Nemzeti Ujság, 1925. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-14 / 10. szám

14 NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1323 január. Ausztria a népszövetségi kölcsönből 230 millió aranykoronát takarított meg Az állampénzügyek rendezése és a magángazdaság súlyos válsága !s Amikor Ausztria 1922 szeptemberében aNépszívetésztől megkapta a 600 millió aranykoronás nemzetközi köles kit. az .■újjáépítési terv szerint ennek az összegnek az volt a rendeltetése, hogy ebből visszafizessék az előzőleg fölvett kölcsönöket de fedezzék az 1923. és 1924. évek költségvetésének deficitjét. Az előles kölcsön őket Ausztria Csehországnak, Augol■orszáffnak és Olaszországnak visszafizette, az államháztartás egyensúlyának fbiztositására fönnmaradt összeget azonsan az elmúlt két év alatt nem költötte fel teljesen, mert az 1924. év végén Zimsnermann dr. népszövetségzi főbiztos számláján 42 millió dollár és 20 millió s vázai frank, tehát összesen mint гаи 220millió aranykorona maradt fölhasználatlanul, terv tehát Ausztria alig 420 millió aranykoronát költött elkéntneveinek rendbehozására, s ebből is a most elmúlt második évben már csak mindössze 11 millió aranykoronát kellett a népszövetségi főbiztosnak folyósítania. Ennek a sikernek az a titka, hogy a népszövetségi kölcsön törlesztésének és kmnat szolodtatásának biztosítására lekötött dohány monopólium és vámbevétel sokszorosan túlhaladta a szükségletet, иду. hopp a fölöslegből afőbiztos havonta 230—300 milliárd vampir?ioronát tudott az osztrák pénzügyi isizgatásnak visszautalni. Az osztrák állam pénzügyei tehát látszólás teljesen remisbe jöttek, mert hiszen a" népszövetségi kölcsönnek mintegy harmadrésze még rendelkezésre áll. Az a súlyos gazdasági válság, amely az egész elmúlt évben a legsúlyosabban nehezedett Ausztriára, azonban azt mutatja, hogy az osztrák korona stabilitása sem végleges még s hogy a népszövetségi kölcsönből megtakarított millióknak nagyon hamar az lehet a feladatuk, hogy pótolják azt a hiányt, amely a lakosság adózóképességének nagymértékű csökkenése következtében fog mutatkozni a költségvetésben. A fizetésképtelenségek száma a múlt évben a kis Ausztriában körülbelül háromezerre rúgott s a hitelezőket ezáltal minttut 500 milliárd korona veszteség érte. A munkanélküliek száma folyton emelkedik s már 150.000 ember kénytelen családjával a munkanélküliek segélyéből élni. Az állampénzügyi bűvészkedések tehát még nem jelentik a gazdasági élet konszolidációját, bárha kétségtelen, hogy az osztrák Nemzeti Bank hitelpolitikája, amelyet elsősorban az jellemez, hogy egyenlő terület és lakosság mellett mégegyszer akkora le ап креру forgalmat, engedélyez mint a mi jegybankunk, aránylag mégis türhetőbbé teszi a megélhetést. Az ugyanis kétségtelen, hogy a forgalomban levő fizetési eszközök megfelelő mennyisége következtében az üzleti élet és a magángazdaság nem küzd annyira a pénzhiánnyal, mint nálunk és ennek következtében a munkát is sokkal jobban tudják Ausztriában megfizetni. Ez a magyarázata annak, hogy egyenlő értékű valuta mellett az osztrákok általában kétszer-háromszor nagyobb fizetéseket adnak, mint amilyeneket a tisztviselők és munkások nálunk kapnak. Pedig Ausztriának még a legfontosabb élelmiszereket is import útján kell beszereznie. Ausztria állampénzügyi helyzete tehát időlegesen rendezett lehet, azonban a végső konszolidáció mégis csak a magángazdaság megerősödésétől függ, ennek a jövője pedig még nem tekinthető egészen biztosítottnak. еиня Németország kereskedelmi mérlege évekig passzív lesz A német gazdasági helyzet az aranyszámítás óta Berlin, január elején. