Nemzeti Ujság, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-17 / 61. szám
„A SAJTÓSZABADSÁG EGYETEMES NEMZETI ÉRDEK“ — hangoztatta Szendy Károly polgármester az újságírók szabadságlakomáján A Magyar Újságírók Egyesülete március 15-én, hétfőn délben a,, Newyork éttermében tartotta meg szokásos szabadságlakomáját,, amelyen megjelent Karafiáth Jenő főpolgárma esten, Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a félnniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Pásint Ödön miniszteri osztálytanácsos, Kolozsváry-Borcsa Mihály, Szent-Istvány Béla, Durugy Ferenc, a budapesti napilapok főszerkesztői és az újságírórend tagjai igen nagy számban. Márkus Miksa elnök mondotta az első felköszöntőt a kormányzóra, majd Szendy Károly polgármester tartotta meg nagyhatású Ünnepi beszédét, kezében a Jókai-serleggel. — Ünnepnapra gyűltünk össze a fehérasztalnál — kezdte beszédét Szendy polgármester —, hogy nagy idők emlékének áldozzunk. A Magyar Újságírók Egyesületének vezetősége az idén engem Budapest önkormányzatának első tiszviselőjét, a polgármestert, hívott fel arra, hogy tradicionális szabadságlakomáján, kezemben a Jókai-serleggel az ünnepi beszédet mondjam. Szép és nemes feladat március idusáról megemlékezni, mert ez a nap mélyen összeforrott a nemzet legszentebb érzéseivel és történelmi emlékeivel. A nemzeti közvélemény március 15-ét kezdettől fogva ünnepnek érezte, önként tört ki a lelkekből a márciusi szellem kultusza. A magyar nép ezen a napon mindenkor ünnepet szentel azoknak az eszméknek, melyeket egykor a márciusi ifjúság tizenkét pontja hirdetett. Hittel és lelkesedéssel idézte az évfordulón nagy fiainak emlékét, Petőfi és Jókai szellemét, kik a magyar történelem egyik legszebb győzelmét vívták ki vértelem küzdelemmel. Korszakos jelentőségű vívmányokat értek el anyagi hatalom nélkül, tisztán az eszmék erejével, a hit és a gondolat hatalmával. Ez a legszebb vonása a márciusi nagy napnak. A magyar szabadságünnep páratlanul áll a népek hasonló történelmi emlékei között. Március 15. az eszmék szellemi erejének, a lélek fegyvertelen hatalmának felemelő ünnepe, amikor a nemzeti öntudaton keresztül az ember felsőbb rendeltetésére, az igék világalakító jelentőségére eszmélünk. A nap eszmei szépsége és lelki mélysége csak fokozza a hitet és meggyőződést, mely az utókort a márciusi ideálokhoz fűz. Mikor a törvényhozás március idusát nemzeti ünnepnek nyilvánította, akkor azzal kijelentette, hogy a márciusi eszmények nemzeti és állami életünk szellemi birtokához, ősi örökségéhez tartoznak, rokon túl nehéz sorsban nyelvükért és szabadságukért küzdenek. A szabadságszerető nép lelke, a márciusi eszményekből kivirágzott nemzeti kultúra oly erővel láncolja az ősi rögökhöz idegenbeszakadt véreinket, hogy az óceánon túl is büszkén vallják magukat magyaroknak. Gyönyörű dokumentumot tudok felmutatni arról, hogy odaát Amerikában is megmarad a magyar öntudat. Címe itt van Miska Petersham grafikusnak, az Amerikában maradt vérünknek gyönyörű mesekönyve Magyarországról, aki beleszőtte az amerikai gyermek gondolatvilágába a magyar rónát, a magyar fővárost. Az Amerikában született gyermekeknek Budapest jelenti a mesebeli világot, a magyar róna a csodákkal benépesített tündérországot. — A költő azt mondja, hogy valahányszor felemeljük a nemzeti lobogót, az ősök diadalmas csatáiból térünk haza. Március idusa valóban ezzel az érzéssel tölti meg lelkünket. Ez a nap nem heti történelmi dátum a múltból, mint annyi nevezetes esemény évfordulója, hanem a mai élet kialakulásának kezdete, a mai nemzeti öntudatnak szellemi forráspontja. A magyar történet viharos századaiból olyan nap, melynek emlékét és jelentőségét elevenen érezzük ma is. A magyar újságírók szabadság-lakomáján njitsuk meg lelkünkben azt a hitet és hazaszeretetek mely egykor március nemzedékét, Petőfi és Jókai népét áthatotta. Történelmi erővel érezzük és valljuk, hogy