Nemzeti Ujság, 1936. december (18. évfolyam, 275-298. szám)
1936-12-10 / 282. szám
NEMZETI GAZDASÁG A BIZ1OSNA illetékek felemeléséről folyik a tárgyalás. Hogy felemelik, az már elintézett dolog. Az a kérdés, mennyire emelik fel. Sőt már ez sem olyan nagy kérdés, mert már csak jóvá kell hagyni a felemelésnek azt a mértékét, amelyet terveznek. Egyes hírek szerint 50, más hírek szerint 100 százalékos emelésre kerül sor. Nem tudjuk, mennyivel emelnek, de itt most nem is ez a kérdés a fontos, hanem inkább az, hogy kiviseli a magasabb illetéket. A törvény, amely a biztosítási illetékről intézkedik, nem hagy kétséget az iránt, hogy az illetéket a biztosítottra hárítják át, tehát nem kétséges, hogy a felemelt illetéket is a biztosítottakkal fizettetik meg. Miért emelik fel az illetéket? A célt tudjuk. Egy alapot teremtenek, az illetéktöbblet ebbe az alapba folyik és az itt összegyűlő pénzt arra használják fel, hogy a biztosítási szervezetekben szükségessé váló rendezést elvégezzék. A cél helyes. A biztosítottak érdekében is áll. Egyedül a kivitelt illetően vannak aggályaink. Nem lehetett-e volna az alap táplálásáról úgy gondoskodni, hogy a biztosítottak terhe ne emelkedjék? De lehetett volna. S mert lehet és van más megoldás is, nem helyeseljük az illeték felemelését. A KÜLKERESKEDELMI megállapodások körül egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy egyes árucikkek behozataláért devizát (dollár, francia frank, font, stb.) követelnek tőlünk. Hol nyíltan, szerződésszerűleg, hol pedig egyoldalú belső intézkedés nyomán áll elő az a helyzet, hogy konvertibilis deviza kell valamely áru behozatalához. Olyan kívánságok ezek, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni. Nem tud pedig azért, mert a mai külkereskedelmi rendszerben nem lehet annyi szabad, konvertibilis devizát termelni, mint amennyit kérni mindenkinek szabad. Éppen a konvertibilis devizák szerzésének a nehézsége miatt hódított teret a kompenzációs rendszer, amely azon épül fel, hogy árut adunk áruért. Szerencsétlen és veszedelmes tünetnek tartjuk ezt a jelenséget, amely ellen küzdenünk kell. Mert elsősorban a külföldnek kell megértenie, hogy Magyarország áruért csak áruval fizethet. Aki nem látja be ezt az igazságot, az a Magyarországgal való kereskedelmi forgalom elmélyítését nehezíti meg, márpedig a külkereskedelmi forgalom élénkülése épp úgy hozzátartozik a javuláshoz, mint a belső forgalom emelkedése A BÚZA ára 18—19 pengő, körülbelül 4 pengővel magasabb, mint a minimális ár. Abból a tényből, hogy a kialakult árak jóval magasabbak, egyesek arra következtetnek, hogy feleslegessé vált az a beavatkozás, amelyet a minimális árak megállapítása és a búza határidőüzlet betiltása jelentett. Sőt a mezőgazdasági termékek értékesítésének egész rendszere is, amelyet a válság évei alatt építettek ki. Lehet bírálni a hozott intézkedések célszerűségét, mint ahogy bírálták is, egyet azonban semmi esetre sem lehet — és ez pedig az, hogy az áremelkedésből a rendszer feleslegességére következtessenek. Épp az a körülmény, hogy a minimális árak megállapítása és a határidőüzlet betiltása ellenére is a világpiac helyzetnek megfelelően emelkedhettek az árak, azt bizonyítja, hogy a rendszerben megvan az a hajlékonyság, amely a természetes áremelkedést lehetővé teszi. Az áremelkedéssel kapcsolatban azt mondani, hogy a