Nemzeti Ujság, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)
1927-08-06 / 177. szám
Üt A népjóléti minisztériumban mellbe vitte magát Kabdebó Kaposi Ernő színremé Nyomora miatt akart megválni az élettől (Inzermeti Újság tudósítóidtól.) Péntekem dután 1 órakor a népjóléti minisztériumiban megrendítő eset játszódott le. A minisztérium épületében ugyanis öngyilkosságot követett el Kolbdeba-Kaposi Ernő, az óbudai Kisfaludy* Színház igazgatója. A délelőtt folyamán Vass József népjóléti miniszter éppen távozott a népjóléti minisztérium épületéből, amikor egy ideges, feketeruhás, sovány, alacsony termetű, borotváltarcú ember sietett keresztül a minisztérium kapuján és a portástól aziránt érdeklődött, hogy a népjóléti miniszter még az épületben tartózkodik-e! Amikor a portás megmondotta, hogy a miniszter éppen az előbb távozott, az illető a kezében egy kérvényt szorongatva felületett az első emeletre, a miniszter szobája előtt megállóit és a járókelőket kérdezte, hogy hol adja be kérvényét. A sápadtam, sovány férfi vagy öt percig állt a miniszteri szoba ajtaja előtt, majd hirtelen összegyűrte a kezében lévő kérvényt s eltűnt a folyosó egyik benyílójában. A következő pillanatban hatalmas dörrenés rázkódtatta meg a minisztérium épült Az első emeleten tartozkodó altisztek ■ a szaladtak össze a dörrenésre 6 nemsr . meg is találták még kezében a füstölgő revolverrel a szerencsétlen színigazgatót. A megrendítő esetnek pár pillanat alatt híre futott az egész minisztériumban és a tisztviselők abbahagyva a munkát, kisiettek a folyosóra. Azonnal értesítették a mentőket, akik a rendőri bizottsággal együtt érkeztek a helyszínre. A rendőri bizottság az életunt férfi zsebében cédulát talált, amelyre ez az aktaszám volt jegyezve: 78421—1927. VII. A mentők azonnal ápolás alá vették az öngyilkos színigazgatót és megállapították, hogy a golyó a szív mellett hatolt be a testbe és a tüdőt roncsolta össze. Mialatt a mentők a színigazgatót élesztgették, a népjóléti minisztérium titkárságáról értesítették Vass József helyettes miniszterelnököt Ráday utcai lakásán a szerencsétlenségről. Közölték vele azt is, hogy az életunt embernél egy cédulára aktaszámot találtak teljes gyesre. A miniszter nyomban utasította a titkárságot, hogy haladéktalanul nézzenek utána a dolognak és tegyenek neki jelentést. Bab'vebő-Kapos Ernőt a mentőorvosnak sikerült körben magához térítenie, mire Szakály Kálmán rendőrtanácsos néhány kérdést intézett hozzá, de csak szaggatott, halk szavakat kapott válaszul: — Jaj, mi történt velem,. . . new . . . nem., polt . . . érdemes . . . Később a minisztériumban megtalálták a 78.121/1927. VH. számú aktát, amely Kabdebó- Kaposi Ernő lakásügye volt. A népjóléti miniszter titkárja magához vette az aktát és a miniszter lakására sietett, hogy ott jelentést tegyen a miniszternek az akta tartalmáról. A rendőri bizottság közben megállapította, hogy Kabdebó-Kaposi Ernő 47 éves, nagyváradi születésű színigazgató nyomora miatt követte el az öngyilkossági kísérletet. Kabdebó-Kaposi Ernőt a Rókus-kórházban, a sebészeti osztályon helyezték el. A főkapitányságról a rendőri bizottság beérkezése után detektívet küldtek ki Kaposi Ernő óbudai Határ utca 2. számú ház, II. emeleti 26-os számú lakásába, ahol az elszegényedett színigazgató az egyszobás konyhás lakásában feleségével és öt gyermekével élt. A főkapitányságról kiküldött detektívet Ka 6 ée összes tiszta vagyona a nálam helytelenül megállapított 169.000 pengő — jövedelme a mai viszonyok mellett 25.000 pengőt tesz ki. Ez circa 15 százalék. A pénz bankban jövedelmez, lekötés mellett, 6—6 és fél százalékot, mint maximumot, a mezőgazdaság ennél jóval kevesebbet de maximálisan ugyanannyit. Kérdezem, hol van figyelembe véve a pénzügyminiszter ígérete, hol van itt az adómérséklés? Csak annyit kívánok még hozzáfűzni, hogy az elődöm, aki itt nem csak ezt a 790 holdat, hanem az egész 1800 hold birtokot fele ilyen bérösszeg mellett bérelte, tudomásom szerint összes vagyon- és jövedelemadó címen 400 aranykoronát fizetett 1925. évre, amikor a gazdasági viszonyok sokkalta jobbak voltak. 