Nemzeti Ujság, 1940. július (22. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-20 / 163. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1940 július 20. Szombati NEMZETI GAZDASÁG Szombaton jelenik meg a rendelet a tüzelőanyag beszerzésének­­ korlátozásáról Az ország faellátásának a kérdése rég­óta szerepel a napirenden. Jelentettük már korábban, hogy mivel a rendelke­zésre álló famennyiség nem elegendő a szükséglethez viszonyítva, megfelelő in­tézkedésekre van szükség a szükséglet és az annak kielégítésére rendelkezésre álló famennyiség összeegyeztetése érde­kében. Az anyaggazdálkodás széngaz­dálkodási bizottsága körülbelül másfél hónappal ezelőtt tervezetet dolgozott ki arról, hogy mekkora az a famennyiség és szénmennyiség, amelyre a téli fűtés céljára egy-egy családnak szüksége van. A tervezet a lakások nagysága s a la­kásokban lakó személyek száma szerint állapította meg a tüzelőanyag mennyi­ségét. A tervezetet részletesen megvitat­ták különböző szakértők bevonásával. A tervezet alapján azután elkészült a ren­delet, amelyet 5250—1940 M. E. szám alatt a hivatalos lap szombati száma közöl. A rendelet meghatározza azt a tüzelő­anyag mennyiséget, amelyet 1940 július 20-ika és 1941 július 20-ika között külön engedély nélkül be lehet szerezni. Az engedély nélkül beszerezhető mennyi­ségbe természetszerűen beleszámítódik az a készlet, amellyel július 20-án a lakások, irodák, műhelyek, ipari vagy kereskedelmi vállalatok rendelkeznek. Ha valaki a megengedettnél nagyobb meny­,­nyiségű­ tüzelőanyagot akar beszerezni a következő egy év alatt, annak arra engedélyt kell kérnie az ipari anyaggaz­dálkodás széngazdálkodási bizottságától. A rendelet a készletekről úgy intézke­dik, hogy a megengedett mennyiségek­nél nagyobb készletet be kell jelenteni a széngazdálkodási bizottságnak. Érde­kes intézkedése a rendeletnek továbbá az is, hogy fával csak az úgynevezett fatüzelésű kályhákban szabad tüzelni. A tilalom természetesen nem vonatkozik a tűz meggyújtásához felhasznált fameny­­nyiségre. A kiadott rendelet a tüzelőanyag fo­gyasztást korlátozza, de az engedély nélkül beszerezhető mennyiséget úgy ál­lapították meg, hogy azok általában a szükségletet mindenkinél hiánytalanul fedezik. Értesülésünk szerint, ezzel a rendelet­tel még nem ért véget azoknak az intéz­kedéseknek a sorozata, amelyeket eddig a tüzelőellátás érdekében hoztak- A szakmai körökben elterjedt hírek sze­rint, számolni kell azzal, hogy sor kerül fakormánybiztos kinevezésére is. A fa­kormánybiztos hatásköre úgy a tüzelő­fára, mint a műfára terjedne ki. Kevesen tudják, hogy Anglia és Franciaország között a La Manche-csatorna hullámaiból ki­emelkedik egy kis sziget, amelyet az egyik indiai alkirály „talpalatnyi biro­dalomnak“ nevezett el. Tulajdonképeni neve azonban „Sark“. A kis szigetnek ezidőszerint 675 lakosa van, akik annak a negyven muskétásnak a leszármazott­jai, akiket Erzsébet királynő 1558-ban m­iberesekül adott Sir Helier de C­arte­­retnek. Carteret volt az, aki a Sark szomszédságában levő Jersey szigetét megtisztította a skót és l'lamand tengeri rablótól és gyülevész népségtől