Nemzeti Ujság, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-17 / 61. szám

„A SAJTÓSZABADSÁG EGYETEMES NEMZETI ÉRDEK“ — hangoztatta Szendy Károly polgármester az újságírók szabadságlakomáján A Magyar Ú­jságírók Egyesülete március 15-én, hétfőn délben a,, Newyork éttermében tartotta meg szokásos szabadság­lakomáját,, amelyen megjelent Karafiáth Jenő főpolgár­ma esten, Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a féln­niszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Pá­sint Ödön miniszteri osztálytanácsos, Kolozs­­váry-Borcsa Mihály, Szent-Istvány Béla, Du­­rugy Ferenc, a budapesti napilapok főszer­kesztői és az újságírórend tagjai igen nagy számban. Márkus Miksa elnök mondotta az első fel­köszöntőt a kormányzóra, majd Szendy Ká­roly polgármester tartotta meg nagyhatású Ünnepi beszédét, kezében a Jókai-serleggel. — Ünnepnapra gyűltünk össze a fehér­asztalnál — kezdte beszédét Szendy pol­gármester —, hogy nagy idők emlékének áldozzunk. A Magyar Újságírók Egyesü­letének vezetősége az idén engem Buda­pest önkormányzatának első tiszvise­lő­­jét, a polgármestert, hívott fel arra, hogy tradicionális szabadságlakomáján, kezem­ben a Jókai-serleggel az ünnepi beszé­det mondjam. Szép és nemes feladat március idusáról megemlékezni, mert ez a nap mélyen összeforrott a nemzet leg­szentebb érzéseivel és történelmi emlé­keivel. A nemzeti közvélemény március 15-ét kezdettől fogva ünnepnek érezte, önként tört ki a lelkekből a márciusi szellem kultusza. A magyar nép ezen a napon mindenkor ünnepet szentel azok­nak az eszméknek, melyeket egykor a márciusi ifjúság tizenkét pontja hirde­tett. Hittel és lelkesedéssel idézte az év­fordulón nagy fiainak emlékét, Petőfi és Jókai szellemét, kik a magyar történe­lem egyik legszebb győzelmét vívták ki vértelem küzdelemmel. Korszakos jelen­tőségű vívmányokat értek el anyagi ha­talom nélkül, tisztán az eszmék erejével, a hit és a gondolat hatalmával.­­ Ez a legszebb vonása a márciusi nagy napnak. A magyar szabadságünnep páratlanul áll a népek hasonló törté­nelmi emlékei között. Március 15. az esz­mék szellemi erejének, a lélek fegyver­telen hatalmának felemelő ünnepe, ami­kor a nemzeti öntudaton keresztül az ember felsőbb rendeltetésére, az igék világalakító jelentőségére eszmélünk. A nap eszmei szépsége és lelki mélysége csak fokozza a­ hitet és meggyőződést, mely az utókort a márciusi ideálokhoz fűz. Mikor a törvényhozás március idu­sát nemzeti­­ ünnepnek nyilvánította, ak­kor azzal kijelentette, hogy a márciusi eszmények nemzeti és állami életünk szel­lemi birtokához, ősi örökségéhez tartoz­nak, rokon túl nehéz sorsban nyelvükért és szabadságukért küzdenek. A szabadság­szerető nép lelke, a márciusi eszmények­ből kivirágzott nemzeti kultúra oly erő­vel láncolja az ősi rögökhöz idegenbe­szakadt véreinket, hogy az óceánon túl is büszkén vallják magukat magyarok­nak. Gyönyörű dokumentumot tudok fel­mutatni arról, hogy odaát Amerikában is megmarad a magyar öntudat. C­íme itt van Miska Petersham grafi­kusnak, az Amerikában maradt vérünk­nek gyönyörű mesekönyve Magyar­­országról, aki beleszőtte az amerikai gyermek gondolatvilágába a magyar rónát, a magyar fővárost. Az