Nemzeti Ujság, 1934. december (16. évfolyam, 271-293. szám)

1934-12-15 / 283. szám

Szombat, 1934 december 15. NEMZETI ÚJSÁG NEMZETI SZÍNHÁZ: Feleky Gyula, news - darab szer-PÉNZ BESZÉL­­ője, új ember, aki elég ügyés régi darabot irt, amelynek még az a kis újítás sem válik előnyére, hogy mostani divat szerint több színre van szabdalva. Témája egészen ősi karrier­­mese, a jószándékú kis szélhámosság, nemes indítóokokból­­kínálkozó hazug­ság szerencsés valóra válásáról. Feleky természetesen — a technika századában élünk — egy korszakalkotó vegyi talál­mány árnyékába helyezi a mesét, viszont a technikai kor realitása a legcsekélyebb mértékben sem feszélyezi abban, hogy szinte a végletekig ne halmozza a vélet­leneket. Kamarás Péter, a darab hőse, éppen abban a pillanatban érkezik vissza Pak­sból, amikor szegény beteg édes­anyjának az orvos véleménye szerint csa­k néhány órája van hátra. L­eron­­gyolva érkezik meg. De véletlenül ott van a család őrangyala, a szerelmes kis Anni, aki nem engedi be a beteghez, hanem felöltözteti az ügyvéd ruhájába, amelyet véletlenül öt perccel előbb hoztak vasalni papájához, a derék szabómesterhez. Mind­járt ki is talál egy kis kegyes hazugsá­got a ruhához, hogy Kamarás Péter mint világhírű feltaláló és gazdag gyáros jött haza. Hiszen csak arról van szó, hogy m­egédesítsük egy haldokló utolsó óráit. De vagy az öröm gyógyít, vagy az orvos diagnózisa volt rossz, mert a hal­dokló percek alatt meggyógyul és a ha­zugságot folytatni kell. Ebből a folyta­tásból lesz a darab. A fonák helyzet szá­mos bohózati bonyodalomra nyit kilá­tást, amelyek mellett azonban a szerző— és ez inkább dicséretére válik —elég ér­zéketlenül megy el. Inkább a derűs me­sét választja. Ha már elkövette a félholt feltámasztásának csodáját, nem riad vissza attól a kisebb technikai csodától sem, hogy feltaláltassa hősével a kor­szakos olcsó üzemanyagot a véletlenül szintén végszóra érkező laboratórium­ban. A darab kedves technikai tündér­meséjének legfinomabb ötlete, amikor a hőst a tévétag hazudozás véletlen ötlete vezeti rá a helyes megoldásra Itt éri el a darab csúcspontját. Szinte költőivé lendül kissé Peer Gynti hangulatával. A közönség bizonyosan hálás is lesz ezért a kerek meséért, legfeljebb még azt venné jó néven a szerzőtök ha gyorsab­ban elindítaná magát a mesét, nemcsak néhány nyárspolgári naturalizmusn­,­­és erősen mozdulatlan helyzetfestő jelenet után. A rendezés sem járul sokalt a darab lendületesebb iramához, enyhe passzivi­tással hagyja megtörténni a darabot, amelybe legfeljebb néhány szereplő já­téka visz itt-ott egy kis lüktetést. Leg­­elsősorban Mihályfi játékában érezzük ezt a mozgató temperamentumot. Emel­lett a figura karakterben is igen jól van megformálva. Cray is erősen igyekszik diktálni a vígjátéki tempót biztos vonalú játékával. Mindenben kitűnő partnere Somogyi Erzsi, akinek el is hisszük ezt a mai világban szokatlanul szentimen­tális gépirókisasszonyt. Gömöry Vilma mindvégig igen rokonszenves Kamarásné szerepében, amelyet finom, devens vona­lak tiszta realitásával rajzol meg. Per­­czel Zita játéka már kevésbé szeren­csés, külső megjelenése ugyan markáns jel­legzet­ességű­ levegőt hoz magával a színpadra. Mozgása azonban nyugtalan, beszélni pedig mindenekelőtt és sürgősen meg kell tanulnia. Igen kedves Aághy Erzsi figurája Kissé sablonos Tímár újságírója A vígjátékban szokatlanul népies együttesből még Füzes Annát, Forgách Antalt, Iványi Irént, Halmy Margitot, Garmaszeghy Sándort s a kis Lázár Gidát kell említeni. A közönség igen melegen fogadta a be­mutatót. Kállay Miklós. Szombat 0.15: Hírek. — 6.45: Torna. — Utána Hang­lemezek. — 10: Hírek. — 10.20: „Elfelejtett magyar írók: Justh Zsigmond Párnáról.