Nemzeti Ujság, 1926. november (8. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-23 / 266. szám
Kedd, 1926 november 23 NEMZETI JILÁG színház, művészet Filharmónia Újdonság, kéziratos mű nem szerepelt a filharmonikusok mai hangversenyén, de ezúttal nem reklamálunk miatta, mert két oly szerzőt hallhattunk, mint Bartók Béla és Dohnányi Ernő. Mindketten vezető értékei, kimagasló egyéniségei lévén zeneirodalmunknak, kötelességszerűen jelentik a filharmonikusok számára, hogy amit alkottak, azt a bemutató aktualitásán kívül, a partitúrák tömkelegéből kiemelve, máskor is eljátsszák. Ha bennünket kérdeznének meg, azt mondanánk, hogy minél többször. Különösen a Bartók-muzsikával szemben tartjuk szükségesnek és jobban indokoltnak a régebbi dátumú Bartók-művek az ily fajta, gyakrabban való ismétlését. Dohnányi tolla is gyönyörűen fogó zeneköltői toll, amit ír, az nem a divatnak szól, túlnő a huszonnégy óráig tartó érdekességen, de Dohnányinak romantikus hagyományokba kapcsolódó zenei nyelve, minden egyéni gazdagsága mellett, az újszerűség szempontjából „problémámént és”. Bartók Béla zenéje viszont, bár korántsem „ős nélkül” való, erős gyökérszálak kötik múltbeli matériákhoz (ilyen mindjárt a magyar népzene hamisítatlan, a „műveltek” széles köreiben alig ismert vagy félreismert talaja: egész tartalmi izével, formanyelvével, technikai sajátságaival egyben még a merész kezdeményezés zenéje. Az ily muzsikát annak, aki minél tovább szeret ragaszkodni a megszokotthoz, többször kell hallani, hogy feltáruljon a világ, amelyelőtte egyelőre zárva van, hogy a szokatlanban ne lásson önmagáért való külön,ködést, az újszerűségben felfedezze a költő igazi és maradandó szavát. A mai hangversenyen azt a Tánc-szvitet játszották a filharmonikusok, amely Bartóknak három évvel ezelőtti műve (a főváros ötvenéves jubileumának ünnepi koncertjén hangzott először), s amely azóta, szilaj iramú, tobzódó ritmusaival, minden taktusán egy dús képzeletű, nagy magyar zeneköltő zseniális kézjegyével, sorra járta és járja a nevezetes külföldi zenekarok műsorait. Dohnányi gordonkaversenyét, ezt a bensőséges hangú, tökéletes ízléssel szerkesztett, meleg dallamszépségben élő művet Haydn István szólaltatta meg. Nagyon örvendünk, hogy a filharmonikusok szerepeltették, mert eddig nem is tudtuk, hogy Miskolc olyvalakinek a címét rejti (Hajdn itt a városi zeneiskola igazgatója), akinek méltán van helye java csellóművészeink sorában. Clemens Kmuss, a frankfurti operaház főzeneigazgatója vezényelte a hangversenyt. A múlt szezonban szintén volt szerencsénk hozzá, azokkal tartva akkor és ma is, akik impulzív képességű és a zenekart uralni tudó karmesternek tartják, mindazon hősszerelmesi pózai ellenére, amelyek a hölgyszemekhez adresszálva, egyébként céljukat kétségkívül nem tévesztik el. Bartók művével szemben ugyan meglehetősen az „előkelő idegen” szerepének éreztük dirigálását, de Csajkovszki ötödik szimfóniájának édes érzelmességét, csillogó hangzuhatagát idézve, el tudta hitetni velünk, hogy itt a partitúra minden lapján, álmából felkeltve is, otthon van. Dömötörből tizenkét képből álló sorozatot állítanak össze, amelynek összefoglaló címe Magyar Tulpán lesz. Békeffy László a műsort teljesen kidolgozva be is mutatta már az illetékes köröknek, ahol ezt a tervet a legnagyobb