Nemzeti Ujság, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-05 / 52. szám

A KORMÁNY FENNTARTJA A RENDET - MEGVANNAK AZ ESZKÖZEI! A miniszterelnök feltűnő beszéde egy izgalmas politikai nap után A felelős kormánytényezők között folytatódtak azok a tárgyalások, ame­lyeknek politikai körökben fokozottabb jelentőséget tulajdonítanak. Darányi Kálmánt csütörtökön délelőtt várták a képviselők a Ház ülésére, mert több­irányú felvilágosítást akartak kapni a miniszterelnöktől. Darányi azonban nem jelent meg a Házban- Csakhamar hire járt, hogy a miniszterelnök Horthy Mik­lós kormányzónál van kihallgatáson. Féltizenkét órakor ment Darányi Kál­mán a kormányzóságra és fél egy óráig maradt az államfőnél. A tanácskozás után hivatalos tájékoztatót adtak, amely­ben hangsúlyozták, hogy a miniszter­­elnök időszerű politikai és kormányzati kérdésekről számolt be a kormányzónak. Alig hagyta el Darányi Kálmán minisz­terelnök a kormányzóság épületét, fél­egy órakor megjelent ott Bornemisza Géza iparügyi miniszter és kihallgatá­son jelentkezett a kormányzónál. Borne­misza egy óra hosszat volt a kormány­zónál. A kihallgatás után kijelentette, hogy az iparügyi minisztérium hatás­körébe tartozó ügyekről tájékoztatta az államfőt. Darányi Kálmán miniszterelnök a kor­mányzói kihallgatás után visszatért a miniszterelnökségre, ahol Eckhardt Ti­bort, a kisgazdapárt vezérét fogadta. A tanácskozásba később belekapcsolódott Mikecz Ödön belügyi államtitkár. Hár­masban folyt most a megbeszélés, amely a délutáni órákba húzódott. Mikecz Ödön államtitkár a miniszterelnökségről a bel­ügyminisztériumba ment és magához kérette Boór Aladárt, a belügyminiszté­rium közrendészeti osztályának vezetőjét, akivel fél öt óráig tanácskozott. Közben Bornemisza Géza iparügyi miniszter — miután elhagyta az államfői kihallgatás után a kormányzóságot — felkereste Darányi Kálmán miniszterelnököt, akivel hosszabban tanácskozott. Ezeknek a­ so­rozatos tanácskozásoknak híre élénk visszhangot keltett politikai körökben. Az utóbbi napok felfokozott politikai ér­zékenysége mellett érthető volt, hogy a tanácskozásokhoz a legkülönbözőbb kom­binációkat fűzték. A Nemzeti Egység Pártja csütör­töki nyilvános klubnapján már 6 órakor hatalmas autótábor sorakozott fel az Eszterházy­ utcai párthelyiség előtt Zsú­folt helyiségek fogadták a kormány tag­jait, akik teljes számban vonultak fel. Megjelent Darányi Kálmán miniszterel­nök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Köder Vilmos honvédelmi miniszter, Fa­b­­ény­i Tihamér pénzügyminiszter, Hó­man Bálint kultuszminiszter és Bor­nemisza Géza­ ipar- és kereskedelemügyi miniszter. Darányi Kálmánt megérkezése után nagy érdeklődéssel vették körül a képviselők. A miniszterelnök félrevonult I­vády Bélával, a NÉP elnökének dolgozó­­szobájába, ahol ismét tárgyalt Borne­misza iparügyi miniszterrel, majd kormá­nyának többi tagját fogadta. Röder Vilmos honvédelmi miniszter ez­alatt az egyik sarokban elmerülve beszél­getett Biró György, Tóth András, majd Shvoy Kálmán képviselőkkel. A NÉP fővárosi szervezetét látogatta meg ezután Darányi Kálmán miniszter­­elnök Ivády Bélával és a NÉP két alel­­nökével, Szinnyei Merse Jenővel és Zsin­dely Ferenccel. A bizottsági tagokon és a párt tagjain kívül jelen voltak: Karafiáth Jenő főpol­gármester, Szendy Károly polgármester, Schuler Dezső és Lamotte Károly alpol­gármesterek, Bessenyey Zénó, a Köz­munkatanács elnöke és a tanácsnokok teljes számmal. A fővárosi szervezet ne­vében Zsitvay Tibor üdvözölte a minisz­terelnököt Beszédében kijelentette, hogy a párt székesfővárosi szervezete nem keres külön célokat, hanem harmoniku­san illeszkedik bele az egyetemes nem­zeti érdekek szolgálatába. Vadászok! Sporthorgászok! Megjelent a Vadászati és Horgászati Zsebkönyv Il-ik évfolyama. Szerkesztette: ORSZÁGH ELEK Értékes gyakorlati szakkönyv, minden vadásznak és sporthorgásznak nélkülözhetetlen. — Megrendelhető: telefonon 2-587-45, vagy levelezőlapon: Országh Elek, Budapest, XI. ker., Horthy Miklós­ út 15/b., V. emelet 26. Ára : P 3.50 Vidékre bér mentve csekken befizetve. • Az I-ső­re Il-ik évfolyam együtt 5 P-ért kapható. A Il-ik évfolyam könyvkeres­kedésekben és sportüzletekben is kapható. Darányi