Nemzeti Ujság, 1939. április (21. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-02 / 76. szám
NEMZETI CAZPALAO A TŐZSDE az elmúlt héten ingadozó irányzatot mutatott. Hétfőn lanyha irányzattal kezdődött a hét, kedden kedvetlen irányzat mellett lényegtelen árfolyameltolódások voltak, szerdán már kedvezőbb irányzat alakult ki, csütörtökön a kedvezőbb megítélés tovább tartott, pénteken ismét túlsúlyba került az árfolyam lemorzsolódás, a hét utolsó napján pedig szombaton számos papírt ismét alacsonyabban jegyeztek. A Bauxit árfolyama 170-ről 162-re, a Magyar Általános Részén 271.50-ről 257-re, a Salgótarjáni 27.40-ről 25.10-re, a Fegyvergyár 26-ról 25.60-ra, a Ganz 13.50-ről 12.90-re, a Magyar Acél 23-ról 22.25-re, a Rimamurányi 62.25-ről 58.25-re, a Magyar Cukoripar 63.75-ről 58.50-re, a Telefongyár 8-ról 7.30-ra morzsolódott egy hét alatt. A Nagybátonyi-Újlaki 40-ről 43.50-re, a Láng gépgyár 26-ról 26.50-re, a Gschwindt 681-ről 687-re emelkedett, a Pamutipar változatlanul tartotta 19 pengős árfolyamát. A budapesti értéktőzsde irányzatának alakulását, mint általában az európai tőzsdékét a nemzetközi helyzet alakulása határozta meg elsősorban. A nemzetközi bizonytalanság változatlanul tart még. EMELKEDETT a búza ára a világ valamennyi terménypiacán, ami bizonyos mértékben meglepetést is keltett, mert a papírforma szerint az idén augusztus elsején az új gazdasági évre átmenő fel nem használt búzakészletet 163 millió mázsára becsülik. Ennek az igen jelentékeny mennyiségnek az átalakulásra rendkívül nyomasztólag kellene hatnia már most is. Ezenkívül tekintetbe kell venni Argentína idei rekordtermését is. Eddig a rendelkezésre álló feleslegnek csak egy jelentéktelen részét tudta Argentína elhelyezni, amiből nyilvánvaló, hogy számolni kell az argentínai búza későbbi erős kínálatával. Hogy ilyen körülmények mellett a nemzetközi gabonapiacon mégis áremelkedés tapasztalható, az kizáróan a mostani bizonytalan és zavaros külpolitikai helyzetnek a következménye. A legújabb jelentések szerint az angol kormány az utóbbi időben jelentékeny mennyiségű búzát vásárolt tartalékolás céljából. Egyes külföldi terménypiacokon számolnak azzal is, hogy Spanyolország is nagyobb mennyiségű búzát köt le a közeljövőben valószínűleg Argentínában. Azonban sem az angol, sem pedig a spanyol búzavásárlás nem csökkentheti olyan mértékben a búzafeleslegeket, hogy azok árnyomasztó hatása a későbbi időben ne érvényesüljön. Kérdés természetesen az, hogy más országokban milyen mértékben lendül fel a búzafogyasztás. A budapesti gabonapiacon a hét folyamán szintén emelkedett a búza ára, azonban ez az emelkedés nem volt kapcsolatban a külföldi terménypiacokon megnyilvánult áremelkedéssel. A hazai búzaár javulásnak speciális okai voltak. AZ AIGOL fizetési mérleg alakulásáról az elmúlt évben elkészült a hivatalos becslés. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az angol fizetési mérleg 55 millió font passziv egyenleggel zárult. 1937-ben 56 millió font, 1936-ban 18 millió font volt a kimutatás szerint a passzív egyenleg. 