Nemzeti Ujság, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-30 / 204. szám
Kedd, 1924 szeptember 30 NEMZET ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG A külföldi érdeklődés hiánya miatt üzlettelen a magpiac A kereskedelem a kikészítési eljárás engedélyezését kéri . Sok román és jugoszláv magtéte van már a tranzitó raktárakban A magpiacon, a s2e20n már annyira előrehaladt, hogy minden késedelem óriási károsodással jár, a forgalom még mindig jelentéktelen és a hüvelyesfélék közül a habtól, az olajas magvak közül pedig a repcétől eltekintve alig sikerült eddig a külföldi piacokon jelentékenyebb tételt elhelyezni. Igaz ugyan, hogy a vidéki lóhere- és lucernatermás olyan gyenge, hogy exportra csak kisebb tétel kerülhet, de ezeknek a kis tételeknek az elhelyezése sem kecsegtet sok reménnyel, ha csak a kormány nem teljesíti az érdekeltség régi kívánságát, amely arra irányul, hogy az úgynevezett kikészítési eljárást engedélyezzék. Az érdekeltség ugyanis azt hangoztatja, hogy a kereskedelmi szerződések hiánya nagyon megnehezíti a magyarországi magkereskedelem működését és éppen azért, amíg a kereskedelmi szerződéseket az utódállamokkal meg nem kötik, a kereskedelem csak úgy kapcsolódhatok be a világforgalomba, ha a kikészítési eljárást a lehető legkedvezőbb formában, haladék nélkül engedélyezik. A magyar magkereskedelem életképessége függ attól, hogy az elszakított területekről származó magvakat — vonatkozik ez különösen a lóherére, mert a lóheretermelő vidék legnagyobb részét elszakították Magyarországtól — a nagyrészt Budapesten központosított modern tisztítótelepeken feldolgozhassák és feldolgozott állapotban a fogyasztó államokba szállítsák. A román és a jugoszláv magexport — bár az idén a gyenge terméseredmény miatt ez sem lehet jelentékeny — természetes útja Budapesten keresztül vezet és a hazai magkereskedelemnek minden előfeltétele megvan a megfelelő tranzitáláshoz, a kikészítési eljárásra vonatkozó engedély hiánya azonban megakadályozza azt, hogy a magkereskedők azt a jelentékeny mennyiségű román és jugoszláv árut feldolgozhassák s továbbszállíthassák, amely az itteni közraktárakban már tánt is. Az érdekeltség azt hangoztatja, hogy a tranzitender megindulása nagyobb lehetőséget nyújt a hazai magtermés külföldi értékesítésére, mert így jobban lehet a külföldi piacok figyelmét ráterelni a jóminőségű magyar magvakra. A gazdák szempontjából is fontos, ha a külföldi piacok érdeklődéséta magyar magvak iránt sikerül felkelteni, mert ebben az esetben sokkal könnyebben történhetik az értékesítés és nem ismétlődhetnek meg olyan esetek, hogy a gazda az érdeklődés hiányában csak potom pénzért tudja termését eladni. A magtermés megfelelő értékesítésének első alapfeltétele természetesen a kereskedelmi szerződések sürgős megkötése. Ha az év első hat hónapjának külforgalmi adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az év első hat hónapjában aránylag jelentékeny mennyiségű magvat sikerült exportálni s bár ez a mennyiség nem áll arányban a termelés eredményeivel, kereskedelmi szerződések nélkül mégis szép eredmény. A kereskedelmi szerződések megkötése és a kikészítési eljárás engedélyezése természetesen erősen megnöveli a kivitelt és akkora magtermelés, amelyet az utóbbi időben kezdtek elhanyagolni, újból jövedelmező lehet. Megállapították az adóknak és illetékeknek idegenpénzre szóló átszámítási kulcsát