Ameriká­ban született gyermekeknek Budapest jelenti a mesebeli világot, a magyar róna a csodákkal benépesített tündér­­országot. — A költő azt mondja, hogy valahány­szor felemeljük a nemzeti lobogót, az ősök diadalmas csatáiból térünk haza. Március idusa valóban ezzel az érzéssel tölti meg lelkünket. Ez a nap nem heti történelmi dátum a múltból, mint annyi nevezetes esemény évfordulója, hanem a mai élet kialakulásának kezdete, a mai nemzeti öntudatnak szellemi forrás­pontja. A magyar történet viharos szá­zadaiból olyan nap, melynek emlékét és jelentőségét elevenen érezzük ma is. A magyar újságírók szabadság-lakomáján njitsuk meg lelkünkben azt a hitet és hazaszeretetek mely egykor március nemzedékét, Petőfi és Jókai népét át­hatotta. Történelmi erővel érezzük és valljuk, hogy a márciusi eszmények ma is életfeltételeket jelentenek a nemzet számára. A sajtószabadság változatlanul egyetemes nemzeti érdek, a magyarság jövője követeli, hogy a sajtó megmarad­jon alkotmányos jogaiban, de ugyan­akkor nagy hivatása szellemi és erkölcsi magaslatán. A felelősséggel dolgozó, hivatását betöltő sajtó jelenti a leghatá­sosabb sajtóvédelmet, mert a sajtónak, a márciusi nagy gondolatnak az az igazi ellensége, aki a sajtószabadsággal visszaél. — Március idusa a magyar nemzeti gondolatnak, a magyar szabadságnak, a magyar életnek a napja, amely fényével elűzte az önkényt, a nemzet fejlődésének új lehetőségeket adott. A szabadság ün­nepnapján Jókai serlegével hitet teszünk a magyar fegyelmezettségről, mert enél­kül a márciusi eszmények elhalványul­nak, pedig kell, hogy a magyar jobb jövő számára megőrizzük hiven és csor­­bitatlanu­l ezt­ a szent örökséget. Szendy Károly polgármestert nagy tetszéssel fogadott beszéde után az újság­­írórend jelen volt tagjai hosszasan ünne­pelték. A Magyar Újságírók Egyesülete már­cius 15-én délelőtt küldöttségileg koszorút helyezett Petőfi és Jókai szobrára. Szabadság nélkül nincs kultúra . Ebben a tudatban és megítélésben kell értékelni azokat a gondolatokat, me­lyek a márciusi vívmányokból maradtak reánk, mint termékenyítő és éltető erők. A márciusi eszmék azóta megvalósultak, beleépültek a nemzet alkotmányos éle­tébe. A parlamentáris rendszer intézmé­nyesen működik, a többi nagy gondolat is testet öltött az idők folyamán, az or­szág közéletét, jogrendjét, kultúráját a márciusi eszmékből fakadt szellem alakí­totta ki és emelte arra a fokra, amelyen Urá állt . A szabadság ünnepnapján melegen érzem a történelmi összefüggést a nem­zeti szabadság, a szabad sajtó és az ön­kormányzat között. A szabadság, újság­­írás, önkormányzat, együttjáró fogalmak, egyirányú, egytartalmú gondolat, egyik a másik nélkül nem életképes, nem igazi erő. Ebben az eszmei összefüggésben me­rem mondani, ha foglalkozásomnál fogva nem is vagyok újságíró, de ugyanazt a hivatást teljesítem az egyetemes nemzeti élet szolgálatában. A magyar géniusznak mindig a szabadság volt az éltető eleme. Ha a honfoglalók vérszerződésére gondo­lnod, vagy Szent Istvánnak az autonómia ősi gondolatát, a vármegyei rendszert megalapozó törvényeit nézzük, későbbi időkből pedig az Aranybulla pontjait, vagy Werbőczy törvénykönyvét