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A német márka stabilizálása az elmúlt év kereskedelmi forgalmában kedvezőtlen hatással volt. Az inflációs időkben a német termelés hihetetlen mérveket öltött és a német iparcikkek külföldön úgyszólván mindenhol piacra találtak, mert nem volt ország, mely olcsóbban termelhetett volna, mint az akkori Németország. A német export fellendülésével egyidejűleg 1929 —1923. években a behozatal mind szőkébb körre szorítkozott, mert idegen fizetési eszközöknek beszerzése a márka romlásával nehezebbé és nehezebbé vált. Az 1924. évben azután így csapásra megváltozott a helyzet: ez évben bebizonyosodott, hogy a legközelebbi években Németország aligha képes aktív kereskedelmimérleget felmutatni. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 1920 január—november hónapokban a behozatal 8008.8 millió, a kivitel pedig 5809. millió birodalmi márkára rúgott a behozatali többlet tehát 2190.6 kh. márka. A Dawes-féle jóvátétel fizetési terv szerint Németország öt év múlva legalább 2,5 millió aranymárka jóvátételi terhet lesz kénytelen viselni, amelynek viseléséhez — hacsak nem akarja dologi értékeit a külföldnek kiszolgáltatni — az aktív fizetési mérlegre van szüksége. Eltekitve azonban az öt év múlva viselendő terhektől, a német gazdaságnak, hogy az új pénznek további stabilizáció biztosítva legyen, legalább is arra kell törekednie, hogy a kivitel és a behozatal egyensúlyba jöjjön és иг elmúlt évben kimutatott óriási behozatali többlet megszűnjék. A kereskedelmi mérleg passzivitásának oka elsősorban a mezőgazdasági termelés visszafejlődésében kell keresnünk. Hektárcinkáit termett 1913-ban 1924-ben 24.1 mázsa 17.3 mázsa 19.4 mázsa 14.2 mázsa 22.0 mázsa 16.4 mázsa téli búza . rozs . . . árpa . . Hasonlóan kedvezőtlen a hústermelés, mert míg 1913-ban 67.290 tonna hús hozatott be, addig 1924-Ьэп 121.260 tonnára rógott (jan. okt ) A gazdasági, főleg pénzügyi helyzet javulásával megvan a remény, hogy a mezőgazdasági hitelek nyújtása után a mezőgazdasági termelés fokozódni fog. Nincs nagy kilátás arra, hogy az ugyancsak tekintélyes nyersanyagbehozatal csökken etesség, mert Németország a nyersanyagokban gazdag Lotharingia és Felső Szilézia elveszése után csupán széntermelésének és káli termelésének fokozására gondolhat. Itt azonban nem nagy értékekről lévén szó, a fizetési mérleg lényeges javítása nem jön tekintetbe. A magyar gazdaság szempontjából nem lesz érdektelen a németországi pénzpiacnak helyzetére az elmúlt év folyamán röviden rámutatnunk. Az 1920—23. évek inflációs pénzügyi politikája érthető okoknál fogva a régi „békebeli“ hitelgazdaságot megszüntette. 1923. év végén, mikor a papírmárka értéke óráról-órára változott, a pénz kamata a napi 25 százalékot, is meghaladta. Ily körülmények között gazdasági hitelekről szó sem lehetett. 