Nemzeti Ujság, 1931. június (13. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
2 rokkantak és tehetetlen aggok, a csecsemők és a gyermekek sorsát, védelmét, segítését és ápolását illetőleg. Így indul ezzel a programmal a választások során küzdelemre a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. Ez a program nélkülözi a demagógia frázisait, mellőzi a csalóka illúziókat és reális lehetőségeket akar megvalósítani. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a legutóbbi választások előtt is programot adott és Czettler Jenő büszkén hivatkozhatott beszámolójában arra, hogy a régi program nyolcvan százaléka már megvalósult. Az új program immár Nagy- Magyarországnak szól. A magyar nemzet sorsát, a magyarság jövendőjét, a magyar nép munkájának gyümölcsét akarja biztosítani. Nem ígéretekben, nem a félrevezetés szólamaiban, nem botor és kalandos elképzelésekben keresi a jövendőhöz vezető utat, hanem a nemzet lelkében, a magyar hagyomány tiszteletében, a magyar jövendő életében, a tiszta keresztény gondolkodásban. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programját és annak értékét a baloldali sajtó szeretné lekicsinyelni és jelentőségében eltörpíteni. Ez azonban hiábavaló erőlködés azok részéről, akik soha olyan programokat adni nem tudtak, amelyre az ország kiváncsi lett volna, mert az a program, amelyet ők hirdetnek , már tizenkét évvel ezelőtt megbukott A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt olyan programmal áll a választások és az ország elé, amely nem egy pártot hanem a keresztény Magyarországot akarja győzelemre vinni. HLINKÁÉK HAZUG VÁDAKKAL ILLETTÉK A TÓTSÁG BUDAPESTI REVÍZIÓS SZÓNOKÁT A Tót Világszövetség válasza a Slovaknak A Revíziós Liga által május hó 17-én Trianon ellen rendezett tiltakozó gyűlésén a Bécsben megalakult Tót Világ Szövetség 5 képviseltette magát. A szövetség szónoka, Macik Imre előbb tót, majd magyar nyelven tiltakozott az egész világ tótsága nevében a cseh elnyomatás ellen és követelte a Felvidéken a népszavazás elrendelését, valamint Magyarországhoz való visszacsatolását. A szónokot a gyűlésen jelenlévő tótság a legnagyobb lelkesedéssel ünnepelte. Macik Imre mindenkor a tótság érdekeit képviselte és ezért a csehek be is börtönözték és megkínozték. Pozsonyban a Kiiika szerkesztésében megjelenő Slovak című lap május 21-iki száma éles támadást intézett Macik Imre személye ellen, akit a leghazugabb rágalmakkal igyekezett befeketíteni, hogy anyáznak, akik az eseményeket hogy úgy mondjuk, közvetlenül idézik fel, vagy hiszik felidéznii, hanem azok, akik ennek a kornak a lelkiismeretét képviselik és a veszély nagy pillanataiban nem emelik fel a tiltakozó szavukat. Azok az írók, a bölcsek és korifeusok, akiknek van szemük, hogy lássanak, van agyuk, hogy gondolkozzanak, szívük, hogy érezzenek és tudásuk, hogy mérlegeljenek, Binda szerint elhallgattak és ez a hallgatás egyet jelentett a morális helybenhagyással. A korért és a kor összes szörnyűségeiért igy, hogy a materia a szellem fölé emelkedhetnk, a gép elfoglalja az ember helyét, a praktikum belegázol a lejekbe, szerinte tehát nem is annyira a tettek embere a felelős, hanem azok, akik ezt láták, hallják, átérzik, átgondolják és nem tiltakoznak teljes súlyukkal, erejükkel és minden rendelkezésükre álló eszközzel. A könyv körrül támadt viták folyamán sokszor hangoztatták, hogy itt óriási félreértésekről van szó. Az írástudók nem ismerték egymást. Nem tudták egymás szándékát, akaratát és véleményét. Ha érintkezhettek volna egymással, talán minden másként történt volna. Most érintkezhetnek egymással. Az egyik ülésen már ezt meg is fogadták. Minden évben néhányszor összegyűlnek és beszélnek mindarról, amit