megértéssel fogadták. Az előkészítő tárgyalások már eredményesen folynak, rövidesen megindul a munka is úgy, hogy nemsokára valóság lesz az érdekes és nagyszabású tervből. A Magyar Tulipán műsorában a régi írók közül Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarthy Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Ady Endre vannak képviselve, a mai írók közül pedig Herczeg Ferencet, Móricz Zsigmondot, Heltai Jenőt, Molnár Ferencet, Babits Mihályt, Hevesi Sándort, Pekár Gyulát, Karinthy Frigyest, Harsányi Zsoltot, Emnőd Tamást, Szabó Lőrincet és Szép Ernőt kérik fel. Az egyes képek zenei részét pedig a legkiválóbb modern dalszerzőink: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Hubay Jenő, Buttykay Ákos, Szirmai Albert, Nádor Mihály, Vincze Zsigmond, Losonczy Dezső és Komjáthy Károly írják. A Magyar Tulipán művészi vezetője Békefi László lesz, díszleteit pedig Pán József tervezi. December elején megkezdik a próbákat és február elején lesz a kabaré bemutatója a Fővárosi Operett Színházban és körülbelül egy hónapig itthon tart előadásokat a Magyar Tulipán, hogy az előadás teljesen kiforrjon, azután indul el európai körútjára, amelynek első állomása Olaszország lesz. Az egyhónapi budapesti szereplés teljes bizonyosságot szolgáltat majd arról, hogy a Magyar Tulipán, amelynek tagjait a legkiválóbb magyar művészekből szedik össze, csakugyan méltó lesz arra, hogy a magyar dalt, zenét és táncot a külföldön reprezentálja, amiről az illetékes körök a bemutatott tervek alapján máris meg vannak győződve ugyannyira, hogy az anyagilag már teljesen megalapozott kabaré, amely egyébként biztosan üzletnek is jó lesz, minden támogatást megkap, amelyre egy ilyen külföldi turnénak csak szüksége van. — A Váljunk el huszonötödször. Holnap, kedden kerül színre haszonxjtextezör a kamaraszínházi reprize óta a Váljunk el, Sardou és Najac híres vígjátéka. A huszonötödik előadás a Nemzeti Színház színpadán lesz, de szintén Bajor Gizi, Odry Árpád és Petheő Attila alakításaival a főszerepekben. — Leopoldine Konstantin vendégjátéka. Leopoldina Konstantin, ,a Fővárosi Operetszínházban vendégszereplő német művésznő vasárnap este Alexander Dumas kétes irodalmi értékű Demimondejában lépett fel, mérsékelt sikerrel. A darabon és előadáson egyaránt erősen érezhető volt a megszületése óta eltelt hosszú évek múlása. Sem a darab, sem az előadás nem ütik meg a komoly kritikai mértéket, különösen az utóbbi volt egészen gyenge. Egészen primitív, eszközeiknek használatában tudatlan és kezdő színészek az ensemble tagjai, amelyről lem az alkalmi összeválogatás jellege. Egyedül Leopoldine Konstantin friss, lendületes és tökéletes beszédű játéka említhető meg, de az ő alakításának is hibája, hogy erősen rikító, élénk színekkel körvonalazta meg szerepét, amely alapjában véve inkább drámai, így túlságosan operettízűen hatott játéka. Sokkal értékesebb alakítást produkált hétfőn Hans Müllernek új darabjában, a Veronikában, amely nem emelkedik ki a bécsi drárvagyárusok tucattermékeinek sorából. A darab felújításában, alakjainak megmotiválásában egyaránt primitív, a szerző üres, semmitmondó témáját csak ötlesztetlenül kigondolt epizódokkal igyekszik négyfelvonó- 60S drámává fejleszteni, ami természetesen nem sikerül neki. Nincs egy jóakarattal értékesnek nevezhető