s ennek fejében a királynő csaknem korlátlan ha­talmat adott neki a sarki birodalom fe­lett. A háború előtt Jersey szigetéről naponta látogatókat és turistákat szál­lítanak a parti gőzösök Sarkra, amely­ről a nagyközönség általában keveset tud. Mindössze 5 és fél mérföld a hossza, körös-körül az Atlanti-óceán viharai döngetik gránitsziklafalait, amelyek év­századokon át megőrizték ősi érintetlen­ségében. Sark megmaradt középkori bi­rodalomnak, amely közjogilag ma egye­dül áll a világon, hogy az illatosított cigaretta szívásá­nak divatja Amerikából indult el és Anglián keresztül jutott el hozzánk. Az illatosított cigarettát főként a fiatalabb nemzedékhez tartozó dohányosok kedve­lik, az igazi dohányos azonban idegen­kedik tőle. A dohányfélék illatosítására és pácolására sokféle előírás forog köz­kézen. Különösen a fahéjsavat tartal­mazó szárított növényeket, így a tonka­­babot, édesgyökeret használják erre a célra. Úfjabban a dohányfélék illatosí­tására kumarín tartalmú anyagokat használnak fel, amelyek egyes szakér­tők véleménye szerint káros hatásúak a szervezetre. Ez a feltevés azonban nem helytálló, mert milligramnyi mennyi­ségben a kumarin nem hat az emberi szervezetre. Az állatokon végzett kísér­letek alapján kimutatták, hogy nagyobb mennyiségű kumarinnak egyszerre való beadása viszont az idegrendszer bénítá­­sára alkalmas. A dohányfélék illatosí­­tására felhasznált kumarin oly elenyésző mennyiségű, hogy semmiféle mérgezést nem okozhat, hogy Kossuth Lajos az amerikai kor­mány részéről rendelkezésére bocsátott csatahajón, a Missisipin hagyta el kuta­­hiai száműzetése helyét. Kossuth 1851 szeptember 1-én családja tagjaival és 55 főnyi kíséretével hajózott Olaszország felé. Szeptember 21-én érkezett Spézia kikötőjébe, ahol zeneszóval, zászlókkal és virágesővel fogadták „Magyarország oroszlánját“, ahogy őt az olaszok nevez­ték. Kossuth Lajos olasz beszéddel kö­szönte meg az üdvözlést. Szeptember 26-án Marseille elé érkeznek. Kossuthnak az a szándéka, hogy Párison keresztül utazzék Angliába, erre vonatkozó kérését azonban Napóleon Lajos elnök nem tel­jesítette. A franciák tömegestül tódulnak Kossuth üdvözlésére. Száz kivilágított csónak veszi körül a Missisipit. Akad olyan lelkes magyarbarát is, aki a vízbe veti magát, úszik a hajóhoz s úgy kö­szönti Kossuthot. Gibraltárban estélyt adnak a magyarok tiszteletére s itt száll­nak át a Madrid fedélzetére, amely An­gliába viszi őket. Október 23-án érkezik Kossuth hajója a southamptoni kikötőbe, ahol megismétlődnek a franciaországi fogadtatás ujongó jelenetei. A polgár­­mester négyesfogaton viszi Kossuthot kijelölt lakására. Ennek erkélyéről mondja el első angolnyelvű beszédét, nem sokkal későbben pedig a városháza dísz­­termében rendezett ünnepségen kétórás angol nyelvű beszédben ismerteti hallgató­sága előtt a szabadságharc történetét, hogy a székelyföldi Kovászodhoz tar­tozó Várhegy egyik fontos katonai pontja lehetett annak a hatalmas vár­láncolatnak, amely valamikor behálózta Erdélyi keleti részét. A Várhegyen lát­ható hatalmas romok egy háromezer láb magasságú s csak a déli oldalon