fontosnak tartanak. Praktikusan megvédik a jogaikat, ügyelnek arra, hogy a gondolataikat nem hamisan, rossz fordításokban, Szejjel vagdalva, kerékreltörve adják tovább nemzetről nemzetre, igyekeznek őrködni azon, hogy a rádiók az igazi és hamisítatlan szellem szolgálatába álljanak és ezen felül tudatosítják egymásban a kötelességüket is. Amint talán ebből a néhány sorból is kitűnik, láthatjuk azt, hogy ennek az új kongresszusnak milyen óriási hordereje van. . Magyarország szintén kiveszi a részét a munkából. Már a puszta jelenlétével is bizonyítja azt, hogy részese akar lenni a nagy nyugati közösségnek. NEMZETI UJSÁG Kedd, 1931 junius 2. tótság magyarországi tiltakozásának súlyát ezzel kisebbítse. A szövetség vezetősége azonnal a cikk megjelenése után helyreigazító nyilatkozatot küldött be a Slovak című lapnak, az azonban ezt a nyilatkozatot nem közölte. Éppen ezért a Tót Világszövetség felkérte a magyar sajtót az alábbi nyilatkozat közzétételére: „Mócik Imre felvidéki működése és politikai ténykedése a legjellemesebb, ellene a Siófokban felhőzet vádak és rágalmak egytől-egyig szemenszedett hazugságok, amelyek tulajdonképen a Tót Világszövetség ellen irányultak. Annál inkább is kérjük ennek a közlésére a magyar sajtót, mert támadását a Slovak avval fejezi be, hogy „sajnálatraméltó az a nemzet, amely elkeseredésében ilyen eszközökhöz“ (Mócik szerepeltetése) fordul. A Tót Világszövetségnek van azon sajnálkozni valója, hogy magát a tótok barátjának nevező lap éppen a tótok nemzeti mozgalmát támadja ily aljas módon, — de arról is meg van győződve, hogy a Revíziós Liga az Igazságért küzd és ez az Igazság előbb-utóbb győzni fog.“ Tisztelettel Tót Világszövetség. a felsőhöz illése A nagyipar kifogásai a karteljavaslat ellen . Politika, vagy gazdasági szempont érvényesül-e a javaslatban? — Az iparcikkek és a gabonaárak világpiaci alakulása (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A felsőház hétfőn nemzetközi egyezményeket fogadott el, majd áttért a kartói törvényjavaslat tárgyalására. Kaltenecker Viktor előadó hosszabb beszédben ismertette a különböző gazdasági irányok fejlődését és változásait. Hangoztatta, hogy az állam részéről feltétlenül beavatkozásra van szükség. Ezután részletesen ismertette a javaslat egyes intézkedéseit és hivatkozott arra, hogy a nemzetközi kartoték nemzetköziszabályozásának gondolata már régebben felvetődött és igen nagy tekintélyű gazdasági és jogi szakemberek vallják, hogy a nemzetközi szabályozást meg kell előznie a nemzeti törvénynek, az egyes országok szerinti szabályozásnak. Végül hangsúlyozta, hogy ez a javaslat nem kísérleti törvény, hanem olyan intézkedés, amely szuggesztív erejével megnyugtatja a kedélyeket és segít kijegecesedni a kartelitákat, ami rendkívül fontos eredmény lenne. Kéri a javaslat elfogadását. Szterényi József báró kifejtette, hogy véleménye szerint szabályozásra szükség van, de ennek a szabályozásnak nem szabad a gazdasági életbe való belenyúlást jelenteni. A javaslat benyújtásakor panaszok voltak az ipari kartelek ellen. Akkor a mezőgazdaságé volt a domináló szempont és annak javítása volt acél. Ma az egyetlen remédium ebben a kérdésben egy nemzetközi kartel létesítése. Amíg nemzetközileg nem szabályozzák az agrártermelés, az exportkontingens kérdését, addig nincs orvosság, amellyel a helyzeten javítani lehetne. Kartelek nemzetközi viszonylatban A mezőgazdasági tervekkel szemben állanak a nemzetközi ipari kartelek és Dunand javaslata éppen az, hogy a nemzetközi ipari kartelek kielégítsék az ipari államokat és akkor ők engedélyezik majd a preferenciákat a mezőgazdasági államoknak. Nem lehet tudni, hogy a Briand-féle javaslat nem akar-e a Loucheur-féle