Nemzeti Ujság, 1940. április (22. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
Nagy német-francia repülőharc a front mögött időjárás : MolotoV Várható időjó* — beszédének ha■ rása követ■ ■■ «panantmi aee^aeeieuat ■■■■ tdsa Bukarest■ IBI NEMZETI ÚJSÁG RSS nyugaton kissé A szenátus But• len alig^ditozik XXII. évfolyam, 73. szám. + KEDD Budapest,1940 április 2 megidézi V Mö Walter Darré német közélelmezési és földmmivelésügyi miniszter kedden Budapestre érkezik Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi és Jaross Andor tárcanélküli miniszter, akit felmentettek hivatalától, titkos tanácsos lett Dr. Holota János felvidéki képviselőt miniszteri tanácsossá kinevezték Lapunk mai szánta 10 fillér s. A blokád megszigorítása és a háború kiszélesítése a hírek hullámzásában Svédország kormánya feltárta szerepét a finn-szovjet békekötés körül . Fontos döntéseket hozott a párisi haditanács A Szovjet két és negyed milliárd fontot fordít fegyverkezésre Az angol-francia legfőbb haditanács ülésezése és Chamberlain angol miniszterelnök keddi beszéde közti néhány nap tele van ellenőrizhetetlen hírekkel és kombinációkkal. Ezek a hírek főleg két téma: a Németország ellen folytatott blokád megszigorítása és a háború kiélesedése körül csoportosulnak. Vasárnap Daladier hadügyminiszter elnöklésével haditanács volt Parisban.A Nemzeti Újság zürichi szerkesztőségének jelentése szerint Páris mértékadó politikai köreiben úgy tudják, hogy a haditanács, amelyen megjelent Weygand tábornok, a közelkeleti francia-angol hadsereg főparancsnoka is, a hadviselésre vonatkozó fontos döntéseket hozott. Most már mondják , a katonai fronton is nagy események várhatók. A nagy eseményeket régóta jósolgatják, de mindezideig nem következtek be. Hogy a háború kiterjesztésére vonatkozó kérdések körül mi az igazság, azt ebben pillanatban eltalálni igen nehéz, megtudni erről a kérdésről pedig éppen semmit sem lehet. A Reuter-iroda diplomáciai szerkesztőjének ezekre ahírekre vonatkozóan van egy érdekes megjegyzése. Ez úgy szól, hogy a szövetséges kormányok, vagy a főhaditanács tulajdonában vannak a különböző tervek és a terveket még nem hozták nyilvánosságra. Ami Chamberlain keddi alsóházi nyilatkozatát illeti, előre is megállapítható, hogy a nyilatkozattól szenzációs bejelentések nem várhatók. Azok a különböző lapvélemények, angolok és franciák —, amelyek szerint Chamberlain szenzációs bejelentéseket tesz az ostromzár és a háború kiterjesztésére nézve, aligha válnak majd be, mert hiszen vannak kérdések, amelyekről nyíltan még a parlamentáris országokban sem szokás beszélni. Sokkal valószínűbb az, hogy Chamberlain elvi jelentőségű kijelentéseket tesz majd, amelyek talán a semlegesek magatartásával lesznek kapcsolatban s hogy ezek milyen irányúak lesznek, azt legfeljebb csak a Churchill-féle beszédből lehet következ,tetni. * A hivatalos angol távirati ügynökség, a Reuter-iroda diplomáciai szerkesztője a hétfői angol lapoknak azokról a híreiről nyilatkozik, amelyek szerint a szövetséges hatalmak rövidesen szélesebb alapokra fektetik Németország ellen az ostromzárat. Az erre vonatkozó híreket az angol hivatalos kőnyomatos nem cáfolja, de megállapítja hogy azok a jelentések, amelyek arra céloznak, hogy Anglia semleges vizekre nyomul be, ezeken a vizeken őrszolgálatot állít fel, nem felelnek meg a valóságnak. Anglia ilyen, vagy ehhez hasonló túlzott, vagy törvénytelen