mezőgazdaságnak biztosított védelem az áresés ellen már feleslegessé is vált, olyan állítás, amely csak akkor volna igaz, ha egyúttal az is biztosítva volna, hogy áresés a jövőben nem történhetik. Márpedig ki lát a jövőbe? Régen túl vagyunk már azon, hogy a mezőgazdaság baját elszigeteltnek tekintsük. Ha baj van, azt megérzi mindenki, iparos és fix fizetésű egyaránt. Hogy a védelem fölösleges? Kár beszélni róla, hisz az újból jelentkező védelemellenes mozgalom mögül tulajdonképen a határidőüzlet helyreállításának kívánsága bújik ki! Megszigorították az ékszerészek aranyvásárlásainak ellenőrzését Az ékszerészek aranyvásárlásai mindig szigorú ellenőrzés alatt állottak, mert minden jóhiszeműség mellett is előfordulhat, hogy lopott aranytárgyakat vásároltak magánfelektől. Ennek megelőzésére vezették be a vásárlási könyvet, amelynek vezetésére az ügyészség és a rendőrség közösen megállapított előírása az irányadó. Ebbe a könyvbe kell minden ékszerésznek pontosan beírnia, hogy kitől, milyen aranytárgyat vásárol. Ez a megoldás célravezetőnek is bizonyult és a rendőrség részéről hosszú ideig nem is merült fel panasz. Újabban azonban a rendőrség azt tapasztalta, hogy a vásárlási könyvet nem töltik ki pontosan és a vásárlási lapokat sem adják be idejében a rendőrséghez. A vásárlási könyvbe bevezetett adatokat ugyanis vásárlási lapokon a Nemesfémes Drágakőcsarnok útján kell a rendőrséghez eljuttatni. Ezek a pontatlanságok annyira elszaporodtak, hogy a rendőrség az ékszertőzsde vezetőségének bejelentette, hogy már mintegy ötven olyan ékszerész van, akik nem felelnek meg az előírásoknak. Közölte a rendőrség az ékszertőzsde vezetőségével azt is, hogy a jövőben mindazoktól, akik a vásárlási lapokat nem töltik ki megfelelően, a vásárlási könyveket elvonja. Ennek az intézkedésnek pedig szigorú büntető szankciója van. Nevezetesen a vásárlási könyv alapján történik az „Aranybizottság“ aranykiutalása is. Ez a bizottság a Nemzeti Bank által az aranyművesek rendelkezésére bocsátott aranyat osztja szét az igényjogosultak között és a bizottságnak kiutalása alapján vásárolhatják meg az aranyművesek a nyersanyagot. A vásárlási könyv elvonása tehát annyit jelent, hogy az illető aranyműves nem jut nyersanyaghoz, mert hivatalos kiutalást nem kap, magánfelektől pedig csak úgy vásárolhat, ha ennek esetleges büntetőjogi következményeit elviseli. Egyébként a törtaranypiacon a forgalom egészen minimális. A közönség már alig viszi régi aranytárgyait a piacra s ennek következtében a törtarany ára lényegesen emelkedik. A karácsonyi vásárra való készülődés idejében az aranyműveseknek most nagy szükségük van a törtaranyra, amiért is a 11 karátos arany ára 3,50 pengőn felül is emelkedett. Egyszerre készül el a magyar,cseh és a magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés Két fontos kereskedelmi tárgyalás közeledik befejezéséhez éspedig Budapesten a csehekkel, Belgrádban pedig a jugoszlávokkal. A magyar—cseh kereskedelmi szerződés elvben már készen van. A fizetési viszony szabályozására vonatkozó tárgyalások befejezésükhöz közelednek. Eddig már jegyzőkönyvet írtak alá a légügyi közlekedésre vonatkozólag, amely szerint 1937 elején közvetlen vagy Bécsem keresztül közvetett légiforgalom indul meg Budapest és Prága között. A cseh deviza árfolyamát 11.79—11.93 pengőben állapították meg. Ezáltal cseh importőrök