1874 pengő pedig minimális 4-szerese a 400 aranykoronának. NEMZETI ÚJSÁG posi felesége fogadta. Amikor a detektív kíméletesen tudtára adta a szerencsétlen aszszonynak, hogy férje öngyilkosságot követett el, az asszony ijedt sikoltással n megtántorodott. — Hát mégis megtörtént . . . —sikoltotta. — Nyolc hónap után . . . Szegény férjem nem tudott várni . . . A detektív igyekezett megnyugtatni a szerencsétlen asszonyt, hogy férje sebe nem halálos, mire az asszony elmondotta, hogy Kaposi színigazgató 1900-ban lett színész. Először Budapesten a Földszínházban játszott, majd vidékre került és végigjárta az egész országot. Kaposi-Kabdebó Ernő nagyon szerény életet folytatott és ennek tudható be, hogy színészi pályáján pénzt tudott megtakarítani, amelyen 1914-ben kibérelte az óbudai Kisfaludi Színházat. A színház egy ideig jól ment, azonban a tőzsdei konjunktúra megszűnése után a színház hanyatlani kezdett úgy, hogy Kaposi minden pénzét ráfizette. Két évvel ezelőtt Óbudán megnyitotta a második színházát, azonban ez a vállalkozás is balul ütött ki ugyannyira, hogy régi lakását eladva, az óbudai Határ utca 2. számú ház II. emeletén bérelt egy egyszobakonyhás lakást. A szinigazgató többször bent járt a népjóléti minisztériumban, hogy segítséget kérjen. Több kérvényt is nyújtott be, egyik közülük az, amelyet a rendőri bizottság talált Kaposi Ernő zsebében, amelyben az öngyilkos igazgató egy nagyobb lakás kiutalását kérte. A szinigazgató felesége ezután a detektivel együtt autóba ült és a Rókus-kórházba hajtatott. Az öngyilkos szinigazgató zsebében a rendőri bizottság két búcsúlevelet is talált. Egyiket Vass József népjóléti miniszternek címezte, a másikat pedig feleségének. Amikor a miniszter titkárja 78421—1927. VH. aktával a miniszter lakására érkezett, a miniszter rögtön átnézte az iratcsomót és rászignálta a kedvező elintézést Szinészkörökben a népszerű és ismert Kaposi Ernő öngyilkosságának híre mély megdöbbenést keltett. Egy magyar pilóta megjavította Chamberlin világrekordját .... Dessauben az óriási tömeg áttörte a rendőrkordont, amikor leszállott a gép — Risztics és Edzard augusztus 15-ig indulnak az óceán útra 52 óra és 71 perc az új tartóssági világrekord A dessaui Junkers-tanvék legújabb tippen óceánrepülőgépével felszállt a magyar Risztics János és a német Rdzani, hogy próbarepülést végezzenek. A próbarepülésből világrekord lett. Ez a repülőút és egyúttal a rendkívül szilárd Junkers-gép sikere új fejezetet nyit a repülőforgaloim történetében. A magyar pilóta világraszóló sikeréről alábbi távirataink számolnak be: Dessau, augusztus 5. Risztics és Edzard repülők Junkersgépükön 1 óra 15 perckor reggel Drouhin francia repülő világrekordját 4409 kilométeres pályarepüléssel megdöntötték, öt órakor reggel a gépből a következő jelentést dobták le: „Négy óra 15 perckor még 180 liter üzemanyagunk van. 10 óra 30 perc és 11 óra között azonban le kell szállnunk." A Junkers-repülők 9 órakor már túlszárnyalták az amerikai távolsági rekordot. A repülők az eredeti terv szerint 10 óra 13 perckor szálltak le. A leszállás simán történt. A repüléssel megdöntötték Chamberlin világrekordját (51 óra 11 perc), minthogy ötvenkét órát és tizenegy percet voltak, megszakítás nélkül a levegőben és ezalatt 5300 kilométeres utat tettek meg. Óriási tömeg fogadta a pilótákat Dessau, augusztus 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) A kora reggeli órákban, midőn közismertté vált, hogy Risztics és Edzard pilóták benzinkészlete fogytán van s hogy az időtartamrekord megjavításáért küzdő Junkere-gép a délelőtt folyamán