Nemzeti Ujság, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-31 / 25. szám
14 A gazdatársadalom a lajstromozott zálogleveleket adósság visszafizetésre kívánja felhasználni A transzfermoratórium elrendelése óta a hosszúlejáratú jelzálogos kölcsönöket nem szabad záloglevelekkel visszafizetni. Ezt a tilalmat azért iktatták a transzfermoratórium rendeletbe, hogy a külföldi hitelezők ne kerüljenek a belföldi záloglevél tulajdonosokkal szemben hátrányosabb helyzetbe. Amióta a külföldön elhelyezett záloglevelek nagy mértékben áramlottak viszsza, a gazdaközönség állandóan sürgette, hogy állítsák vissza az adósoknak azt a szerzett jogát, hogy a jelzálogos hosszúlejáratú adósságokat záloglevelekkel fizethessék vissza. Ezt a kívánságot eddig nem lehetett teljesíteni, mert nem volt mód arra, hogy megegyezést kössenek a külföldi záloglevél tulajdonosokkal, mert ezeknek nem volt olyan szervezetük, amellyel meg lehetett volna egyezni. Ebben az irányban, fordulatot jelent a zálogleveleknek most folyamatban lévő számbavétele és lebélyegzése. Ennek alapján most már pontosan meg lehet majd állapítani, hogy mennyi záloglevél ván már idehaza és mennyi van még a külföldön. Pontos képet fog nyújtani a helyzetről a Pénzintézeti Központnak a számba vett értékpapírokról készített törzskönyve, amely a nyár végével fog elkészülni. Akkor már pontosan tudni fogjuk, hogy a zálogleveleknek milyen töredéke maradt még külföldön és ezen az alapon most már meg lehet majd kezdeni a tárgyalást a külföldi záloglevéltulajdonosokkal. Miután azonban a lebélyegzéssel különválasztják a belföldi és a külföldi tulajdonban levő zálogleveleket, a külföldi hitelezők sérelme nélkül megengedhető lesz, a gazdák véleménye szerint, a lebélyegzettzálogleveleknek adósságvisszafizetésre való felhasználása. Ezzel kapcsolatban a gazdák azt is szükségesnek tartják, hogy kormányrendelet szabályozza a záloglevelek áralakulását is, nehogy mértéktelen árfedhajtással a gazdákat, árletöréssel pedig a záloglevéltulajdonosokat megkárosítsa a spekuláció. Illetékes körök már foglalkoznak a gazdatársadalom eme kiválságával és az érdekeltek abban bíznak, hogy a pontos statisztika elkészítése után a kormány az ősszel ki is adja az erre vonatkozó rendeletét A francia jegybank az aranyalap fenntartása mellett Párisban ma délelőtt tartotta a Francia Bank évi közgyűlését, amelyen Tannery, a bank kormányzója terjesztette elő a főbizottság jelentését. A jelentés hangoztatja, hogy ez 1935. év folyamán a gazdasági válság még a rendkívüli nehézségek ellenére sem súlyosbodott, sőt az év második felében határozott fellendülés volt észlelhető, az újjáépítés erőinek szabad játékát azonban továbbra is különböző, főleg mesterséges akadályok zavarták. Az évközben bekövetkezett súlyos események is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági válság légköre, továbbra, is fennmarad. A Francia Bank aranykészlete, miután 1931- ben 5 milliárd frankkal növekedett, 1935-ben is1 milliárd frankkal csökkent. Az aranykészletnek ez az apadása főként annak a két rendkívül heves támadásnak tulajdonítható, amely a frankot május végén, majd november végén érte. Aranykészletünknek ez a nagyarányú csökkenése — folytatta a beszámolóját Tannery bankkormányzó — természetesen nem makult hatás nélkül a valutapiacra, mert a kiáramlott arany nagy részét a valutapiac vette fel. A bankjegyforgalom az év folyamán csaknem 1200 millió frankkal csökkent és a bank látra szóló kötelezettségei összesen több, mint 9 milliárd frankkal apadtak. Minthogy a látra szóló kötelezettségek csökkentése még így is alatta maradt az aranykiáramlásnak, a bankjegyek fedezete, amely 1934 végén 81 százalék volt, 1935 végére 71 és fél százalékra szállott alá. Az elmúlt évben történt meg másodízben, hogy a Francia Bank a hivatalos kamatlábat tizenegyszer változtatta meg. A frank ellen irányuló rendkívül heves támadások arra késztették a