Nemzeti Ujság, 1940. július (22. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-20 / 163. szám
8 NEMZETI ÚJSÁG 1940 július 20. Szombati NEMZETI GAZDASÁG Szombaton jelenik meg a rendelet a tüzelőanyag beszerzésének korlátozásáról Az ország faellátásának a kérdése régóta szerepel a napirenden. Jelentettük már korábban, hogy mivel a rendelkezésre álló famennyiség nem elegendő a szükséglethez viszonyítva, megfelelő intézkedésekre van szükség a szükséglet és az annak kielégítésére rendelkezésre álló famennyiség összeegyeztetése érdekében. Az anyaggazdálkodás széngazdálkodási bizottsága körülbelül másfél hónappal ezelőtt tervezetet dolgozott ki arról, hogy mekkora az a famennyiség és szénmennyiség, amelyre a téli fűtés céljára egy-egy családnak szüksége van. A tervezet a lakások nagysága s a lakásokban lakó személyek száma szerint állapította meg a tüzelőanyag mennyiségét. A tervezetet részletesen megvitatták különböző szakértők bevonásával. A tervezet alapján azután elkészült a rendelet, amelyet 5250—1940 M. E. szám alatt a hivatalos lap szombati száma közöl. A rendelet meghatározza azt a tüzelőanyag mennyiséget, amelyet 1940 július 20-ika és 1941 július 20-ika között külön engedély nélkül be lehet szerezni. Az engedély nélkül beszerezhető mennyiségbe természetszerűen beleszámítódik az a készlet, amellyel július 20-án a lakások, irodák, műhelyek, ipari vagy kereskedelmi vállalatok rendelkeznek. Ha valaki a megengedettnél nagyobb meny,nyiségű tüzelőanyagot akar beszerezni a következő egy év alatt, annak arra engedélyt kell kérnie az ipari anyaggazdálkodás széngazdálkodási bizottságától. A rendelet a készletekről úgy intézkedik, hogy a megengedett mennyiségeknél nagyobb készletet be kell jelenteni a széngazdálkodási bizottságnak. Érdekes intézkedése a rendeletnek továbbá az is, hogy fával csak az úgynevezett fatüzelésű kályhákban szabad tüzelni. A tilalom természetesen nem vonatkozik a tűz meggyújtásához felhasznált famenynyiségre. A kiadott rendelet a tüzelőanyag fogyasztást korlátozza, de az engedély nélkül beszerezhető mennyiséget úgy állapították meg, hogy azok általában a szükségletet mindenkinél hiánytalanul fedezik. Értesülésünk szerint, ezzel a rendelettel még nem ért véget azoknak az intézkedéseknek a sorozata, amelyeket eddig a tüzelőellátás érdekében hoztak- A szakmai körökben elterjedt hírek szerint, számolni kell azzal, hogy sor kerül fakormánybiztos kinevezésére is. A fakormánybiztos hatásköre úgy a tüzelőfára, mint a műfára terjedne ki. Kevesen tudják, hogy Anglia és Franciaország között a La Manche-csatorna hullámaiból kiemelkedik egy kis sziget, amelyet az egyik indiai alkirály „talpalatnyi birodalomnak“ nevezett el. Tulajdonképeni neve azonban „Sark“. A kis szigetnek ezidőszerint 675 lakosa van, akik annak a negyven muskétásnak a leszármazottjai, akiket Erzsébet királynő 1558-ban miberesekül adott Sir Helier de Carteretnek. Carteret volt az, aki a Sark szomszédságában levő Jersey szigetét megtisztította a skót és l'lamand tengeri rablótól és gyülevész népségtől s ennek fejében a királynő csaknem korlátlan hatalmat adott neki a sarki birodalom felett. A háború előtt Jersey szigetéről naponta látogatókat és turistákat szállítanak a parti gőzösök Sarkra, amelyről a nagyközönség általában keveset tud. Mindössze 5 és fél mérföld a hossza, körös-körül az Atlanti-óceán viharai döngetik gránitsziklafalait, amelyek évszázadokon át megőrizték ősi érintetlenségében. Sark megmaradt középkori birodalomnak, amely közjogilag ma egyedül áll a világon, hogy az illatosított cigaretta szívásának divatja Amerikából indult el és Anglián keresztül jutott el hozzánk. Az illatosított cigarettát főként a