Nemzeti Ujság, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-16 / 159. szám
Vasárnap, 1933 Július 16. NEMZETI ÚJSÁG Emlékezés egy nagy pécsi püspökre öt év múlva száz esztendeje lesz annak, hogy 1838 július 16-án Pécsett elhunyt az ősi egyházmegye egyik legnagyobb püspöke, Szepesy Ignác báró. Nagy ember és nagy püspök volt. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, hogy emlékét a magyar törvénytár is megőrizte, mert az 1836. évi XXIV. törvénycikkben „Négyesy báró Szepesy Ignác pécsi püspök által alapított Academiáról“ cím alatt a következő, országos törvénybe iktatott szavakat olvashatjuk: „Hálaérzésed fogadják az Ország Rended Négye®! Báró Szepesy Ignác, Pécsi Püspöknek, a közjó előmozdításában bizonyított munkás buzgóságát, mellynél fogva Pécs várossában tulajdon költségein bölcselkedést és törvényttanító Intézetet állított fel; mely jeles követésre méltó alapítványt „ Felsége kegyelmes megegyezésével, örök emlékül Törvénybe iktatják“. Bizonyára megérdemli Pécs nagy püspöke, hogy a kilencvenöt éves évfordulón is megemlékezzünk életéről Egerben született 1780 augusztus 13-án. Ott végezte elemi- és középiskolai tanulmányait, majd a teológiát is. Pesten a bölcsészet, Bécsben pedig a hittudomány tudorává avatták és 1803-ban szentelt.Mint" tanulmányi felügyelő kezdte el papi pályáját. A magyar nyelvet tanította a szemináriumban, majd érseki szertartó, később titkár és utóbb egri plébános lett. Három és fél év után, 1808-ban — 28 éves korában — egri kanonokká, 1819-ben pedig erdélyi Pu®P°kk* nevezi ki I. Ferenc királynak. 1828-ban pedig a pécsi püspöki székbe kerül. Eddigi élete is duzzad az erellyel és kitartással véghezvitt nemes tettektől, miknek köszönheti gyors emelkedését, de a pécsi püspöksége alatti munkálkodása emberfeletti. Tiz év alatt (1828 1838) alkotásának sokaságával és nagyságával feledhetetlenné tette nevét és személyét nemcsak a pécsi egyházmegyében, hanem az egész országban is. Három évig betöltetlen volt a pécsi püspöki szék ógyallai Király Józef püspök (1807-1825.) halála után. Az 1828- ban kinevezett négyesi Szepesi Ignác báró 1828. február 24-én váratlanul foglalja el a püspöki palotát. Mellőzte a hivatalos fogadtatást. 1828 március 13. és 14. tartja a beiktatást. Pécsett első tette, hogy a Lyceumot, vagy mint a törvény mondja, az Academiát megalapítja. Megépíti a Szenesy-utca 3. sz. alatt álló hatalmas épületet. És mert ezt később kicsinek tartotta, megveszi e célra Baranya vármegyétől harmincezer pengőformiont Fő-, most Király-utcában levő, a Pálos rendtől elkobzott zárdaépületet a templommal és azt 100.000 pengőforinttal renováltatja. Kettőszáznegyvenezerkétszázötven pengőforinttal alapítványt tesz az akadémia céljaira. Szándéka volt e célra megvenni a Pálosok volt magocsi (Bárányavármegye) uradalmát is, de ezen nemes tettét korai halála megakadályozta. Ez húzta keresztül egy másik szándékát is: össze akarta kötni a Drávát a Dunával Pécs alatt egy hajózható csatornával. Milyen más lenne Pécs élete, ha e kiváló tervét a nagy püspök valóra válthatta A kéttornyú templomot nagy pénzáldozattal visszaadja rendeltetésének, Istenházának, mert előbb raktár volt, sőt színházul is óhajtották használni, de ez a terv meghiúsult. Könyvnyomdát létesít, 50.000 váltóforinton, mely „Lyceum könyvnyomda cím alatt szerepel évtizedeken át. retűöntődét is óhajt beszerezni. Megveszi e célra a szomszéd házat. A korai kegyetlen halál e tervet is megsemmisítette. Megalapítja a püspöki könyvtárt Szepesy