1935-ben 32 millió fonttal volt aktív. Az elmúlt évben már aggodalommal kommentálták Angliában a fizetési mérleg romlását, a most nyilvánosságra hozott becslés azt mutatja, hogy a helyzet nem javult. Sőt, ha a fizetési mérleg öszszetételében bekövetkezett változásokat nézzük, akkor további rosszabbodásról is lehet beszélni. Ha például ugyanis az ezüst behozatali többletet, illetve kiviteli többletet a tőkeforgalomhoz számítjuk, akkor azt látjuk, hogy 1937-ben, ha az ezüstbehozatali többletet levonásba hozzuk, a passzív egyenleg 45,5 millió font volt, 1938-ban pedig az ezüstkiviteli többletet hozzáadjuk a passzív egyenleg 66 millió fontot tett ki. Ezek a módosított számadatok az angol fizetési mérleg számottevő rosszabbodásáról számolnak be, különösen akkor, ha a két év előtti helyzethez viszonyítjuk. 1936 óta ugyanis ilyen módon a passzív egyenleg kereken 90 millió fonttal emelkedett A TÉBE húszéves jubileumát napközi otthon alapításával ünnepli t Kíz évre újból elnökké választották Hegedűs Lórántot A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete április 1-én tartotta meg Hegedűs Lóránt elnöklete alatt huszadik rendes évi közgyűlését, amelyen úgy a fővárosi, mint a vidéki pénzintézetek teljes számmal képviselve voltak. Hegedűs Lóránt elnök üdvözölte a pénzügyminisztert, a jegybank elnökét, a többi megjelent kitűnőségeket és a nagy érdekképviseletek elnökeit, majd rövid visszapillantást tett arra az időre, amidőn húsz esztendő előtt a TÉBE megalakult. Megállapította, hogy a Károlyikormány alatt az egész magántulajdoni társadalmi rendet fenyegető veszélyek vitték rá őt és társait arra, hogy a magyar hitelintézetek egységes szervezetét létrehozzák és ennek nincs jellemzőbb ténye, mint az, hogy az első összejövetel azért történt meg, hogy egy szociáldemokrata alapon megtámadott pénzintézetet a veszélytől megmentsenek, viszont a második gyűlés alkalmával már az összes alapítók a kommunisták fogságában voltak. A forradalmak veszélye elmúlván, bebizonyult az, hogy a való élet által, úgyszólván történelmi parancsra megteremtett szervezetek a legéletreképesebbek. Ezt bizonyítja a TÉBE húszéves működése is. Tanulság ez abban a tekintetben is, hogy Magyarországnak nemcsak gazdasági élete, de alkotmánya is megkívánja a szabad gazdasági szervezetek szabad fejlődését. Minden olyan kísérlet, amely a szabad érdekképviseleteket meg akarja szüntetni, teljesen hibás, idegen utánzást jelent és magába gazdasági létünknek, sőt alkotmányunknak gyökerébe ütközik. Ezt az utolsó húsz év eseményei félreérthetetlenül igazolják. Midőn azonban a szabad érdekképviseletekre és így a TÉBE-re is ily nagy országos érdekű feladatok hárulnak és ezáltal mindnyájunkat úgyszólván a nemzet élő szerveivé teszik, tudatában kell lenniök e szervezetek vezetőinek annak, hogy a társadalmi béke érdekében mindnyájunknak át kell hatva lennünk a szociális gondolattól és arra kell törekednünk, hogy mi magunk körében az alsóbb néposztályoknak a magántulajdoni rendben való felemelkedését megértéssel, sőt szeretettel istápoljuk. Ilyen értelemben működött az intézeteink által létesített s a TÉBE által vezetett Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet, midőn többezer lakóház s 121 munkásház fölépítését tette lehetővé és a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztára, mikor balmazújvárosi birtokán több mint 200 kisgazdabérlő családot telepített. Hogy maga a TÉBE is így fogja fel munkásságát, arra beszélő bizonyság az, hogy a múlt esztendőben saját költségvetésének többszörösét, összesen 1.700.000 pengőt áldoztak tagjai szociális, társadalmi és jótékony célokra. Most is, midőn húszéves jubileumát üli a TÉBE, a végrehajtóbizottság azt határozta, hogy jubileumi költségek helyett Budapest egyik nyomottanyáján TÉBE-Napközi Otthon alapítását kívánja lehetővé tenni. Beszéde végén Hegedűs Lóránt