Nemzeti Ujság, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-05 / 28. szám

4 arra, hogy hivatalos külföldi körökkel tárgyal­janak? — Azt hiszem — mondta — ha vall­aha, úgy ma olyan politikai irányzatban élünk, hogy minden országnak és főleg nekünk tartózkodó álláspontot kell elfoglalnunk. Az helyes, hogy a magyar politikusok és képviselők külföldön járnnak és felvilágosítják a külföldet a ma­gyar viszonyokról, el tudom azonban képzelni azt is, hogy megbízást kaptak a kormánytól ilyen küldetésre. — Így van ez Apponyinál, így vollt ez Walkónál, aki megbízást kapott külföldi tár­gyalásra, mielőtt külügyminiszttar lett volna. Jól tudom, hogy Gratz Gusztáv is járt külföl­dön mint magánszemély. Ugyanúgy Friedrich is, úgy tudom, hogy Bethlen Is­tván gróf volt miniszterelnök sem járt hivatalos megbízásból, legalább is a külügyi bizottságban a kormány részeiről ilyen kijelentés hangzott el. Ismerteti Ballavicini Bethlennek Rómában tett nyilatkozatát, amely szerint „mint a ma­gyar képviselőház legnagyobb pártjának ve­zére, szükségeit érezte annak, hogy Olaszország illetékes köreivel a szívélyes barátsági viszonyt ápolja (élénk helyeslés a jobboldalon) s azok a tendenciózus híreik nem felelnek meg a való­ságnak, mintha a hivatalos magyar külpoli­tika eltért volna attól az irányzattól, melyet ő tízéves kormányzati elnöksége alatt fentartott." (Úfjabb helyeslés a jobboldalon.) Pallavicini György őrgróf ezután így foly­tatja: — Nekem, mint ellenzéki képviselőnek, kö­telességem kifogásolni, hogy egy képviselő a magyar miniszterelnök tekintélyét így rom­bolja. Lehe­t valaki bármilyen, még a mainál is nagyobb többségnek a vezére, mégsem lehe­t felelős azért a külpolitikáért, melyet a­ kormány folyta­t. Ha ilyen kijelentéseket tesz, igen rossz szolgálatokat tesz a magyar kormánynak, mert olyan színben tünteti fel a magyar par­­l­amientarizmust, mintha itt egy pártvezér ve­zetné felelősséggel a kormány ügyeit.­­ Az elmúltt tíz év alatt, semmi sem történt a szomszédos államokkal való gazdasági köze­ledés kimélyítésére. Politikai feltételek nélkül elképzelhetetlen a szomszédos népekkel való gazdasági érintkezés kimélyítése, pedig gaz­dasági válságunkból nem tudunk másként ki­menekülni, csak úgy, hogyha lehetővé tesszük a közeledést. Kétségtelen azonban, hogy hatá­rozott javulást lehet észrevenni, amióta Ká­rolyi vette át a kormányt, Franciaország felé javult a viszonyunk. Korányi Frigyes pénzügyminiszter ekkor belépett a terembe. A jobboldal élénken meg­éljenezte. Felkiáltások a baloldalon: Végre látjuk a pénzügy­minisztert! Friedrich István: Még megérjük, hogy Walko is bejön! Az olasz barátság mérlege Pallavicini György őrgróf: Lássák egyéb­ként azt a külpolitikát, amelyet olyan helyes­nek és célravezetőnek mondanak. Az olasz barátság ma ránk nézve sokkal hasznosabb, mint abban az időben volt, amikor megkötöt­ték és amikor bizonyos veszedelmeket rejtett magában. Három dolgot emelhetek ki legjob­ban azok közül az irányok közül, amelyek Mussolinit vezetik Magyarországgal szemben. Először ő az egyetlen felelős államférfi, aki a békeszerződések revíziója mellett nyíltan állást foglal. (Éljenzés a jobboldalon.) Buchinger Manó: Demagógiából! (Nagy fel­zúdulás a jobboldalon.) Hunyady Ferenc grróf: idétlen közbeszólása, egyhangú derültségbe fullad. Pallavicini György őrgróf: Köztudomású, hogy Magyarország belügyeibe és alkotmány­jogi ügyeibe Mussolini nem kíván beavat­kozni. Magyarország iránt kifejezett érzelmei feltétlenül hálám köteleznek bennünket azért is, mert Olaszország az egyetlen állam, amely különböző kongresszusokon mindig Magyar­­ország pártjára állott! (Éljenzés.) — A múlt kormányzat külpolitikájának igen nagy hibája volt azonban az, hogy