utca 3. sz. alatt, a Klimó György püspök (1731-1777.) által 1774-ben a püspöki palotában létesített nyilvános könyvtárnak a pusztulástól megmentett könyvek fölhasználásával. És azt négyezer kötettel gyarapítja abban az épületben, melyet az Akadémia céljaira 1830- ban emeltet. Olvasótermet rendeztet be. Ásvány- és pénzgyűjteményt is csatol a könyvtárhoz. ( „ A pécsi városháza és a Sétatér is áldozatkészségének sokat köszönhet. A Lyceum-templomot orgonával látja el, négy harangot öntet, melyek nehézsége a készítési évnek — 1832 — felel meg fontban. Nyolc boltot nyittat az épületben, mely előtt járdát csináltat. Papjainak, különösen a káplánok és a tanítók anyagi emelése egyik főgondját képezi. Segédkezik a „Szentirás“ fordításánál és kiadásához 30.000 váltóforinttal járul. Katekizmust szerkeszt, azt többezer példányban kinyomatja és ingyen küldeti szét az iskoláknak és a szegényebb tanulók részére. „Könyörgések és énekek“ című művét magyar, német és horvát nyelven jelenteti meg és ingyen jut hozzá mindenki. Az A szent imádó ke laasowwsseoweseaeaeeeoftwoTOOf»—sc« resztény is az ő munkásságát és áldozatkészségét dicséri. A Tudományos Gyűjteményben több dolgozata jelent meg. Pettier Antal, volt titkára, a későbbi váci püspök, négy kötetben adja ki 1839-ben Szepesy Egyházi beszédeit. Évenkint hatszáz pengőforinttal járul a Magyar Nyelv Szótára kiadásához, mely művet a Tudományos Akadémia adja ki Pesten. Munkálataiban is tevékeny részt vesz. Amilyen váratlanul jött Szepesy báró Pécsre, époly váratlanul történt halála. 1838 július 16-án, este kilenc órakor, vérhányási roham lepte meg és ez rövid idő alatt kioltotta nemes életét. Csak 58 éves volt. Július 19-én temették el leírhatatlan részvét mellett a püspöki sírboltban. 1893 november 5-én — negyven év előtt — leleplezték azon szobrot a pécsi sétatéren, mely a szászvári születésű Kiss György szobrászművész pazar szép alkotása. Pécs városa és a pécsi egyházmegye kegyelete emeltette azt felejthetetlen nagy püspöke, Szepesy Ignác báró soha el nem múló emlékének! Halálának kilencvenötödik évfordulója alkalmából hajtsuk meg lélekben hódolatunk zászlaját a tettekben gazdag, a nemes életű, a fennkölt gondolkozásu püspök: Szepesy Ignác báró emléke, sírja és szobra előtt! Neve, szelleme örökké éljen köztünk! Rónaky Kálmán úr. 3 Q Jixtidikus+Sl. Az Oxford-mozgalom centenáriuma Száz esztendeje annak, hogy az anglikán államegyház keretében olyan mozgalom indult meg, mely hatásait még ma is érezteti. Ez az Oxford-mozgalom, vagy más néven, az akkor kiadott értekezésekről (tracts) elnevezve, traktarianizmus, amely a szellemi élet sok területére vetítette ki hatásait, bár gyökerében tisztára vallásos volt és főágazatában ma is az. Ebből indultak ki az angliai keresztény-szocialista irányzatok, ebből fakadt sok irodalmi termék, innen vett ihletet a „Velence kövei“ nagy szerzője művészi elgondolásaiban, de legfőképen innen ágazódott ki az anglikán államegyházból Rómához való visszatérések és a Rómához legalább is külsőségekben való közeledés azóta soha meg nem szűnő folyamata és magában az anglikanizmusban az a ritualista irányzat, mely egyre merevebben áll szembe a rideg protestáns felfogással. Ilyen szellemi mozgalomnak bajos születésnapi dátumot adni. De talán elfogadhatjuk, amint a közfelfogás is igy tesz és amint azt a mozgalom egyik legnagyobb reprezentálja Nervman, a későbbi bibornok hangoztatta, hogy az Oxford-mozgalom lényegében akkor lépett a nyilvánosság elé, mikor 1833 júl. 14-én