örömmel üdvözölte a visszacsatolt Felvidéken s az ugyancsak visszacsatolt ruszin földön újból a TÉBE-hez csatlakozott pénzintézeteket. Kiemelte e békés visszatérési folyamatnak rendkívüli történelmi jelentőségét, amidőn is a trianoni békeszerződés bilincsei lehullva, előbb a belvederei Magyarország alakult meg, majd pedig Ruszinszko idecsatoásával előttünk bontakozik ki egész jelentőségében Horthy Miklós Magyarországa. Indítványozta, hogy a TÉBE jubiláris közgyűlése hódoló táviratban üdvözölje a kormányzót, valamint a kormányzó legrégibb és leghűbb munkatársát, gróf Teleki Pál miniszterelnököt. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta elnök indítványát. Ezután dr. Vajda Ákos, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügyvezető igazgatója „A hitelszervezet az agrárérdekek szolgálatában“ című előadása következett, amelyben hangsúlyozta a mezőgazdaságnak és a hitelszervezetnek azonos érdekeit. Kiindulva a mezőgazdasági termelésnek nemcsak gazdasági, hanem nemzetpolitikai fontosságából is, sorra vette azokat a követelményeket, amelyek agrároldalról a jogos hiteligények kielégítése iránt felmerülnek és kimutatta, hogy a hitelszervezet a mezőgazdaság iránti kötelezettségének mindenkor eleget tett. Ha ma a hiteligényeket csak részben és aránylag magas kamattétel mellett lehet kielégíteni, ennek nem a hitelszervezet, hanem egyéb okok az előidézői, így elsősorban a belföldi tőkepiacnak az állam részéről történő igénybevétele, a külföldi tőkepiac elzárkózása, az állami kamatszabályozó rendelkezések, a gazdavédelmi intézkedések, de főleg mindazok a körülmények, amelyek a betétgyűjtést akadályozzák. A budapesti és vidéki részvénytársasági pénzintézetek rövidlejáratú agrárkihelyezése mintegy másfél milliárd pengő betétállomány és mintegy 566 millió pengő saját tőke mellett közel egymilliárd pengőt tesz ki, de az ipari és kereskedelmi hitelek jelentékeny része is közvetve a mezőgazdasági hiteligényeinek egy részét elégíti ki, az Országos Központi Hitelszövetkezet hálózatának kihelyezése pedig 227 millió pengő. A mezőgazdaságnak és a hitelszervezetnek egyaránt érdeke, hogy csak produktív célokra vegyenek hiteleket igénybe, hogy a földreform megfelelő finanszírozást nyerjen és minden elháríttassék, ami a tőkeképződést gátolja. Ez a közös érdek egyesíti őket a mezőgazdaság újjászervezése tekintetében folyó munkában és a hitelszervezet ehhez a munkához legnagyobb készséggel ajánlja fel szolgálatait. Ezután dr. Huberth Pál, a Bars megyei Népbank Rt., Léva, igazgatója ismertette a felvidéki hitelszervezetben a cseh uralom alatt beállott átalakulást, rámutatott a változás okaira és következményeire; az újjászervezés legfontosabb problémájaként azt a kérdést jelölte meg, miként lehet egyfelől az idegen tőkékkel arányban álló saját tőkékkel rendelkező intézeteket teremteni, másfelől a belföldi központ nélkül maradt intézetek fiókhálózatának részbeni lebontásával az egyes városokban működő intézeteket oly számra redukálni, mely szám a csökkent forgalmú piacoknak megfelel. A vissza nem csatolt területtel szemben fennálló követelések tekintetében a pénzintézetek követeléseinek soronkívüli kompenzációkkal való rendezését sürgette. A gazdaadósságok kérdésében a Felvidék eltérő jogi és gazdasági helyzetére mutatott rá; végül felsorolta a felvidéki hiteléletnek azon kisebb mondhatni hétköznapi problémáit, melyeknek elintézetlensége kórosan befolyásolja a Felvidék gazdasági viszonyainak