bank vezetőségét, hogy a bank technikai beavatkozásának területét kiszélesítse. Ugyanekkor azonban a bank vezetősége igyekezett még szorosabbra vonni a külföldi piacokkal való összeköttetéseit. Tannery bankkormányzó ezután rátért a gazdasági helyzet általános ismertetésére. Franciaországban a pénzügyi hatóságok — úgymond — igen üdvös munkát végeztek, de munkájuk eredményét az év folyamán felmerült valutaválságok nagyban veszélyeztették. A gazdasági tevékenység megelevenedése, amely Franciaországban még igen bizonytalan volt, a világ nagy részében éreztetni kezdte hatását az elmúlt év folyamán. Ezzel a javulással függ össze a főbb pénznemeit fokozottabb szilárdsága is. Szerintünk azon MAGÓG FIAI REGÉNYES KRÓNIKA Írta: KÁLLAY MIKLÓS 22 1 A kis Raymond Roger élvezte a magárahagyottságot. Zsenge évei nem értek még meg a lovagság előiskolájára s ezért az óriás Saissac nem kezdte még igába törni. Vén dajkája, az Omolac mély völgyeiből került Rosalie, nappal szabadjára hagyta. Hetenként egyszer elvitte a Malapére lábánál álló várkastélyba, hogy anyja, a szép Adelaide láthassa. A kis Rajmond homályosan emlékezett ezekre a látogatásokra. Inkább félt ettől a sudártermetű szép asszonytól, akinek szeme, hideg kékbe csillant, közömbös, szinte kényszerű csókjának furcsa pézsma- és sáfrány illata sokáig megmaradt. Csak világos csillámú aranyhajának volt valami riasztó varázsa. Úgy lebbent elébe mindig, mint a mesék gonosz tündérei s a kisfiú szepegve várta, mikor változtatja őt torz manóvá vagy földalatti üregek börtönére kárhoztatott, apró vakondokká. Valósággal megkönnyebbült, mikor este minden baj nélkül visszavitték az apai kastélyba. Itt jól érezte magát. A hatalmas kastély óriási birodalom volt neki, amelyben kedvére kalandozott a hatalmas termekben. A kastély első, tágas díszudvara közepén a százados, terebélyes koronájú szilfával mindig a nagyság szívdobogtató benyomását tette rá. Köröskörül egész erdeje sereglett a bástyacsipkéknek, tornyocskáknak, csillogó csúcsoknak. Gyermekképzelete ezerfényű, zsibongó káprázatban varázsolta ide az ostromot fenn a mellvédek mögött a vasba, vértbe öltözött vitézekkel, lenn az árkokban fuldokló sebesültekkel, a tehetetlenül feszülő létrákkal s a rájuk zuhogó tüzes záporokkal, a szörnytestű ostromgépekkel, amelyek mint falánk sárkányok nyújtogatják szálfaias nyakukat a falak felé. Titokzatos bujóedlit játszott magaformálta árnyakkal a zegzugos lépcsőkön, a tornyok emeletein. És ezek a tornyok éppen olyan mélyen fúródtak le a földbe, mint amilyen szédítő magasságba szöktek. De a pincékbe nem merészkedett volna, még ha nem zárták volna is nehéz vaspántos ajtók a lejáratot. Riasztotta a sötét és a bizonytalanság. Akadt elég látnivaló a kastély teres, díszes termeiben, a fogadó csarnokokban, ahová széles lépcső vezetett fel, a lovagteremben és a főtornyok kerek termeiben, ahová óvatlan pillanatokban besurrant. Káprázó szemmel ámult a szépségeken, drágaságokon. Értékükről sejtelme sem volt, de gyermekes együgyű boldogsággal örült tarkaságuknak, színeik fényének. A rajzok ismeretlen világok csodái közé ragadtak. Mit tudtak, hogy a padozat itáliai mozaik s az oszlopokba és pillérekbe bizánci csullámok vannak beágyazva, hogy a súlyos és mogorva román ívek alatt egyszerre már divat szerint kecses csipkévé törik a kő. Szinte odatapad a falak síkján furcsa nyüzsgésben sokasodó vitézekhez, akiknek arany és ezüst fegyverzete kivillogott a rőt párázatú harci gomolygásból. Olyan mesebeli igézet volt, hogy a szőnyegek puha bársonymezőinekkusza szálai soha nem látott alakokká formálódtak, szárnyas oroszlánokká, emberarcú és sátáni karma griffekké, tüskés gerincű kígyókká, amelyeknek farka mint tarkán fodrozódó szalag futotta körül a szőnyegek peremét. Mit tudta ő, hogy a falakat, messze Indiákról hozott zomnáncfa burkolja, hogy érte volna fel észszel, milyen kincset érnek a kecses mivű elefántcsont faragványok, a