkot­mányos jogukat, aminek következtében a szavazások összeszámlálása igen sok­ időt­ vett igénybe. Délre végre megérkezett a szegedi I. kerület vá­lasztásának eredménye, amely szerint Teleld Pál grófot 930 szótöbbséggel megválasztották Bárczy Ist­­vánnal szemben. A második kerületben csak este 9 órakor hirdet­ték ki az eredményt. Leadtak összesen 10.133 szavazatot, ebből Pálfi Dániel egységes párti kapott 4163 szavazatot, Peidl Gyula szociáldemokratára 5365-en szavaztak, érvény­telenítettek 605 szavazatot. E szerint, tehát Peidl Gyu­lát 1202 szótöbbséggel megválasztották. Még mielőtt az eredmény a fővárosban köztudomá­súvá vált volna, Budapesten hire járt, hogy a Sze­ged II. kerületében tartott választást meg fogják semmisíteni, mert ott állítólag­­visszaélések történtek. A belügyminisztériumba érkezett jelentések szerint ugyanis a választók egy része állítólag az olasz rend­szer szerint szavazott. Ennek a rendszernek az a lé­nyege, hogy az első turnus szavazói üres borítékot tesznek az urnába, a szavazócédulát pedig vissza­viszik, azokat azután megfelelően kitöltik és így ad­ják a következő turnus szavazóinak. Ezt a szavazási módszert azért hívják olasz rendszernek, mert Dél- Olaszországban alkalmazták először, még­­pedig azért, mert a választók jelentékeny tömege nem tudott sem írni, sem olvasni. Késő este a választási eredmény megérkezett és akkor kitűnt, hogy a választást nem semmisítették meg. Petrik Antal választási elnök — mint a Magyar Országos Tudósító jelenti — a választási jegyző­­könyvhöz levelet mellékelt, amelyben rámutat arra, hogy a névjegyzék összeállítása teljesen hibás volt. Az újságíróknak még azt is kijelentette, hogy hol­nap jelentést fog tenni a belügyminiszternek a vá­lasztásról. Azt is jelenti a M. O. T., hogy a Pálöy­­párt petícióval fog élni. Összeütközés Mezőcsáton A rendőrség hivatalos kőnyomatosa, a Magyar Országos Tudósító, jelenti: Mezőcsátról érkezett hírek szerint az ottani Rassay-párti Nagy Ferenc képviselő­­jelölt választói éjjel megtámadták a csendőröket­­, tüzeltek rájuk. A csendőrség erélyes fellépéssel hely­reállította a rendet. Az egységes párt kiáltványa a polgárság­hoz a szociál­demokraták ellen A keresztény kisgazda-, földmives- és polgári­­(egy­séges) párt országos központja a szociáldemokraták „Rohamra“ című plakátjára a következő felhívást intézi a magyar polgársághoz: „ Polgárok, okuljatok! A pártharcoktól" elvakult polgári társadalom számára minden kommentár nél­kül idézzük idézzük a „Népszava“ 1918 december 22-én megjelent „Szocialisták és a polgári társada­lom“ című­ cikkéből a következőket szószerinti „A­ szociáldemokrata párt sohasem titkolta és ma sem titkolja, hogy igenis meg akarja dönteni a pol­gári társadalmat és annak alapját: a magántulajdont. Ebben a döntő és alapvető kérdésben különbözik min­den polgári párttól és távolodik el a polgári világrend kereteiből. Meg kell állapítanunk, hogy éppen a szo­cializmus nagy végcéljaiban nincsen különbség szo­ciáldemokraták és bolsevikiek között. Egyformán akarjuk a magántulajdon megszüntetését, az osztály­­állam megsemmisítését. Egyformán kívánjuk a kol­lektív társadalomnak, a kommunizmusnak a meg­valósítását,, egyformán­­ a munkásosztály politikai uralmában látjuk a szocializmus megteremtésének elő­feltételét és egyformán az osztályharc útján kívánjuk vezetni a proletárságot. Mindebben nincs különbség a szocialisták és bolsevikiek között, ellenben áthidal­hatatlan szakadék tátong szocialisták és polgárok között.­­ A bolsevikiektől a magyarországi szociáldemokrata pártok nem is a kommunista végcél és nem is a pol­gári társadalom megmentésére való törekvés vá­lasztja el, hanem a módszer, a taktika és a tempó kérdése. A szociáldemokrata párt­ demokráciát és nemzetgyűlést akar, a bolsevikiek erőszakos dikta­túrát és­ a­ nemzetgyűlés szétkergetését. A szociálde­mokrata párt tudja, hogy Magyarország , izoláltan­­ nem lehet kommunista állam, hanem csak Nyugat­- európa nagy országaival egyidőben — a bolsevikiek pedig minden külpolitikai körülményre való tekintet nélkül azonnal kívánják a proletárdiktatúra megva­lósítását. A szociáldemokrata párt számol az adott történelmi­ helyzettel, számol a reális