fiatalabb nemzedékhez tartozó dohányosok kedvelik, az igazi dohányos azonban idegenkedik tőle. A dohányfélék illatosítására és pácolására sokféle előírás forog közkézen. Különösen a fahéjsavat tartalmazó szárított növényeket, így a tonkababot, édesgyökeret használják erre a célra. Úfjabban a dohányfélék illatosítására kumarín tartalmú anyagokat használnak fel, amelyek egyes szakértők véleménye szerint káros hatásúak a szervezetre. Ez a feltevés azonban nem helytálló, mert milligramnyi mennyiségben a kumarin nem hat az emberi szervezetre. Az állatokon végzett kísérletek alapján kimutatták, hogy nagyobb mennyiségű kumarinnak egyszerre való beadása viszont az idegrendszer bénítására alkalmas. A dohányfélék illatosítására felhasznált kumarin oly elenyésző mennyiségű, hogy semmiféle mérgezést nem okozhat, hogy Kossuth Lajos az amerikai kormány részéről rendelkezésére bocsátott csatahajón, a Missisipin hagyta el kutahiai száműzetése helyét. Kossuth 1851 szeptember 1-én családja tagjaival és 55 főnyi kíséretével hajózott Olaszország felé. Szeptember 21-én érkezett Spézia kikötőjébe, ahol zeneszóval, zászlókkal és virágesővel fogadták „Magyarország oroszlánját“, ahogy őt az olaszok nevezték. Kossuth Lajos olasz beszéddel köszönte meg az üdvözlést. Szeptember 26-án Marseille elé érkeznek. Kossuthnak az a szándéka, hogy Párison keresztül utazzék Angliába, erre vonatkozó kérését azonban Napóleon Lajos elnök nem teljesítette. A franciák tömegestül tódulnak Kossuth üdvözlésére. Száz kivilágított csónak veszi körül a Missisipit. Akad olyan lelkes magyarbarát is, aki a vízbe veti magát, úszik a hajóhoz s úgy köszönti Kossuthot. Gibraltárban estélyt adnak a magyarok tiszteletére s itt szállnak át a Madrid fedélzetére, amely Angliába viszi őket. Október 23-án érkezik Kossuth hajója a southamptoni kikötőbe, ahol megismétlődnek a franciaországi fogadtatás ujongó jelenetei. A polgármester négyesfogaton viszi Kossuthot kijelölt lakására. Ennek erkélyéről mondja el első angolnyelvű beszédét, nem sokkal későbben pedig a városháza dísztermében rendezett ünnepségen kétórás angol nyelvű beszédben ismerteti hallgatósága előtt a szabadságharc történetét, hogy a székelyföldi Kovászodhoz tartozó Várhegy egyik fontos katonai pontja lehetett annak a hatalmas várláncolatnak, amely valamikor behálózta Erdélyi keleti részét. A Várhegyen látható hatalmas romok egy háromezer láb magasságú s csak a déli oldalon megközelíthető csúcson állanak. A hegy keleti részén sziklába vésett kerek üreg éktelenkedik, melyet kő-vékának neveznek. ■ Valamikor vízgyűjtő ciszterna lehetett, de a mesélőkedvű nép azt tartja, hogy az üreg lejárata volt annak a pincének, amelyben a várban lakó Tünder Ilona rejtegette kincseit. A néphit szerint egy elvarázsolt kakas őrizte a lejáratot. A kakas hétévenként csak egyszer aludt el. Aki kileshette ezt a ritha pillanatot, behatolhatott a várba és kedvére válogathatott a drágaságok között, amelyekkel a pince színűstig tele volt. A vár tulajdonképpeni eredetére egyik kutató sem tudott világosságot deríteni, még Orbán Balázs sem, aki a Székelyföld minden zegét-zugát ismerte. Megkezdődött a legelőverseny Aki földművelésügyi kormányunk törekvéseit figyelemmel kíséri, az látja, hogy a legutóbbi évtizedben rendkívül nagy előhaladás történt a zöldmezőgazdálkodás terén. Ma már az ország nagy része be van szervezve. A zöldmező-szövetségek áldásdús működést fejtenek ki az egész vonalon. Állattenyésztésünk, de főleg szarvasmarhatenyésztésünk az utóbbi évtizedben nagy lendületet vett, úgy minőségi, mint mennyiségi szempontból, amiben nagy része van a céltudatos legelőgazdálkodásnak. Tagadhatatlan, hogy az 1894. évi mezőrendőri