kartelszervezet előfutárja lenni! Ezután ismertette Szterényi báró Loucheur kartelfelfogását, majd hangoztatta, hogy sajnálja, hogy a londoni gabonakonferencia az oroszok állásfoglalása miatt eredménytelenül oszlott szét. A kényszertársulás gondolatával már 1918- ban, kereskedelmi miniszter korában foglalkozott, amikor előre látta a háború után szükségszerűen bekövetkező ipari válságot és ekkor az iparnak kényszertársulásokba való tömörülését akarta elérni. Nemzeti vonatkozásban tehát ez nem új gondolat, de nemzetközi vonatkozásban új. A kontingentálás alapján kötött magyar-osztrák és magyar-olasz kereskedelmi szerződéseket véleménye szerint csak kartelekkel lehet keresztülvinni, hogy az simán lebonyolítható legyen. Azért hozta fel ezeket a körülményeket, hogy rámutasson arra, hogy ma forradalom van a gazdasági életben egész Európában. Óvatosnak kell lenni a gazdasági törvények alkotásánál, mert különben könnyen összeütközésbe juthatunk a világgazdasági irányzatokkal. Egyedül magyar szempontból nem lehet e kérdéseket megoldani. A kartelek a termelés szempontjából gyakran nélkülözhetetlen tényezők, azonkívül tényezői a népek gazdasági közeledésének is. Nemzetközi vonatkozásban a kartelek politi- 7ai veszedelmet is jelenthetnek a nemzetközi tőkében rejlő hatalomnál fogva. Lehetnek azonban helyzetek, amikor a kartel egy-egy termelési ág termelésének szabályozása érdekében fontos és az állam érdekében is szükséges. Utal a kényszerkartelek rendszerére, amelyet Németország teremtett és amellyel például a széntermelést is szabályozni tudta. — Ha a visszaélések folytán a beavatkozás szüksége előáll, indokolt, hogy a karteleket a kormány ügyelemmel kisérje, amennyiben ez nem jelent beavatkozást a gazdasági életbe. — A beavatkozás csak addig terjedhet, amíg nem veszélyezteti a vállalkozói kedvet és a tőke biztonságát. A törvénytől nem vár olyan nagy hatást, mint mások, de ha megszünteti a súrlódást a mezőgazdaság és az ipar között, akkor szükséges volt, hogy idehozzák. Majd a kartelek által előidézett áralakulásokról beszél. A magyar áru árának a külföldiekkel való összehasonlítása sokszor nem helyes, mert külföldön esetleg mások az adózási viszonyok és a közterhek. Ezután a javaslat egyes intézkedéseit bírálja. Helyesli, hogy a javaslat, amikor ellenőrzés alá helyezi a karteleket, megvédi őket mindenféle zsarolással szemben és helyes az is, hogy a magánérdekek érvényesítését bírói útra tereli. Helyes a javaslatnak az ellenőrzés tekintetében követett módszere is. Súlyos hibának tartja azonban, hogy a kereskedelmi miniszter helyett a közgazdasági minisztert iktatták be. Azzal, hogy a kartelek kérdését kiveszik a kereskedelmi miniszter hatásköréből, külön kartelgazdasági kérdést csinálnak. A nemzetközi kartellek ugyanolyan elbánás alá helyezéssel, mint a hazai karteleké, könnyen a külföldi tőke elijesztésére vezet. Hibásnak tartja a vitás kérdéseknek a királyi Kúria elé való utalását. Távol kell tartani a Kúriát, e magas és legnagyobb tekintélyű bíróságunkat a gazdasági élet hullámzásától. A javaslatot elfogadja. (Taxis.) Kifogások a javaslat ellen Fellner Henrik az ipari termelés szempontjából szól a kérdéshez, remélvén, hogy ezáltal tárgyilagosabb vélemény fog kialakulni a katerekről. A javaslat egyik legfontosabb jogalkotás, de mikor végeredményben az iparcikkek árait akarja szabályozni, a lehetetlenséggel határos feladatra vállalkozik. Ha az ipari termelés folyamatába való beavatkozás, amelyre módot ad, nem is történik meg, már az a bizonytalanság, melyet ez a törvény az ipari életbe belevisz, maga után vonja a vállalkozói szellem további hanyatlását. A karteltörvény hívei az iparcikkek éráinak lefaragását és így a