A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényizén és általános forgalmi adók megállapítása szempontjából koronaértékre történő átszámításáról. A rendelet az 1. szakaszban kimondja, hogy az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a hagyatéknak illetékkiszabás végett való bejelentése 2024 szeptemberében történt, továbbá az 1924 októberében esedékes általános forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. szakaszban meghatározott kulcsok szerint számítandók át koronaértékre, mégpedig ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában főjjük be, a 2. szakaszban, ha pedig devizában, a 3. szakaszban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. szakaszban az átszámítási kulcs nincs megállapítva, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcsot a 3. szakaszban közli, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. 2. szakasz. Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font — 342.000 K. Bolgár bankjegy: 101 leva = 55.000 K. Dollár: 1 dollár = 77.000 K. Francia bankjegy: 160 frank= 413.000 K. Olasz bankjegy: 100 líra - 340.000 K. Osztrák korona- 100 korona · 109 K. Hollandi forint: 1 forint · 30.000 K. Belga frank: 100 frank — 383.000 K. Román bankjegy: 100 lei 340.000 K. Csel: korona- 100 cseh korona — 220.000 K. Svájci bankjegy: 100 frank — 1.444.090 K. Szerb bankjegy: 100 koronadinár, 100 frankdinár — 100llin K. 3. szakasz. Váltók (devizák) árfolyama: Amsterdam 30.000 K. Kopenhága: 1.300.000 K. Krisztiánba: 1.065.000 K. London: 345.000 K. Moryork 78.000 K. Milano 340.000 K. Párisit 4.000 K. Brüsszel 380.000 K. Bukarest 40.000 IC. Szófia: 556.000 K. Prága: 231.000 IC. Stockholm: 2.055.000 K. Zürich: 1.454.000 K. Wien: 100 IC. Belgrád 102.000 K. A 4. szakasz szerint az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az értékelésre irányadó időpontban jegyzett árfolyamot kell venni. Ha azon a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Oly külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyeket a belföldi tőzsdék nem jegyeznek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium véleményét kell kérni. A mezőgazdaság semmi jót sem vár a magyar-orosz egyezménytől Az egyezmény tisztán gyáripari érdek A magyar-orosz gazdasági egyezmény kérdéséről amelynek tartalma még nem ismeretes, továbbá az orosz piacról a Köztelek legújabb száma a következőket írja: Az orosz piac a régi közös vámterület keretében Ausztria szempontjából volt jelentős. Ausztria 15— 20-szorosan nagyobb forgalmat bonyolított le Oroszországgal, mint Magyarország. Ipari cikkeit mezőgazdasági nyersterményekkel cserélte ki. Különösen tengerit, burgonyát, olajosmagvakat, heremagvakat, babot, gyapjút vett Oroszországból nagyobb mennyiségben. Oroszország tehát, mint agrár állam, nekünk a múltban konkurrensünk volt és inkább csak az ipari államok számára volt kívánatos szerződő fél. Most sem változott a helyzet jellege, sőt élesebbé vált azzal, hogya bolseviki rendszer az ipari termelést még inkább visszavetette, mint a mezőgazdaságit. Ennélfogva Oroszországnak egyes ipari cikkek iránti szükséglete fokozódott és azok az álamok, amelyek eme szükségleteinek kielégítésére vállalkoznak, hasznot húzhatnak a vele való kereskedelmi összeköttetésből. A magyarországi közgazdasági tényezők közül egyedül a gépipart kecsegteti haszonkilátással a kereskedelmi viszony helyreállítása, az egyezmény tehát kimondottan gyáripari érdek és innen is