olvassuk, mindegyikből a szabadság levegője árad felénk- A szabadság napfény, amelyből a nemzet életereje fakad. Szabadság nél­kül nem fejlődhetik értékálló, virágzó kultúra. A történelem lapjairól m­egbizo­­ny­osodhatunk, hogy a szellemi és anyagi kultúra a szabadság éltető levegőjében emelkedik arra a magaslatra, ami a ne­mesebb értelemben vett emberihez méltó. A szabadosság nem szabadság . A nemzet szabadsága valójában az egyetemes nemzeti autonómiát jelenti, vagyis ezt az önkormányzatot, mely sze­rint a nemzet az állami rend keretében önmagát minden idegen hatalomtól füg­getlenül saját törvényei és akarata alap­ján kormányozza. Az autonómiák és ve­lük együtt a szabadságjogok tartó oszlo­pai, szerves részei a nemzeti független­ségnek, az alkotmányos szabadságnak. Mélyenjáró nagy gondolatokkal figyel­mezteti erre a nemzetet Kossuth Lajos abban a levelében, mellyel 1883. április 28-án a főváros üdvözlőiratára válaszolt és amely levelét legbecsesebb ereklyéink között őrizzük. Kossuth Lajos a szabad­ság szeretetében, az önkormányzati szel­lem fejlesztésében jelölte meg azt az utat, mely a nemzeti életkérdések megoldásá­hoz vezet. Mi is úgy érezzük, hogy a nemzet számára a szabadság az éltető le­­vegő, az a szabadság, mely polgári jo­got ad, de egyúttal nagy kötelességekkel jár. A szabadosság nem szabadság, mert az az önkénynek egy formája, még­pedig igen riasztó formája. Az önkény építhet piramisokat, mesterkélt politikai és gaz­dasági rendszereket, de az emberiség fej­lődését nem szolgálhatja. Igaz, hogy a trianoni megcsonkítottság okozta sze­génységünk, nyomorúságunk rossz ta­nácsadó, igen nagy fegyelmezettséget ki­ván. De ez a fegyelmezettség — amely nem gátja, de egyik előfeltétele a szabad­ságnak — sorsdöntő a magyar jövőre. Mégis az igazi szabadság az emberi jo­gok élvezetét és a honpolgári kötelessé­gek lelkiismeretes teljesítését jelenti. A szabadságért dolgozni és küzdeni kell, a szabadság polgári erényeket, nemzeti hű­séget, önzetlen h­azaszeretetet követel, mert a szabadság a szellemében és erkölc­­sébe­n felemelkedett, megnemesedett tár­sadalomnak alkotmányos jutalma. — Március idusa- Petőfi és Jókai szel­leme ezt a Szabadságot hirdeti és az a testület, melynek illusztris képviselői összegyűltek évfordulót ünnepelni, ennek az eszménynek, szabadságnak hivatásból őre. A magyar újságírórend a márciusi­­vívmányaiból a legszebb örökséget kapta. Mikor Petőfi Talpra magyar­ja és a ti­zenkét pont kikerült a nyomdából, sors­döntő gondolat indult el történelmi út­jára. Akkor, ahogy Vörösmarty mon­dotta, fölkelt rabágya kőpárnáiról a be­teg, megzsibbadt gondolat, akkor a sajtó­­szabadság született. Az országgyűlés az­után törvénybe iktatta a nagy elvet, mely korszakalkotó hatást gyakorolt a nemzet sorsára.