Nemzeti Ujság, 1939. április (21. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

NEMZETI CAZPALAO A TŐZSDE az elmúlt héten ingadozó irányzatot mutatott. Hétfőn lanyha irányzattal kezdődött a hét, kedden ked­vetlen irányzat mellett lényegtelen ár­folyam­eltolódások voltak, szerdán már kedvezőbb irányzat alakult ki, csütörtö­kön a kedvezőbb megítélés tovább tar­tott, pénteken ismét túlsúlyba került az árfolyam lemorzsolódás, a hét utolsó napján pedig szombaton számos papírt ismét alacsonyabban jegyeztek. A Bauxit árfolyama 170-ről 162-re, a Magyar Álta­lános Részén 271.50-ről 257-re, a Salgó­tarjáni 27.40-ről 25.10-re, a Fegyvergyár 26-ról 25.60-ra, a Ganz 13.50-ről 12.90-re, a Magyar Acél 23-ról 22.25-re, a Rimamurá­nyi 62.25-ről 58.25-re, a Magyar Cukor­ipar 63.75-ről 58.50-re, a Telefongyár 8-ról 7.30-ra morzsolódott egy hét alatt. A Nagybátonyi-Újlaki 40-ről 43.50-re, a Láng gépgyár 26-ról 26.50-re, a Gschwindt 681-ről 687-re emelkedett, a Pamutipar változatlanul tartotta 19 pengős árfolya­mát. A budapesti értéktőzsde irányzatá­nak alakulását, mint általában az euró­pai tőzsdékét a nemzetközi helyzet alaku­lása határozta meg elsősorban. A nem­zetközi bizonytalanság változatlanul tart még. EMELKEDETT a búza ára a világ valamennyi terménypiacán, ami bizo­nyos mértékben meglepetést is keltett, mert a papírforma szerint az idén augusztus elsején az új gazdasági évre átmenő fel nem használt búzakészletet 163 millió mázsára becsülik. Ennek az igen jelentékeny mennyiségnek az átala­kulásra rendkívül nyomasztólag kellene hatnia már most is. Ezenkívül tekintetbe kell venni Argentína idei rekordtermését is. Eddig a rendelkezésre álló feleslegnek csak egy jelentéktelen részét tudta Ar­gentína elhelyezni, amiből nyilvánvaló, hogy számolni kell az argentínai búza későbbi erős kínálatával. Hogy ilyen kö­­­­rülmények mellett a nemzetközi gabona­piacon mégis áremelkedés tapasztalható, az kizáróan a mostani bizonytalan és zavaros külpolitikai helyzetnek a követ­kezménye. A legújabb jelentések szerint az angol kormány az utóbbi időben jelen­tékeny mennyiségű búzát vásárolt tarta­lékolás céljából. Egyes külföldi termény­­piacokon számolnak azzal is, hogy Spa­nyolország is nagyobb mennyiségű­ búzát köt le a közeljövőben valószínűleg Ar­gentínában. Azonban sem az angol, sem pedig a spanyol búzavásárlás nem csök­kentheti olyan mértékben a búzafelesle­­geket, hogy azok árnyomasztó hatása a későbbi időben ne érvényesüljön. Kérdés természetesen az, hogy más országokban milyen mértékben lendül fel a búza­­fogyasztás. A budapesti gabonapiacon a hét folyamán szintén emelkedett a búza ára, azonban ez az emelkedés nem volt kapcsolatban a külföldi terménypiacokon megnyilvánult áremelkedéssel. A hazai búzaár javulásnak speciális okai voltak. AZ AIGOL fizetési mérleg alakulásá­ról az elmúlt évben elkészült a hivatalos becslés. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az angol fizetési mérleg 55 millió font passziv egyenleggel zárult. 1937-ben 56 millió font, 1936-ban 18 millió font volt a kimutatás szerint a passzív egyen­leg. 1935-ben 32 millió fonttal volt aktív. Az elmúlt évben már aggodalommal kommentálták Angliában a fizetési mér­leg romlását, a most nyilvánosságra ho­zott becslés azt mutatja, hogy a helyzet nem javult. Sőt, ha a fizetési mérleg ösz­­szetételében bekövetkezett változásokat nézzük, akkor további rosszabbodásról is lehet beszélni. Ha például ugyanis az ezüst behozatali többletet, illetve kiviteli többletet a tőkeforgalomhoz számítjuk, akkor azt látjuk, hogy 1937-ben, ha az ezüstbehozatali többletet levonásba hoz­zuk, a passzív egyenleg 45,5 millió font volt, 1938-ban pedig az ezüstkiviteli több­letet hozzáadjuk a passzív egyenleg 66 millió fontot tett ki. Ezek a módosított számadatok az angol fizetési mérleg szá­mottevő rosszabbodásáról számolnak be, különösen akkor, ha a két év előtti hely­zethez viszonyítjuk. 