a közrendért! Darányi Kálmán nagy érdeklődés köz­ben válaszolt Zsitvay Tibor üdvözlő sza­vaira. Az érdeklődés és a várakozás ért­hető volt már csak azért is, mert a csü­törtöki nap meglehetős politikai izgal­makkal volt tele s így a miniszterelnök nyugodt és közvetlen beszéde azt az ér­zést váltotta ki a hallgatóságból, hogy a politikai élet zajlása nem lépte túl a rendes napi kereteket. — A kormány­zás szempontjá­ból — mondotta Darányi miniszterelnök — a keresztény erkölcs és a nemzeti érzés alapján állunk, s ettől magunkat sem jobbra, sem balra e 11­é­rit­te­t­n­i nem engedjük. A mai viszo­nyok között, amikor az ország külpoliti­kai és gazdasági helyzete is olyan, hogy semmiféle kísérleteknek nem tehető ki, elsősorban arra van szükség­, hogy m­i­n­­d­e­n­k­i minden különösebb nyug­talanság, szorongó érzés, vagy aggodalom nélkül a magyar jö­vőbe vetett biztos hittel végezhesse min­dennapi munkáját. S éppen azért, hogy ez elérhető legyen, a kormánynak garantálnia kell tudni ennek a fő­városnak békéjét és nyugalmát. Ezt a békét, nyugalmat és ren­det a kormány minden körülmé­nyek között fenn is tartja, mert megvannak hozzá a maga esz­közei.­­ Ez azonban egyedül még nem elég. A helyes politika természetesen csak az lehet, ha azt a sok bajt, ami az országban van és ami a fővárosban, különösen a perifériákon összesűrűsödött, nemcsak meglátjuk, hanem a m­a­i nehéz helyzetben igyekezünk lehetőleg enyhíteni és csökken­teni is. Mert csakis a helyes és egészséges szociálpolitikával átitatott kormányzati tevékenység tudja fentartani a lelkekben azt a harmóniát, amely mellett eréllyel és a magunk ere­jébe vetett bizalommal helyes irányba vezethetjük úgy az ország, mint a fővá­ros ügyeit . Pártunk minden tagját arra kérem, hogy ezeknek az eszméknek, amelyeket most röviden érintettem, — részletekbe menni nem kivánok és a főváros kérdé­seivel sem óhajtok most foglalkozni, mert ittlétemet udvariassági látogatás­nak tekintem — legyen szószólója és mindenféle más és ellenkező felfogással szemben hirdetője és apostola. Bátran és felemelt fővel kell, hogy hirdessük eze­ket az eszméket. Mindig az szokott lenni a hiba, hogy a polgárs­ág meghallgatja, hogy milyen ér­veket hoznak fel vele szemben, azután hazamegy, s legfeljebb csa­ládi körben számol be róluk, nincs meg azonban a polgárságban a készség — nem akarom azt mondani, hogy bátorság, mert­ ezt is lehetne mon­dani —, hogy kellő időben, meg­felelő módon ellentálljon ott, ahol arra szükség van. Ellenállás azonban csak ott lehetséges, ahol meg­van az összetartás. elrendelése ellenére is akadálytalanul mehetnek át Spanyolországba, míg a jobboldal emberei nem kapnak kiutazási engedélyt. Több lap azt írja, hogy a spanyol vö­rös kormány ügynökei az önkéntes tobor­­zási tilalom ellenére sem szüntették be franciaországi tevékenységüket. Mind­össze a módszerek változtak, a tények azonban nem. A toborzó ügynökök most azzal a módszerrel dolgoznak, hogy spa­nyol útlevelekkel látják el a francia ön­kénteseket s miután spanyol állampol­gároknak továbbra is szabad visszatér­niük Spanyolországba, az újdonsült „spa­nyolokat“ a francia hatóságok minden akadály nélkül átengedik a határon. Má­sik módszer az, hogy spanyol gyárak munkaszerződéseivel szerelik fel a fran­cia önkénteseket. Ezeket a szerződéseket még a múlt évről datálják, úgy hogy a francia önkéntesek úgy szerepelnek, mintha már régóta Spanyolországban dolgoznának és csak rövid szabadságról térnének vissza. Valószínű, hogy a spanyol vörös győzelmi jelentések, amelyek valótlanoknak bizonyultak, a propaganda célját szolgálják. Ami eze­ket a híreket illeti, a spanyol polgárhá­ború legutolsó hadműveleteiről szóló francia lapjelentések jórészt vörös for­rásból származnak, így például az Agence Radio Madridból azt jelenti, hogy a Ja­­rama-folyó mentén a szerdára virradó éj­szaka megindult nagy ütközet a vörös csapatokra nézve előnyösen alakult. Ezen a frontszakaszon a nemzeti csapatok erős tüzérségi előkészítés után támadásba mentek át. Az ütközet négy óra hosszat tartott. Madridban azt állítják, hogy a nemzetiek valamennyi támadását vissza­verték. Ugyanez a hírszolgálati iroda Gijonból, tehát a vörösök által uralt városból