az egész világon azt a színezetet keltette, mintha mi a német érdekszférához tartoznánk. A ma­gyar népben kétségtelenül van bizonyos együttérzés, az együtt eltöltött háborús évek után a német nép iránt, a háború óta azon­ban semmiféle támogatásban nem részesültünk a németek részéről. Zsilinszky Endre: Francia pénzen pénzelik pángermánjaikat! Pallavicini György őrgróf: A németek az elszakított területen levő németeket a magya­rok ellen hangolják. Az elmúlt kormányzat külpolitikája elhanyagolta azoknak a termé­szetes kapcsolatoknak az erősítését, amelyek Lengyelországhoz fűznek.­­ A­ Bethlen-kormány abszolút teljhatalom­mal uralkodott Magyarországon, tehetett, amit akart. Az a tény, hogy belpolitikánk külpoli­tikai kérdéssé vált, mert jogot adott a kül­földi nemzeteknek, hogy betekintsenek pénz­ügyeinkbe, olyan eredmény, amelyre büszkén hivatkozni nem lehet! Felkiáltások a jobboldalon: Nemcsak ná­lunk történt! . A miniszterelnök válasza Károlyi Gyula gróf miniszterelnök vála­szolt ezután Pallavicini György őrgróf inter­pellációjára. — Röviden és határozottan lehet válaszolni az elhangzott interpellációra. Köztudomású, hogy egyes képviselők jártak az elmúlt hetek­ben külföldön és ott megbeszéléseket folytat­tak. Ez ellen a kormánynak kifogása nem lehet, sem pedig arra semmiféle ingerenciát nem is gyakorolhatott.­­ Ami az utazásokat illeti, volt eset, ami­kor az utazásról előzetesen a kormány tudott, volt eset, amikor előzetesen nem tudott és csak utólag közölte a képviselő tapasztalatait, volt eset, amikor utólag is csak az újságok­ból szerzett tudomást a külföldi utazásról a kormány. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Beth­len István gróf . . . Bethlen nevének említésekor ■ jobbés délog hangosan éljeneztek, a szocialisták szermt nagy zajban törnek ki. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Bethlen gróf utazási szándékát előzetesen közölte a kormánnyal és ez ellen a kormány kifogást nem emelhetett! Szeder Ferenc: Saját költségén utaz­ott ! Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Termé­szetesem. — Ha valaki a kormány és Bethlen István gróf külpolitikája között differenciát akar tá­masztani, ki kell jelentenem, hogy ezt telje­sen indokolatlannak tartom. Azt a külpoliti­kát, amelyet Bethlen István folytatott, helyes­lem és csekély erőmmel alátámasztom a jövő­ben is. (Helyeslés a jobboldalon.) A Bethlen István által kezdeményezett külpolitikát az ország érdekében helyesnek és sikeresnek tar­tom. Bethlen külpolitikája nem volt egyoldalú és a jelenlegi kormányé sem az. Keresi a többi országgal is a barátságos megértés útját. Szeder Ferenc: Meg is találja? Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Meg is találjuk. Nemcsak kifogást nem lehetett tehát emelni Bethlen út­ja­ ellen, hanem a kormány helyesli is azt, de hangsúlyozza, hogy Bethlen­nek se hivatalos, se félhivatalos megbízása nem volt. Amikor ezt megállapítja, továb­b­­menő reflexiókat nem akar Pallavicini György interpellációjához fűzni, ezekre majd máskor kivan válaszolni. Kéri válaszának tudomásul­vételét. (Nagy taps a jobboldalon, zaj az el­lenzéken.) Pallavicini György őrgróf állt fel ezután, ismét válaszol a miniszterelnöknek. Tudomá­sul veszi, hogy Bethlen István utazása nem volt hivatalos utazás, azt kívánja azonban a miniszterelnöknek, hogy nagyobb sikereket érjen el külpolitikai téren egyes országokkal szemben, mint amilyeneket eddig elért. A vá­laszt tudomásul veszi. Czettler Jenő elnök jelenti ezután, hogy Peyer Károly 600.000 svájci frank átutalása ügyében sürgős interpellációra kért engedélyt, de ő az engedélyt nem adta meg. A Ház sem ad engedélyt a sürgős interpelláció elmondá­sára és ezzel az ülés háromnegyed három óra­kor véget ért. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1952 február 1. Kommunista tüntetés volt a Buresch-kormány bemutatkozásán Buresch kancellár beszéde . Megóvja Ausztria teljes politikai függetlenségét Bécs, február 4. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A második Buresch-kormány bemutatkozott a nemzetgyűlésnek. A szövetségi kancel­lár elmondotta ez alkalomból a kormány­­nyilatkozatot. Amikor beszéde kezdetén a gazdasági ínségre utalt, a karzatról a következő zajos kiáltásokkal szakították félbe: „Nem akarunk tovább éhezni!“ „Éljen az anarchia!“ „Éljen a szabad föld!“. Egyidejűleg két különböző oldal­ról cédulákat dobtak a terembe, amely a parlagon heverő földtulajdon és a szüne­telő gyárüzemek igénybevételét jelenti be. Miután a közbekiált­ók­at elt­ávolították a Házból, a szövetségi kancellár folytatta beszédét, amely általánosságban legutóbbi kijelentéseinek keretében marad. A szövetségi kancellár egyébként rámu­tatott arra, hogy az állami végrehajtó hatalom, amely szilárdan és a kötelező hűséggel áll a kormány mögött, a maga egészében biztosítja az állam belső nyu­galmát és rendjét. A munkanélküliség­ kérdésére áttérve, a szövetségi kancellár kijelentette, hogy az a 277, millió schilling, amellyel a 493.000 segélyben és járadékban részesülő munkanélküli az államot terheli, az állam teherbíróképességének legfelsőbb határát jelenti. Ragaszkodik ahhoz a megingathatatlan alapelvhez, hogy megóvja Ausztria teljes politikai függetlenségét s nem vállal ma­gára semmi politikai kötelezettséget, ha nem reális üzleti alapon tárgyal mind­azokkal az államokkal, amelyek belátják, hogy csak akkor lehet exportálni, ha egy­úttal importálnak is. Ami a külpolitikát illeti — mondotta —, a kormány erősen el van határozva, hogy tovább ápolja a tradicionálissá vált baráti kapcsolatokat valamennyi állammal, a szomszédokkal, valamint a területileg elválasztott, de természetesen elsősorban számbajövő rokon fajú német birodalommal. Lemondott az osztrák Nemzeti Bank elnöke Bécs, február 4. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Reisch Richárd dr. volt miniszter, az osztrák Nemzeti Bank elnöke, csütörtö­kön a szövetségi k­ormánytól kérte bank­­elnöki teendői alól való felmentését. A minisztertanács a kérelmet tudomá­sul vette és a szövetségi elnökhöz to­vábbította. Hogyan akar segíteni az egységes párt a földhözjuttatottakon ? Terv szerint öt évre felfüggesztik az eddigi annuitások fizetését . Ezalatt 100-250 kilogram búzajáradékot kellene fizetni (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egy­ségespárt Pesthy Pál elnöklésével csü­törtökön este 7 órakor értekezletet tartott. Temesváry Imre beszámolt annak a he­tes bizottságnak munkájáról, amelyet a párt annak idején azzal a megbízással küldött ki, hogy foglalkozzék azzal a kér­déssel, miként lehetne a megváltozott gazdasági viszonyokhoz mérten csökken­teni a földreform során földhözjutottak évi annuitását. A kiküldött bizottságnak elgondolása az, hogy az évi annuitások fizetését leg­alábbis arra az időre, amikorra reméljük, hogy a gazdasági helyzet kedvezőre for­dul, függessze fel a kormány, e ez alatt az idő alatt a földhözjutottak járadékot fizessenek. A bizottság 5 évig terjedő időre gondolná az annuitások felfüggesz­tését, s a járadékot olyan alacsony mér­tékben gondolná megállapítani, hogy még a legszegényebb ember is meg tudná fizetni. A járadék fizetése búzaalapon tör­ténne, még­pedig kataszteri koronánként 12 kiló búzában. 250 kg. búza volna a leg­jobb földek után évente fizetendő járadék legmagasabb összege, a minimum pedig évi 100 kg. búza. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy például 1500 pengőben megállapított vételárú földnél az eddigi 81 pengő annui­tás helyett a jövőben 250 kg. búzát köte­les a földhöz juttatott fizetni. Az 1200 pen­­gős földnél a mai 64 pengő 80 fillér annuitás helyett 240 kg. búza volna a fize­tendő járadék, a 900 pengős földnél az eddigi 48 pengő 60 fillér helyett 180 kg. búza, a 600 pengős vételárú földnél az eddigi 32 pengő 40 fillér 120 kg. búza, a 480 pengős földnél pedig az eddigi 25 pengő 92 évi annuitás helyett 100 kg. búza volna az évente fizetendő járadék. A kiosztott­­ eget­őt érül­eten­kén­t mini­mum 50 kg. búzát állapítatának meg évente, egy katasztrális hold után. Az eddig felgyülemlett, és nem fizetett annuitások hátraléka 5 év alatt egyenlő kamatmentes részletekben volna törlesz­tendő olyf­ormán, hogy az 1930. és 1931. esztendőre a hátralékban lévőknek is nyújtandó lesz egyham­ad kedvezmény. Schandl Károly szólalt fel ezután s kö­szönetét fejezte ki a bizottságnak műkö­déséért. Arra kért© a pártot, hogy ezt a kedvezményt terjessze ki ennél az elgon­dolásnál is a hadirokkantakra, hadiözve­gyekre és hadiárvákra, s az ilyen földhöz­jutottak 25 százalékkal kevesebbet fizesse­nek, mint a többiek. Farkas Elemér szükségesnek tartaná, hogy a kormány azonnal adjon ki egy rendelkezést abban az irány­ban, hogy az annuitások nemfizetése következtében fo­lyamatba tett kimozdí­t­ások a®onnal füg­­gesztessenek fel. Létay Ernő javasolta, hogy a hátralé­kok megfizetésére tervezett 5 esztendős határidőt 10 esztendőre tolják ki. Csizmadia András kérte, hogy a lehető­ség szerint a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után javasolt 12 kg. búzajáradék 10 kg.-ra mérsékeltessék. Biedermann Imre báró a javaslat ki­egészítéséül kérte, hogy a 100 kg. mini­mum szántóföldeknél és réteknél 80 kg. búzára mérsékelltessék, a 250 kg. búzama­­xiimum , pedig 200 kg.-ra szállíttassák le. Festetich Sándor gróf kérte, hogy a fo­lyamatba tett kiimozditásaik azonnal füg­­gesztessenek fel. Kenyeres István kérte, hogy ugyanezen kedvezmények a Vitézi Szélk tagjaira is ki­ter­jes­ztessenek. Pesthy Pál elnök szavazásra tette fel az előterjesztett eredeti javaslatot, amelyet a pártértekezlet egyhangúan magáévá tett és indítványozta az elnök, hogy az elhangzott módosításokat a kiküldött bi­zottság tegye megfontolás tárgyává és azt eredeti javaslatának kielégítésével terjessze a kormány elé és kérje annak mielőbbi megvalósítását. Váry Albert aggodalmát fejezte ki afe­lett, hogy Pest vármegye több községében a községi alkalmazottak nem kapják ren­desen illetményeiket. A kormánynak kü­lön községi alkalmazotti alapról kellene gondoskodnia, amelyből minden hónap el­sején pontosan ki lehetne fizetni a tiszt­viselőiket. Ezután szóvátette, hogy a men­telmi ügyek tárgyalásánál a szociálde- mokrata képviselők az inkriminált ck* felolvasásával felhasználják az alkalmat arra, hogy izgassanak és kiélezzék az osz­­tálygyűlöletet. Azt a kérdést intézte a­ a Igazság­ügy miniszterhez, hogy az ingat­­lanárverések felfüggesztése után nem le­hetne olyan rendeletet kibocsátani, amely a per- és végreha­jtási költségek nélkül biztosítaná a hitelezők követelését és ér­­dekét. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy mindent elkövet abban a tekintetben, hogy azoknak a községi jegyzőknek és alkalmazottaknak fizetését, akik nem hibásak abban, hogy fizetésük elmaradt, minden körülmények­ között biztosítsa. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter Váry Albert felszólalására válaszolva utalt arra, hogy az adósvédelemmel nagyon kell vigyázni, mert ha egy lépéssel túl megyünk a kelleténél, akkor az már az adós kárára is szolgál. Szó volt már ar­ról, hogy a perindítás lehetőségét zárjuk ki. Ebből azonban az következett volna, hogy jogvita esetén jogbizonytalanság származik. Végül hangsúlyozta, hogy a kérdést ismételten megfontolja és meg­tárgyalja a párt azon tagjaival, akik ezzel behatóan foglalkoznak. A párt tagjai az igazságügyminiszter válaszát tudomásul vették. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter kijelentette, ha valaki adócsalást köve­tett el, bárki legyen is, el kell vennie büntetését, semmiféle befolyást nem le­het nála ilyen esetben gyakorolni. A mai időkben nem lehet szíve a pénzügymi­­niszternek, mert az ország bukik bele. Az ügyet megvizsgáltatja s eljár benne. Farkasfalvy Farkas Géza Abaúj-, Zem­plén- és Szabolcs vármegyék gazdatársa­dalmának nehéz helyzetét tette szóvá. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter utalt arra válaszában, hogy a deviza­­ellátás rendkívül nehéz technikai kér­dés, s rosszra vezetne az, ha a kormány hozzájárulna ahhoz, hogy külföldön pen­gőben vásároljanak. Átérzi e vidék ne­héz helyzetét, megvizsgálja az ügyet és a lehetőség határán belül intézkedik. A miniszter válaszát megnyugvással vette a párt tudomásul és ezzel az érte­kezlet véget ért. Budapest, február 4. A képviselőház állandó összeférhetetlen­ségi bizottsága csütörtök délelőtt Putnoky Móric elnöklésével ülést tartott és azon folytatólagosan tárgyalta Andreetti Ká­­rolynak önmaga ellen tett összeférhetet­lenségi bejelentését. Az állandó összefér­hetetlenségi bizottság öt szavazattal kettő ellenében kimondotta, hogy összeférhe­­tetlenségi eset forog fenn annak követ­­keztében, hogy Andreetti Károly, mint országgyűlési képviselő a Képzőművé­­szeti Főiskola rektori állását tölti be. A bizottság felhívta Andreetti Károlyt, hogy összeférhetetlenségét az Ítéletnek a Ház ülésén történt bejelentésétől szá­mított nyolc napon belül szüntesse meg, vagy pedig képviselői megbízatásáról mondjon le. Az összeférhetetlenségi bi­zottság ezután Hunyady Ferenc grófnak az Ítélő bizottság kisorsolásáról történt távolmaradásával foglalkozott. A bizott­ság megállapította, hogy Hunyady Fe­renc gróf távolmaradását nem igazolta kellőképpen; távolmaradása tehát a ház­­szabályok értelmében negyedévi illetmé­­nyeinek elvesztésével jár. CSEH BÖRTÖNBEN SÍNYLŐDIK AZ ELTŰNT GÁDOROSI PLÉBÁNOS Gyula, február 3. Néhány fővárosi hétfői lap híradása nyomán Bé­kés megyében is elterjedt az a hír, hogy a múlt év szeptember 23-án el­tűnt Volcseti Ágoston gádorosi plébános holttestét Nagytétény közelében kivetette a Duna. A holttest alapos megvizsgálása után megállapították, hogy nem az eltűnt plébános holttestéről van szó. A békés­­megyei egyházi hatóságok és az eltűnt rokonszenves fiatal lelkipásztor ismerősei különben is kizártnak tartják, hogy a mélyen vallásos pap öngyilkosságot köve­tett volna el. Ezzel szemben napról-napra mélyebb gyökeret ver az a hír, hogy a hazafias gondolkodású plébánost a csehek bebörtönözték és így most Valcsák Ágos­ton cseh börtönben sínylődik. Ennek a feltevésnek komoly alapja is van. Val­­csák plébános ugyanis a múlt év elején épp akkor járt a Felvidéken, amikor ott egy magyarországi nemzetiségi vidékről való futballcsapat túrázott. Ennek a magyarországi csapatnak tagjait bizo­nyos cseh társaság mint fel nem szaba­dított testvéreket ünnepelte és efelett Valesák Ágoston plébános felháborodásá­nak adott kifejezést. A magyar pap visel­kedéséről csakhamar tudomást szereztek a cseh hatóságok is, amelyek akkor ha­talmas apparátussal nyomozni is kezd­ték a­ magyar plébánost, de hiába, mert Valesák Ágoston akkor már Magyar­­országra tért vissza. Pár hónappal utóbb, amikor a plébános szülei látogatására a Felvidékre utazott, az állandóan lesben­­álló cseh detektívek elfogták és börtönbe hurcolták. Az eltűnt plébános személye iránt Gyulán általános a részvét

Next