1936 óta ugyanis ilyen módon a passzív egyenleg kereken 90 millió fonttal emelkedett A TÉBE húszéves jubileumát napközi otthon alapításával ünnepli t Kíz évre újból elnökké választották Hegedűs Lórántot A Takarékpénztárak és Bankok Egye­sülete április 1-én tartotta meg Hegedűs Lóránt elnöklete alatt huszadik rendes évi közgyűlését, amelyen úgy a fővárosi, mint a vidéki pénzintézetek teljes szám­mal képviselve voltak. Hegedűs Lóránt elnök üdvözölte a pénzügyminisztert, a jegybank elnökét, a többi megjelent kitűnőségeket és a nagy érdekképviseletek elnökeit, majd rövid visszapillantást tett arra az időre, amidőn húsz esztendő előtt a TÉBE meg­alakult. Megállapította, hogy a Károlyi­kormány alatt az egész magántulajdoni társadalmi rendet fenyegető veszélyek vitték rá őt és társait arra, hogy a ma­gyar hitelintézetek egységes szervezetét létrehozzák és ennek nincs jellemzőbb ténye, mint az, hogy az első összejövetel azért történt meg, hogy egy szociálde­mokrata alapon megtámadott pénzinté­zetet a veszélytől megmentsenek, viszont a második gyűlés alkalmával már az összes alapítók a kommunisták fogságá­ban voltak. A forradalmak veszélye el­múlván, bebizonyult az, hogy a való élet által, úgyszólván történelmi parancsra megteremtett szervezetek a legéletreké­­pesebbek. Ezt bizonyítja a TÉBE húsz­éves működése is. Tanulság ez abban a te­kintetben is, hogy Magyarországnak nem­csak gazdasági élete, de alkotmánya is megkívánja a szabad gazdasági szerve­zetek szabad fejlődését. Minden olyan kísérlet, amely a szabad érdekképvisele­teket meg akarja szüntetni, teljesen hi­bás, idegen utánzást jelent és magába gazdasági létünknek, sőt alkotmányunk­nak gyökerébe ütközik. Ezt az utolsó húsz év eseményei félreérthetetlenül iga­zolják. Midőn azonban a szabad érdek­­képviseletekre és így a TÉBE-re is ily nagy országos érdekű feladatok hárul­nak és ezáltal mindnyájunkat úgyszól­ván a nemzet élő szerveivé teszik, tuda­tában kell lenniök e szervezetek vezetői­nek annak, hogy a társadalmi béke ér­dekében mindnyájunknak át kell hatva lennünk a szociális gondolattól és arra kell törekednünk, hogy mi magunk köré­ben az alsóbb néposztályoknak a magán­­tulajdoni rendben való felemelkedését megértéssel, sőt szeretettel istápoljuk. Ilyen értelemben működött az intéze­teink által létesített s a TÉBE által ve­zetett Országos Lakásépítési Hitelszövet­kezet, midőn többezer lakóház s 121 munkásház fölépítését tette lehetővé és a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztára, mikor balmazújvárosi birtokán t­öbb mint 200 kisgazdabérlő családot telepített. Hogy maga a TÉBE is így fogja fel munkásságát, arra beszélő bizonyság az, hogy a múlt esztendőben saját költség­­vetésének többszörösét, összesen 1.700.000 pengőt áldoztak tagjai szociális, társa­dalmi és jótékony célokra. Most is, mi­dőn húszéves jubileumát üli a TÉBE, a végrehajtóbizottság azt határozta, hogy jubileumi költségek helyett Budapest egyik nyomott­anyáján TÉBE-Napközi Otthon alapítását kívánja lehetővé tenni. Beszéde végén Hegedűs Lóránt öröm­mel üdvözölte a visszacsatolt