száll le a dessaui repülőtérre, valóságos népvándorlás indult meg Dessau városából a repülőtérre- Midőn a Junkere-gép kevéssel tiz óra után Lipcse felől *jövet megjelent a repülőtér felett s több kört írva le, lassan leszállni kezdett, az ezrekre menő tömegen óriási lelkesedés vett erőt. Midőn a gép 10 óra 13 perckor szerencsésen földet ért, a lelkes tömeg áttörte a rendőrkordont s annyira körülvette a repülőgépet, hogy a pilóták nem is tudtak kiszállni a gépből s a gép hágcsóján állva fogadták a tömeg üdvözlését. Elsőnek Junkers professzor, a Junkers-művek vezérigazgatója üdvözölte őket rövid beszédben, amelyet „Hoch Deutschland“ kiáltással fejezett be. Az összegyűlt tömegen nagy meghatottság vett erőt s az emberek levett kalappal elénekelték a Deutschland Lied-et. Az éljenzés ezután is oly hatalmas volt, hogy a következő szónokok üdvözlő beszédei teljesen elvesztek a zajban. Junkers professzor beszéde után Anhalt állam elnöke, majd Dessau város polgármestere és a Junkers-művek több magasrangú tisztviselője mondottak nagy üdvözlő beszédeket. A lelkes tömeg végül vállára vette a két pilótát s a repülőtér bejárata, előtt várakozó automobilhoz vitte őket, amely a tömeg virágesője között robogott el Risztics és Edzard augusztus 15-ig startot Amerika felé Dessau, augusztus 5. Risztics és Edzard pontosan 52 óra 11 percig voltak a levegőben és 1 óra 11 perccel javították meg Chamberlin időtartam rekordját. Az 52 óra 11 perc alatt összesen 5300 kilométert tettük meg, úgy hogy átlagsebességük valamivel 100 kilométer fölött van. Most, hogy a Junkers-géppel a próbarepülés teljes sikerrel járt, a lapok bizonyosra veszik, hogy a Junkers-művek talán már a legközelebbi napokban útnak indítják Riszticset és Edzardot az Atlanti Óceán átrepülésére. A Junkers-művek egyik magasrangú tisztviselőjének kijelentése szerint több mint bizonyos, hogy a start legkésőbb augusztus 15-ig megtörténik. Részletek a rekord-útról Dessau, augusztsu 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) A légi út teljesen az eredeti terv szerint ment végbe. A gép is, a motor is kitűnően működött. Reggel, amikor kora hajnalban Dessau fölött keringtek, látszólagos zavar mutatkozott a gépen. A motor is kihagyott. Berregése nem volt szabályos. Drouhin francia repülő 4400 kilométeres rekordját ekkor ugyan már túllépték, de hol voltak még Chamberlin finisétől! A motorzavar miatt azt hitték, hogy félmunkával kell befejezniük az utat. Később azután a gyár szakértőinek, akik az egész idő alatt a repülőtérről figyelték a gépet, legnagyobb meglepetésére megfordultak Dessau fölött és újból Lipcse felé repültek. Egy óra múlva visszatértek és akkor kedélyes hangú üzenetet dobtak le, amely szerint negyedötkor még 180 liter üzemanyagjuk volt. Mindenki jól érezte magát. A motorzavart az okozta, hogy a tartalékokat kapcsolták be, mivel ki akarták próbálni. Ez okozta a rendszertelen berregést is. Valahányszor visszatértek Dessau fölé a repülők, mindig dobtak le üzenetet és néhány kört írtak le a város fölött, majd eltűntek a magasságban. Tíz órakor fehér rakétával jelezték, hogy le akarnak szállni. A repülőtéren óriási tömeg várta és eget verő kurvázással fogadta őket. Jani gyerek mindennap kiment apjaihoz és el-el nézegette a titokzatos „sárkány” madaratMinden vágya az volt, hogy neki is legyen egy ilyen sárkánya és hogy ő is repülhessen. Risztics Miklós, a hős pilóta édesapja jelenleg a fővárosnál van alkalmazásban és altiszt a III. ügyosztályon Rumbach tanácsnok hivatalában. Riszticsék Alföldi utca 18-ik számú házban laknak. Risztics János a háború kitörése előtt négy hónappal szolgálattételre jelentkezett a katonaságnál. A mozgósítás után Bécsbe rendelték a 44-es műszaki csapathoz, majd bevonult csapattestéhez és kiment a frontra. Több harctéren küzdött , mint közlegény — míg végre az olasz hadszíntérre