törvény, amelyet még a külföld is kiválónak, sőt utánzandónak talált, sokat tett a nagyon is elhanyagolt köz- és úrbéri legelők javítása terén, de megközelítőleg sem tett annyit, mint legújabban éppen földmivelésügyi miniszterünk, gróf Teleki Mihály, aki maga is vérbeli zöldmezőgazda. Miniszterségét megelőzően részt vett már hazánk zöldmezőmozgalmában. Évekkel ezelőtt a Magyaróváron tartott Zöldmező-nagygyűlésen részt vett és ott új eszméket vetett fel. De fokozódott a zöldmező tevékenysége minisztersége alatt, mert jól tudja, hogy okszerű állattenyésztés csak ott folytatható, ahol okszerű zöldmezőgazdálkodás is folyik, s ahol az állatok takarmányozása, a takarmányok előállítása, főleg zöldtakarmányok termelése, biológiai alapon történik, vagyis oly növények termeltetnek, amelyek a takarmányozás szempontjából a legmegfelelőbbek. Magyarország e téren vezet. Sok külföldi tudós jön el hozzánk, különösen a keszthelyi kísérleti telep megtekintésére. Túlságosan eltérítene a tárgytól annak részletezése, milyen intézkedések, rendelkezések szolgálják a zöldmezőgazdálkodást. Erre nincs is szükség, mert ezt a gazdaközönség úgyis tudja. Itt csak egy dologra akarok kitérni, amely újabb keletű és amely hivatott főleg a falvak, községek, úrbéresek, legelőtársulatok, stb. legelőinek fellendítésére és így azok állattenyésztésének, főleg szarvasmarhatenyésztésének emelésére. Ez az újabb dolog, a legelőversenyek rendszeresítése, amelyet hazánkban néhány éve vezettek be és amely máris hatékonynak bizonyult. Ezeket a legelőversenyeket július hóban tartják és az Országos Zöldmező Szövetség rendezi azoknak a társulatoknak, közületeknek a részére, amelyek legelőgondozás, ápolás, stb. terén különös eredményt tudnak felmutatni. A legelőversenyeken az egész országból, minden járásnak egy-egy községe vesz részt. A versenyre bocsájtott községeket a gazdasági felügyelők jelölik ki. Az egyes legelőket bizottságok járják végig és pontozzák a talált eredményeket. Elbírálják a legelők gondozását, a legelőtakarítást, a talajvédelmet és telkesítést, a gyom- és mohairtás végrehajtását, a vízellátást és vízelvezetést, fásítást, árkolást a szélfogó puszták létesítését, a legelőtrágyázást, legelőboromítást, vakarófák létesítését, a legelőn létesített trágyakezelést, trágyatelepeket, esetleges komposzt-telepeket, trágyalékutakat, stb. Mindazokat a tényezőket vizsgálják meg, melyek a legelők hozamának növelését célozzák és minőségét tökéletesítik. Az eredményekről felvett pontozási jegyzőkönyvek a Zöldmezőszövetséghez kerülnek, majd a felülvizsgálat után a vármegyei döntőbizottságokhoz (ennek elnöke vármegyén,kint az alispán, főszolgabirák, gazdasági felügyelők és a zöldmezőszövetség kiküldötte). Ennek a bizottságnak a munkáját azután a földmivelésügyi minisztérium bírálja felül. Szigorú, páratlan, az egész országra kiterjedő munka ez, amely hazánk állattenyésztését szolgálja. (Dr. K.c.) Mátyás Jenő lett a Munkaadók Központjának az elnöke A Magyar Munkaadók Központjának igazgatósága tegnap délután dr. Chorin Ferenc titkos tanácsos vezetése alatt tartott ülésén betöltötte a Központ elnöki állását s erre a tisztre egyhangúan Mátyás Jenőt, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R. T. vezérigazgatóját választotta meg. Mátyás Jenő elnöki székfoglalójában rámutatott arra, hogy a magyar gyáripar kialakulása és megerősödése már arra a korszakra esett, amikor Európában a szociális gondolat általánosságban uralkodóvá lett , ennekkövetkezményeképpen a magyar gyáripar megteremtésében aszociális gondolat kezdettől fogva fontos szerephez jutott. Utalt azután arra a nagy átalakulásra, amely a termelés irányítása, a munkafeltételek megállapítása