Keble, az oxfordi egyetemi templom szószékéről híres beszédét elmondotta. Mik voltak ennek a szellemi áramlatnak történelmi gyökereit Joseph Peters legutóbb találóan mutatott reá arra, hogy a vallásos szubjektivizmus és liberalizmus által lelkileg megszaggatott időben nagy áttörés volt a múlt konzervatív életértékeihez, a vallási rendíthetetlen tekintélyhez. Mert a Vill Henrik által sokizmába kergetett angol államegyház nem tudott gátat vetni a protestáns gondolkodás beözönlésének, hiába próbált legalább a formákban a régi szellemhez ragaszkodni és tartotta fenn a régi hierarchikus beosztást. A protestantizmus és különösen annak methodista formája nyíltan is széttörte az anglikán egyház püspöki kereteit és hatalmas, szabad egyházakat alakított, de magában az anglikanizmusban is erősbödött — nagyrészben politikai befolyások alatt — a protestantizáló irányzat, melyet nagyban elősegített a szinte hivatalnokká vált anglikán papság elfásultsága és közönye, mellyel nem igen tudott megbirkózni az új liberális modernizáló szellem sem, mely a francia forradalom időszakában támadt fel az anglikanizmus álkonzervativizmusával szemben. Oxford volt akkor a világ egyik legelső egyeteme és természetszerűleg az új szellemi áramlatok itt csaptak legélesebben össze. Az egyházias szellemet alapjában veszélyeztető liberalizmussal szemben vezető teológusok és tudósok állottak fel, mint John Keble, Richard Froude, Robert Wilberforce és a harci áramlatok közepette még igen ingadozva áll egy igen tehetséges fiatal teológus, John Henry Newman. Az újabb szellemtudományi történelemmagyarázat új világításban mutatja be, hogyan szakadt el Newman lassan a teológiai liberalizmustól és hogyan fejlődött szükségszerűen útja a katolicizmushoz. Nem hiába mondotta a későbbi aposztata White, akivel Nervman együtt szokott zenélni, barátja egyik kijelentésére: „Ez téged a katolikus tévedéshez fog vinni!“ Igen. Newman egyre jobban közeledett a katolikus „tévedéshez“ és az Oxfordmozgalom keretében megjelent 1833 szeptember 9-én első röpirata, amely már majdnem tisztán katolikus szellemben íródott. Ezeket több követte, amelyekben barátjával, Puscyvel együtt az egyházatyákra tért vissza és ezeknek tanulmányozásánál egyre jobban belátta, hogy csak az eleven egyházi tanítóhivatal nyújtott szilárd irányítást az ősegyházban a keresztényeknek. Már pedig az anglikán egyházban éppen ez a tanítóhivatal hiányzott és ezt találta meg Newman a római egyházban. Sok ingadozás után 1841-ben tért vissza az Egyház kebelébe, amelynek kardinálisa gyanánt halt meg 1890-ben. Példáját ezren és ezren követték nemcsak egyénileg, hanem csoportokban is és közvetlen a háború előtt történt, hogy két anglikán bencés szerzetes család együttesen tért vissza a katolicizmushoz. Newman-vak és társainak nem sikerült az egész angol katolikus mozgalmat visszavezetni Rómához. Maga Keble és Pusey is bent maradtak az anglikanizmusban és megteremtették annak ritualisztikus szárnyát, amely a kompromisszumok jegyében épült fel. Maga az angol államegyház különben éppen csakhogy tizenöt százaléka ma az egész angol lakosságnak és kebelén belül is három irányzat küzd, a ritualisztikus angol katolicizmus, az ortodox anglikanizmus és a liberális irányzat. A kompromisszumtörekvések nem jártak sikerrel és megtörtek elsősorban Rómán, amely nem ismer kompromisszumokat. Ebben az értelemben az Oxford-mozgalomnak ma is csak az a jelentősége, hogy egyéneket vezet vissza Rómához és csodálatos módon igen sok anglikán lelkészt, mint nemrégiben az irodalmilag is igen kiváló Vernon Johnson-t. A mostani centenáris ünnepségek alkalmából is az anglikán lelkészeknek mintegy százfőnyi csoportja jelentette ki, hogy az Oxford-mozgalom célja Róma. Ez a cél azonban megegyezések útján nem érhető el, csak annak a jelszónak őszinte megvallásával, amit annak idején Pusey hangoztatott: „Antiquam exquirite matrem — menjetek vissza a régi anyához!