Nemzeti Ujság, 1932. február (14. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-05 / 28. szám

4 arra, hogy hivatalos külföldi körökkel tárgyaljanak? — Azt hiszem — mondta — ha vallaha, úgy ma olyan politikai irányzatban élünk, hogy minden országnak és főleg nekünk tartózkodó álláspontot kell elfoglalnunk. Az helyes, hogy a magyar politikusok és képviselők külföldön járnnak és felvilágosítják a külföldet a magyar viszonyokról, el tudom azonban képzelni azt is, hogy megbízást kaptak a kormánytól ilyen küldetésre. — Így van ez Apponyinál, így vollt ez Walkónál, aki megbízást kapott külföldi tárgyalásra, mielőtt külügyminiszttar lett volna. Jól tudom, hogy Gratz Gusztáv is járt külföldön mint magánszemély. Ugyanúgy Friedrich is, úgy tudom, hogy Bethlen István gróf volt miniszterelnök sem járt hivatalos megbízásból, legalább is a külügyi bizottságban a kormány részeiről ilyen kijelentés hangzott el. Ismerteti Ballavicini Bethlennek Rómában tett nyilatkozatát, amely szerint „mint a magyar képviselőház legnagyobb pártjának vezére, szükségeit érezte annak, hogy Olaszország illetékes köreivel a szívélyes barátsági viszonyt ápolja (élénk helyeslés a jobboldalon) s azok a tendenciózus híreik nem felelnek meg a valóságnak, mintha a hivatalos magyar külpolitika eltért volna attól az irányzattól, melyet ő tízéves kormányzati elnöksége alatt fentartott." (Úfjabb helyeslés a jobboldalon.) Pallavicini György őrgróf ezután így folytatja: — Nekem, mint ellenzéki képviselőnek, kötelességem kifogásolni, hogy egy képviselő a magyar miniszterelnök tekintélyét így rombolja. Lehet valaki bármilyen, még a mainál is nagyobb többségnek a vezére, mégsem lehet felelős azért a külpolitikáért, melyet a kormány folytat. Ha ilyen kijelentéseket tesz, igen rossz szolgálatokat tesz a magyar kormánynak, mert olyan színben tünteti fel a magyar parlamientarizmust, mintha itt egy pártvezér vezetné felelősséggel a kormány ügyeit. Az elmúltt tíz év alatt, semmi sem történt a szomszédos államokkal való gazdasági közeledés kimélyítésére. Politikai feltételek nélkül elképzelhetetlen a szomszédos népekkel való gazdasági érintkezés kimélyítése, pedig gazdasági válságunkból nem tudunk másként kimenekülni, csak úgy, hogyha lehetővé tesszük a közeledést. Kétségtelen azonban, hogy határozott javulást lehet észrevenni, amióta Károlyi vette át a kormányt, Franciaország felé javult a viszonyunk. Korányi Frigyes pénzügyminiszter ekkor belépett a terembe. A jobboldal élénken megéljenezte. Felkiáltások a baloldalon: Végre látjuk a pénzügyminisztert! Friedrich István: Még megérjük, hogy Walko is bejön! Az olasz barátság mérlege Pallavicini György őrgróf: Lássák egyébként azt a külpolitikát, amelyet olyan helyesnek és célravezetőnek mondanak. Az olasz barátság ma ránk nézve sokkal hasznosabb, mint abban az időben volt, amikor megkötötték és amikor bizonyos veszedelmeket rejtett magában. Három dolgot emelhetek ki legjobban azok közül az irányok közül, amelyek Mussolinit vezetik Magyarországgal szemben. Először ő az egyetlen felelős államférfi, aki a békeszerződések revíziója mellett nyíltan állást foglal. (Éljenzés a jobboldalon.) Buchinger Manó: Demagógiából! (Nagy felzúdulás a jobboldalon.) Hunyady Ferenc grróf: idétlen közbeszólása, egyhangú derültségbe fullad. Pallavicini György őrgróf: Köztudomású, hogy Magyarország belügyeibe és alkotmányjogi ügyeibe Mussolini nem kíván beavatkozni. Magyarország iránt kifejezett érzelmei feltétlenül hálám köteleznek bennünket azért is, mert Olaszország az egyetlen állam, amely különböző kongresszusokon mindig Magyarország pártjára állott! (Éljenzés.) — A múlt kormányzat külpolitikájának igen nagy hibája