tulajdonsága a darabnak, amelynek valószínűnek és elkerülhetetlennek látszó sorsát csak Leopoldine Komstatin pompás játéka változtatja meg. Igen finom és decens figurát formált a szerelmes ápolónő alakjából, különösen a harmadik felvonás végső jelenetében volt megindító játéka. Partnerei voltak ezúttal Rudolf Beer és a szerző, Hans Müller; ezek sem sokat lendítettek azonban az előadáson, amelynek együttese játék produkcióban semmi érdemeset nem tudott nyújtani. (Kgy.) — Németh Juliska sanszon-estélye. Németh Juliska, a kitűnő dizőz, aki mostanában a Halmay Tibor kis revüszinházában lép fel esténként, vasárnap, november 28-án este a Zeneakadémia nagytermében Sanszon-estélyt rendez. Németh Juliska műsorán a magyar kabarészerzők legjobb alkotásain kívül rendkívül érdekes zenéjű francia sanszonok, továbbá Szomory Dezső, Lányi Viktor, Zilahy Lajos, Endrődy Béla, stb. külön erre az alkalomra írt dalai szerepelnek. A Hanszon-estély iránt a közönség soraiban, melynek Németh Juliska régi kedvence, általános az érdeklődés. ” A Magyar Tulipán februárban megnyílik, azután külföldi turnéra indul Békeffy László nagyszabású terve a magyar dal, zene és tánc népszerűsítésére Mindenki élénken emlékszik még arra az artisztikus hatásra, és arra a nagy sikerre, amit az orosz Kék Madár-kaboré nemcsak nálunk, de egész Európában aratott. Ami szépet az orosz költészet, zene és népművészet produkált, azt illatos, színes csokorba kötve hordozta végig Európán ez a rendkívül népszerű kabaré, amelynek minden előadását zsúfolt ház nézte végig nálunk Budapesten is. Hasonló terv fogamzott meg most Békeffy Lászlónak, az ismert konferansziénak agyiban is és hónapokig tartó munka után most már művészileg is kidolgozott és anyagilag teljesen megalapozott kész tervvel léphet a nyilvánosság elé. Ennek a tervnek a lényege az, hogy az orosz Kék Madár-kabaré mintájára artisztikus formába öltöztetve, színpadon mutassa be a magyar költészet és dal örökbecsű kincseit az egész világnak. Konkrét formában pedig úgy jelentkezik a terv, hogy régi nagy magyar költők műveiből és a legkiválóbb modern írók művei — A Terézkörúti Színpad új műsora. Hétfőn este mutatta be Nagy Endre és Salamon Béla kabaréja, a Terézkörúti Színpad új műsorát, melynél változatosabb, ötletesebb és mulatságosabb műsorral még alig kedveskedett közönségének ez a mindég új és eredeti ötleteket termelő kabaré. Nagy Endre bőséges konferanszának kiemelkedő része volt egy parodisztikus programbeszéd s az egész műsornak legérdekesebb, legötletesebb momentuma a Szabályos kabaré című ciklus volt, tele a kabaré minden műfajának és népszerű színészének paródiájával. A chansonban a műfajt és az affektáló dizőzöket elmésen és artiszikusan parodizálta Síró Anna. Kísérletes erejű volt Gárdonyi Rails kupléja, s Nagy Endre kiparodizálta önmagát is s erre a paródiára kitűnő színészt is kapott Petites Sándorban. Kitűnő a ciklusban Szenes és Rajna Alice. Igen kedves száma a műsornak egy kis japán operett-persziflázs Farkas Imre sikerült zenéjével. A darabban Nádor kacagtató parodizálásával arat nagy sikert Pethes Sándor, Pompás Gárdonyi és Berczelly Magda is. Karinthy Frigyes három pompás számmal is szerepel a műsoron. Az egyik Petőfi versének parodisztikus átírása az Új föld költőinek stílusában, amelyet Palasovszky Ödön, a Pumalua