mezőgazdasági válság enyhülését várják a törvénytől. Az agrárválság óriási méreteit tekintve, ezen a feltevésen csak csodálkozni lehet. Az iparcikkek ára törvények segítségével nem befolyásolható, elég erre nézve a kötött gazdálkodás idejében szerzett tapasztalatokra utalni. Egy árcsökkentési akció nem szorítkozhatik egyedül a vállalkozási haszon kutatására, hanem abba szervesen be kell vonni az összes közterhek, szociális terhek, közüzemi árak, munkabérek, fixfizetések, vasúti tarifák vizsgálatát, ki kellene terjeszteni a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árakra is. — Ami a kartelek külföldi szabályozását illeti, megállapítja, hogy Európában csak Németország és Norvégia hozott speciális karteltörvényt. Norvégia — valamint a tengerentúli országok — viszonyai a mienktől teljesen elütnek. Németországban több, mint 4000 a kartelek száma, míg Magyarországban alig 70, de már Németországban is látjuk az állandó állami beavatkozás káros hatásait. A Gazdasági megfontolásoknak ehhez a törvényhez vajmi kevés közük van, kétségtelen, hogy az politikai okoknak szüleménye. Az ipari és mezőgazdasági árak Az iparellenes agitáció tekintetében nem akar részletesebben foglalkozni azokkal az inszinuációkkal, amelyek középkorra emlékeztető hangon egyenesen a kartelek kiirtását követelik, valamint az ismert többi, az ipari társadalom jogos önérzetét mélyen sértő kvalifikálhatatlan kifakadásokkal sem. Azonban vitába száll elsősorban azzal az állítással,, hogy a falu népe jogosan fel van bőszülve az ipar ellen, az iparcikkek drágasága miatt, kiemelvén, hogy egy métermázsa búzáért ma nem lehet ugyanannyi szövetet, vagy cipőt kapni, mint békében. Erre az a megjegyzése, hogy az ipari cikkek drágulása világjelenség, mely minden országban konstatálható, legalább is olyan mértékben, mint Magyarországon. Az agrárolló népszerű formulájával ideje volna már szakítani, mert képtelenség feltételezni, hogy bármilyen törvényes rendelkezés segítségével el lehessen érni azt, hogy a búza árának két év alatt 32 pengőről 12 pengőre történt, esését az ipari cikkek áresése hasonló mértékben kövesse. Az ipari termelés jelentőségét mutatja az a körülmény, hogy ennek értéke 38 százalékát teszi az egész nemzeti jövedelemnek. Feltétlen híve a Bethlen-kormány politikájának, mert az a véleménye, hogy az ország sohasem tudja a miniszterelnöknek meghálálni, amit Magyarország belső konszolidációja és méltó európai elhelyezkedése szempontjából tett. Nem hallgathatja el azonban, hogy ha az ipar Még kapható le az összes dohánytőzsdékben és sorsjátékárusítóknál Államsorsjegy 1 Felemelt főnyeremény Egész sorsjegy 3.— P, fél 1.50 P |||| |Qr“ Húzás június 10-én. nl ilin Primmusz elleni kampány valóságos pszichózissá fajult el, ez részben annak tulajdonítható, hogy a kormány nem idejében és nem nagyobb határozottsággal világosította fel az ország közvéleményét az ipar igazi szerepéről a nemzet életében. Nagy hibának tartja a közvélemény folytonos izgatását a dolgozó tőke ellen. A törvényjavaslat részleteire áttérve utal arra, hogy a kínálkozó megoldások közül mindig az iparra nézve legkevésbé kívánatosat választották, így például a 2. §. megállapítja a bemutatási kötelezettséget, amit Németországban sem tartottak szükségesnek s valóban felesleges is, mert a 6. §. úgy is megadja a miniszternek a jogot, hogy szükség esetén az összes karfeliratokat bekérje. Kifogásolja, hogy a törvény végrehajtása a közgazdasági miniszter hatáskörébe utaltatott, holott a kereskedelmi miniszter az, aki az ipar természetét és körülményeit ismeri. A kartelbizottság összeállítása tekintetében a törvény tájékoztatást nem nyújt, márpedig az iparnak megfelelő képviselete nélkül