“ (Fel­olvasás.) — 10.45: Ki volt az első rimkovács. (Felolvasás.) — 11.10: Nemzetközi vizjelző-szolgálat. — 12: A m. kir. rendőrség fúvós­­zenekara. Vezényel Szőllőssy Ferenc. — Köz­ben kb. 12.30: Hirek. — 13.20: Pontos időjel­zés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Hetényi-Heidelberg Albert—Buday Dénes— Sebő Miklós triója. — 14.40: Hirek, élelmiszer­­árak, piaci árak, árfolyamhirek. — 16.10: „Ezermesterműhely“. A Rádióélet ifjúsági fél­órája. (Harsányi Gizi előadása.) — 16.45: Pon­tos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 17: ■ Első Budapesti­ Citerakör. Vezényel Bund­­ebhuck István. — 17.45: Mit üzen a rádió. — 18 20: Bertha István szalonzenekara. — 19: Volt már telefonközpontban! Helyszíni köz­vetítés a ..József“ automataközpontból. A köz­vetítést vezeti Budinszky Sándor. — 19.45: Magyar nóták. Előadja Utry Anna, Cselényi József és Magyary Imre és cigányzenekara. Dalok: — 21: Egyfelvonásos vígjátékok. Ben- PATAKY ÉS SALJAPIN Kivételes művészi élményben volt ré­sze pénteken este annak a budapesti kö­zönségnek, amely a Városi Színházban jutott helyhez, a Faust előadásán. Pa­­tafey Kálmán és Saljapin együttes fel­lépésére ugyanis már napokkal előbb elővételben fogytak el az összes jegyek és — ami a legritkább eset — az óriási nézőtér annyira megtelt, hogy pót széke­ket voltak kénytelenek beállítani. Az érdeklődés mindenképpen jogos volt és indokolt. Pataky Kálmán a Faust cím­szerepében tökéletes ének technikai ala­kítással, szárny­alóan zengő tenorral ra­gadta el a hallgatóságot, amely önfeledt lelkesedéssel tüntetett a délamerikai ut­­áról visszatért nagy magyar énekmű­vész mellett. Szinte elképzelhetetlen ér­dekesebb ellentét, mint Pataky Kálmán mellett Saljapin, aki csaknem démoni jelenség volt Mefisztó sátáni maszkjá­ban. Saugiteszk­v alakítása, amely he­­­­lyenként döbbenetes erejű és félelmetes volt, mély hatást keltett. Az első felvo­násbeli Bordalt kénytelen volt megis­mételni a nagy orosz énekes, akinek or­gánuma, szinte dübörgött Pataky tisztán ívelő tenorja mellett. A Várósi Színház kitett magáért, hogy méltó keretet adjon a két nagy művész szereplésének. Ügyes rendezés és mint elismeréssel állapítjuk meg, ízléses díszletek adtak­­ keretet az előadásnak.­ A szm­ház együttesének tag­jai is mindent elkövettek, hogy dereka­san állják meg helyüket. Margit szere­pében a széphangú Perén­yi Gabriella pályafutásának jelentős állomásához ju­tott, amikor két világhírű énekművész tapsaiban osztozott megérdemelt siker­rel. Érdy Pál nemes csengésű baritonja, a kedves és rokonszenves Moiser Mar­git brilliáns kabinetalalkítása és pasztó­­zus hangja, Tóth Gabriella és Arany József kivétel nélkül tudásuk és lelkiis­meretes művészi munkájuk legjavát ad­ták. A zenekar Komor Vilmos lendüle­tes vezényletével a legszebben szólaltatta meg Gounod muzsikáját s a karmestert egyébként is külön dicséret illeti, mert Saljapin mesterrel helyenként bizony nem volt könnyű dolga. (d. f.) A VÁROSI SZÍNHÁZBAN Minden várakozást felülmúlt — minden igényt kielégített! M­ESEAUTÓ Vezető: Gaél Béla. Utasok: Törzs, Percsel, Gombaszögi, Kabos, Gózon. Szálljon be S­­lP'OlEe.'CTJSUE: dező Kiss Ferenc. 1. A hősszerelmee. Vígjáték egy felvonásban. Irta Bibó Lajos. 2- Az orr. Bohózat egy felvonásban. Irta Szőllőssy Zsig­mond. — 22.20: Hírek, időjárásjelentés. — 22.40: Hanglemezek.