s a munkaetömegek szociális helyzetének megjavítása tekintetében hatalmas európai országok példái nyomán most van világszerte folyamatban s amelynek hatása alól Magyarország sem vonhatja ki magát Ez az átalakulás nálunk csak úgy lesz keresztülvihető, ha azok a politikai tényezők, amelyeknek ebben az átalakulásban döntő szavuk van, nem becsülik alá a termelésben résztvevő tőke jelentőségét és minden intézkedés megtörténik arra nézve, hogy a hazai termelés további fejlődése és teherviselő képességének emelése akadályokba ne ütközzék. Ezt elérni azonban csak akkor lehet, hogy ha az átalakulással kapcsolatos feladatok a termelésben érdekelt tényezők és az államhatalom együttműködése útján kerülnek megoldásra. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után az igazgatóság megválasztotta a Központ alelnökeiül vitéz Berencsy Bélát, dr. Görgey Istvánt, Haggenmacher Ottót, dr. Ullmann Istvánt és báró Weiss Alfonzt. Az Új Vilás e heti számú vitéz pávai Vajna Viktor cikkét közli a TESz Ipari Szakosztályának célkitűzéseiről. Beszámol a lap a magyar pénzügyi politika nagy sikeréről, a keresztény vállalatok nyersanyagellátásának új elveiről, a gazdatartozások átalakításáról, az új műréstgyár felállításáról, külkereskedelmi tárgyalásainkról, valamint az ipar, kereskedelem és a hitelélet aktuális eseményeiről- Valés és pénz Az értékpapírpiac alaphangulata továbbra is barátságos maradt. A forgalom igen szűk keretek között mozgott, még a vezető papírok iránt is alig volt érdeklődés. A tőzsde barát-ságos hangulata mellett ennek ellenére néhány papírnak sikerült árfolyamát valamivel megjavítani. A helyzet kedvező megítélése az egész tőzsdeidőn át tartott, úgy hogy az irány-zat tartott volt. A bankpapírok piacán is változatlan maradt az irányzat. A fixkamatozásra papírok piacán ugyancsak szűk keretek között mozgott a forgalom. Az árfolyamok innkább ingadoztak, úgy felfelé, mint lefelé változást hoztak a jegyzések. A hivatalosan nem jegyzett értékek után érdeklődés nem mutat« kozott. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben a záróárfolyamok.) Állami pénztár» jegy 1940-es 1(11) (100). Székesfővárosi kölcsönköt»vény 1914-es 289 (288.50), Székesfővárosi kölcsön, kötvény 1927-es 100—109.125 (100.125), Nemzeti Bank 176 (176), Első M. Bizt. — (365), Békéscsabai — (12.5), Első Bp. Gőzmalom 11 (11), Hungária-malom 27 (27), Királymalom 11 (11), Bauxit 167—169.5 (168), Beocsini — (13.1), Borsodi szén 11.5 (11.5), Kohó 17.4 (17.3), Drasche 15—15.4 (15), Aszfalt 5.6 (5.50), Kőszén 370 (370), Nagybátonyi 43.25 (43.25), Salgó 38.7 39 (38.9), Urikányi 29.5—29.75 (29.5), Csáky 8.50 (8.50), Fegyver — (36.75) Ganz 156— 15.4 (15.4), Láng — (42.5), Metallochemia 56—56.5 (56), Rínia 85.25—84.75 (85), Guttmann — (5), Nashi 58.5 (58.5), Tröszt 41 (41), Államvasut — 1740), Délcnkor 80—81 (80), Magyar cukor 90.1—90.9 (90 *5), Dreher—Haggenm. — (169), Gschwindt — 1905), Pannónia sör — (16), Schwartzer 6,70 (6.60), Gran.jumeco ( 14) Pamutmnar — 136.5), Szegedi kolder — (56), Chinoin — 114), Flóra — (16), Brass*’ 29 129), Gura’ 54.75 (54.5), Vasúti forg. — (16.5), Telefon — (7.75). Külföldi értékpapírpiacok BERLIN. (Értéktőzsde.) Egyenetlen áralakulás mellett az árfolyamváltozások csak lényegtelenek voltak és ismételten nem kerülhetett sor ármegállapításra. — Zárlat: A. E. G. 148.10. Remberg 157.25, D. Erdöl 149 50. Dynamit Nobel 94.75. 