1924. év elején, miután sikerült a papirosmárka elértéktelenedésének korlátot szabni, rohamosan javult a pénzpiac helyzete, bár a papirosmárka stabilizációjába vetetthit a belföldön is csak lassan szilárdult meg és ennek folytán a valorizálatlan papirosmárkahitel január elején még csak évi 260 százaléknak megfelelő kamat mellett volt megszerezhető. Február végén is még a valorizálatlaan és valorizált hitelek közötti kamatkülönbség kb. 50 százalékot tett ki. Március elején azután már csak az n. n. aranymárkáról, mint elvont fogalomról esik szó, melynek kamattétele még mindig tetemes (évi 22 százalék), sőt,május első napjaiban évi 70 százalékig felszökik. A pénz hirtelen drágulásának oka akkoriban a szerencsétlen frankspekuláció következtében előállott szinte hihetetlen pénzhiány volt, másrészt azonban a birodalmi bank hitelmegszorító hitopolitikája. A francia frank-kontrommn meghiúsulásával a német gazdaság állítólag 400 millió aranymárkával károsodott, ugyanakkor, amikor a birodalmi bank nem hitelintézet, szakított az inflációs idők gyakorlatával és kijelentette, hogy leszámítolási politikájával csak hol korlátozni, hol serkenteni óhajtja a pénzpiacot, de maga a hitelnyújtást szűk kamatok közé szorítja. Az év vége felé már egész más a helyzet, mert a rövidlejáratú hitelek kamatlába 16 százalékra sülled, sőt négy hétre szóló hitelek már évi 11—12 százaléknak megfelelő kamat mellett, is aránylag bőven kaphatók. A rövidlejáratú hitelek azonban még nem oldják meg a válságot, mert a német gazdaság és a jelenleg ritka hosszúlejáratú hiteleknek érzi szükségességét. Amerikai és angol tőke hosszú lejáratra és évi 8—9 százalékra csak itt-ott jelentkezik. Rendszerint azzal a kikötéssel, hogy a hitelviszony idővel társulássá, vagy üzleti részvétellé alakul át oly formában, hogy a hitelnyújtó konzorcium elővételt biztosít maga nak a hitelt igénybevevő német részvénytársaság részvényeire. Az új birodalmi márka kibocsátásával remélik, hogy a helyzet javulni fog, mert feltételezhető, hogy miután a külföld a német pénz iránt visszanyerte bizalmát, nem fog idegenkedni birodalmi márkára szóló hiteteket nyújtani és mindenekelőtt hosszúlejáratú birodalmi máig a letéteket Németországban elhelyezni. Miért maradt hátra Magyarország gabonatermelése ? A kisgazdaságokat a külterjes termelés helyett a belterjes termelésre kell rászoktatni A Magyar Statisztikai Társaság mai ülésén Konkoly Thege Gyula miniszteri tanácsos székfoglalójában a gabonafélék termésátlagairól tartott előadást, amelyet nagyszámú közönség hallgatott végig. Az előadó ismertеНг a gabonafélék termésátlagának nagyságát az ország jellegzetesebb vidékein, majd e vidékeken belül gazdaságkategóriája szerint, s a termelés belterjességének megállapíthatása céljából bemutatta azt az összefüggést, amely a termésátlagok és a vidékek termelésre való alkalmatossága között fennáll. Az így ismertetett adatok alapján végeredményképpen azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország gabonaemelésének bátramai adottságét elsősorban a kisgazdaságok külterjes termelésének rovására kell írni, másodsorban pedig a középgazdaságok még mindig ki nem elégítő termelésével kell indokolni. A termelésnek a hátramaradottsága, különösen a Duna-Tisza között fekvő, továbbá a Tisza középső és felső szakasza mentén elterülő vidékeken állapítható meg fokozott mértékben. Előadásának befejezésében utalt arra, hogy rendkívül fontos, hogy a termelés fokozásának érdekében a gabonafélék, termelése vidékek szerint állandó megfigyelés alatt, álljon és a termelés megfelelő irányítása céljából a földmivelésügyi közigazgatás is a jellegzetes gazdasági vidékek területéhez simuljon, továbbá, hogy ezenkívül vidékenkint mintagazdaságokat állítsanak fel. Erre azért van szükség, hogy a gabonafélék termelése terén leghátramaradottabb kisbirtokososztályt és ezek sorából is különösen azokat, akik ebbe