megközelíthető csúcson állanak. A hegy keleti részén sziklába vésett kerek üreg éktelenkedik, melyet kő-vékának nevez­nek. ■ Valamikor vízgyűjtő ciszterna le­hetett, de a mesélőkedvű nép azt tartja, hogy az üreg lejárata volt annak a pincének, amelyben a várban lakó Tün­der Ilona rejtegette kincseit. A néphit szerint egy elvarázsolt kakas őrizte a lejáratot. A kakas hétévenként csak egyszer aludt el. Aki kileshette ezt a ritha pillanatot, behatolhatott a várba és kedvére válogathatott a drágaságok között, amelyekkel a pince színűstig tele volt. A vár tulajdonképpeni eredetére egyik kutató sem tudott világosságot deríteni, még Orbán Balázs sem, aki a Székelyföld minden zegét-zugát­ ismerte. Megkezdődött a legelőverseny Aki földművelésügyi kormányunk tö­rekvéseit figyelemmel kíséri, az látja, hogy a legutóbbi évtizedben rendkívül nagy előhaladás történt a zöldmezőgaz­dálkodás terén. Ma már az ország nagy része be van szervezve. A zöldmező-szö­vetségek áldásdús működést fejtenek ki az egész vonalon. Állattenyésztésünk, de főleg szarvasmarhatenyésztésünk az utóbbi­ évtizedben nagy lendületet vett, úgy minőségi, mint mennyiségi szem­pontból, amiben nagy része van a cél­tudatos legelőgazdálkodásnak. Tagadha­tatlan, hogy az 1894. évi mezőrendőri tör­vény, amelyet még a külföld is kiváló­nak, sőt utánzandónak talált, sokat tett a nagyon is elhanyagolt köz- és úrbéri legelők javítása terén, de megközelítő­leg sem tett annyit, mint legújabban éppen földmivelésügyi miniszterünk, gróf Teleki Mihály, aki maga is vérbeli zöldmezőgazda. Miniszterségét megelő­zően részt vett már hazánk zöldmező­­mozgalmában. Évekkel ezelőtt a Magyar­óváron tartott Zöldmező-nagygyűlésen részt vett és ott új eszméket vetett­ fel. De fokozódott a zöldmező­ tevékenysége minisztersége alatt, mert jól tudja, hogy okszerű állattenyésztés csak ott folytat­ható, ahol okszerű zöldmezőgazdálkodás is folyik, s ahol az állatok takarmányo­zása, a takarmányok előállítása, főleg zöldtakarmányok termelése, biológiai alapon történik, vagyis oly növények termeltetnek, amelyek a takarmányozás szempontjából a legmegfelelőbbek. Magyarország e téren vezet. Sok kül­földi tudós jön el hozzánk, különösen a keszthelyi kísérleti telep megtekintésére. Túlságosan eltérítene a tárgytól an­nak részletezése, milyen intézkedések, rendelkezések szolgálják a zöldmezőgaz­dálkodást. Erre nincs is szükség, mert ezt a gazdaközönség úgyis tudja. Itt csak egy dologra akarok kitérni, amely újabb keletű és amely hivatott főleg a falvak, községek, úrbéresek, legelőtársulatok, stb. legelőinek fellendítésére és így azok állattenyésztésének, főleg szarvasmarha­tenyésztésének emelésére. Ez az újabb dolog, a legelőversenyek rendszeresítése, amelyet hazánkban né­hány éve vezettek be és amely máris hatékonynak bizonyult. Ezeket a legelő­versenyeket július hóban tartják és az Országos Zöldmező Szövetség rendezi azoknak a társulatoknak, közületeknek a részére, amelyek legelőgondozás, ápolás, stb. terén különös eredményt tudnak fel­mutatni. A legelőversenyeken az egész ország­ból, minden járásnak egy-egy községe vesz részt. A versenyre