­­ A sajtószabadság biztosítéka és fel­tétele lett a­ parlamentáris alkotmány­nak. A márciusi nagy napokban megszü­letett szabad sajtó képviselte és vitte a megvalósulás felé a márciusi eszménye­ket. A maga szabadságával védte és erő­sítette a nemzeti szabadságot. A Kemény Zsigmondok és Bartha Miklósok a sza­badságharc honvédeinek lelkével küzdöt­tek az örök magyar szabadságharc szel­lemi hadseregében. A szabad sajtó a hajtó- és irányí­tóerő az alkotmányos közéletben. A sajtó a nemzet élő lelki­ismerete és jaj annak a népnek, mely­nek nincs lelkiismerete és hamis utakon jár. A sajtószabadság nem kiváltság, ha­nem a nemzet közkincse, melynek ereje az államalkotó és országépítő közszelle­­met táplálja. A sajtószabadság sarkala­tos része a magyar akotmányfrók, kiegé­szíti a parlamentarizmust és a polgári szabadságot. — A magyar nép úgy áll az elfogulat­lan világ közvéleménye előtt, mint sza­badságszerető, nemesebb emberi célokért hővülő nép, mely mindenkor nagy érté­keket adott az emberiségnek. A szabad­ság í­épéhez, Petőfi és­­Jókai szelleméhez ragaszkodnak azok, kik a trianoni hazá­ NEMZETI ÚJSÁG 9 március 17. fióküzlet-nincs! NŐI KALAPOK Sorozatos ünnepségek a fővárosban és a vidéken A Honszeretet Egyesület, a Magyar Nem­zet­politikai Társaság és a 11. Rákóczi Ferenc Országos Kurucegyesület szombaton Oslo a mérnök- és építészegylet székházának dísz­termében rendezte közös márciusi emlékün­nepét, amelyen Halló­ Aurél államtitkár, a Host Szeretet Egyesület elnöke mondott beszé­det. Hangoztatta, hogy jövőnk egyedüli zá­loga nem egyéb, mint az a, biztató tünet, hogy a­z egységes nemzeti érzék meg van, egyre fej­lődik és döbbenetes erejűvé válik a nemzeti múlt hagyományaihoz való ragaszkodásbal. Felszólalt még Matolcsy Mátyás képviselő. Donáth György március jelentőségét méltatta. A Budapesti Vitézek a Vitézi Rendház dísz­termében tartották vasárnap este szabadság­ünnepélyüket. A megnyitóbeszédet vitéz Hor­váth Gyula ny. tábornok mondotta, majd vi­téz Benkő Gyula színiakadémiai növendék vi­téz Rózsás József százados versét szavalta. Békeffy Olga nagyszerű zongoraszáma után vitéz Nagy Zoltán mondott ünnepi beszédet, Me­cséry Mária nagyhatású énekjelenete után vitéz Bodor Aladár versét szavalta Herényi Irén. A vitézi ünnepség a Himnusszal ért véget. A székesfőváros tanutósága is kivette részét a márciusi ünnepségekből. Vasárnap délelőtt 11 órakor nagyszabású ünnepélyt rendezett Kinizsi­ utcai székházának színháztermében a Magyar Tanítók Otthona, Javicza J. Sándor elnöki megnyitója után Ekamp Nándor tanul­mányi felügyelő intézett a tanítónőkhöz és tanítókhoz lelkes buzdítóbeszédet, Z. Lakatos Margit operaénekesnő Dévényi Jenő zene­szerző avatott zongorakíséretével magyar nó­tákat énekelt, Bálint Árpád tanító pedig ha­zafias költeményeket szavalt nagy hátassal. Jovicza Sándor tájékoztatója után a Hungá­ria propagandafilmet vetítették le, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepély. A Szent Adalbert Egyházközség, XI., Fe­­hérváry­ úti kultúrtermében vasárnap este rendezték a márciusi ünnepélyt. Dr. héber János mondta az ünnepi beszédet, majd az ünnepség szép műsorszámai következtek, ame­lyet a közönség lelkesen megtapsolt. A Budai Szabadpolgári Kör ugyancsak szombaton rendezte a budapesti polgári ka­szinó Krisztina­ téri székházának dísztermében márciusi ünnepségét. I­r. Szabó Árpád gáz­gyári igazgató, a kör elnöke magasröptű elő­adást tartott a magyar szabadságharc törté­nelmi jelentőségéről. A műsor keretében nagy sikerrel szerepeltek: H­­int­or­y Imre, a m. kir. Operaház tagja, dr. Gyimesy