­­— Budapest I II. ,17.50-től Bertha­­István szalonzenekara.4- Telefon -Hírmondó műsora:^Egész nap azonos, a Buda­pest I. műsorával. — Közveti'.Vállomások mű­sora: Egész nap, azonos­ a­ Budapest I. műso­rával. ____ — Gyermekéről maradandó emlék és leg­kedvesebb ajándék Halmi újszerű művészi fényképei, Kecskeméti­ utca 19. — Az Operaház hétvégi előadásai'. Szomba­ton, december 15-én Beethoven születésének évfordulója alkalmából a Fidelio, vasárnap délután olcsó helyárak mellett a Giuditta este ugyancsak olcsó hely­árakkal a Paraszt­­becsület és a Bajaszék kerül előadásb­a.. Halász Vilmától netfénykép karácsonyra .Váci­ u. C. — A Budapesti Szimfonikus Zenekar magyar estje. Díszhangverseny keretében rendezett magyar estet pénteken a Sámy Zoltán karnagy gondos vezetése alatt álló Budapesti Szimfonikus Zenekar. A műsor első részében Bartók Béla két nagy zenekarra írt, érdekes szimfonikus képe és Dohnányi Ernő Katalipas D-moll szimfóniája került előadásra, ízlésesen finom zenei felépítésben. Az est érdekes­sége azonban Stefániai Imre magyar zongoraversenyének bemutató előadása volt. A zenekarkísérettel írt nagyvonalú szerzeményt Lászlóffy Margit, a bril­liáns tudású zongoraművésznő­­ adta elő, az illusztris szerző vezényletével. Alko­tásában Stefániai Imre a klasszikus ma­gyar zeneköltők nemes hagyományaihoz ragaszkodik. Két tételes, szellemesen hangszerelt műve egy szonáta formában megírt fő tém­­ára és két mellék témára tagozódik. A romantikus és rendkívül dallamos lassú tétel után a friss tétel allegro részét befejező rondo külön érté­két jelenti a magyar szimfonikus zene­költészetnek. A közönség nagy tetszés­sel, meleg elismeréssel fogadta az új művet s szűnni nem akaró tapssal ünne­pelte a zeneszerző karnagyot, valamint a szereplő művészeket. A hangverseny befejezéseképpen Zádor Dezső, „Válto­zatok egy magyar népdalra“ című érde­kes, népies jellegű szimfonikus alkotása szerepelt a műsoron. (d.) Kiállítások Makr­-Mészáros Dezső munkáit csak keve­sen ismerik. Az a kévés kép és kerámia, ame­lyet a kiállításokon a közönség tőle láthatott, arra volt jó, hogy a kuriózumot keresőknek feltűnjön. Hosszú évek munkáját mutatja most be műtermi kiállításán. Külön világ tárul fel előttünk. Ázsia ősi­ fantáziája nyilat­kozik meg a kiállított képeken s­zerakotta szobrokon.. Szinte anakronizmusnak hat, hogy a mongol és sfella hagyományokat felelevenítő művész a XX. században él.­ Pályáját mint gazdálkodó kezdte, de vágyat érzett m meg­­ismerni az ősi kultúrát. Ez­ a vágy­ hajtotta Ázsiába, Indiába, Ceylonba és Afrikába, és­­ megismerkedett egzotikus népek művészeté­vel. Művészi megnyilatkozására kétségtelen hatással voltak ezek az utazások, de művein a maga sajátos fantáziája érvényesül. Kerá­miái Batu­ kán és Dzsingisz kán ábrázolásai­val fősálttyteávíd,­­nemcsak érdekesekbe m­üvé­­-ÁKXoÍoTn£ei,asértéki agyag- edényei. Ornamentális , érzéke­­s/ dekoratív ;hajlandósága ezeken ‘ az­­edényeken ’ teljesedik ki legőszin,többen. Mokri-Mészáros Dezső ’egye­dülálló jelenség a magyar művészetben. Nem vesz részt a m­ai képzőművészetünk stílus­­törekvéseiben, de új színnel gazdagítja a ma­gyar művészetet. (B. P. L.) Czigány Dezső és Pap Gyula gyűjteményes bemutatkozása, a Szépművészeti kiállítások helyiségében érdekes és­ tanulságos. Különösen tanulságos. Pap Gyula kis kollekciója. A mo­dern ,Biűvészeti harcok egy elkésett­­forradal­márával találjuk magunkat, szemben. Képed­­ megértéséhez és­ élvezéséhez el kell olvasnunk a katalógusban Kállai Ernő finoman cizellált magyarázatát. Nincs szándékunk bókét