bocsájtott köz­ségeket a gazdasági felügyelők jelölik ki. Az egyes legelőket bizottságok jár­ják végig és pontozzák a talált eredmé­nyeket. Elbírálják a legelők gondozását, a legelőtakarítást, a talajvédelmet és tel­kesítést, a gyom- és mohairtás végrehaj­tását, a vízellátást és vízelvezetést, fásí­tást, árk­olást a szélfogó puszták létesí­tését, a legelőtrágyázást, legelőboromí­­tást, vakarófák létesítését, a legelőn lé­tesített trágyakezelést, trágyatelepeket, esetleges komposzt-telepeket, trágyalé­­kutakat, stb. Mindazokat a tényezőket vizsgálják meg, melyek a legelők hoza­mának növelését célozzák és minőségét tökéletes­ítik. Az eredményekről felvett pontozási jegyzőkönyvek a Zöldmezőszövetséghez kerülnek, majd a felülvizsgálat után a vármegyei döntőbizottságokhoz (ennek elnöke vármegyén,kint az alispán, fő­­szolgabirák, gazdasági felügyelők és a zöldmezőszövetség kiküldötte). Ennek a bizottságnak a munkáját azután a föld­mivelésügyi minisztérium bírálja felül. Szigorú, páratlan, az egész országra kiterjedő munka ez, amely hazánk ál­lattenyésztését szolgálja. (Dr. K.c.) Mátyás Jenő lett a Munkaadók Központjá­nak az elnöke A Magyar Munkaadók Központjának igazgatósága tegnap délután dr. Chorin Ferenc titkos tanácsos vezetése alatt tartott ülésén betöltötte a Központ el­nöki állását s erre a tisztre egyhangúan Mátyás Jenőt, a Rimamurány-Salgó­­tarjáni Vasmű R. T. vezérigazgatóját választotta meg. Mátyás Jenő elnöki székfoglalójában rámutatott arra, hogy a magyar gyáripar kialakulása és meg­erősödése már arra a korszakra esett, amikor Európában a szociális gondolat általánosságban uralkodóvá lett , ennek­­következmény­eképpen a magyar gyár­ipar megteremtésében a­­szociális gon­dolat kezdettől fogva fontos szerephez jutott. Utalt azután arra a nagy átala­kulásra, amely a termelés irányítása, a munkafeltételek megállapítása s a mun­­kaetömegek szociális helyzetének megja­vítása tekintetében hatalmas európai or­szágok példái nyomán most van világ­szerte folyamatban s amelynek hatása alól Magyarország sem vonhatja ki ma­gát Ez az átalakulás nálunk csak úgy lesz keresztülvihető, ha azok a politikai tényezők, amelyeknek ebben az átalaku­lásban döntő szavuk van, nem becsülik alá a termelésben résztvevő tőke jelen­tőségét és minden intézkedés megtörté­nik arra nézve, hogy a hazai termelés további fejlődése és teherviselő képessé­gének emelése akadályokba ne ütközzék. Ezt elérni azonban csak akkor lehet, hogy ha az átalakulással kapcsolatos feladatok a termelésben érdekelt ténye­zők és az államhatalom együttműködése útján kerülnek megoldásra. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után az igazgatóság megvá­lasztotta a Központ alelnökeiül vitéz Berencsy Bélát, dr. Görgey Istvánt, Hag­­genmacher Ottót, dr. Ullmann Istvánt és báró Weiss Alfonzt. Az Új Vilás­ e heti számú vitéz pávai Vajna Viktor cikkét közli a TESz Ipari Szakosztályának célkitűzéseiről. Beszámol a lap a magyar pénz­ügyi politika nagy sikeréről, a keresztény válla­latok nyersanyagellátásának ú­j elveiről, a gazda­­tartozások átalakításáról, az új műréstgyár