a márciusi eszmények ma is életfeltételeket jelentenek a nemzet számára. A sajtószabadság változatlanul egyetemes nemzeti érdek, a magyarság jövője követeli, hogy a sajtó megmaradjon alkotmányos jogaiban, de ugyanakkor nagy hivatása szellemi és erkölcsi magaslatán. A felelősséggel dolgozó, hivatását betöltő sajtó jelenti a leghatásosabb sajtóvédelmet, mert a sajtónak, a márciusi nagy gondolatnak az az igazi ellensége, aki a sajtószabadsággal visszaél. — Március idusa a magyar nemzeti gondolatnak, a magyar szabadságnak, a magyar életnek a napja, amely fényével elűzte az önkényt, a nemzet fejlődésének új lehetőségeket adott. A szabadság ünnepnapján Jókai serlegével hitet teszünk a magyar fegyelmezettségről, mert enélkül a márciusi eszmények elhalványulnak, pedig kell, hogy a magyar jobb jövő számára megőrizzük hiven és csorbitatlanul ezt a szent örökséget. Szendy Károly polgármestert nagy tetszéssel fogadott beszéde után az újságírórend jelen volt tagjai hosszasan ünnepelték. A Magyar Újságírók Egyesülete március 15-én délelőtt küldöttségileg koszorút helyezett Petőfi és Jókai szobrára. Szabadság nélkül nincs kultúra . Ebben a tudatban és megítélésben kell értékelni azokat a gondolatokat, melyek a márciusi vívmányokból maradtak reánk, mint termékenyítő és éltető erők. A márciusi eszmék azóta megvalósultak, beleépültek a nemzet alkotmányos életébe. A parlamentáris rendszer intézményesen működik, a többi nagy gondolat is testet öltött az idők folyamán, az ország közéletét, jogrendjét, kultúráját a márciusi eszmékből fakadt szellem alakította ki és emelte arra a fokra, amelyen Urá állt . A szabadság ünnepnapján melegen érzem a történelmi összefüggést a nemzeti szabadság, a szabad sajtó és az önkormányzat között. A szabadság, újságírás, önkormányzat, együttjáró fogalmak, egyirányú, egytartalmú gondolat, egyik a másik nélkül nem életképes, nem igazi erő. Ebben az eszmei összefüggésben merem mondani, ha foglalkozásomnál fogva nem is vagyok újságíró, de ugyanazt a hivatást teljesítem az egyetemes nemzeti élet szolgálatában. A magyar géniusznak mindig a szabadság volt az éltető eleme. Ha a honfoglalók vérszerződésére gondolnod, vagy Szent Istvánnak az autonómia ősi gondolatát, a vármegyei rendszert megalapozó törvényeit nézzük, későbbi időkből pedig az Aranybulla pontjait, vagy Werbőczy törvénykönyvét olvassuk, mindegyikből a szabadság levegője árad felénk- A szabadság napfény, amelyből a nemzet életereje fakad. Szabadság nélkül nem fejlődhetik értékálló, virágzó kultúra. A történelem lapjairól megbizonyosodhatunk, hogy a szellemi és anyagi kultúra a szabadság éltető levegőjében emelkedik arra a magaslatra, ami a nemesebb értelemben vett emberihez méltó. A szabadosság nem szabadság . A nemzet szabadsága valójában az egyetemes nemzeti autonómiát jelenti, vagyis ezt az önkormányzatot, mely szerint a nemzet az állami rend keretében önmagát minden idegen hatalomtól függetlenül saját törvényei és akarata alapján kormányozza. Az autonómiák és velük együtt a szabadságjogok tartó oszlopai, szerves részei a nemzeti függetlenségnek, az alkotmányos szabadságnak. Mélyenjáró nagy gondolatokkal figyelmezteti erre a nemzetet Kossuth Lajos abban a levelében, mellyel 1883. április 28-án a főváros üdvözlőiratára válaszolt és amely levelét legbecsesebb ereklyéink között őrizzük. Kossuth Lajos a szabadság szeretetében, az önkormányzati szellem fejlesztésében jelölte meg azt az utat, mely a nemzeti életkérdések megoldásához vezet. Mi is úgy érezzük, hogy a nemzet számára a szabadság az éltető levegő, az a szabadság, mely polgári jogot ad, de egyúttal nagy kötelességekkel jár. A szabadosság nem szabadság, mert az az önkénynek egy formája, mégpedig igen riasztó formája. Az önkény építhet piramisokat, mesterkélt politikai és gazdasági rendszereket, de az emberiség fejlődését nem szolgálhatja. Igaz, hogy a trianoni megcsonkítottság okozta