velencei kristályok s a kárpitok dagadó brokátja, a sok lenge csipke és habos selyem. De az ablakok önkarikái közt benyilazó fény szivárványzáporrá porlott a kristályok élein, s a színek zuhatagában kigyult és tündöklött a sok szépség s az egész úgy örvénylette körül kisded lényét, mint valami óriási tündérkastély szivszorongató varázsa. De legjobban szerette a hátsó kisudvart, amelyet mint a spanyol pációkat erkélye® árkádok futottak körül. Közepén gyöngyöző ivó ezüstösen csörgő szökőkút muzsikál az édes, mintás illatú, tarka szirompillangókkal lepett kerti ágyak közt. Délnyugatnak pedig a magas bástyacsipkék közt kilátás nyílt a titokzatos tenger felé. Két roppant végtelenség olvadt itt egymásba, a kék égboltozat és a még kékebb víztükör, amelyet a nagy messzeségben is inkább csak sejtett a szem. De a kis Rajmond tudta, hogy ott van, a titokzatos távolban ólálkodik ugrásra készen, váratlanul tarajosra tornyosodó, bősz hullámaival, irdatlan mélységekben vagy bömbölő szirtodok homályában rejtőzködő szörnyeivel, vad erejű orkánjaival, amelyek olykor nekiszabadultak a határtalan vizsikokról és mint láthatatlan lovasok száguldó hada szálltak éjféli rohamra a levegőben, hogy beleremegtek a behemót tornyok, csörgött, csattogott minden, csikorogtak a megkergült szélkakasok, dohogtak, kísértetiesen hukukoltak a kürtők, a lobogók ropogtak, mint a szikrák közt lángra kapó gyönge vesszők. Félelmetes szép volt, mikor a szilaj misztrál nekizúdult a kastélynak. Hanem az égboltnak is voltak káprázatos és vérfagyasztó játékai. Olykor mint valami mérhetetlen lovagterem, olyan volt ez az égbolt, amelyet a legdrágább brokátokkal kárpitoztak és ablakrózsáin lángoló aranybíbor és lilászöld fények szivárványlottak. Máskor szelíden merengő ezüstös és fehér pihevánkosokon, aranybodros angyalfejecskék könyököltek. De volt úgy is, hogy lomha, fekete hidrák puffadt tömlő teste dagadozott benne. Sárkányok gyűrűztek ólomszín pikkelyektől tarlagosan és meghasadt torkuk villámlángokat okádott. De még riasztóbbak voltak azok az idomtalan alakzatok, azok az ormótlan felhőóriások, amelyekről senki sem tudta, miféle szörnyű szerzetek. Sátánfajzatok-e, vagy a haragvó egek bosszúálló fahád. Nem tudta senki, csak az öreg Rosalie, aki előtt nem volt titka sem a csillagok seregének, sem a szurkos éjszakának, sőt talán még a poklok földalatti pitvarának sem. (Folytatása követieexit) NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1936 január S1 ban minden valutaügyi politikának legfőbb célja továbbra is csak a főbb pénznemeit végleges megszilárdítása lehet. Ettől függ a nemzetközi árucsere újjáéledése is, amely nélkül tartós jólét elképzelhetetlen. Az amerikai kormány egyes nyilatkozataiból az látszik, hogy az amerikai pénzügyi kormányzat szintén ennek az egész világ szempontjából életbevágó kérdésnek a gyors megoldásául óhajtja. Biztosak vagyunk benne, hogy mihelyt a körülmények megengedik, Nagybritannia is hajlandó lesz az aranyalapra való visszatérés lehetőségeit keresni. Tannery bankkormányzó jelentését azzal fejezte be, hogy a Francia Bank állhatatosan kitart eddigi politikája mellett és a pénzügyi hatóságokkal egyetemben továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik gondoskodni a frank szilárdságáról. Az újjászervezett Jugoszláv—Magyar Gazdasági Kamara megkezdte működését. A Jugoszláv—Magyar Gazdasági Kamarát a múlt év végén a vezető pénzintézetek és iparvállalatok, továbbá a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége megértő támogatásával újra szervezték és az intézmény a Szövetség helyiségeiben (V. Akadémina utca 1.) már meg is kezdte működését és készséggel áll rendelkezésre a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatokban érdekelteknek. Az újjászervezett kamara tegnap tartotta közgyűlését Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter elnöklete alatt Megnyitó beszédében az elnök kiemelte