fel­állításáról, külkereskedelmi tárgyalásainkról, va­lamint az­ ipar, kereskedelem és a hitelélet­­ ak­tuális eseményeiről- Valés és pénz Az értékpapírpiac alaphangulata továbbra­ is barátságos maradt. A forgalom igen szűk­ keretek között mozgott, még a vezető papí­rok iránt is alig volt érdeklődés. A tőzsde barát-­­ságos hangulata mellett ennek ellenére néhány­ papírnak sikerült árfolyamát valamivel meg­­javítani. A helyzet kedvező megítélése az egész tőzsdeidőn át tartott, úgy hogy az irány-­­zat tartott volt. A bankpapírok piacán is vál­­tozatlan maradt az irányzat. A fixkamatozásra papírok piacán ugyancsak szűk keretek kö­­zött mozgott a forgalom. Az árfolyamok in­­n­kább ingadoztak, úgy felfelé, mint lefelé vál­­tozást hoztak a jegyzések. A hivatalosan nem­ jegyzett értékek után érdeklődés nem mutat­« kozott. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben a záróárfolyam­ok.) Állami pénztár» jegy 1940-es 1(11) (100). Székesfővárosi kölcsönköt»­vény 1914-es 289 (288.50), Székesfővárosi kölcsön, kötvény 1927-es 100—109.125 (100.125), Nemzeti Bank 176 (176), Első M. Bizt. — (365), Békéscsabai — (12.5), Első Bp. Gőzmalom 11 (11), Hungária-malom 27 (27), Királymalom 11 (11), Bauxit 167—169.5 (168), Beocsini — (13.1), Borsodi szén 11.5 (11.5), Kohó 17.4 (17.3), Drasche 15—15.4 (15), Aszfalt 5.6­ (5.50), Kőszén 370 (370), Nagybátonyi 43.25 (43.25), Salgó 38.7­ 39 (38.9), Urikányi 29.5—29.75 (29.5), Csáky 8.50 (8.50), Fegyver — (36.75) Ganz 15­6— 15.4 (15.4), Láng — (42.5), Metallochemia 56—56.5 (56), Rínia 85.25—84.75 (85), Guttmann — (5), Na­­sh­i 58.5 (58.5), Tröszt 41 (41), Államvasut — 17­40), Délcnkor 80—81 (80), Magyar cukor 90.1—90.9 (90 *5), Dreher—Haggenm. — (169), Gschwindt — 1905), Pannónia sör — (16), Schwartzer 6,70 (6.60), Gran.­jumeco ( 14) Pamutmnar — 136.5), Szegedi kolder — (56), Chinoin — 114), Flóra — (16), Brass*’ 29 129), Gura’ 54.75 (54.5), Vasúti forg. — (16.5), Tele­­fon — (7.75). Külföldi értékpapírpiacok BERLIN. (Értéktőzsde.) Egyenetlen áralakulás mellett az árfolyamváltozások csak lényegtelenek voltak és ismételten nem kerülhetett sor ármeg­állapításra. — Zárlat: A. E. G. 148.10. Remberg 157.25, D. Erdöl 149 50. Dynamit Nobel 94.75. 1. G. Farben 178 7/8. Felten 165, Uahmaver 135, Mannes­man» 131, Metallgesellschaft 140.25, Rhein Braun­kohle 258.25. Rhein Stahl 155, Siemens et Halske 235.75 Ver. Glanzstoff 170, Vjr. Stahlwerke 123 1/8, Zellstoff 147.25. BÉCS. (É értéktőzsd­e.) A tőzsdén ma barátságos alaphangulatban bonyolódott le a forgalom. Zárlat- Alpine Montanges 14.40. Elin. A. G. F. el. Ind. 27, Hutter et Schrantz 96. A Magyar Nemzeti Bank Hivatalos árfolyamai Devizák: Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82 —7.88, Berlin 135.70—136.70, Bukarest 3.41—3.44, Konstantinápoly 268—271, London 13.09—13.25, Milano 17.66—17.8864. Newyork 344.10-347.10, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 81.90— 82.79, Zürich 78—78.80, Bratislava (Pozsony) 11.79—11 93 — Valuták: Angol font 13—13.20, kanadai dollár 301—306, cseh, morva korona (20 koronásnál nagyobb címle­tek kivételével) 11.45—11.80, dinár (500 és 1006 dináros címletek kivételével) 7.60—7.90, dollár 344.10—350.10, lei (érme kivételével) 3.20—3.40, líra (csak 10 lírás bankjegyek és érmék vá­sárolhatók) 17.40—17.90, svájci frank 77.80— 78.80, svéd korona (100 koronásnál kisebb címletek vásárolhatók) 81.70—82.70, szlovák korona (20 koronásnál, nagy oli)., címletek ki­­vételével) 11.55—11.90. — A magyar—német devizakompenzációs felár 18—19 és fél szá­zalék. — A magyar—jugoszláv 46—47 és fél százalék. — A magyar—görög 38—39 és fél százalék. — A török font felára 38—39 és fél százalék. Külföldi devizajegyzések BERLIN. (devizazárlat.) Brüsszel 39.96—40.­14. Szófia 3.047—3.053. Kopenhága 48.21—48.31. London 9 89—9.91. Paris 3.599—5.611. Amsterdam . 132.57— 132.83, Milano 13.09—13.11. Belgrád 5.694-5.706, Oslo 56.76—56.88, Stockholm 59.46—59.58, Zürich 56.49-56.61, Szlovákia 8.591—8.609, Newyork 2.198—2.502, Madrid 23.50—23.60, Athén 2.148—2.152, Japán 0.585 0.587, Luxemburg 9.99—10.01, Lisszabon 9.391—9.409, Délafrika 9.89—9.91. „ „ ____ XT ZÜRICH. (Devizaforgalom.) London 16.60, New­­york 440.75, Milano 22.30, Madrid 40. Berlin 176.25. LONDON. (Devlzaíárlat ) Newyork 4.0Ws—« 03'/«, Montreal 4.43—4.47. Zürich 47.70—17.80, Stockholm 16.85—16.95. Buenos Ayres 17—17.13. CiaÍM&saa és termény A gabonapiacon pénteken a magpiac for­­galma élénkké vált. A kereslet megélénkülését az idézte elő, hogy export céljára keresték a szöszösbükkönyt, a biborherét, a fehérbárcás lucernát és a lóherét. A tőzsdén 235 mázsa ló­here, 270 mázsa lucerna, 300 mázsa csillagfürt és 10 mázsa mák cserélt gazdát. Az árak nem változtak. Az új expresszborsóért minta szerint 40—41 pengőt kínáltak eladásra. Az idei borsótermés jó volt. A terménypiac kötései Lahoremag 8—10 q német normás 220, 8 q 236 plusz forg. adó. TVI n 236 plusz forg. adó, lucerna­mag 10—11 q f­ehérb. 305, 10—12 q minta szerint 235, 88 q fehérb. 290, 50 q és 50 q fehérb. 290 p­­usz forg. adó. 25 q fehérb. 300 plusz forg. adó. 22 q fehérb. 300, mák 10 q 159, csillagfü­rtmag 300 q minta szerint 22,70 ab nyírségi állomás. A köté­sek pengőben q-ként, egyéb megjelölés híján bu­dapesti paritásban értendők. Hivatalos árfolyamok Rozs pestvidéki 16.60—16.85, más származású 16.80—17.05, sörárpa kiváló 22.60—22.85, első­rendű 21.60—21.85, sörárpa 20.60—20.85, takar­­mányárpa elsőrendű 65/86 kg-os 18.60—18.85, középminőségű­ 18.10—18.35, zab középminőségű 20.90— 21.15, finom búzakorpa 14.90—15.10, 8-an búzaliszt 17.05—17.85 pengő­n­ként. Sertésvásár A Magyar Keresztény Állatkereskedők Cím­szágos Egyesülete jelentése szerint a ferenc­városi sertésvásár pénteki felhajtási eredmé­nyei a következők: érdekezett 243 darab, csü­törtöki vásári maradvány nem volt, összes felhajtás 243 darab. A vásári állományból 33 darab angol hússertés volt. Pénteki vásári ma­radvány 11 darab. Irányzat: változatlan. Arak: la uradalmi 138, la szedett 130—134, la angol sonkasüldő 125—130 fillér kilónkénti élősúly­ban. A többi minőségben kötés nem fordult elő. Borjúvásár Felhajtás 602 darab. Az irányzat életiig­urak: Borjú­la 100—104, Ha 92—99, Illa 80—S1 fillér kg­ kint élősúlyban, ■

Next