stabilizálását. A két nagy tetszéssel fogadott előadás után Hegedűs Lóránt köszönetet mondott a TÉBE végrehajtóbizottságának és elnökének, Erney Károlynak értékes támogatásáért, valamint a közgyűlés nevében köszönetet mondott az egész tisztikarnak, különösen dr. Kresz Károly és dr. Nyulászi János igazgatóknak, dr. Nyári Pál és dr. vitéz Jármay Pál igazgató-helyetteseknek nagyértékű működésükért. Ezután az alapszabálymódosítás és elnökválasztás következett, amelynek tartamára — minthogy Erney Károly, a végrehajtóbizottság elnöke a megjelenésben akadályozva volt, 31 Hős György, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgató-helyettese vette át az elnöklést. Miután Tiszaváry Dezső, a Nagykőrösi Közgazdasági Bank Rt. vezérigazgatója méltatta Hegedűs Lorántnak a TÉBE vezetése körül szerzett nagy érdemeit, a közgyűlés egyhangú határozattal hozzájárult az alapszabálymódosításhoz, melynek értelmében az elnök megbízatása ezentúl öt évre szól. Milos György javaslatára ezután a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel öt évre a TÉBE elnökévé újból Hegedűs Lórántot választotta. A TÉBE közgyűlését követőleg délután tartotta tizedik közgyűlését a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztárra. Érdekessé tette a közgyűlést az, hogy a Nyugdíjpénztár tulajdonát képező balmazújvárosi birtok kishaszonbérlői közül harmincan az ottani mezőgazdasági kéthónapos tanfolyam elvégzése után megjelentek, hogy kifejezést adjanak a TÉBE vezetőségével szemben köszönetüknek. Tar Sándor, a kishaszonbérlők képviselője meleg szavakkal juttatta kifejezésre háláját az Egyesület elnöke, Hegedűs Lóránt, úgyszintén Kresz Károly és Nyulászi János iránt. Megköszönte nemcsak azt, hogy a TÉBE őket kishaszonbérlethez juttatta, miáltal 202 kisbérlő család gazdasági létét megalapozhatta, hanem azért is, mert segítségükre volt gazdasági ismereteik megszerzésében, támogatta őket gépekkel, vetőmaggal. Megemlékezett arról is, hogy a Nyugdíjpénztár a gazdákkal szemben szociális kötelességeinek is eleget tesz. A sokgyermekes anyák közül egyeseknek tehenet juttat, legutóbb pedig feles sertések kiosztásával gondoskodott arról, hogy a kisgazdák megfelelő állatállományhoz jussanak. Húsvéti munkarend a pénzintézeteknél. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületébe töörült fővárosi és vidéki pénzintézetek Nagy- pénteken, április 7-én pénztáraikat zárva tartják, csak egy váltópénztár marad nyitva az esedékességek beváltására. A Magyar Nemzeti, Bank hivatalos órát déli 12 óráig tart. Nagy, szombaton, április 8-án a rendes szombati munkarend nem változik. Üzembehelyezik a szatmármegyei láposvölgyi mangánbányát. Szatmárnémetiből jelentik. Az új német—román gazdasági egyezménytől itteni gazdasági körökben azt várják, hogy ismét megindul az élőállatkivitel a balról határállomáson keresztül Németország, illetve Prága felé. Ennél sokkal jelentősebb fellendülést várnak a szatmármegyei bányavidékek. A szatmármegyei Lapos völgyében vannak ugyanis a leggazdagabb erdélyi mangántelepek. Ezeket a gazdag érctelepeket a világháború alatt a németek fedezték fel és azonnal megkezdték a kiaknázását. A bányatelephez 15 kilométer hosszú vasútvonalatis építettek, a háború befejezése óta azonban a bányákban szünetelt a munka és a vasútvonalat is használaton kívül helyezték. Egy évvel ezelőtt már arról volt szó, hogy felszedik a síneket, hogy megmentsék az enyészettől, dm a vármegye vezetősége ezt nem engedélyezte. A