szerzője ad elő a maga módja szerint komoly deliriumban, de annál kacagtatóbban. Pompás a Barack című szimbolikus Karinthy-vers Ascher Oszkár művészi és kifejező előadásában. Egy kacagtató parodisztikus bluettje van Lányi Viktornak, a címe az Ősember. Néthy Károly egy kis bohózatot készített a műsor számára. Sajnos, ezúttal hűtlen lett önmagához és Liptayt próbálta utánozni, ami nem vált előnyére és kénytelen volt magán nem mindig ízléses ötletekkel segíteni. A kis darab főerőssége Bajna Alice humoros alakítása volt, amelyben többizben is gyönyörködhettünk a műsor folyamán. Legnagyobb meglepetése volt azonban az előadásnak, hogy Salamon kezd nem nagyon hatni a saját kabaréjában. — A Bob herceg meghozta a Városi Színháznak az évad legnagyobb sikerét. A szombati és a vasárnapi előadás zsúfolt házai tomboló, lelkesedéssel ünnepelték a kedves, régi operett feltámadását és elsősorban Biller Irént, akinek ez az alakítása diadalmas színészi pályáján újabb állomást és újabb győzelmet jelentett. A Városi Színház óriási méretei mellett a táblás ház a legnagyobb ritkaság és évek óta egyedül Sállapinmal sikerült a „Minden jegy elkelt” táblát kiakasztatni. Most szombaton és vasárnap azonban már délelőtt kikerült ez a tábla a színház pénztára fölé, ami azt jelenti, hogy ezen a két napon öt és félezer ember nézte és tapsolta végig az új Bob herceg új előadását. Biller Irén páratlan népszerűségének szólt elsősorban ez a siker, amely hosszú időre beírta a Bob herceg nevét a Városi Színház műsorába. — A Magyar Goethe Társaság művészmatinéja. A Magyar Goethe Társaság vasárnap délelőtt irodalmi és művészi matinét tartott, amelyet Goethe és Széchenyi István emlékének szentelt. A matinét Alexander Bernátnak „Világirodalom és Goethe“ című előadása vezette be, majd Gárdos Nelly szavalóművésznő adta elő Arany Jánosnak „Széchenyi emlékezete" című ódáját sikerült német fordításban. Medveczky Bella, Kály Mária és Vihar Béla szerepeltek még a műsoron, amelyet szépszámú közönség hallgatott végig. — A Pataki Diákvilág Anekdotakincse. Ez lesz a címe annak a rendkívül érdekes könyvének, melyet a Sárospataki Diákok Országos Szövetsége megbízásából — Komáromi János közreműködésével — Patika Károly dr. nemzetgyűlési főkönyvtáros szerkeszt. A könyv közel 300 oldalon az ősrégi kollégium fényképével karácsony előtt jelenik meg. Ára postaköltség, gél 65 ezer korona. Előfizetni lehet erre a címre: Panka Károly dr., Budapest, Országház, Könyvtár. ■ ■ . ________ -mp ' r . . . i'it ír Ön hiába keresett Hány katalógust tanulmányozott ön át és hány autót tekintett már meg anélkül, hogy az egyik, vagy a másik kocsi javára döntött volna? Az egyiknek ezek voltak az előnyei, a másiknak amazok. De Önnek minden esetben aggályai támadtak az ár miatt s végül is meggondolta a dolgot. Tekintse meg most a modern Fordot is. Ez az a kocsi, melyet Ön keres! Ezt kell Önnek látnia ! Ez az ön részére van teremtve úgy alacsony, elegáns alakjánál mint kényelmességénél, üléseinek számánál és végül áránál fogva. A kocsi megvétele nem lesz többé probléma az Ön részére! Ford Motor Company Látogassa még ma meg az országban lévő számos képviselőink egyikét! Torpedó 5 üléses 67.000. 000 —kor. Csukott kocsi 5 üléses 2 ajtós 92.000. 000—kor. Coupé 2 üléses 86.000. 000—kor. Árak kötelezettség nélkül