képtelenség, hogy e bizottságban helyes vélemény alakuljon ki. Sarkalatos pontja az egész törvénynek a 6. §., amely szerint a beavatkozás esete akkor forog fenn, ha a kartel „a közjó és közgazdaság érdekeit veszélyezteti“. A törvény fogalmazása a legbecsületesebb és a legjobb szándékú kartelvezetőség részére sem nyújt semmilyen megbízható útbaigazítást arra nézve, hogyan kell eljárnia, hogy működése ne ütközzék törvénybe. Ilyen szankciók puszta lehetősége mellett hogyan tudjon a gyáripar olyan obligókat vállalni, melyek beváltásától jó hírneve és exisztenciája függ! Beszédét azza fejezi be, hogy bármilyen szigorral hajtassák végre a törvény, a mezőgazdaság válságának enyhítését nem fogja meghozni, az ipari termelés további alakulására, valamint egész közgazdaságunkra pedig hátrányos befolyással lesz, miért is nincs módján bűn ahhoz hozzájárulni. A felsőház kedden folytatja a vitát. Budapest, június 1. Lázár Andor dr., az új honvédelmi államtitkár, akinek kinevezése a vasárnapi hivatalos lapban jelent meg, hétfőn délben megjelent Gömbös Gyula honvédelmi miniszternél s letette a hivatali esküt a miniszter kezébe. Az eskütételnél Bogsch Géza miniszteri tanácsos olvasta az eskümintát. Az eskü után Gömbös Gyula üdvözölte Lázár Andor drr. államtitkárt, akit kedden délelőtt a minisztérium tisztviselői kara üdvözöl hivatalbalépése alkalmával. Az új államtitkárnak személyi titkára Szily Lajos dr. miniszteri titkár lesz. Lázár Andornak kinevezése után első ténykedése az volt, hogy lemondott minden igazgatósági tagságáról. Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter vasárnap reggel Ángyán Béla államtitkár és Gál László miniszteri tanácsos kíséretében gépkocsin Kecskemétre érkezett. A minisztert a város közönsége nevében a városháza kapujában Zimay Károly polgármester üdvözölte. Szabó Iván dr. országgyűlési képviselő, a pártszervezet nevében felkérte Zsitvay Tibort a jelöltség elvállalására. Az igazságügyminiszter nagy beszédben mondott köszönetet Kecskemét bizalmáért és a jelölést elfogadta. Ezután átadta a miniszterelnök üzenetét. A miniszterelnök nagyrabecsüli Kecskemétet, amelynek népe mindenkor mintaképe volt a függetlenségért élnihalni tudó magyarnak, amely nép szorgalmával és kitartásával itt, úgyszólván a semmiből teremtett paradicsomot. Kecskemétnek erre a legendás hitére és kitartására a miniszterelnök nagy súlyt helyez és amikor ennél a választásnál kezembe adja a régi lobogót, teszi ezt abban a meggyőződésben, hogy Kecskemét népe hittel sorakozik alája. Ezután hangoztatta, hogy a kormánynak gazdasági programja van, amelynek a megvalósításához egységre van szükség. Károlyi József gróf Székesfehérvár országgyűlési képviselője ma nyílt levelet intézett a kerület választóközönségéhez, amelyben bejelenti, hogy a közeljövőben bekövetkező általános képviselőválasztások alkalmával, a város országgyűlési képviselőjelöltségét egészségi állapotára való tekintettel nem vállalhatja és felkéri a választóközönséget, hogy bizalmával rokonát, Károlyi Gyula gróf külügyminisztert ajándékozza meg. A székesfehérvári egységes párt alakulásáról az egyik délutáni napilapban tendenciózus hír jelent meg, amely szerint Székesfehérvárott nem sikerült megalakítani az egységes pártot, mert mindazok, akiket a főispán meghívott, sorra kijelentették, hogy nemlépnek be az egységes pártba. Ezzel szemben jól informált helyről megállapitják, hogy a székesfehérvári polgári pártok kijelentették, hogy örömmel fogadják Károlyi Gyula gróf jelöltségét és őt egyhangúlag támogatják. Éppen erre az egyhangú bizalomnyilvánításra való tekintettel teljesen szükségtelennek mutatkozott, hogy Székesfehérvárott, az egységes pártnak ma meglévő kereteit kibővítsék.