1. G. Farben 178 7/8. Felten 165, Uahmaver 135, Mannesman» 131, Metallgesellschaft 140.25, Rhein Braunkohle 258.25. Rhein Stahl 155, Siemens et Halske 235.75 Ver. Glanzstoff 170, Vjr. Stahlwerke 123 1/8, Zellstoff 147.25. BÉCS. (É értéktőzsde.) A tőzsdén ma barátságos alaphangulatban bonyolódott le a forgalom. Zárlat- Alpine Montanges 14.40. Elin. A. G. F. el. Ind. 27, Hutter et Schrantz 96. A Magyar Nemzeti Bank Hivatalos árfolyamai Devizák: Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82 —7.88, Berlin 135.70—136.70, Bukarest 3.41—3.44, Konstantinápoly 268—271, London 13.09—13.25, Milano 17.66—17.8864. Newyork 344.10-347.10, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 81.90— 82.79, Zürich 78—78.80, Bratislava (Pozsony) 11.79—11 93 — Valuták: Angol font 13—13.20, kanadai dollár 301—306, cseh, morva korona (20 koronásnál nagyobb címletek kivételével) 11.45—11.80, dinár (500 és 1006 dináros címletek kivételével) 7.60—7.90, dollár 344.10—350.10, lei (érme kivételével) 3.20—3.40, líra (csak 10 lírás bankjegyek és érmék vásárolhatók) 17.40—17.90, svájci frank 77.80— 78.80, svéd korona (100 koronásnál kisebb címletek vásárolhatók) 81.70—82.70, szlovák korona (20 koronásnál, nagy oli)., címletek kivételével) 11.55—11.90. — A magyar—német devizakompenzációs felár 18—19 és fél százalék. — A magyar—jugoszláv 46—47 és fél százalék. — A magyar—görög 38—39 és fél százalék. — A török font felára 38—39 és fél százalék. Külföldi devizajegyzések BERLIN. (devizazárlat.) Brüsszel 39.96—40.14. Szófia 3.047—3.053. Kopenhága 48.21—48.31. London 9 89—9.91. Paris 3.599—5.611. Amsterdam . 132.57— 132.83, Milano 13.09—13.11. Belgrád 5.694-5.706, Oslo 56.76—56.88, Stockholm 59.46—59.58, Zürich 56.49-56.61, Szlovákia 8.591—8.609, Newyork 2.198—2.502, Madrid 23.50—23.60, Athén 2.148—2.152, Japán 0.585 0.587, Luxemburg 9.99—10.01, Lisszabon 9.391—9.409, Délafrika 9.89—9.91. „ „ ____ XT ZÜRICH. (Devizaforgalom.) London 16.60, Newyork 440.75, Milano 22.30, Madrid 40. Berlin 176.25. LONDON. (Devlzaíárlat ) Newyork 4.0Ws—« 03'/«, Montreal 4.43—4.47. Zürich 47.70—17.80, Stockholm 16.85—16.95. Buenos Ayres 17—17.13. CiaÍM&saa és termény A gabonapiacon pénteken a magpiac forgalma élénkké vált. A kereslet megélénkülését az idézte elő, hogy export céljára keresték a szöszösbükkönyt, a biborherét, a fehérbárcás lucernát és a lóherét. A tőzsdén 235 mázsa lóhere, 270 mázsa lucerna, 300 mázsa csillagfürt és 10 mázsa mák cserélt gazdát. Az árak nem változtak. Az új expresszborsóért minta szerint 40—41 pengőt kínáltak eladásra. Az idei borsótermés jó volt. A terménypiac kötései Lahoremag 8—10 q német normás 220, 8 q 236 plusz forg. adó. TVI n 236 plusz forg. adó, lucernamag 10—11 q fehérb. 305, 10—12 q minta szerint 235, 88 q fehérb. 290, 50 q és 50 q fehérb. 290 pusz forg. adó. 25 q fehérb. 300 plusz forg. adó. 22 q fehérb. 300, mák 10 q 159, csillagfürtmag 300 q minta szerint 22,70 ab nyírségi állomás. A kötések pengőben q-ként, egyéb megjelölés híján budapesti paritásban értendők. Hivatalos árfolyamok Rozs pestvidéki 16.60—16.85, más származású 16.80—17.05, sörárpa kiváló 22.60—22.85, elsőrendű 21.60—21.85, sörárpa 20.60—20.85, takarmányárpa elsőrendű 65/86 kg-os 18.60—18.85, középminőségű 18.10—18.35, zab középminőségű 20.90— 21.15, finom búzakorpa 14.90—15.10, 8-an búzaliszt 17.05—17.85 pengőnként. Sertésvásár A Magyar Keresztény Állatkereskedők Címszágos Egyesülete jelentése szerint a ferencvárosi sertésvásár pénteki felhajtási eredményei a következők: érdekezett 243 darab, csütörtöki vásári maradvány nem volt, összes felhajtás 243 darab. A vásári állományból 33 darab angol hússertés volt. Pénteki vásári maradvány 11 darab. Irányzat: változatlan. Arak: la uradalmi 138, la szedett 130—134, la angol sonkasüldő 125—130 fillér kilónkénti élősúlyban. A többi minőségben kötés nem fordult elő. Borjúvásár Felhajtás 602 darab. Az irányzat életiigurak: Borjúla 100—104, Ha 92—99, Illa 80—S1 fillér kg kint élősúlyban, ■