viszonyokkal és a kommunista kiáltvány szavaival — arra akarja felhasználni a­ proletárság politikai uralmát, hogy a burgsoánátr. foferóbsokra" fossza­ meg«össze értékeitől "• végéig alul maradnak, oszt az árvíz se mossa le róluk a csúfságot a bakkecske szarva, meg a tót irányába. Az öreg Pattantyús István bácsi, aki fiatal korában húsz bixcsuba is diadallal verekedett az óriásiak ellen s ezenképen szörnyű sokat adott rá, hogy az erőbéli tekintély az ő községe részén maraggyon, nagyon megmérgesedett, a virtus mindjárt lábujjhegyre ugrott a szi­vébe, oszt megfogadta, hogy hát. Azér is meg­­mutattja, hogy a pöntelei legény is kitesz ma­­­gáér, ha arra kerül a sor. Elhívja zsákos Balog Pétert, a kovács­legényt. Majd a’ tudom, hogy elbán a tóttal. Zsákos Balog Péter még csak most érte el a katonasort, de akkora legény vét, mint egy mohamedánus, oszt usan csuda ereje is vót neki, hogy vasárnap délután, mikó iddogálni kezdett, mindenki elhúzódott mellüle, mer nem akart úgy járni, mint húsvét másnapján a Csuzi .Varga. felültette a háztetőre, oszt ott kellett elfogyasztania a borát. Hát a’ majd megmutattya, hogy mit tudnak a pöntölei legények. Mindjárt el is ment a kovácsmühelybe s mi­kor a legénynek elmondta, hogy minémü vesze­delembe forog a pöntölei elsőség,­Balog Péter nagyot fújt, a félmázsás kalapácsot a sarokba dobta, aztán odaszólt az öregnek: — Gyerünk! . Egész után nem szólt, csak a bőrköténye suty­­tyogott, de az aztán úgy suttyogott, hogy még hallgatni is borzalom volt. . Lesz is most olyan ítélet a bakkecske körül, hogy olyant még nem látott a rátoriási ember, de még a világ se. Az emberek szeme felcsillant: — Gyün­a Péter! Most már tudták, hogy rendben lesz a dolog a kecskével. Utat nyitottak az óriásnak, tizen is nyújtot­ták a tróbapénzt a komédiásnak, mert hát min­denki részt akart venni a dicsőségben. Zsákos Balog Péter körülnézte a masinát s a mikor kiokoskodta, hogy hogyan szuperál, vál­lára vágta a bőrkötényt, belesercentett a mar­kába, oszt megmarkolta a bakkecske lökőkan­­káját.. . ' 1 é tíz embereknek íttég­­a­ lélegzetük is elállt.-■>­— No most! Zsákos Balog Péter összeráncolta a homlo­kát, megcsikorgatta a fogát, avva a svungot vett, oszt megtaszította a bakkecskét, hogy szinte belenyögött. A kecske zörgött, szaladt, oszt a végcélnál úgy duccantotta alfélen a nyavajás tó­tót, hogy a‘ biz még arra se ért rá, hogy kajázha­­tott véna, még a vasrúdról is lefordult, egy ideig a levegőbe röpült, oszt a túlsó oldalon beleesett éppen a Sánta Juli néni kosarába. Ott meg úgy széjjelcsapta a kacsatojásokat, hogy csak úgy sárgultak körülötte az emberek. Juli néni a váratlan csobbanásra nagyot rik­kantott, rettentően megijedt — Szentséges Isten! — felkapta a tótot, oszt úgy eldobta, hogy maga se tudja, hova esett. Az emberek nevettek. Mikor aztán az öreg menyecske megtudta, hogy mi történt, szörnyű lármát csapott. Azt követelte, hogy a komédiás fűzesse meg neki a tojások árát. Azonban a komédiás se hagyta magát, ő meg Balog Péterre támadt, hogy­­ az oka mindennek, hát annak kell megfizetni a tojást is, de még a masináját is, mivelhogy úgy megduccoltatta a tótot, hogy a kecske is belepusztult, a tótot meg, ördög tudja, hová dobta ijedtében a Juli néni. Balog Péter vi­szont a száz koronát követelte, mivelhogy a tótot csúffá tette, ha az el is veszett. A nagy követelődzésből óriás lárma kerekedett, végre is Puttonyos János bácsinak, a vásárbirónak kellett meghozni az ítéletet, aki azonképen ítélt, hogy a komédiás fűzesse meg Balog Péter­nek a száz koronát, mer tanuk állítják, hogy a bakkecske valóban duccantott. Viszont Balog Péter meg köteles a száz koronát Juli néninek adni, mivel a tót mégis csak az ü­erejtvel pot­y­­tyant a tojásos kosárba, így oszt a béke helyreállt, a nagy kalamaj­kából a pöntöleiek kerekedtek fölül. Hanem a komédiást megfenyegették, hogyha, a­­kecskéjé­vel még egyszer be meri tenni a lábát a faluba, hát ujan útilaput kötnek a talpára, hogy hátta napjáig megemlegeti. A rácalmási ember meg közbe elinalt, de szerencséje is, mer­t is kapott véna pár duccantást, de utant ám, hogy sohase felejtette volna el a pöntelei legények kezejá­­rását a hakkecskés~vásár napi»!]»­­ " .

Next