szegénységünk, nyomorúságunk rossz tanácsadó, igen nagy fegyelmezettséget kiván. De ez a fegyelmezettség — amely nem gátja, de egyik előfeltétele a szabadságnak — sorsdöntő a magyar jövőre. Mégis az igazi szabadság az emberi jogok élvezetét és a honpolgári kötelességek lelkiismeretes teljesítését jelenti. A szabadságért dolgozni és küzdeni kell, a szabadság polgári erényeket, nemzeti hűséget, önzetlen hazaszeretetet követel, mert a szabadság a szellemében és erkölcsében felemelkedett, megnemesedett társadalomnak alkotmányos jutalma. — Március idusa- Petőfi és Jókai szelleme ezt a Szabadságot hirdeti és az a testület, melynek illusztris képviselői összegyűltek évfordulót ünnepelni, ennek az eszménynek, szabadságnak hivatásból őre. A magyar újságírórend a márciusivívmányaiból a legszebb örökséget kapta. Mikor Petőfi Talpra magyarja és a tizenkét pont kikerült a nyomdából, sorsdöntő gondolat indult el történelmi útjára. Akkor, ahogy Vörösmarty mondotta, fölkelt rabágya kőpárnáiról a beteg, megzsibbadt gondolat, akkor a sajtószabadság született. Az országgyűlés azután törvénybe iktatta a nagy elvet, mely korszakalkotó hatást gyakorolt a nemzet sorsára. A sajtószabadság biztosítéka és feltétele lett a parlamentáris alkotmánynak. A márciusi nagy napokban megszületett szabad sajtó képviselte és vitte a megvalósulás felé a márciusi eszményeket. A maga szabadságával védte és erősítette a nemzeti szabadságot. A Kemény Zsigmondok és Bartha Miklósok a szabadságharc honvédeinek lelkével küzdöttek az örök magyar szabadságharc szellemi hadseregében. A szabad sajtó a hajtó- és irányítóerő az alkotmányos közéletben. A sajtó a nemzet élő lelkiismerete és jaj annak a népnek, melynek nincs lelkiismerete és hamis utakon jár. A sajtószabadság nem kiváltság, hanem a nemzet közkincse, melynek ereje az államalkotó és országépítő közszellemet táplálja. A sajtószabadság sarkalatos része a magyar akotmányfrók, kiegészíti a parlamentarizmust és a polgári szabadságot. — A magyar nép úgy áll az elfogulatlan világ közvéleménye előtt, mint szabadságszerető, nemesebb emberi célokért hővülő nép, mely mindenkor nagy értékeket adott az emberiségnek. A szabadság íépéhez, Petőfi ésJókai szelleméhez ragaszkodnak azok, kik a trianoni hazá NEMZETI ÚJSÁG 9 március 17. fióküzlet-nincs! NŐI KALAPOK Sorozatos ünnepségek a fővárosban és a vidéken A Honszeretet Egyesület, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság és a 11. Rákóczi Ferenc Országos Kurucegyesület szombaton Oslo a mérnök- és építészegylet székházának dísztermében rendezte közös márciusi emlékünnepét, amelyen Halló Aurél államtitkár, a Host Szeretet Egyesület elnöke mondott beszédet. Hangoztatta, hogy jövőnk egyedüli záloga nem egyéb, mint az a, biztató tünet, hogy az egységes nemzeti érzék meg van, egyre fejlődik és döbbenetes erejűvé válik a nemzeti múlt hagyományaihoz való ragaszkodásbal. Felszólalt még Matolcsy Mátyás képviselő. Donáth György március jelentőségét méltatta. A Budapesti Vitézek a Vitézi Rendház dísztermében tartották vasárnap este szabadságünnepélyüket. A megnyitóbeszédet vitéz Horváth Gyula ny. tábornok mondotta, majd vitéz Benkő Gyula színiakadémiai növendék vitéz Rózsás József százados versét szavalta. Békeffy Olga nagyszerű zongoraszáma után vitéz Nagy Zoltán mondott ünnepi beszédet, Mecséry Mária nagyhatású énekjelenete után vitéz Bodor Aladár versét szavalta Herényi Irén. A vitézi ünnepség a Himnusszal ért véget. A székesfőváros tanutósága is kivette részét a márciusi ünnepségekből. Vasárnap délelőtt 11 órakor nagyszabású ünnepélyt rendezett Kinizsi utcai székházának színháztermében a Magyar Tanítók Otthona, Javicza J. Sándor elnöki megnyitója után Ekamp Nándor tanulmányi felügyelő intézett a tanítónőkhöz és tanítókhoz lelkes buzdítóbeszédet, Z. Lakatos Margit operaénekesnő Dévényi Jenő zeneszerző avatott zongorakíséretével magyar nótákat énekelt, Bálint Árpád tanító