je­lenti, hogy a baszk csapatok Oviedo kö­rül sikereket értek el. A nemzeti csapatok kénytelenek voltak a San Claudio-hegyet átengedni a támadó csapatoknak. Népfront-sikereket jelent a francia sajtó egy része a toledoi frontszakaszról is. Az Agence Radio idézi a Claridad nevű madridi kommunista lap hírét, a­mely szerint a népfront-milícia szerdán benyomult Toledo városába és az egyik városrészt Alcazar közelében elfoglalta. Csütörtökön este már felhagytak a győ­zelmi jelentésekkel, mert bebizonyult, hogy Oviedonál csak kisebb rajtaütések voltak, amelyek sikertelenek marad­tak, a madridi és toledoi győzelmek pedig nem mentek túl egyes vörös állások megszilárdításán, csupán he­lyi jelentőséggel. A nemzeti csapatok főhadiszállásának hivatalos jelentése szerint San Claudio­­nál visszaverték a vörösöket és szörnyű pusztítást végeztek soraikban. Ugyancsak súlyos veszteségek árán kellett a támadó vörösöknek visszavonulnak Buena Pistá­nál és Oviedonál. A madridi harctéren, a Jarama-szaka­szon a szerdára virradó éjszaka folyamán visszaverték a vörösöket. A vörösök­­ kö­zül igen sokan elestek. A nemzeti csapa­tok a teruelt arcvonalon tovább nyomul­tak előre és megszállták a Montalban közelében levő Hirillas községet. Ezzel Katalónia egész bányavidéke a nemzetiek kezébe került. Franco vádat emelt Franciaország ellen Ürügyet keresnek Spanyol-Marokkó megszál­lására Salamanca, március 4. (Havas.) A salamancai rádióállomás legutóbbi közvetítésében ismertette azt a jegy­zéket, amelyet a spanyol nemzeti kormány az algecirasi szer­ződés aláíró hatalmaihoz intézett. A jegyzék szerint Francia- és Spanyol-Marokkó határán különös üzelmek f­o­l­y­n­a­k, amelyeknek célja az, hogy Spanyol-Marokkóban rendzavarásokat szítsanak. Ez azután ürügyet szolgáltatna a francia h­at­óságoknak arra, hogy Spanyol- Marokkóba csapatokat küldve, ott „a rendet helyreállítsák“. Francia­­ország ezzel a cselekedetével — mondja a jegyzék — megsértené a fenn­álló nemzetközi egyezményeket és veszedelmes helyzetet teremtene az európai béke számára. A spanyol nemzeti kormány éppen ezért felkéri az algecirasi szerződés aláíró hatalmait, hogy azonnal alakít­sanak nemzetközi bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy megállapítsa, milyen jól megalapozottak a nemzeti kormány feltevései. Ezenkívül felkéri a londoni semlegességi bizottságot, hogy ves­sen véget a francia hatóságok ilyen irányú tevékenységének. Paris, március 4. (Havas.) Francia hivatalos körökben teljes fenntartással fogadják azt a hírt, hogy a burgosi spanyol nemzeti kormány jegyzéket intézett az algecirasi szerződés aláíró hatalmaihoz. Erről a jegyzékről francia hivatalos körökben eddig sem­mit sem tudnak. Másrészt politikai körök kétkedéssel fogadják a hírt. Hangoz­tatják ezenkívül, hogy amennyiben a jegyzék átadása mégis megtörtént volna, az nem pontos tények felsorolásán alap­szik, hanem a tények elfogult diplomáciai magyarázatán. Végeredményben Franciaország magatartását Spanyol-Marokkó kérdésében már több ízben pontosan körülírták és ezzel kapcsolatban emlé­keztetnek arra az eszmecserére, amely január 11-én Berlinben Hitler vezér és birodalmi kancellár és Fracois­ Poncet berlini francia nagykövet között lefolyt. Állhírek vörös győzelmekről Paris, március 4. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a francia—spanyol határon a zárlat és az ellenőrzés nem pártatlanul működik. A Francockkal rokonszenvező francia sajtó nagy felháborodással állapítja meg, hogy a Blum-kormány kétféle mértékkel mér a spanyol határzárral kapcsolatos intézkedések terén. A vörös politikusok — írja M Echo de Parin — a határőr AKNÁRA FUTOTT és felrobbant egy görög petroleumszállító hajó Paris, március 4. A Paris Soir esti utolsó kiadásában megjelent távirat szerint a Loukia gö­rög petroleumszállító hajó, amelynek ka­pitánya Navrisz, a Földközi-tengeren Rosas­tól nem messze aknára futott. A hajó Port Vendresből ma hajnali három óra tájban eléggé komoly viharban in­dult útnak 3000 tonna benzinnel. A sze­rencsétlenség körülbelül négy órakor történt. A petróleum­hajó benzintartá­lyait szörnyű robbanás vetette szét. A hajó legénysége 24 emberből állott. So­kan meghaltak, néh­ányan megsebesül-

Next