az osztályba a földbirtokreform során kerültek, a belterjes gazdálkodásra rávezessék és annak módját minél könnyebben elsajátíthassák. Az intervenciós vásárlások megakadályozták a tőzsde erősebb ellanyhulását Kedvetlenül és gyengülő irányzattal indult a forgalom a mai értetőzedén és az értékpapírok túlnyomó részét a tegnapi záróárfolyamok nívója alatt jegyezték. Az irányzat további ellanyhulását az idézte elő, hogy a kényszereladások száma a tőzsdeidő elején aránylag jelentékeny volt. Jóllehet a tőzsdeidő folyamán a kényszereladások abbamaradtak, az irányzatban mégsem történt lényegesebb javulás s ennek az oka azzal van összefüggésben, hogy a hitelkrízis, továbbá a bel- és a külpolitikai események nem alkalmasak arra, hogy az irányzatban fordulat következzék be. A nyomasztó hangulatot természetesen ma is kihasználta a kontresmin és hogy akciójának nem volt jelentékenyebb eredménye, az annak tudható be, hogy az intervenciós bizottság, ott, ahol a kontremin nagyobb arányú kínálattal rontotta a papírok árfolyamát, vásárolt. Ezek a vásárlások megállították ugyan az árlemorzsolódást, de jobb árfolyamokat mégsem tudtak felszínre hozni, mert a jobb árfolyamok nyomán a kínálat azonnal megnövekedett. A zárlat felé néhány nehéz érték, amelyet az utóbbi napokban teljesen elhanyagolt a spekuláció, a bécsi piacról érkezett kedvező hírekre néhány ezer koronával javult. A piacon általában az a vélemény, hogy ha a hitelkrízis valamennyire is enyhül, a tőke figyelme újból azok felé az értékpapírok felé fordul, amelyek alá vannak értékelve és amelyek magukba véve is szilárd értékek. A pénzpiacon a tőzsdeidő elején ötnyolcad százalékkal jegyezték a pénzt, azonban ilyen kamat mellett egyetlen egy kötés sem történt. A nyílt piacon túlnyomó részben a 0,25 százalékkal felkínált tételeket vették igénybe. Az árjegyzőbizottság a pénz hivatalos árfolyamát egynegyed-fél százalékban állapította meg. Az utótőzsdén a forgalom csupán néhány értékre szorítkozott így különösen a flrma- és a Ganz-Danubius-részvények iránt volt élénkebb a kereslet Az irányzat általában valamivel barátságosabb volt, mint a tőzsdeidő folyamán. Előfordult jegyzések: Magyar Hitel 496, Hazai 131—132, Ingatlan 230, Magyar-Német Bank 27, Osztrák Hitel ISO, Kereskedelmi Bank 1128 —1180, Egyesült Fővárosi 191—192, Általános Takarék 125, Pesti Hazai 3180—3190, Borsodmiskolci 200, Első Budapesti Gőz 132, Hungária 116, Festi Viktória 273, Kohó 393, Magnezit 2000, Általános Kőszén 3225—3250, Salgó 547— 550, Urikányi 930—935, Athenaeum 89—90, Pallas 78—80, Fegyver 1030, Ganz-Danubius 3300, Ganz Villamossági 1560, Láng 120, Rimamurányi 147—148, Schlick 53, Lámpa 147, Magyar Cukor 2425, Georgia 379—382, Részvénykör 353, Goldberger 162, Karton 91, Spódium 125—126, Hungária Műtrágya 125—127, Német Mezőgazdasági 160—165, őstermelő 210, Vasútforgalmi 240—245, Ófa 530, Rézbányás 88—90, Nasici 2115 -2125, Búr 135—138, Nova 179 5, Tröszt 156 Este a magánforgalomban anélkül, hogy az üzleti tevékenységben élénkülés mutatkozott volna, a felszínre került névleges árfolyamok jobbak voltak a záróárfolyamoknál, sőt egy-két értékpapír túl is haladta a mai legmagasabb árfolyamot is. A Magyar Hitelt 500, az Osztrák Hitelt 174, a Kereskedelmi Bankot 1130, a Salgót 555, a Ganz-Danubiust 3320, a Ganz Villamosságit 1525, a Rimát 150, a Georgiát 382, a Magyar Cukrot 2425, a Nasteit 2120, a Novát 180 ezerrel jegyezték. A külföldön olcsóbbodott a magyar