volt azonban az, hogy az egész világon azt a színezetet keltette, mintha mi a német érdekszférához tartoznánk. A magyar népben kétségtelenül van bizonyos együttérzés, az együtt eltöltött háborús évek után a német nép iránt, a háború óta azonban semmiféle támogatásban nem részesültünk a németek részéről. Zsilinszky Endre: Francia pénzen pénzelik pángermánjaikat! Pallavicini György őrgróf: A németek az elszakított területen levő németeket a magyarok ellen hangolják. Az elmúlt kormányzat külpolitikája elhanyagolta azoknak a természetes kapcsolatoknak az erősítését, amelyek Lengyelországhoz fűznek. A Bethlen-kormány abszolút teljhatalommal uralkodott Magyarországon, tehetett, amit akart. Az a tény, hogy belpolitikánk külpolitikai kérdéssé vált, mert jogot adott a külföldi nemzeteknek, hogy betekintsenek pénzügyeinkbe, olyan eredmény, amelyre büszkén hivatkozni nem lehet! Felkiáltások a jobboldalon: Nemcsak nálunk történt! . A miniszterelnök válasza Károlyi Gyula gróf miniszterelnök válaszolt ezután Pallavicini György őrgróf interpellációjára. — Röviden és határozottan lehet válaszolni az elhangzott interpellációra. Köztudomású, hogy egyes képviselők jártak az elmúlt hetekben külföldön és ott megbeszéléseket folytattak. Ez ellen a kormánynak kifogása nem lehet, sem pedig arra semmiféle ingerenciát nem is gyakorolhatott. Ami az utazásokat illeti, volt eset, amikor az utazásról előzetesen a kormány tudott, volt eset, amikor előzetesen nem tudott és csak utólag közölte a képviselő tapasztalatait, volt eset, amikor utólag is csak az újságokból szerzett tudomást a külföldi utazásról a kormány. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Bethlen István gróf . . . Bethlen nevének említésekor ■ jobbés délog hangosan éljeneztek, a szocialisták szermt nagy zajban törnek ki. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Bethlen gróf utazási szándékát előzetesen közölte a kormánnyal és ez ellen a kormány kifogást nem emelhetett! Szeder Ferenc: Saját költségén utazott ! Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Természetesem. — Ha valaki a kormány és Bethlen István gróf külpolitikája között differenciát akar támasztani, ki kell jelentenem, hogy ezt teljesen indokolatlannak tartom. Azt a külpolitikát, amelyet Bethlen István folytatott, helyeslem és csekély erőmmel alátámasztom a jövőben is. (Helyeslés a jobboldalon.) A Bethlen István által kezdeményezett külpolitikát az ország érdekében helyesnek és sikeresnek tartom. Bethlen külpolitikája nem volt egyoldalú és a jelenlegi kormányé sem az. Keresi a többi országgal is a barátságos megértés útját. Szeder Ferenc: Meg is találja? Károlyi Gyula gróf miniszterelnök: Meg is találjuk. Nemcsak kifogást nem lehetett tehát emelni Bethlen útja ellen, hanem a kormány helyesli is azt, de hangsúlyozza, hogy Bethlennek se hivatalos, se félhivatalos megbízása nem volt. Amikor ezt megállapítja, továbbmenő reflexiókat nem akar Pallavicini György interpellációjához fűzni, ezekre majd máskor kivan válaszolni. Kéri válaszának tudomásulvételét. (Nagy taps a jobboldalon, zaj az ellenzéken.) Pallavicini György őrgróf állt fel ezután, ismét válaszol a miniszterelnöknek. Tudomásul veszi, hogy Bethlen István utazása nem volt hivatalos utazás, azt kívánja azonban a miniszterelnöknek, hogy nagyobb sikereket érjen el külpolitikai téren egyes országokkal szemben, mint amilyeneket eddig elért. A választ tudomásul veszi. Czettler Jenő elnök jelenti ezután, hogy Peyer Károly 600.000 svájci frank átutalása ügyében sürgős interpellációra kért engedélyt, de ő az engedélyt nem adta meg. A Ház sem ad engedélyt a sürgős interpelláció elmondására és ezzel az ülés háromnegyed három órakor véget ért. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1952 február 1. Kommunista tüntetés volt a Buresch-kormány bemutatkozásán Buresch kancellár beszéde . Megóvja Ausztria teljes politikai függetlenségét Bécs, február 4. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A második Buresch-kormány bemutatkozott a nemzetgyűlésnek. A szövetségi kancellár elmondotta ez alkalomból a kormánynyilatkozatot. Amikor beszéde kezdetén a gazdasági ínségre utalt, a karzatról a következő zajos kiáltásokkal szakították félbe: „Nem akarunk tovább éhezni!“ „Éljen az anarchia!“ „Éljen a szabad föld!“. Egyidejűleg két különböző oldalról cédulákat dobtak a terembe, amely a parlagon heverő földtulajdon és a szünetelő gyárüzemek igénybevételét jelenti be. Miután a közbekiáltókat eltávolították a Házból, a szövetségi kancellár folytatta beszédét, amely általánosságban legutóbbi kijelentéseinek keretében marad. A szövetségi kancellár egyébként rámutatott arra, hogy az állami végrehajtó hatalom, amely szilárdan és a kötelező hűséggel áll a kormány mögött, a maga egészében biztosítja az állam belső nyugalmát és rendjét. A munkanélküliség kérdésére áttérve, a szövetségi kancellár kijelentette, hogy az a 277, millió schilling, amellyel a 493.000 segélyben és járadékban részesülő munkanélküli az államot terheli, az állam teherbíróképességének legfelsőbb határát jelenti. Ragaszkodik ahhoz a megingathatatlan alapelvhez, hogy megóvja Ausztria teljes politikai függetlenségét s nem vállal magára semmi politikai kötelezettséget, ha nem reális üzleti alapon tárgyal mindazokkal az államokkal, amelyek belátják, hogy csak akkor lehet exportálni, ha egyúttal importálnak is. Ami a külpolitikát illeti — mondotta —, a kormány erősen el van határozva, hogy tovább ápolja a tradicionálissá vált baráti kapcsolatokat valamennyi állammal, a szomszédokkal, valamint a területileg elválasztott, de természetesen elsősorban számbajövő rokon fajú német birodalommal. Lemondott az osztrák Nemzeti Bank elnöke Bécs, február 4. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Reisch Richárd dr. volt miniszter, az osztrák Nemzeti Bank elnöke, csütörtökön a szövetségi kormánytól kérte bankelnöki teendői alól való felmentését. A minisztertanács a kérelmet tudomásul vette és a szövetségi elnökhöz továbbította. Hogyan akar segíteni az egységes párt a földhözjuttatottakon ? Terv szerint öt évre felfüggesztik az eddigi annuitások fizetését . Ezalatt 100-250 kilogram búzajáradékot kellene fizetni (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egységespárt Pesthy Pál elnöklésével csütörtökön este 7 órakor értekezletet tartott. Temesváry Imre beszámolt annak a hetes bizottságnak munkájáról, amelyet a párt annak idején azzal a megbízással küldött ki, hogy foglalkozzék azzal a kérdéssel, miként lehetne a megváltozott gazdasági viszonyokhoz mérten csökkenteni a földreform során földhözjutottak évi annuitását. A kiküldött bizottságnak elgondolása az, hogy az évi annuitások fizetését legalábbis arra az időre, amikorra reméljük, hogy a gazdasági helyzet kedvezőre fordul, függessze fel a kormány, e ez alatt az idő alatt a földhözjutottak járadékot fizessenek. A bizottság 5 évig terjedő időre gondolná az annuitások felfüggesztését, s a járadékot olyan alacsony mértékben gondolná megállapítani, hogy még a legszegényebb ember is meg tudná fizetni. A járadék fizetése búzaalapon történne, mégpedig kataszteri koronánként 12 kiló búzában. 250 kg. búza volna a legjobb földek után évente fizetendő járadék legmagasabb összege, a minimum pedig évi 100 kg. búza. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy például 1500 pengőben megállapított vételárú földnél az eddigi 81 pengő annuitás helyett a jövőben 250 kg. búzát köteles a földhöz juttatott fizetni. Az 1200 pengős földnél a mai 64 pengő 80 fillér annuitás helyett 240 kg. búza volna a fizetendő járadék, a 900 pengős földnél az eddigi 48 pengő 60 fillér helyett 180 kg. búza, a 600 pengős vételárú földnél az eddigi 32 pengő 40 fillér 120 kg. búza, a 480 pengős földnél pedig az eddigi 25 pengő 92 évi annuitás helyett 100 kg. búza volna az évente fizetendő járadék. A kiosztott egetőt érületenként minimum 50 kg. búzát állapítatának meg évente, egy katasztrális hold után. Az eddig felgyülemlett, és nem fizetett annuitások hátraléka 5 év alatt egyenlő kamatmentes részletekben volna törlesztendő olyformán, hogy az 1930. és 1931. esztendőre a hátralékban lévőknek is nyújtandó lesz egyhamad kedvezmény. Schandl Károly szólalt fel ezután s köszönetét fejezte ki a bizottságnak működéséért. Arra kért© a pártot, hogy ezt a kedvezményt terjessze ki ennél az elgondolásnál is a hadirokkantakra, hadiözvegyekre és hadiárvákra, s az ilyen földhözjutottak 25 százalékkal kevesebbet fizessenek, mint a többiek. Farkas Elemér szükségesnek tartaná, hogy a kormány azonnal adjon ki egy rendelkezést abban az irányban, hogy az annuitások nemfizetése következtében folyamatba tett kimozdítások a®onnal függesztessenek fel. Létay Ernő javasolta, hogy a hátralékok megfizetésére tervezett 5 esztendős határidőt 10 esztendőre tolják ki. Csizmadia András kérte, hogy a lehetőség szerint a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után javasolt 12 kg. búzajáradék 10 kg.-ra mérsékeltessék. Biedermann Imre báró a javaslat kiegészítéséül kérte, hogy a 100 kg. minimum szántóföldeknél és réteknél 80 kg. búzára mérsékelltessék, a 250 kg. búzamaxiimum , pedig 200 kg.-ra szállíttassák le. Festetich Sándor gróf kérte, hogy a folyamatba tett kiimozditásaik azonnal függesztessenek fel. Kenyeres István kérte, hogy ugyanezen kedvezmények a Vitézi Szélk tagjaira is kiterjesztessenek. Pesthy Pál elnök szavazásra tette fel az előterjesztett eredeti javaslatot, amelyet a pártértekezlet egyhangúan magáévá tett és indítványozta az elnök, hogy az elhangzott módosításokat a kiküldött bizottság tegye megfontolás tárgyává és azt eredeti javaslatának kielégítésével terjessze a kormány elé és kérje annak mielőbbi megvalósítását. Váry Albert aggodalmát fejezte ki afelett, hogy Pest vármegye több községében a községi alkalmazottak nem kapják rendesen illetményeiket. A kormánynak külön községi alkalmazotti alapról kellene gondoskodnia, amelyből minden hónap elsején pontosan ki lehetne fizetni a tisztviselőiket. Ezután szóvátette, hogy a mentelmi ügyek tárgyalásánál a szociálde- mokrata képviselők az inkriminált ck* felolvasásával felhasználják az alkalmat arra, hogy izgassanak és kiélezzék az osztálygyűlöletet. Azt a kérdést intézte a a Igazságügy miniszterhez, hogy az ingatlanárverések felfüggesztése után nem lehetne olyan rendeletet kibocsátani, amely a per- és végrehajtási költségek nélkül biztosítaná a hitelezők követelését és érdekét. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindent elkövet abban a tekintetben, hogy azoknak a községi jegyzőknek és alkalmazottaknak fizetését, akik nem hibásak abban, hogy fizetésük elmaradt, minden körülmények között biztosítsa. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter Váry Albert felszólalására válaszolva utalt arra, hogy az adósvédelemmel nagyon kell vigyázni, mert ha egy lépéssel túl megyünk a kelleténél, akkor az már az adós kárára is szolgál. Szó volt már arról, hogy a perindítás lehetőségét zárjuk ki. Ebből azonban az következett volna, hogy jogvita esetén jogbizonytalanság származik. Végül hangsúlyozta, hogy a kérdést ismételten megfontolja és megtárgyalja a párt azon tagjaival, akik ezzel behatóan foglalkoznak. A párt tagjai az igazságügyminiszter válaszát tudomásul vették. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter kijelentette, ha valaki adócsalást követett el, bárki legyen is, el kell vennie büntetését, semmiféle befolyást nem lehet nála ilyen esetben gyakorolni. A mai időkben nem lehet szíve a pénzügyminiszternek, mert az ország bukik bele. Az ügyet megvizsgáltatja s eljár benne. Farkasfalvy Farkas Géza Abaúj-, Zemplén- és Szabolcs vármegyék gazdatársadalmának nehéz helyzetét tette szóvá. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter utalt arra válaszában, hogy a devizaellátás rendkívül nehéz technikai kérdés, s rosszra vezetne az, ha a kormány hozzájárulna ahhoz, hogy külföldön pengőben vásároljanak. Átérzi e vidék nehéz helyzetét, megvizsgálja az ügyet és a lehetőség határán belül intézkedik. A miniszter válaszát megnyugvással vette a párt tudomásul és ezzel az értekezlet véget ért. Budapest, február 4. A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága csütörtök délelőtt Putnoky Móric elnöklésével ülést tartott és azon folytatólagosan tárgyalta Andreetti Károlynak önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését. Az állandó összeférhetetlenségi bizottság öt szavazattal kettő ellenében kimondotta, hogy összeférhetetlenségi eset forog fenn annak következtében, hogy Andreetti Károly, mint országgyűlési képviselő a Képzőművészeti Főiskola rektori állását tölti be. A bizottság felhívta Andreetti Károlyt, hogy összeférhetetlenségét az Ítéletnek a Ház ülésén történt bejelentésétől számított nyolc napon belül szüntesse meg, vagy pedig képviselői megbízatásáról mondjon le. Az összeférhetetlenségi bizottság ezután Hunyady Ferenc grófnak az Ítélő bizottság kisorsolásáról történt távolmaradásával foglalkozott. A bizottság megállapította, hogy Hunyady Ferenc gróf távolmaradását nem igazolta kellőképpen; távolmaradása tehát a házszabályok értelmében negyedévi illetményeinek elvesztésével jár. CSEH BÖRTÖNBEN SÍNYLŐDIK AZ ELTŰNT GÁDOROSI PLÉBÁNOS Gyula, február 3. Néhány fővárosi hétfői lap híradása nyomán Békés megyében is elterjedt az a hír, hogy a múlt év szeptember 23-án eltűnt Volcseti Ágoston gádorosi plébános holttestét Nagytétény közelében kivetette a Duna. A holttest alapos megvizsgálása után megállapították, hogy nem az eltűnt plébános holttestéről van szó. A békésmegyei egyházi hatóságok és az eltűnt rokonszenves fiatal lelkipásztor ismerősei különben is kizártnak tartják, hogy a mélyen vallásos pap öngyilkosságot követett volna el. Ezzel szemben napról-napra mélyebb gyökeret ver az a hír, hogy a hazafias gondolkodású plébánost a csehek bebörtönözték és így most Valcsák Ágoston cseh börtönben sínylődik. Ennek a feltevésnek komoly alapja is van. Valcsák plébános ugyanis a múlt év elején épp akkor járt a Felvidéken, amikor ott egy magyarországi nemzetiségi vidékről való futballcsapat túrázott. Ennek a magyarországi csapatnak tagjait bizonyos cseh társaság mint fel nem szabadított testvéreket ünnepelte és efelett Valesák Ágoston plébános felháborodásának adott kifejezést. A magyar pap viselkedéséről csakhamar tudomást szereztek a cseh hatóságok is, amelyek akkor hatalmas apparátussal nyomozni is kezdték a magyar plébánost, de hiába, mert Valesák Ágoston akkor már Magyarországra tért vissza. Pár hónappal utóbb, amikor a plébános szülei látogatására a Felvidékre utazott, az állandóan lesbenálló cseh detektívek elfogták és börtönbe hurcolták. Az eltűnt plébános személye iránt Gyulán általános a részvét