kalkulációja 100 pengőnél 9 koronával javult. A magyar passzív soldo fedezésére vonatkozólag tárgyalások folynak, magyar részről errevonatkozólag megfelelő ajánlatot tettek. Valószínű, hogy a kölcsönös fizetési forgalom január 1-étől kezdve terjedelmében felújítható. A tárgyalások 14 napon belül befejeződnek. Belgrádban a jugoszláv—magyar kereskedelmi tárgyalások is befejezés felé közelednek A magyar delegáció kedden rövid időre visszaérkezett Budapestre és jelentést tett a kormánynak a tárgyalások eddigi eredményéről, amely már sok tekintetben végleges megállapodást hozott. A tárgyalást a jövő héten folytatják Belgrádban, amikor a szerződés megkötése várható. Az új kereskedelmi szerződés négy főpontból áll. Az első osztrák— jugoszláv mintára szabályozza a koringkérdést. A második megállapítja, hogy Jugoszlávia Magyarországtól egy évre megállapított kontingenseket kap. A harmadik pont szerint Magyarország a jugoszláv áruk egy részét devizákban fizeti. A negyedik pont szerint a magyar bevitel Jugoszláviába korlátlan lehet. Magyarország a következő kontingenseket adta meg Jugoszláviának 1937 január 1-től 1937 december 31-ig szóló időtartamra: száz tonna alma, ötszáz tonna aszaltszilva, négyszáz tonna dió, ötvenezer tonna tűzifa, tizenkétezer tonna faszén, kétezer tonna bányafa, 54.400 tonna épületfa, nyolcszáz tonna calcium carbid, 20 tonna farönk, 120 tonna metilalkohol, I0O tonna calcium acetit, 350 tonna ereusol olaj, 10 tonna tengeri hal, 50 tonna szardínia, 100 tonna más tengeri halkonzerv. 1000 tonna nagy vasúti talpra váltók részére és 180.000 tonna közöséges vasúti talpra. Ezeket a kontingenseket Magyarország klíring útján fizeti. Külön megállapodás történt ezer hektoliter ürmos bor Magyarországba való behozatalára, amelynek ellenében Jugoszlávia megfelelő mennyiségű tokaji bort és magyar pezsgőt vesz át. Magyarország a Jugoszláviától átvett vasat, rezet, ólmot és egyéb érceket devizában fizeti. Magyarország kivitele Jugoszlávia felé teljesen szabad. A kliving lebonyolítására speciális szerződés készült. Megállapodtak ugyanis állandó pengő és dinár kurzusban és ezen az alapon számolják el a kliringet. Magyarország a kliringüzlet lebonyolításával négy budapesti bankot bíz meg, míg jugoszláv részről a Jugoszláv Nemzeti Bank intézi a kliringügyeket. A kliringcsúcs, amely negyven millió dinárt tesz ki. Jugoszláviának Magyarországtól történő anyagmegrendelései alapján lesz eltüntetve. Jugoszlávia tizennyolc millió dinár értékben rendel keskenyvágányu motoros mozdonyokat, 18 millió dinár értékben vasúti jelzőberendezéseket, valamint keskenyvágányu háló- és étkezőkocsikat tíz millió dinár értékben. Magyarországtól rendeli meg Jugoszlávia továbbá Spalató, Raguza és Iiszkok telefonközpontjainak berendezését, úgyhogy a megrendelések főösszege meghaladja az ötvenöt millió dinárt. A kereskedelmi szerződés mellett magyarjugoszláv turista egyezmény megkötésére kerül sor, amely a két ország közötti turistaforgalmat a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíti. A szerződés értesülésünk szerint 1937 január 1én lép életbe és október 31-én felmondható. Amennyiben október 31-én a szerződést nem mondják fel, úgy az automatikusan egy újabb esztendőre meghosszabbodik. Elhalasztották az osztrák—német kereskedelmi tárgyalás megkezdését. Bécsből jelentik: Az osztrák—német kereskedelmi