“ A pápa a spanyol egyházüldözésekről. A spanyol katolikusok szentévi monstrezarándoklatát nemrégiben fogadta XI. Pius pápa. A zarándoklatban 3000 spanyol hívő vett részt, akikhez apostoli szózatot intézett a pápa, amelyben fájdalommal emlékezett meg a spanyol egyházüldözésekről és az egyházüldözés során átélt szenvedésekről. Köszönetét fejezte ki a spanyol klérusnak, valamint a hívőknek áldozatkészségükért és az egyházhoz való törhetetlen ragaszkodásukért és hangsúlyozta a zarándokok előtt, hogy még akkor is éljen szívükben a remény, amikor már azt hiszik, hogy az elveszett A spanyol katolikusoknak nemcsak remélni, hanem meggyőződéssel hinniük is kell azt, hogy abban a harcban, amelyet a spanyol köztársaság az Isten ellen folytat, nem az Isten lesz legyőzött, hanem a győző, ámde nem a bosszú, hanem a megértés és könyörület győztese. Imádkozzatok és virrasszatok! — E szavakkal bocsátotta el a pápa a spanyol zarándokokat. Országos skapuláré-ünnepség a Karmelita Atyák templomában. Július 16-án, vasárnap, Karmelhegyi Boldogasszony ünnepén, a templombucsú napján az ünnepi sorrend a következő: Reggel 6 órakor szentséges nagymise, 10 órakor főpapi misét pontifikál Breyer István dr. esztergomi segédpüspök, a szentmisét megelőzően prédikáció lesz. Csendes szentmisék reggel fél 6, 7, 8, 9, 11 órakor. Délután 4 órakor szentségkitétel és papi zsolozsma. 5 órakor szentbeszéd a templomban és a templom előtti téren, pápai áldás, amelyet a templomon kívül állók is elnyerhetnek. Ezután megindul az országos skapuláré körmenet a szokott rendben, majd Te Deum és szentségi áldás fejezi be Kármelhegyi Boldogasszony búcsúját. Mindazok, akik a skapulárét felvenni akarják, jelentkezhetnek a sekrestyében egész napon át. Az ünnep nyolcada alatt délután 5 órakor szentségimádás és ünnepi papi zsolozsma. A hercegprímás Bécsben papokat szentel. Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás szombaton Bécsbe utazott, hogy ott vasárnap áldozópapokká szentelje a Pázmáneum magyar papnevelőintézet idén végzett növendékeit. KaLaZANTINUSOK Izbégi (Szent Endre mellett) nyaraltatás 2-ik turnusára korlátolt számban 8—14 éves fiuk még előjegyezhetők. Ötszöri étkezéssel napi 1.50 P. — Bővebbet a Kalazantinusok Szent József tanoncinternátusa, Budapest, II., Toldy Ferenc u. 30., Aut. 564—14. ad. 25 Zarándokvonat Keszthelyre. Lisieuxi Szent Terézke keszthelyi kegytemplomában július 30-án, vasárnap szentelik fel az új Mária-oltárt, amely alkalommal a MÁV igazgatósága előzékenységéből kedvezményes külön zarándokvonatot indít az ünnepségen résztvenni szándékozók részére. Indulás július 29-én, szombat este 11 óra 40 perckor a Déli pályaudvarról. Keszthelyre érkezés vasárnap reggel fél 5 órakor. Visszautazás Keszthelyről vasárnap délután, a litánia után, megérkezés este a Déli pályaudvarra. Jelentkezni lehet július 26-ig a Karmelita rendházban, Budapest, VI., Huba utca 12., a jegy (5.90 P) árának előzetes beküldésével. A vasárnap egyházi zenéje. Július 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a budavári koronázós templom ének- és zenekara