korona A nemzetközi pénzpiacokon, Zürich kivételével, a magyar korona ma kisebb mértékben gyengült, mert míg Zürichben a budapesti kifizetés egymillió koronájáért változatlanul 71,75 svájci frankot adtak, addig Bécsben, Prágában és Berlinben kisebb mértékű olcsóbbodás következett be. Pécsben a budapesti kifizetés 100 koronánként 10 fillérrel lett olcsóbb, ellenben az effektív magyar 100 koronás további 20 fillérrel drágult. Prágában a budapesti kifizetés 10.090 koronánként egy fillérrel, az effektív magyar 10.000 koronás pedig 1 és fél fillérrel olcsóbbodott. Berlinben a budapesti kifizetés 100.000 koronánként négy aranypfeniggel és az effektív magyar 100.010 koronás pedig hét aranypfeniggel lett olcsóbb. A nemzetközi pénzpiac eseménye volt egyébként ma a svájci frank magjavulása, ami különösen abba nyilvánult meg, hogy az angol font és a dollár Zürichben lényegesen olcsóbb lett. Az angol font is ellanyhalt ma és Newyork két centtel esett a frank ára. A Magyar Nemzeti Bank a külföldi fizetési eszközök hivatalos árfolyamait kisebb mértékben fölemelte. Zürich, január 13. (Zárlat.) Budapest 0.007V0 (nyitás 0.0871 háromnegyed), Berlin 122.37 és fél, Bécs 0.007295, Prága 15.55, Varsó 99.50, Belgrád 8.40, Szófia 8.75, Bukarest 2.65, Milano 21.62 és fél, Madrid 73.50, Paris 27.70,Brüsszel 25.90, London 2471.50, Newyork 517.50, Amsterdam 208.75. Bécs, január 13. Devizapiac (Zárlat) Budapest 6.S820—9.990, Berlin 16880—16360, Prága 2134—2144, Belgrád 1148-1152, Bukarest 365-367, Milánó 2966-- 2978, Paris 342—3828, Zürich 13715—13765, London 339500- 340900, Newyork 70985—71185. — Valutapiac: magyar korona 0.968—0.980. apró korona 0.948—0.960. Prága, január 13. Devizapiac (Zárlat) Budapest 0.0463—9.0483, Bécs 0.0469—0.0489, Berlin 807—811, Bukarest 17.35—17.95, Belgrád 55— 55.50, Milánó 142.50—144, Zürich 655.50-658.50, Paris 182.62 és fél—184.52 és fél, London 16242.50 —16382.50, Newyork 3390—3420. — Valutapiac: magyar korona 0.0461—0.00481, Berlin, január 13. Devizapiac. (Zárlat.) Budapest 0.009300— 0.005820, Bécs 0.005907—0.005927, Prága 12.60—12.61, Bukarest 2.17—2.18, Belgrád 6.84-6.86, Milano 17.59—17.63, Paris 22.49—22.55, Zürich 80.99—81.19, London 2006.20 —2011.20, Newyork 419.50—420.50. — Valutapiac: magyar korona 0.00574—0.00576. Rivatalos valinta- és devizaaríaillomost Január 13. A Magyar Nemzeti Bank jelentése a devizák ringről: Osztrák korona, Bécs 10155—10205, Billión. márka 16975—17123, Berlin 17175—17265, cseh korona 2145 -2165, Prága 2165—2177, lengyel zloty 13750—13880, Varsó 13850—13920, dinár 1146—1166, Begrád 1166— 1172, leva 513—519, Szófia 518—520, lei, Bukarest 370—372, lira 3001—3031, Miano 3021—3037, francia frank, Paris 3870— 3890, belga frank 3590— 8618, Brüsszel 8639—3638, svájci frank 13820— 13960, Zürich 13920—13990, angol font 344000— 347600, London 345000—347900, Dollár* 71660— 72240, Newyork 79110—72490, holland forint 28725— 28975, Amsterdam 29025—29175, dán korona 12640—12770, Kopenhága 12840—12910, svéd korona 19170—19320, Stockholm 19420—19520, norvég korona 10815—19975, Oszló 11015—11075, * 5 dolláros bankjegynél kisebb dollárcimletek 71.560--72.240. Egy aranykorona (a londoni devizapénzárfolyamán számítva) 15.983% papírkorona, (a dollár pénzárfolyamán számítva) 14.5254 papírkorona. 107e ENoEMW лвпчАа зш a kirakatainkban feltüntetett árainkból Illatszer-, pipere-, Kéztartási-, Kötszer-, kese- és fufofiláris dithelftei м зтшжтл! (WOMIT 44. SZ.