Felvidéken s az ugyancsak visszacsatolt ruszin föl­dön újból a TÉBE-hez csatlakozott pénz­intézeteket. Kiemelte e békés visszatérési folyamatnak rendkívüli történelmi jelen­tőségét, amidőn is a trianoni békeszerző­dés bilincsei lehullva, előbb a belvederei Magyarország alakult meg, majd pedig Ruszinszko idecsatoásával előttünk bon­takozik ki egész jelentőségében Horthy Miklós Magyarországa. Indítványozta, hogy a TÉBE jubiláris közgyűlése hó­doló táviratban üdvözölje a kormányzót, valamint a kormányzó legrégibb és leg­­hűbb munkatársát, gróf Teleki Pál mi­niszterelnököt. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel el­fogadta elnök indítványát. Ezután dr. Vajda Ákos, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügy­vezető igazgatója „A hitelszervezet az agrárérdekek szolgálatában“ című elő­adása következett, amelyben hang­súlyozta a mezőgazdaságnak és a hitel­­szervezetnek azonos érdekeit. Kiindulva a mezőgazdasági termelésnek nemcsak gazdasági, hanem nemzetpolitikai fontos­ságából is, sorra vette azokat a követel­ményeket, amelyek agrár­oldalról a jogos hiteligények kielégítése iránt felmerül­nek és kimutatta, hogy a hitelszervezet a mezőgazdaság iránti kötelezettségének mindenkor eleget tett. Ha ma a hitel­igényeket csak részben és aránylag ma­gas kamattétel mellett lehet kielégíteni, ennek nem a hitelszervezet, hanem egyéb okok az előidézői, így elsősorban a bel­földi tőkepiacnak az állam részéről tör­ténő igénybevétele, a külföldi tőkepiac elzárkózása, az állami kamatszabályozó rendelkezések, a gazdavédelmi intézkedé­sek, de főleg mindazok a körülmények, amelyek a betétgyűjtést akadályozzák. A budapesti és vidéki részvénytársasági pénzintézetek rövidlejáratú agrárkihelye­zése mintegy­ másfél milliárd pengő betétállomány és mintegy 566 millió pengő saját tőke mellett közel egy­­milliárd pengőt tesz ki, de az ipari és kereskedelmi hitelek jelentékeny része is közvetve a mezőgazdasági hiteligényei­nek egy részét elégíti ki, az Országos Központi Hitelszövetkezet hálózatának kihelyezése pedig 227 millió pengő. A mezőgazdaságnak és a hitelszervezetnek egyaránt érdeke, hogy csak produktív célokra vegyenek hiteleket igénybe, hogy a földreform megfelelő finanszírozást nyerjen és minden elháríttassék, ami a tőkeképződést gátolja. Ez a közös érdek egy­esí­ti őket a mezőgazdaság újjászer­vezése tekintetében folyó munkában és a hitelszervezet ehhez a munkához leg­nagyobb készséggel ajánlja fel szolgála­tait. Ezután dr. Hubert­h Pál, a Bar­s megy­ei Népbank Rt., Léva, igazgatója ismertette a felvidéki hitelszervezetben a cseh ura­lom alatt beállott átalakulást, rámuta­tott a változás okaira és következmé­nyeire; az újjászervezés legfontosabb problémájaként azt a kérdést jelölte meg, miként lehet egyfelől az idegen tőkékkel arányban álló saját tőkékkel rendelkező intézeteket teremteni, másfelől a belföldi központ nélkül maradt intézetek fiók­­hálózatának részbeni lebontásával az egyes városokban működő intézeteket oly számra redukálni, mely szám a csök­kent forgalmú piacoknak megfelel. A vissza nem csatolt területtel szem­ben fennálló követelések tekintetében a pénzintézetek követeléseinek soronkívüli kompenzációkkal való rendezését sür­gette. A gazdaadósságok kérdésében a Felvi­dék eltérő jogi és gazdasági helyzetére mutatott rá; végül felsorolta a felvidéki hiteléletnek azon kisebb mondhatni hét­köznapi problémáit, melyeknek elintézet­­lensége kórosan befolyásolja a Felvidék gazdasági viszonyainak stabilizálását. A