Sugár Viktor karnagy, kormány főtanácra, vezényletével és Sárkány Sándor orgona-kíséretével Clement Károly: Nagymiséjét adja elő, amelyet Kondela Géza dr. szentbeszédével együtt a rádió is továbbít. — A Tu - U i ■ utcai plébániatemplomban az Árpádházi Boldog Margit ■ Vegyeskar délelőtt 10 órakor Schweitzer C-dúr miséjét adja elő gregorián változó miserészekkel és Palestrina: Rex virtutis kezdetű motettájával. Országos szentévi zarándoklat Máriazellbe. A Hercegprímás Ur őeminenciája 1698—933. sz. engedélyével. Indulás augusztus 10-én, visszaérkezés 18-án. Útirány: Budapest—Komárom— Győr—Hegyeshalom. Lelkivezető Gampel Béla majsajakabszállási lelkész. Visszajövet egynapi tartózkodás Bécsben. Részvételi dij II. osztályon 52 pengő, III. osztályon 36 pengő. Szabadjegyek érvényesek. Érdeklődni lehet a zarándoklat központi irodájában: IX., Üllőiút 115. sz. Borsy István technikai vezetőnél (Telefon 39—9—31), aki válaszbélyeg beküldése ellenében részletes programot küld. —V« wwMmwMHimiieaiimmum« 36 FILLÉRES IMAKÖNYV Sik—Harmat: „SZENT VAGY URAM“ (II. kiadás) 153 énekkel, M imarésszel. 10 példány után 2 ajándékpéldány I Magyar Kórus, Budapest, I., Fery Oszkár utca 55. szám. Püspökkari határozat a beiratási díjakról A magyar püspöki kar idei tavaszi konferenciáján úgy rendelkezett, hogy a jövőben a befolyó beiratási díjaknak a katolikus internátusok céljára fordítandó felerésze az egyházmegyei hatóságokhoz küldessék be, annak megjelölésével, hogy a küldött pénz beiratási díj. A beküldésnek a beiratást, illetve pótbeiratást követő 8 nap alatt, tehát legkésőbb szeptember 10-ig kell megtörténnie, mert ennek elmulasztása esetén az egyházmegyei katolikus tanítók gyermekei elesnének a segélyezéstől. A beiratási díjak másik felerészéből kölcsön tankönyvtár létesítendő, amelyből a szegény gyermekek használatra tankönyveket kapnak kölcsön. E könyvek bekötéséről a lelkészkedő papságnak kell gondoskodnia. A budapesti egyházközségek utazása Esztergomba. A budapesti római katolikus egyházközségek közül többen elhatározták, hogy július hó folyamán Esztergomba utaznak és ott felkeresik az ősi székesegyházat és megtekintik a kincstárt, valamint a város nevezetességeit. Ezért július 23-án reggel 7 óra 23 perckor Budapest—Nyugati pályaudvarról kultúrvonat indul Esztergomba, ahonnan ez a vonat még aznap este 20 óra 15 perckor indul vissza Budapestre. A kedvezményes menetjegy ára oda-vissza a III. osztályon 2 pengő 02 fillér. A Szent István Bazilika plébániai háziőrszemek hétfőn, e hó 17-én este 7 órai kezdettel tartják e havi összejövetelüket a Bazilika Kultúrotthon dísztermében (V., Vilmos császár út 18.). Az összejövetelt Ortvay Rezső apátplébános vezeti. Személyi hírek: Kővágószőllős plébániájának hívei meleg szeretettel ünnepelték Csáky Benjámin plébánost ezüstmiséje alkalmából. A Görgős mezei munka ellenére is igen sokan jelentek meg a templomban. A Mise után az iskolásgyermekek, majd Kesztyűs Adára a kővágószőllősi és eserkuti, Kohner István a kővágótöttyösi egyházközség nevében üdvözölte a plébánost és Marton Zoltán levente ifjú alkalmi költeményt adott elő. — Ambrus Jenő plébános most mondotta ezüstmiséjét Alsózsiden. Szónoka Huszár Mihály sárvári apátplébános, országgyűlési képviselő volt. Az ezüstmisés plébánost hívei meleg szeretettel ünnepelték. MEGJELENT ■wrrnniüSaiETWiw. Egy francia plébános története Hogyan élt az arsi plébános? Megrendelhető: Kapisztrán nyomda Vác és minden jobb könyvkereskedésben A 450 oldalas könyv ára 1 5 pesige