vállalkozásba nem bocsátkozik. Az ostromzár kiterjesztésének egészen más módszereire gondolnak tehát Angliában, mert hogy az ostromzárt ki akarják terjeszteni, az kétségtelen. Az ostromzár kiterjesztéséről szóló hírek szerint az angol-francia ostromzár elsősorban Németország olaj- és ércellátását akarja megbénítani. A német ércszállítás Svédországból történik, mint ismeretes. Azok a hírek, amelyek szerint Anglia a norvég semleges vizeket akarja blokádírozni, a hivatalos megállapítás szerint tehát inkább rémhíreknek látszanak, mert ez kétségtelenül törvénytelen cselekedet volna. Egyébként is Narvikon keresztül Németországba irányuló békebeli vasérc-mennyiségnek most csak egy töredékét szállítják s ha Narvik kikötőjét elzárnák, ez még nem jelentené azt, hogy Németország nélkülözni lenne kénytelen a svéd vasércet, mert hiszen Luleából és más svéd kikötőből is lehet szállítani ezt az értékes anyagot, anélkül, hogy ezeknek a kikötőknek az üzemképességét ki kellene bővíteni. Narvikon keresztül nemcsak Németországnak szállítanak svéd vasércet, hanem Anglia is innen kapja a háborúhoz szükséges fontos nyersanyagát és a semleges vizek védelmét ő is élvezi. Erről az ügyről Londonban hivatalos közleményt adtak ki Norvégia részéről. A blokád másik pontja keleten van, a Fekete-tengeren. A legfőbb angol-francia haditanács ülése óta ismét felbukkantak azok a hírek, amelyek szerint London nem riad vissza attól, hogy behatoljon a Fekete-tengerre s ezért felkérte volna Törökországot, hogy a Dardanellákat nyissa meg a szövetségesek flottája számára. Ezzel szemben a Havas-iroda jólértesült is tanbuli körökre hivatkozva, azt állítja, hogy teljesen alaptalanok azok a külföldön elterjedt hírek, amelyek szerint Törökország megengedte volna a szövetségeseknek, hogy flottájuk áthaladjon a Dardanellákon. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy rövid időn belül ilyen döntő lépésekre kerüljön a sor, annál kevésbé, mert hiszen az angol-franciaszovjet viszony még nem érett meg anynyira — legalább is az eddigi jelek alapján erre lehet következtetni —, hogy London és Moszkva szakítson egymással. A Dardanellákon való áthaladás, az angol flottának a megjelenése a Feketetenger partjain pedig nyilvánvalóan elmérgesítené a szövetségesek és Moszkva viszonyát. Az Aftonbladet londoni tudósítója vasárnap a következő jelentést küldte lapjának: A nyugati hatalmak elejtették azt a tervüket, hogy légitámadást indítsanak a bakui olajmezők ellen. Lehet, hogy nem is voltak ilyen tervek, vagy ha voltak, nem érték még meg anynyira, hogy azokat hivatalos elhatározásokként kellett volna kezelni. * A blokád kiterjesztésének a problémája azonban ezzel még nincs elintézve. Az ostromzárat északon úgy is meg lehet valósítani, hogy az nem sérti a norvég semlegességet. A Corriere della Sera szerint a Skagerak-tengerszorosban nehéz tengeralattjárók és hadihajók sorakoznak majd fel s ezenkívül angol hadihajókkal őriztetik majd a norvég vizeket azokon a partokon, ahol a német hajóknak néhány mérföldnyi távolságra el kellett hagyniuk a norvég felségvizeket. Ezeket a tervezett rendszabályokat először még diplomáciai szempontból is alaposan megvizsgálják. De gyanakodva figyelik az angolok a szovjet-amerikai kereskedelmi forgalom megnövekedését is, mert azt gyanítják, hogy a Vladivosztokon át a Szovjetunióba irányuló amerikai kivitel erős emelkedése arra mutat, hogy ezeket