két nagy tetszéssel fogadott előadás után Hegedűs Lóránt köszönetet mon­dott a TÉBE végrehajtóbizottságának és elnökének, Erney Károlynak értékes támogatásáért, valamint a közgyűlés ne­vében köszönetet mondott az egész tiszti­karnak, különösen dr. Kresz Károly és dr. Nyulászi János igazgatóknak, dr. Nyári Pál és dr. vitéz Jár­may Pál igaz­gató-helyetteseknek nagyértékű működé­sükért. Ezután az alapszabálymódosítás és elnökválasztás következett, amelynek tar­tamára — minthogy Erney Károly, a vég­rehajtóbizottság elnöke a megjelenésben akadályozva volt, 31 Hős György, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgató-helyettese vette át az el­nöklést. Miután Tiszaváry Dezső, a Nagykőrösi Közgazdasági Bank Rt. vezérigazgatója méltatta Hegedűs Lorántnak a TÉBE vezetése körül szerzett nagy érdemeit, a közgyűlés egyhangú határozattal hozzá­járult az alapszabálymódosításhoz, mely­nek értelmében az elnök megbízatása ezentúl öt évre szól. Milos György javas­latára ezután a közgyűlés egyhangú lel­kesedéssel öt évre a TÉBE elnökévé újból Hegedűs Lórántot választotta. A TÉBE közgyűlését követőleg délután tartotta tizedik közgyűlését a Takarék­­pénztárak és Bankok Országos Nyugdíj­pénztárra. Érdekessé tette a közgyűlést az, hogy a Nyugdíjpénztár tulajdonát képező bal­­mazújvárosi birtok kishaszonbérlői közül harmincan az ottani mezőgazdasági két­hónapos tanfolyam elvégzése után meg­jelentek, hogy kifejezést adjanak a TÉBE vezetőségével szemben köszönetüknek. Tar Sándor, a kishaszonbérlők kép­viselője meleg szavakkal juttatta kifeje­zésre háláját az Egyesület elnöke, Hege­dűs Lóránt, úgyszintén Kresz Károly és Nyulászi János iránt. Megköszönte nem­csak azt, hogy a TÉBE őket kishaszon­­bérlethez juttatta, miáltal 202 kisbérlő család gazdasági létét megalapozhatta, hanem azért is, mert segítségükre volt gazdasági ismereteik megszerzésében, tá­mogatta őket gépekkel, vetőmaggal. Meg­emlékezett arról is, hogy a Nyugdíjpénz­tár a gazdákkal szemben szociális köte­lességeinek is eleget tesz. A sokgyerme­kes anyák közül egyeseknek tehenet jut­tat, legutóbb pedig feles sertések kiosztá­­sával gondoskodott arról, hogy a kisgaz­­dák megfelelő állatállományhoz jussanak. Húsvéti munkarend a pénzintézeteknél. A­ Takarékpénztárak és Bankok Egyesületébe tö­­­örült fővárosi és vidéki pénzintézetek Nagy-­ pénteken, április 7-én pénztáraikat zárva tart­ják, csak egy váltópénztár marad nyitva az esedékességek beváltására. A Magyar Nemzeti, Ban­k hivatalos órát déli 12 óráig tart. Nagy, szombaton, április 8-án a rendes szombati munkarend nem változik. Üzembehelyezik a szatmármegyei láposvöl­­g­yi m­angánbányát. Szatmárnémetiből jelen­tik. Az új német—román gazdasági egyez­ménytől itteni gazdasági körökben azt várják, hogy ismét megindul az élőállatkivitel a­ balról határállomáson keresztül Németország, illetve Prága felé. Ennél sokkal jelentősebb fellendülést várnak a szatmármegyei bánya­vidékek. A szatmármegyei Lapos völgyében­ vannak ugyanis a leggazdagabb erdélyi man­gán­telepek. Ezeket a gazdag érctelepeket a világháború alatt a németek fedezték fel és azonnal megkezdték a kiaknázását. A bánya­­telephez 15 kilométer hosszú vasútvonalat­­is építettek, a háború befejezése óta azonban a­ bányákban szünetelt a munka és a vasútvona­lat is használaton kívül helyezték. Egy évvel ezelőtt már arról volt szó, hogy felszedik a­ síneket, hogy megmentsék az enyészettől, dm a vármegye vezetősége ezt nem engedélyezte. A német—román egyezmény értelmében