indul ki a propaganda az egyezmény megkötésére. Mint ismeretes, a Hofherr-gyár legújabban 16 darab komplett csépőgépgarnitúrát adott el Szovjetoroszország számára a berlini Handelsvertretung útján. Ez is adat ahhoz, hogy a gyáriparnak jelentős üzleti lehetőségeket biztosíthat a felújítandó kereskedelmi kapcsolat és mi nem vagyunk olyan egyoldalúak, hogy gyáriparunk kiviteli érdekeit ne respektáljuk. De azt meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdasági érdek nem áll az egyezmény mögött, nekünk ebből nincs mi jót várnunk, de esne bár latba számottevő érdekünk az egyezmény mellett, akkor is ugyancsak meggondolnék, vájjon szabadna-e ajánlanunk és sürgetnünk egy politikai és erkölcsi szempontból odiózus kereskedelmi összeköttetés felvételét. Gyenge és üzletiben volt a tőzsde A mai forgalom, tekintettel arra, hogy a tőzsdének a zsidóünnepek miatt feltűnően kevés látogatója volt, rendkívül vontatott üzleti tevékenységgel indult és később sem élénkült meg, sőt a tőzsde hatalmas terme a zárlat felé még néptelenebb lett, mint a nyitáskor. A nagyfokú üzlettelenség miatt az irányzat lanyhább volt, mint pénteken és az értékpapírok névleges árfolyama, mivel a mai forgalom irányzatát tulajdonképen névleges árfolyamok jelezték, csaknem kivétel nélkül a pénteki zárókurzusok alatt mozgott. Fokozta a lanyhaságot és az üzlettelenséget a bécsi tőzsde üzlettelensége, továbbá a Castiglioni-ügy botránya. A lanyha irányzattal párhuzamosan a kontremin újra akcióba lépett és különösen a bankpapírok piacán fejtett ki nagyobb tevéenységet és — ami jellemző a piacra és a bankokra — egy érdekelt bank sem igyekezett azon, hogy a kontremin akcióját ellensúlyozza. Néhány érték azonban az általános lanyhaság ellenére is felszínen tudta tartani legutóbbi árfolyamát és néhány ezer koronás árnyere- 11 cégre is tett szert. A pénzpiacon nem volt forgalom. Névlegesen 1 százalékkal jegyezték a pénzt, azonban ilyen alacsony kamat mellett sem jelentkezett igénylő. A bankértékek piacán a kedvezőtlen bécsi hírek és a kontremin fedezetlen eladásai következtében különösen a játékpapírok és az arbitrázsértékek estek vissza jelentékenyebb mértékben. A takarékok és a biztosítók piacán alig volt üzlet. Névleges árfolyamok gyengébbek voltak, a pénteki záróárfolyamoknál. A malompiacon a tőzsdeidő első felében az Első Budapesti és a Bak-malom iránt volt élénkebb a kereslet, később azonban ezeket az értékeket is elhanyagolták. A bánya és téglagyári értékek piacán csak egyes értékek iránt mutatkozott elvétve némi érdeklődés. Néhány ezer koronával javult a Dräsche, az Aszfalt és az Unió-bánya. A vasművek és gépgyárak piacán az értékeket csak kisebb-nagyobb árengedménnyel lehetett volna elhelyezni, azonban az olcsóbb kurzusokra sem jelentkezett vevő. A nyomdán állalatok piacán alig volt üzlet. Az ipari vállalatok piacán a cukorértékek lanyhultak, azonban az árlemorzsolódás jelentéktelen volt. Az élelmiszerárak piacán a Szalámi-részvények árfolyamát egy millió koronáig szorították le, később azonban a Szalém javult, de pénteki nívóját nem tudta elérni. A gáz- és villamossági vállalatok értékei közül az Alter, és a Phöbus iránt mutatkozott némi kereslet. A vegyipari vállalatok piacát teljesen elhanyagolták, úgyszintén üzlettelen volt a sör- és szeszipari vállalatok piaca is és csak a Gschwindt-részvényekben történt egy-két kötés. A textilipari vállalatok értékei közül a Pamut javult. A