a két szomszéd állam gazdasági kacsolatainak fontosságát, amelyek a Kamara intenzív működését indokolják. Kiemelte, hogy a Gyáriparosok Szövetségével való együttműködés a legcsekélyebb mértékben sem lesz akadálya annak, hogy a Kamarán belül a földmivelésügyi érdekek teljes mértékben ne respektálhassanak. A kamarán belül a mezőgazdaság és ipar karöltve igyekszik célkitűzéseihez közelebb jutni és kívánságait megvalósítani. Ismerteti ezután az újjászervezés részleteit és köszönetet mondott mindazoknak az intézményeknek, amelyek annyi megértéssel tették lehetővé, hogy a munka újra meginduljon. A megnyitó után a közgyűlés dr. Chorin Ferenc felsőházi tag indítványára egyhangú lelkesedéssel Kállay Tibort választotta meg újra a Kamara elnökévé. Lengyel Géza tett ezután jelentését a Kamara adminisztratív ügyeiről, majd Nagy Géza, a Hitelbank h. igazgatója adta elő a számvizsgáló bizottság jelentését. A közgyűlés elfogadta a jelentéseket és köszönetet szavazott a funkcionáriusoknak, akik teljes önzetlenséggel végezték az újjászervezés munkáját. A számadások alapján megadta a vezetőségnek a fedmentvényt A választások megejtése után a közgyűlés véget ért. Az elmúlt héten is barátságos hangulat uralkodott az értéktőzsdéken. A világ legjelentősebb értéktőzsdéin az alaphangulat az elmúlt héten is általában barátságos maradt, noha bizonyos körülmények, így az angol király halála, az új francia belpolitikai válság, valamint a dollár körül a legutóbbi események következtében Amerikában jelentkezett nyugtalanság bizonyos tartózkodásra szolgáltatott okot. Londonban, Newyorkban, Zürichben, Brüsszelben, Bécsben, Milánóban és Prágában az elmúlt héten majdnem minden értékcsoportban árjavulások jelentkeztek. Berlinben, Párisban, Amsterdamban és Stockholmban a részvénypiacokon az áralakulás egyenetlen volt. A párisi tőzsde kivételével azonban, ahol az árcsökkenések voltak túlsúlyban, ezeken a tőzsdéken is áremelkedések voltak észlelhetők. A tizenegy legjelentékenyebb értéktőzsde részvényindexszámaiból kiszámított nemzetközi tőzsdeindex (1927. év végével 100 százalékot véve alapul) az elmúlt héten 54,4 százalékról 55,2 százalékra emelkedett. A Pesti Tőzsde új számában dr. Reményi- Schneller Lajos, dr. Mitschenbacher Emil, Gergely Tódor, dr. Miklós László (London) és mások nyilatkoznak. Az értéktőzsdei helyzetről, a nosztrifikálásról, az ingatlan- és telekhosszról, az árupiacokról, nélkülözhetetlen és aktuális információkat közöl a lap, amelynek textil, biztosítási, vegyészeti vas- és gépipari, vidéki hitelélet rovata is érdekes. Az alsófokú gazdasági népoktatás Manapság megint sokat írnak, sokat beszélnek és tanácskoznak a nép gazdasági neveléséről. Időnként felmerül ez a fontos kérdés, tervek születnek, de azért marad, minden a kísérletezés, a tapogatódzás keretében és a nép gazdasági kioktatása nem megy előre egy tapodtat sem. Lássuk azonban, hogyan állunk ma a gazdasági népoktatással. Nem vesztegetem a szót arra, hogy bizonyítgassam ennek hasznos és szükséges voltát, mindenki tudja, hogy a földhöz vagyunk kötve, a föld, a helyes gazdák más adja meg népünk megélhetésének legszükségesebb feltételeit. A népet ki kell emelni a maradiság állapotából, hogy modern eszközökkel kivegye a földiből mindazt, amire anyagi boldogulásánál szüksége van. Ezért hangsúlyozzák, hogy a gazdasági nevelést már az elemiben kell megkezdeni. ‘ A rendelletek özöne szolgálja e kérdést Különösen rávetették magukat az ismétlő iskolákra, ahol 12—15 éves korig terjedő időben részesülnek oktatásban, a még iskolaköteles korban levő gyermekek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az ismétlő iskolák mindenhol, ahol elegendő számú gyermek van, átalakítandók gazdasági irányú akku, kötelezte a községeket hogy a gazdasági tárgyak előadóit illő tiszteletdíjban részesítsék, adjanak az iskola részére kísérleti telket felszerelést Ez rendjén volna, csakhogy elfeled-