tárgyalások megkezdését néhány nappal elhalasztották. Clodius titkos, tanácsos, a német bizottság vezetője az eredeti tervtől eltérően csak december 11-én érkezik Bécsbe. A közbeeső időt a német bizottság Bécsben időző tagjai előkészítő tannáciskozásokra használják fel. A tárgyalások kereteit Schmidt Guido külügyi államtitkár legutóbbi berlini látogatása alkalmával tűzte ki és azóta is folytak az előkészítő megbeszélések Berlinben és Pécsben. Egyes fontosabb kérdésekben létre is jött már a megegyezés, de még sok részlet tisztázása van hátra, így nem állapodtak még meg a fizetési módozatokra vonatkozólag sem. Ausztria főleg fát és mezőgazdasági cikkeket, elsősorban tejtermékeket akar eladni nagyobb mennyiségben Németországnak, míg a németek szenet, ipari cikkeket és felszerelési tárgyakat kivánnak szállítani Ausztriábak. Osztrák gazdasági és politikai körökben arra számítanak, hogy a tárgyalások huzamosabb időt fognak igénybe venni. Kereskedelmi napi kérdések a kamarában. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara belkereskedelmi szakcsoportja dr. Messmer Pál kereskedelmi főtanácsos elnökletével ülést tartott, amelynek napirendjén aktuális kereskedelmi kérdések szerepeltek. Dr. Szegő Ernő kamarai titkár az adófelszólamlási bizottságok reformjának szükségessége és irányelvei tárgyában tett előterjesztést. A felszó-lalók annak a kívánságuknak adtak kifeje-’ zést, hogy szakmabeli szakértők mellett az adófelszólamlási bizottságoknak állandó kereskedő és iparos tagjai is legyenek és azokat a Kereskedelmi és Iparkamara, ne pedig a törvényhatóság válassza meg. Az ülés tárgyalta a kereskedelmi üzletberendezéseknek az adó- és egyéb végrehajtások alóli mentessége kérdését, amelyben dr. Bányász István kamarai.-fogalmazó tett előterjesztést. A kereskedelemnek ezzel kapcsolatban az volna a kívánalma, hogy a kisiparhoz hasonlóan őt is megillesse az a szociális védelem, hogy legalább az üzlet folytatásához szükséges berendezései (pult, állvány, mérleg) elárverezhetők ne legyenek. Dr. Kemény Dezső ügyvezető titkár előterjesztette a fővárosban rendkívül módon elharapódzott kerékpárlopások miatti panaszokat. A kereskedők azt kívánják, hogy a háztulajdonosok engedjék meg a kerékpáros küldöncöknek, hogy kerékpárjaikat a házak udvaraiban elhelyezhessék. A szakcsoport felkéri a kamarát, indítson tárgyalásokat a háztulajdonosok szövetségével. Aláírták a francia—jugoszláv kereskedelmi szerződést. Belgrádból jelentik: Kedden este hat órakor ünnepélyes külsőségek között a jugoszláv fővárosban aláírták az új franciat é a jugoszláv kereskedelmi egyezményt. A francia kormány részéről Paul Bastid kereskedelmi miniszter ez alkalomra érkezett a jugoszláv fővárosba. Az aláírás aktusa előtt a francia kereskedelmi miniszter hosszas megbeszélést folytatott Sztojadinovics miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. Hivatali, jelentés szerint az új jugoszláv—francia kereskedelmi egyezmény jelentős fejlődést ígér a két ország közötti árucsereforgalomban. Franciaország nagymennyiségű kenyérgabona és tengeri átvételére vállalt kötelezettséget. Továbbá elismerte az eddigi kontingenseket és részben jelentősen kiterjesztette a jugoszláv agrárexport kontingenseit. A két ország közötti kliringszaldó ennek folytán egyensúlyba kerül. Sőt az új egyezmény következtében Jugoszlávia újabb devizákhoz