az árukat részben Németországnak szánják. Ezért tehát a jövőben minden szovjet hajót megállítanak a Csendes-óceánon. Hasonlóan szigorúan akarják ellenőrizni Németország szárazföldi szomszédai, különösen Hollandia, Belgium és Svájc külkereskedelmét. Hollandia az utóbbi hónapokban sokkal több benzint vásárolt, mint békeidőben. Ezt a benzinbevitelt az angolok szintén lényegesen korlátozni akarják, általában Anglia az összes semlegeseket racionalizálásra akarja kényszeríteni — írja az olasz lap — és csak a békebeli beviteli mennyiségeket akarja számukra engedélyezni. Ezzel kapcsolatban szó van arról is, hogy Anglia különböző módon igyekszik kárpótolni a semleges államokat a kereskedelmüket és iparukat ért veszteségekért. A Stefani Iroda diplomáciai szerkesztője szerint ezek a hírek élénk nyugtalanságot keltettek a dunai és a balkáni államokban, úgyszintén Skandináviában. Mindezek az országok egyetértenek abban a szilárd akaratban, hogy kívül maradnak a háborún. Rövidesen ki fog bontakozni az, hogy Anglia milyen módon akarja keresztülvinni Németország további gazdasági elszigetelését. A Londonban összeülő angol követek tanácskozásán ez a kérdés bizonyára fontos szerepet játszik majd. * Molotov beszédét a legkülönbözőképpen kommentálják az európai államokban. Romániában érthetően idegességet keltett az, hogy a Szovjet nem mondott le Besszarábiára vonatkozó igényéről. Az Osservatore Romano szerint Sztálin szócsövének Bukarest irányában tett kijelentései rendkívül súlyosak. Amidőn már azt lehetett hinni, hogy a Szovjet is egyik kezese lesz a balkáni békének, Moszkva ragaszkodik ilyen kérdések felvetéséhez. Amikor a Balkánon fennálló ellentéteket el akarják altatni, a Szovjet szőnyegre hozza Besszarábia kérdését, bár Románia elhatározta, hogy ebben az ügyben intranzigens magatartását fenntartja. A román lapok többé-kevésbbé kielégítőnek tartják Molotov beszédét, csupán azt a kijelentését fogadták meglepetéssel, hogy Románia és a Szovjet közt nem áll fenn támadást kizáró egyezmény és azt tartották különösnek, hogy Molotov a Butyenkó-esetre hivatkozott. Az igaz, hogy Románia és Oroszország között nincs támadást kizáró kétoldali egyezmény, de a román lapok hivatkoznak a Kellog-paktumra. A francia sajtó Molotov beszédét Romániával szemben kihívásnak minősíti, az Excelsior pedig egyenesen azt írja, hogy Molotov beszédének egyetlen részlete érdekes, amelyben a szövetségesek közelkeleti tevékenységét bírálgatva, figyelmezteti Angliát és Franciaországot, hogy a Szovjet Unió kész útjukba állni. Már ez a fenyegetés elegendő a német-szovjetorosz cinkostársi viszony bizonyítására — írja a lap. Moszkva igazi céljai felől nem adott felvilágosítást Molotov — körülbelül ebben foglalható össze az olasz lapok állásfoglalása. Kétségtelen, hogy a Szovjet külügyi népbiztosa nem nyilatkozott teljes világossággal és ezért magyarázzák annyiféleképpen beszédét. A Szovjet azonban készülődik! A londoni lapok beszámolnak arról a jelentésről, hogy Szverev pénzügyi népbiztostöbb mint két és egynegyed milliárd fontot kért fegyverkezési célra a szovjet tanács hétfői ülésén. Szverev azzal okolta meg ezt a rendkívüli összeget, hogy a Szovjetnek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie Sztálin szavairól: „Amíg Oroszországot a kapitalista országok bekerítése fenyegeti, addig állandóan fel kell készülve lennie a szocializmus elleni imperialista támadásra.“