mon­dani Kállai Ernőnek, de fejtegetéseit jobban élvezzük,­mint a szóban forgó művész képeit. pap Gyula elveti a formát és a természetet csak ürügyül használja fel képvízióihoz. Ezek a víziók színben csendülnek ki. Romantikus szó látomásai, az alakok lidércfénytt villanása kétségtelen iritálnak bennünket, de esztétik­ai gyönyörűséget nem­ okoznak. A másik terem­ben Cigány Dezső hideg levegőjű tájképei és Cerannos­­zó csendéletei napfényt és ragyo­gást árasztanak. Tiszteljük Cigányban azt a kemény férfiasságot és őszinteséget, ahogy festői látomásait tolmácsolja. Tengerparti ké­peinek zöldes-kék vize, sárgás sövénye, zöld pálmája határozott formaérzékkel megkon­struálva, egyéni hangulatot sugároznak. Tájai legnagyobbrészt mentesek az emberi figurá­tól. A „Kerti munka“ című képén a munkás alakja teljes harmóniába olvad a természet­tel. „öregasszonyba a színek finomságával és a lelkiség átérzésével lep meg. Cigány Dezső mindjobban az egyéni kifejezés útjára lép. (b—p—1.) Rahmer Mária Személynök­ utcai műtermé­ben kiállítást rendezett legújabb kerámiáiból. Rahmer Mária kiállítása megmagyarázza olaszországi sikereit: kerámiái nemcsak hatá­sosak, hanem­­ rej­tett művészi értékekben is gazdagok. Legértékesebbek az egyházművé­­szeti dolgai, színben, plasztikában, a kompo­zíciók áhitatos bájában szerencsés eltávolodást jelent a modern kerámiában divatos torzítás­tól. Rahmer Mária ezzel a kiállításával két­ségtelenül legelső keramikusaink sorába lépett. A Tamás Galéria modern magyar grafikai kiállítása újabb vállalkozás arra, hogy föl­ébressze a közönség érdeklődését a képzőmű­vészetek kevéssé becsült ága, a grafika iránt. A műveit laikus közönség és kevés kivételes gyűjtőink is inkább vonzódnak a reprezenta­­tív és mutatós alkotásokhoz, mint a rajzhoz. A rajz nem veheti fel a versenyt mutatósság szempontjából az olajfestményekkel, de nem egy esetben jobban reprezentálja alkotóját, mint a kidolgozott és megfontolt nagy alko­tások. A Tamás Galéria kiállítása őszinte örö­mére szolgálhat a grafikáért lelkesedőknek, mert az anyag ízléses összeválogatása tiszta képet nyújt a háború után hatalmasan fel­lendülő magyar grafikáról. A nagyarányú fejlődést kiváló fiatal művészein­knek köszön­hetjük. Elsősorban Szőnyi Istvánnak. Kiállí­tott akvarell-­ és tussrajzai Ötletben és ■ művészi értékben , egyenrangu­ak .. kompozicióival. A festészet és a grafika közös , hatánhedgyéjén halad Egry József. A kést műfaj szorosan 11 összefonódik kiváló műveiben. Molnár C. Pál optimista lírája most is el­v­on­ál­­­hatatlan va­rázzsal hat olaszországi tájképein. Medgyessy Ferenc, a szobrász rajzain nem a kivitel tö­retlen szépségében gyönyörködünk, hanem az ösztönösen megrázott belső élmény őszinte ki­vetítésében. A fiatal szobrász generáció egyik reménysége, Vilt Tibor minden igyekezete a karakter megmarkolása. Célja eléréséhez nem veti meg a groteszkség olcsó hatását sem. Szín­teseé és változatossá teszik a grafikai kiállí­tást Pekáry István folklorisztikus humorral tervezett szőnyegkompozciói, Medveczky Jenő tárgyi teljességre törekvő temperái, Vaszary János dekoratív tengerparti képei, Gedő Lipót játékosan mulatságos rajzai, Kernstock Ká­roly enyhén modoros férfiaktjai, Kádár Béla nyugodtabb expresszi­on­izmus felé hajló mű­vei, Bornemisza Géza színekben ragyogó akvarelljei, Barcsay Jenő vonal-konstrukcióra felépített szénrajzai, Lehel Mária franciás finomságú csendéletei, Sörö­s Géza zamatos akvarelljei. b. p. I. — Az Uj Szalon aranymárkás dijainak nyertesei. Az Uj Szalon dijbizottsága a kö­vetkező művészeknek ítélte a díjakat: Arany­­márkás aranyérmet kapott Kövér Gyula, Prohászka József, Monet Ödön és Sződy Szi­lárd. Aranymárkás ezüstérmet kapott Jidvary­ Pál, Alberth Ferenc, Jobbágy Geiger Miklós, kövesházi Kalmár Elza és Rotter Paula. Aranymárkás bronzérmet kapott Gömöri Raidl Ida, Kristóff Árpád, radnóti Kovács Árpád, Rév István Árpád, Mezey Artur és harangláb­ Nemes József. Elismerő oklevéllel tüntették ki H. Deák Adriennét, N. Fodor Olgát, Jancsó Bélát, Vajda Ferencet és Kele­men Emilt.