pedig hazafias költeményeket szavalt nagy hátassal. Jovicza Sándor tájékoztatója után a Hungária propagandafilmet vetítették le, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepély. A Szent Adalbert Egyházközség, XI., Fehérváry úti kultúrtermében vasárnap este rendezték a márciusi ünnepélyt. Dr. héber János mondta az ünnepi beszédet, majd az ünnepség szép műsorszámai következtek, amelyet a közönség lelkesen megtapsolt. A Budai Szabadpolgári Kör ugyancsak szombaton rendezte a budapesti polgári kaszinó Krisztina téri székházának dísztermében márciusi ünnepségét. Ir. Szabó Árpád gázgyári igazgató, a kör elnöke magasröptű előadást tartott a magyar szabadságharc történelmi jelentőségéről. A műsor keretében nagy sikerrel szerepeltek: Hintory Imre, a m. kir. Operaház tagja, dr. Gyimesy Kárólyné, Maty József és dr. Lankfi Richárdné. A szépen sikerült ünnepség után társasvacsora volt. Az elszakított területekről származó nők egyesületeinek szövetsége (ETNESz) hétfőn délután 11 órakor a Nemzeti Klub vigadóbeli helyiségében tartotta ünnepélyét. Eöttevényi Olivérik megnyitója után Telkés Tessza szavalt, majd Erni Jánosné mondott ünnepi beszédet. Földváry Olga, Solymos Bea, Edinger Lila, Thirring Gusztávné, és a bánáti dallskör szerepeltek még szép sikerrel az ünnepélyen. Az országzászlónál A Szabadság-téri Omágzászlónál március 15-én ünnepélyt rendezett az Ereklyés Országzászló Nagy bizottsága. Az őrségváltásra 8 budapesti hadastyánok, a Szent István bajtársi szövetség százada és a Beszkárt egyik leventecsoportja vonult ki. Az ünnepi beszédet Cselényi Pál bizottsági tag tartotta, majd a MÁV zenekar játszott. A Kerepesi úti Hajléktalanok Fővárosi Menhelyén is megható ünnepség Volt az Udvaron állított országzászló körül. Itt Nagy Iván mondott beszédet. A Mikes Kelemen Akadémia küldöttsége délután helyezett koszorút Petőfi Sándor szobrává, ahol Horváth Béla mondott beszédet. Utána az Akadémia Benczur utcai székházában volt ünnepély. A Belsőlipótvárosi Keresztény Társaskör ünnepélyén Bereczky Albert mondott ünnepi beszédet. A műsoron sikerrel szerepeltek Pisin Jenő, Pálmffy Kálmán, László Magda és Hajdú Mihály. A Hétfői Társaság márciusi összejövetelén Magyar Bertalan megnyitója után Németh Imre országgyűlési képviselő mondott beszédet a szabadság-eszme hanyatlásának okairól. Hangoztatta, hogy a liberalizmus eszméjét azok ölték meg, akik mindent neki köszönhettek. Felszólaltak még Schober József és Vázsonyi János. A Keresztény Iparosok Országos Szövetségének ünnepélyén Müller Antal képviselő mondott beszédet. Nógrády Tibor hazafias versei és több művészi zeneszám szerepelt még az iparosok ünnepélyén. A Ferencváros keresztény lakossága a Ferencvárosi Polgári Körben ülte meg március idusát. Dr. Kövösligethy Miklós bizottsági tag beszéde után Szép műsor következett. Az Ügyvédek Független Pártja a Gellértszá.lóban rendezte szabadság vacsoráját. Vékárdy Géza üdvözlő szavai után gróf ,Ipponyi György mondotta, a serlegbeszédét. Felszólalt még dr. Kadosa Marcell. A XI. ker. T.énkéuti elemi iskola a szép ünnepély keretében ülte meg március 15-ét. Az intézet növendékei előadták Tagi Sándor ..A vándor' című irredenta színdarabját hat képben. A jól sikerült előadás sikeréért Tassi Sándor és Horbály Szylvia fáradoztak A Szentimreváros leventéi részére a XI. kerületi testnevelési bizottság vasárnap mi*cihái átlép*égri rertdézést a Simpl-” vilm ” palotában. A magasszárnyalású ünnepi beszédet dr. Dunay Alajos tanácsnok, a 13. kerület elöljárój* BMmddva, Bognár Elek fiatra- BANGHA PARTNER RÓMAI ÚTIKALAUZ I ias. nm. Kapható Fáimén Irodalmi Társaságnál YHI., Málta I ARAP 3,évezes 23. rate alatt és minden könyvkereskedésben. Bútort légiókban sér B AetuCXI imturaruhozban, VI. Vimor császár- ut 43, vásárolhat (Báthory-utcával szemközti. Hálószobák, ebédlők és kombinált bútorok nagy választékban Olcsó ára ki Kívánatra fizetési kedvezmény masmmsmmmm