Kárólyné, Maty József és dr. Lankfi Richárdné. A szépen si­került ünnepség után társasvacsora volt. Az elszakított területekről származó nők egyesületeinek szövetsége (ETNESz) hétfőn délután 11 órakor a Nemzeti Klub vigadóbeli helyiségében tartotta ünnepélyét. Eöttevényi Olivérik­ megnyitója után Telkés Tessza sza­valt, majd Erni Jánosné mondott ünnepi be­szédet. Földváry Olga, Solymos Bea, Edinger Lila, Thirring Gusztávné, és a bánáti dall­skör szerepeltek még szép sikerrel az ünnepélyen. Az országzászlónál A Szabadság-téri Omágzászlónál március 15-én ünnepélyt rendezett az Ereklyés Ország­­zászló Nagy bizottsága. Az őrségváltásra 8 bu­dapesti hadastyánok, a Szent István bajtársi szövetség százada és a Beszkárt egyik le­ven­tecsoportja vonult ki. Az ünnepi beszédet Cselényi Pál bizottsági tag tartotta, majd a MÁV zenekar játszott. A Kerepesi­ úti Hajléktalanok Fővárosi Menhelyén is megható ünnepség Volt az Ud­varon állított országzászló körül. Itt Nagy Iván mondott beszédet. A Mikes Kelemen Akadémia küldöttsége délután helyezett koszorút Petőfi Sándor szob­rává, ahol Horváth Béla mondott beszédet. Utána az Akadémia Benczur­ utcai székházá­ban volt ünnepély. A Belsőlipótvárosi Keresztény Társaskör ünnepélyén Bereczky Albert mondott ünnepi beszédet. A műsoron sikerrel szerepeltek Pisin Jenő, Pálmffy Kálmán, László Magda és Hajdú Mihály. A Hétfői Társaság márciusi összejövetelén Magyar Bertalan megnyitója után Németh Imre országgyűlési képviselő mondott beszé­det a szabadság-eszm­e hanyatlásának okai­ról. Hangoztatta, hogy a liberalizmus eszmé­jét azok ölték meg, akik mindent neki köszön­hettek. Felszólaltak még Schober József és Vázsonyi János. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsé­gének ünnepélyén Müller Antal képviselő mondott beszédet. Nógrády Tibor hazafias versei és több művészi zeneszám szerepelt még az iparosok ünnepélyén. A Ferencváros keresztény lakossága a Fe­rencvárosi Polgári Körben ülte meg március idusát. Dr. Kövösligethy Miklós bizottsági tag beszéde után Szép műsor következett. Az Ügyvédek Független Pártja a Gellért­­szá.lóban rendezte szabadság vacsoráját. Vé­kár­dy Géza üdvözlő szavai után gróf ,Ipponyi György mondotta, a serlegbeszédét. Felszólalt még dr. Kadosa Marcell. A XI. ker. T.énké­uti elemi iskola a szép ünnepély keretében­ ülte meg március 15-ét. Az intézet növendékei előadták Ta­gi­ Sándor ..A vándor'­ című irredenta színdarabját hat képben. A jól sikerült előadás sikeréért Tassi Sándor és Horbály Szylvia fáradoztak A Szentimreváros leventéi részére a XI. ke­rületi testnevelési bizottság vasárnap mi*­­cihái á­tlép*égri rertdézést a Simpl-” vilm­ ” palotában. A magasszárnyalású ünnepi beszé­det dr. Dunay Alajos tanácsnok, a 13. kerü­let elöljáró­j* BMmdd­va, Bognár Elek fiatra- BANGHA PARTNER RÓMAI ÚTIKALAUZ I ias. n­m. Kapható Fáimén Irodalmi Társaságnál YHI., Málta­ I ARA­P 3,év­ezes 23. rate alatt és minden könyvkereskedésben. Bútort légiókban sér B Ae­tuCXI imturaruhozban, VI. Vim­or császár-­­ ut 43, vásárolhat (Báthory-utcáva­l s­­zemközti. Hálószobák, ebédlők és kombinált­­ bútorok nagy választékban Olcsó ára ki Kívánatra fizetési kedvezmény masmmsmmmm

Next