­­ Az XJj Szalon Képzőművészeti Egyesület és a Magyar Művészek és Műpártolók Egye­sülete karácsonyi kiállítását december 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg a Kossuth Lajos­ utca 12. félemeleten, levő kiállí­tási termeiben. A kiállítás nyitva van na­ponta 9-től 6-ig és ünnepnap 9-től 2-ig. — Rozgonyinál 3 fénykép 8 P. Kálvin-tér 5. — A Budai Szépművészeti Társulat építész­­társlata december 16-án délelőtt 0 órakor nyí­lik meg a társulat II., Pálffy-tér 5. sz. alatt levő helyiségében. ^Catu^aéicáoA — Az Universal-gyár tehát felhagy az európai gyártással, így az amerikai tőke egyhamar nem jön Budapestre filmet készíteni. Súlyos veszteségét jelenti ez a Hunnia-műteremnek, amelynek legál­dozatkészebb bérlője a­ Joe Pa­stern ak­­produkció volt. A mozgékony producer, visszatér Holyonoodba, európai Univer­■ sal-filmeket, főkép a Gaál Franciska-fil­­meket így egyelőre nem látjuk. — Szűcs László nem kerül választott bíróság elé, ahogy azt­­néhány délutáni lap megírta, mert Föld Aurél, a Városi Színház igazgatója megengedte, hogy ja­nuár 11-ig a Király Színházban énekel­jen. Szűcs a Zsohár-operett után lép fel a Tisza Kálmán-téri Színházban, a Ta­rantella tenorfőszerepét énekli. Ennek az új magyar operettnek a bemutatója ja­nuár elején lesz. Elkészült az új Josef Schmidt-film, amelynek érdekessége, hogy ellentétben az eddigi Schmidt-filmekkel, happy end­­del fejeződik be! A Csillag ragyog az égen című filmben a világhírű tenorista ugyanis végre egyszer feleségül veszi partner­nőjét.­­ Filmfelvétel készül a Nagykará­csony éccakája betlehemi népies játék egyes képeiről. A hatalmas sikert ara­tott karácsonyi előadást december 16-án, vasárnap délelőtt tizenegy órakor meg­ismétlik a Zeneművészeti Főiskolán.­­ Tizenötezer pengő kikiáltási áron el­árverezik Munkácsy Mihály Krisztus a keresztfán című képét. A világhírű ma­gyar festőművész hatalmas alkotásának eredetije dobra kerül. A Községi Taka­rékpénztár 5594,23 pengő hátralékos kö­vetelése erejéig végrehajtást vezetett egy adósa ellen, aki Pestszentlőrincen lakik. Az adós a végrehajtás után sem fizetett, mire a takarék a kispesti járásbíróságom árverés kitűzését kérte. A bíróság el is rendelte az árverést. A lefoglalt lákcásbe­­rendezési tárgyak és műtárgyak között van a híres Munkácsy-kép, amelynek kikiáltási ára tizenötezer pengő.­­ Az Országos Színészegyesület szí­­nészképző iskolája vasárnap délután nyilvános vizsgaelőadást rendez a Ka­mara Színházban. Színre kerül Az ördög. — Már most rendelje meg Veres gyermek­­fénykép specialistánál a karácsonyi ajándék­nak szánt felvételeket. Dorottya­ utca 1. Árvácska hercegnő csak a Vígszínházban kerül színre!!! Hónapok óta hirdeti Lakner bácsi gyerm­ek­­színháza, hogy karácsony délutánján bemu­tatja az Árvácska hercegnőt. Mivel más gyer­­m­ekszínház is hasonló, címmel hirdeti előadá­sát, figyelmezteti a közönséget, hogy az Árvácska hercegnő csak a Vígszínházban kerül szinre! - A­­címet bitorló vállalat ellen pedig a tör­­vényes lépéseket megtette. - .

Next