is jut. Az egyezmény aláírása alkalmából mindkét részről beszédek hangzottak el. Bastid francia kereskedelmi miniszter hangoztatta, hogy a francia kormány igen megelégedett, mert a belgrádi kormány kívánságait olyan nagymértékben, teljesíthette és ezzel hozzájárulhat Sztojadinovics miniszterelnök gazdaságpolitikai törekvéseinek megerősítéséhez. Filmpropaganda a párisi világkiállításon. A kormány a jövő évi párisi világkiállításon, hivatalos magyar reprezentatív kiállítást szervez. A magyar kállítás épületében külön filmbemutató helyiség is lesz, amelyben a kiállítás tartama alatt, májustól novemberig, minden nap kétóránként ismétlődve, jellegzetes magyar idegenforgalmi- és exportpropaganda-filmek kerülnek bemutatásra. Mivel a kiállítás jellege, valamint a rendelkezésre álló csekély hely következtében a kiállításon való részvételre különösen a nehéziparnak nem nyílik alkalma, kézenfekvő a lehetőség, hogy a filmbemutatással kapcsolatban a magyar exportvállalatok üzemükről és áruikról készített hatásos és művészi filmek bemutatósavai csináljanak a magyar iparnak, illetve exporttörekvéseiknek megfelelő komoly propagandát. Több magyar vállalat rendelkezik ilyen propagandafilmekkel s ezeknek a párisi világkiállításon való bemutatására a magyar kiállítás megfelelően módot nyújt. Azoknak a vállalatoknak viszont, amelyek ilyen propagandafilmmel még nem rendelkeznek, a Külkereskedelmi Hivatal ajánlja ilyenek elkészítését, hogy így a világkiállításon megforduló többmilliós, a világ minden részéből összesereglő közönségnek a magyar ipar fejlettségéről és exportcikkeinek jelentőségéről a propaganda legmodernebb és leghatásosabb eszközei útján adhassanak tájékoztatást. A Külkereskedelmi Hivatal maga is több propagandafilmet készíttet ebben az évben saját költségén és ezeket legelőször a párisi világkiállításon kívánja bemutatni. A Pesti Tőzsde új számában vitéz Pétery István, gróf Khuen-Héderváry Károly, Niederle Miklós (Prága) és mások nyilatkoznak. A részvény- és gabonatőzsdéről, a textil,biztosítási szakmából rendkívül érdekes információkat s híreket közöl a lap. A piac eseményei A HAGYMA értékesítése körül egy időben mintha bajok mutatkoztak volna, legalább is ezt hirdették bizonyos oldalról. Most azonban kiderült, hogy az értékesítés helyzete igen kedvező és remény van rá, hogy hagymafeleslegeink etből jelentékeny mennyiséget sikerül a külföldi piacokon elhelyezni. Elsősorban Németország felé számíthatunk számrajöhető mennyiséget. Németország ugyanis az év végéig 300 vagon magyar vöröshagyma átvételére nyújtott kedvezményes beviteli lehetőséget azáltal, hogy a mázsánként 4 márkával elvámolt hagyma után a szisztémában mázsánként 5,68 pengőt visszatérít. A megállapított szisztématérítés az ezidőszerint 4. márka német vám és vámilleték teljes visszatérítését jelenti. A németországi hagymakivitelre megállapított feltételek lehetővé teszik, hogy a magyar hagyma kivitelét tovább fokozhassuk. Eddig körülbelül 70 vagonra történt üzletkötés, német rendeltetésű állomáson elvámolva mázsánként 9,60 márkás áron. A Németországban elérhető ár körülbelül mázsánkénti 6 pengős termelői árnak felel meg. Az elmúlt héten Svájcba is kivittünk 4 vágón vöröshagymát. Lényegesen emelkedett az elmúlt héten a fokhagyma kivitele is,mert a csehországi kontingens szétosztása folytán oda is megkezdődött a szállítás.