rövi­desen újból üzembe helyezik a láposvölgyi vasutat és megkezdik az acélfinomításhoz­ használt mangánérc bányászását. Szabályozzák az ipari munkások felmondási idejét. Az iparügyi minisztériumban tárgya­lások folynak az ipari munkások felmondási idejének szabályozásáról. A rendelet intézke­dik majd a kötelező felmondási idő bevezeté­séről. Még nem történt döntés, hogy egy­,­öntetű­en szabályozzák-e minden munkavázt­al­ kategóriában a felmondási időt, vagy szak­mák szerint. Még a felmondási idő tartamá­nak kérdésében sincsen megegyezés. Az egyik terv egyhetes, a másik kéthetes felmondási­ időt javasol, de van egy olyan terv is, mely a négyhetes felmondás mellett foglal állást, abból indulva ki, hogy a négyhetes felmon­dás zavarná legkevésbé a vállalatok kalkulá­cióját. A MFTR átvette Pozsony két propeller ha­jóját. Pozsonyból jelentik: Pozsony városa a területváltozások után használaton kívül he­lyezett Dunaj és Bratislava nevű dunai pro­pellereit itt áruba bocsátotta. A két propellert a MFTR vette meg és tegnap a MFTR kép­viselője át is vette a hajókat. * Élelmiszerpiac A szombati piacra vasúton 69 vagon külön­féle árut hoztak fel, amelyből 23 vagon volt a darabáru, 25 vagon a burgonya, 1 vagon a káposzta, 1 vagon a vegyes zöldség, 2 vagon a narancs, 5 vagon a tojás, 2 va­gon a fenyőág, és 1 vagon a sárgarépa. Hajón 107 mázsa darabáru érkezett. Előbaromfiból 109 ketrec, vágott baromfiból 167 mázsa, tojásból 368 láda volt a felhozatal. Ezenkívül 8 őstermelőkocsi­val, 4 kertészkocsival, rendelésre pedig 39 ko­csival és 6 tehergépkocsival hoztak fel árut. A piacon kielégítő felhozatal mellett a forga­lom közepes volt. rtAuirÄÄ.iaÄA'f11*""‘ a~*a sjghr, A-ffl-nÄSi háf! V4 zÄ-rse? . 185-210' Pörkölt 18«. Juhhús: i'A.40«]» H«—150. eleje 100—ISO. sertéshús: karaj S80-00, tarja, comb 180-190. oldalas 128-172. zslr-Ä Tm^ff\lf!rriéShil serté“slr bu­i.nHal é* v.?d!-Porkty é,a 15«. szeletelt 95— 140. szarvas 40—400. őz 40—509. fácán drb 200- 250. fenyvesmadár drb 40—50 fillér. . és tojás: Élő: tyuk drh 220-350. sf­íl417,V.)...tsh:k* r*ntaniT»16 (200—280), kacsa hízott (175—190), lúd hízott (170—190), pulyka (110). Vágott: tyuk (140—170), csirke rántanivaló (200- 290), kacsa hízott (145—180), lúd hízott (120-180), pulyka (120—170). — Teatojás válogatott 7—8, kg. 140—150, ládaáru (117-133), kosáráru (125—130), főző és apró 6—7, kg 125—140 (112—125) fillér. T­ej­te­r­m­é­k: Tejföl (100), teavaj tömbben (***—»}•!• pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (SO) filler. *Ö­l­d­s­é­g és főzelék: * Petrezselyem (9—12), sárgarépa (4—8), vegyeszöldség (10—14), ka­­arábé (1-12), karfiol tisztított (60-110), vörös­­hagy­ma (13-18), fokhagyma (18—20), fejeskáposzta 20—40 (14—32), kolkaposzta (14—26), csm­erkegomba (140—220), paraj tisztított 36—72 CSO—60), gyökeres (26—35), sóska melegágy( 200—250 (100 -200), közön­séges (60—130) fillér. Burgonya: Gu­lbaha (10—10.5), nyári rózsa (10.5—11.1), őszi rózsa (9.2), kifli (20—22), Ella (8— 8.4) fillér. Gyümölcs: Alma nemesfaj (75—140), közön­séges (40—75), körte nemesfaj (129—130), narancs sárgabélű (56—68), vörösbéb­­ (66—90) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege (400— 120), édesnemes (360—380), félédes gulyás (320), illák kék (140—144), méz pergetett 070), bors (410), szegfű­­ors (680), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—102), bab fehér am­ószemű­ (28—30), nagyszem­il (Sí—tfl), borsó hántolt feles (30—38), lencse hazai 131—16­ fillér.

Next