vezényelték. Közben elvégezte a pólai pilótaiskolát és mint repülő sok bravúros hőstettet vitt véghez. Ál Höfer-jelentések is többször megemlítették nevét. Már akkor mindenki úgy ismerte, mint az olasz hadszíntéren küzdő egyik legkiválóbb magyar pilótát. Vakmerő bátorságát, ügyes felderítéseit a hadvezetőség tizenhárom kitüntetéssel honorálta, később pedig megkapta az őrmesteri rangot is. A háború után egy ideig Horvátországiban volt autógarázsa. Majd újból Budapestre került és a Magy. Légiforgalmi Tár szolgálatába lépett. A megbízható, vakmerő és mindig szolgálatrakész pilótát itt igen sokra becsülték. A társaság teljes nyugalommal rábízta legértékesebb gépeit is. Pilótakörökben sokat emlegették azt az esetet, amikor Risztics az 1924. évbeli svábhegyi autóverseny alatt 15 méter magasságban röpdösött a Svábhegy fái és villái fölött. Amikor megpirongatták könnyelműségéért, gyermekes naiveággal huncutul azt felelte, hogy filmoperat tőrt vitt magával és azt akarta, hogy a felvételek elsőrangúan sikerüljenek. A Magyar Légiforgalminál három évet töltött, azután külföldre került. Az egykori katonai vadászrepülőt elsőrangú pilótaképességeiért mindenütt örömmel fogadták. Jelenleg a Junkers-művek dessaui telepén dolgozik. Előbb a hangárok felügyelői tisztségét látta el, később azonban, amióta megbizonyosodtak elsőrendű kvalitásairól, az új gépek kipróbálásával és próbarepülésekkel bízták meg. A világhírű német gyár elismerését bizonyítja, hogy az első nagy jelentőségű kísérletre ügyes német pilótatársával együtt őt választották és győzelmével becsületet szerzett nemcsak mostani gazdájának, hanem a magyar névnek is. Risztics társa, Edzard szintén katona repülő volt a háború alatt és a francia fronton teljesített szolgálatot. Risztics 73 vitézségi érmet szerzett a háborúban A győztes pilóták diadala és sikere egyúttal magyar siker és magyar dadás is. Az egyik pilóta ugyanis magyar Risztics János, aki 1895 január 15-én született Budapesten. Szülei és nővérei még ma is Budapesten élnek és alig tudtak hova lenni az örömtől, amikor arról értesültek, hogy a „Jani” egyszerre híres ember lett. Risztics János a belvárosi reáliskola négy osztályának elvégzése után villanyszerelőnek ment. 1910-ben, amikor Blériot Budapestre érkezett, édesapja, Risztics Miklós, jegyszedő volt a rákcei repülőtéren. A kis Szombat, 1927 augustus 19. Újabb 25.000 dolláros dij távolsági repülésre Newyork, augusztus 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának kábeltávszata.) Philadelphiában az Evening Bulletin 25.000 dolláros díjat tűzött ki annak a repülőnek, aki mától számított egy éven belül valamelyik európai fővárosból leszállás nélkül Philadelphiába repül. Két francia hadnagy Litvániába akar repülni Páris, augusztus 5. (A Nemzeti Újság tudósítójának távirati jelentése.) De Vitrolles Alfréd és Renée hadnagyok pénteken reggel 4 óra 45 perckor egy, 1500 kilogram megterhelése, 456 lóerős kétfedelű repülőgéppel a le bourgeti repülőtérről felszállottak, hogy minden közbeeső leszállás nélkül Kownóig repüljenek, úgy vélik, hogy ez a repülés, amely az első francia katonai repülés Litvániába, 16 órát vesz igénybe. Rádióengedélyért úgy az első, mint a többi hónapokban is csak 2 , 40 fillért kell fizetni! — A rádióért járó díjakat a posta az engedélyes lakásán szedi be. — Ha a rádióengedélyes a lakásból elköltözik, ne felejtse el azt az érdekelt postahivatalnál bejelenteni. — A rádióját nyaralásra is magával viheti, de az engedélyokiratot is tartsa magánál. — Ne használjon engedély nélküli rádiót, mert ez büntetendő cselekmény. — Rádiókészülékét csak megbízható helyen szerezze be, így sok bosszúságtól kíméli meg magát. j VBM *» H S^jT isii Házilag kiirtani ■ dpSh -$p fi é& >• rfkJli IP a fiklerlet Ara olcsó, hatása biztos. Kapható KOLOImUUiT .„a, LOCHekcK CiMEXIrf sääw«. ■ ' ...... . j