német—román egyezmény értelmében rövidesen újból üzembe helyezik a láposvölgyi vasutat és megkezdik az acélfinomításhoz használt mangánérc bányászását. Szabályozzák az ipari munkások felmondási idejét. Az iparügyi minisztériumban tárgyalások folynak az ipari munkások felmondási idejének szabályozásáról. A rendelet intézkedik majd a kötelező felmondási idő bevezetéséről. Még nem történt döntés, hogy egy,öntetűen szabályozzák-e minden munkaváztal kategóriában a felmondási időt, vagy szakmák szerint. Még a felmondási idő tartamának kérdésében sincsen megegyezés. Az egyik terv egyhetes, a másik kéthetes felmondási időt javasol, de van egy olyan terv is, mely a négyhetes felmondás mellett foglal állást, abból indulva ki, hogy a négyhetes felmondás zavarná legkevésbé a vállalatok kalkulációját. A MFTR átvette Pozsony két propeller hajóját. Pozsonyból jelentik: Pozsony városa a területváltozások után használaton kívül helyezett Dunaj és Bratislava nevű dunai propellereit itt áruba bocsátotta. A két propellert a MFTR vette meg és tegnap a MFTR képviselője át is vette a hajókat. * Élelmiszerpiac A szombati piacra vasúton 69 vagon különféle árut hoztak fel, amelyből 23 vagon volt a darabáru, 25 vagon a burgonya, 1 vagon a káposzta, 1 vagon a vegyes zöldség, 2 vagon a narancs, 5 vagon a tojás, 2 vagon a fenyőág, és 1 vagon a sárgarépa. Hajón 107 mázsa darabáru érkezett. Előbaromfiból 109 ketrec, vágott baromfiból 167 mázsa, tojásból 368 láda volt a felhozatal. Ezenkívül 8 őstermelőkocsival, 4 kertészkocsival, rendelésre pedig 39 kocsival és 6 tehergépkocsival hoztak fel árut. A piacon kielégítő felhozatal mellett a forgalom közepes volt. rtAuirÄÄ.iaÄA'f11*""‘ a~*a sjghr, A-ffl-nÄSi háf! V4 zÄ-rse? . 185-210' Pörkölt 18«. Juhhús: i'A.40«]» H«—150. eleje 100—ISO. sertéshús: karaj S80-00, tarja, comb 180-190. oldalas 128-172. zslr-Ä Tm^ff\lf!rriéShil serté“slr bui.nHal é* v.?d!-Porkty é,a 15«. szeletelt 95— 140. szarvas 40—400. őz 40—509. fácán drb 200- 250. fenyvesmadár drb 40—50 fillér. . és tojás: Élő: tyuk drh 220-350. sfíl417,V.)...tsh:k* r*ntaniT»16 (200—280), kacsa hízott (175—190), lúd hízott (170—190), pulyka (110). Vágott: tyuk (140—170), csirke rántanivaló (200- 290), kacsa hízott (145—180), lúd hízott (120-180), pulyka (120—170). — Teatojás válogatott 7—8, kg. 140—150, ládaáru (117-133), kosáráru (125—130), főző és apró 6—7, kg 125—140 (112—125) fillér. Tejtermék: Tejföl (100), teavaj tömbben (***—»}•!• pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (SO) filler. *Öldség és főzelék: * Petrezselyem (9—12), sárgarépa (4—8), vegyeszöldség (10—14), kaarábé (1-12), karfiol tisztított (60-110), vöröshagyma (13-18), fokhagyma (18—20), fejeskáposzta 20—40 (14—32), kolkaposzta (14—26), csmerkegomba (140—220), paraj tisztított 36—72 CSO—60), gyökeres (26—35), sóska melegágy( 200—250 (100 -200), közönséges (60—130) fillér. Burgonya: Gulbaha (10—10.5), nyári rózsa (10.5—11.1), őszi rózsa (9.2), kifli (20—22), Ella (8— 8.4) fillér. Gyümölcs: Alma nemesfaj (75—140), közönséges (40—75), körte nemesfaj (129—130), narancs sárgabélű (56—68), vörösbéb (66—90) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege (400— 120), édesnemes (360—380), félédes gulyás (320), illák kék (140—144), méz pergetett 070), bors (410), szegfűors (680), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—102), bab fehér amószemű (28—30), nagyszemil (Sí—tfl), borsó hántolt feles (30—38), lencse hazai 131—16 fillér.