fapiacon a névleges árfolyamok fejezték ki a piac irányzatát. Az áfát 3 svájci frankos szelvény levonásával jegyezték. A közlekedési vállalatok piacán a Bor és a Délivasz-részvényekben volt élénkebb üzlet. Az utótőzsdén csak elvétve történt egyes papírokban üzlet. A legtöbb részvény árfolyama a zárlati nívó alá sülyedt. Előfordult jegyzések: Magyar Hitel 412—414, Angol- Magyar 40—105, Cseh Iparbank 22, Leszámítoló 58, Osztrák Hitel 146—147, Kereskedelmi Bank 1002— 1005, Belvárosi 25—26, Általános 110, Pesti Hazai 2850, Borsodmiskolci 110, Budapesti 106—108, Hungária 89—90, Viktória 94, Beocsini 770—780, Szentlőrinci 56, Szászvári 270—275, Általános Kőszén 2250 —2275, Salgó 410—415, Urikányi 615—625, Athenaeum 103—105, Pallas 132—135, Fegyver 950, Ganz-Danubius 1375, Ganz-Villamos 1000—1020, Láng 80, Magyar Acél 152, Rima 120, Ofa 450—455, Nasici 1770, Mezőhegyesi Cukor 145—146, Gsehwindt 160—165, Részvénysör 265, őstermelő ISO, Adria 1000, Bar 320, Tröszt ICO—161, Nova 126-127. Este teljesen szünetelt az üzleti tevékenység és még névleges árfolyamok sem alakultak ki. valósa- és tivizaáriási?3rntek Szeptember 23. A Magyar Nemzeti Bank jelentése a deviza-klirinerő: Amsterdam 29.925—30 080, Hollandi forint 29.625—29.880, Belgrad 1076—1082, Dinár 1056—1977, Brüsszel 3745—3765, Belga frank 3715—3715, Kopenhága 13.415-13.490, Dán korona 13.215—13.355, Krisztiánba 10.850—10.910, Norvég korona 10.650— 10.835, London 345.000—347.000, Angol font 842.000— 346.000, Paris, francia frank 4055—4085, Prága 2305— 2317, Cseh korona 2285—2304, Bécs, osztrák korona 109,10—100.70, Newyork 77.320—77.720, Dollár 76.320— 77.380, Bukarest, lei 398—401, Milánó 3384—3402, Lira 3364—3397, Zürich, Srájer frank 14.745—14.820, Stockholm 20.570—20.680, svéd korona 20.320—20.480, Szófia 556—560, Leva 541—556. Egy aranykorona aonnan deviza pénz.érfolyamán számítva 115.081 . partirkorona, (a darát pénzárfolyamán számítva) 15.673 papír korona. Prágában javult a magyar korona A külföldi pénzpiacokon a magyar korona árfolyama csaknem teljesen változatlan volt. Bécsben sem az effektív korona, sem pedig a budapesti kifizetés nem változott, de a Magyar Nemzeti Bank az osztrák korona árfolyamát emelte. Prágában a budapesti kifizetés kissé gyengült, ezzel szemben azonban az effektív korona tízezer koronánként 2 cseh fillérrel javult. Berlinben szilárd volt a magyar korona. Úfjabb áringadozás mutatkozott a magyar korona árfolyamában Zürichben, ahol délben fél ponttal csökkent a nyitási árfolyamhoz képest, a zárlatra azonban újra elérte a napok óta változatlan jegyzését. Zürich, szeptember 29. (Zárlat.) Budapest 0.0069 (nyitás 0.0059), Berlin 12. 50, Bécs 0.0073%, Prága 15.67%, Varsó. 101, Belgrád 7.30, Szófia 3.75, Bukarest 2.70, Milánó 22.97%, Madrid 70.50, Páris 27.55, Brüszszel 25.40, London 2339, Newyork 524.50, Amszterdam 202.50, Kopenhága 90.50, Stockholm 139.50, Krisztiánia 73.60. Bécs, szeptember 29. (Devizapiac. Zárlat.) Budapest 0.9080—0.9280, Berlin 16.820—16.920, Varsó 13.580— 13.680, Prága 2119—2129, Belgrád 982—986, Bukarest 361-363, Milánó 3099—3111, Páris 3727—3743, Zürich 13.545—13.595, London 316.500—317.500, Newyork 70.935 —71.185, Amszterdam 27.450—27.550. — Valutapiac: magyar korona 0.88%—0.91 %, apró korona 0.86%— 0.89%. Prága, szeptember 29. (Devizapiac: Zárlat. Budapest 0.0418-0.0468, Bécs 0.0471 ötnyolcad—0.0491 ötnyolcad, Berlin 807.50—827.50, Varsó 651.75—657.75.