Nemzeti Ujság, 1940. szeptember (22. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-01 / 198. szám
Három napig zászlódíszban Ünnepel a főváros •Abból az alkalomból, hogy Németország és Olaszország igazságot szolgáltattak Magyarországnak és másfélmillió magyar testvérünk ismét visszakerült az anyaországhoz, Szendy Károly polgármester nemzeti szinti falragaszokon hívta fel a székesfőváros közönségét, hogy házait három napon át lobogózza fel. Az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága a felszabaduló keleti országrészek ügyeivel, az ideirányuló mozgalom, az Országzászló-felajánlások kérdéseinek intézésére megalakította az Erdélyi Tanácsot, amely intéző szerve mellett működik. A tanács tagjai lettek Urmánczy Nándor elnöklete mellett Hlatky Endre kormánytanácsos, Gencsy Zoltán ny. törvényszéki tanácselnök, Csiky Gábor kormányfőtanácsos, Madersbach Viktor szkv. huszárkapitány, író, dr. Sebestyén Imre ny. kúriai bíró, valamint a székely egyetemi ifjúság (SzEFHE) elnöke lettek. A tanácsot a felszabadulás folyamán fokozatosan új tagokkal egészítik ki. * A budapesti általános érseki helytartó elrendelte, hogy vasárnap, szeptember 1-én a budapesti katolikus templomokban a nagymise után Te Deum tartassák, hálaadásul a hazához újabban visszatért területekért. Félhivatalos olasz és német közlések a tengely sikeréről Bécs, augusztus 31. A küldöttségek körében rámutattak arra, hogy a tengelyhatalmak által hozott ítélet azért vált szükségessé, mert Románia és Magyarország nem volt képes közvetlen tárgyalások alapján megállapodni a közöttük fennálló nehéz kérdésben. Magyarország és Románia éppen ezért szükségesnek látta felkérni a tengelyhatalmakat, hogy döntőbírósági ítéletet hozzanak. A tengelyhatalmak erejét bizonyítja — mondták ezekben a körökben —, hogy mindkét állam, noha pillanatnyilag élet-halálharcot folytat, képes volt olyan határozat meghozatalára, amely a Duna völgyében végleges békeállapotot teremt. Azt, hogy e revízióra a Duna völgyében szükség volt, senki sem vitathatja, aki őszintén kívánja, hogy abban a térben egy megbékülés jöjjön létre. Tagadhatatlan ugyanis, hogy Románia 1919-es terjedelme nem volt alátámasztva a belső igazságosság érzésétől. Kétségtelen, hogy a román-magyar revíziós kérdés kialakulását erősen zavarta Angliának Románia részére biztosított kezessége, amely egyébként egyértelműen és egyoldalúan Németország ellen irányult és alkalmas volt arra, hogy Romániában a biztonság hamis érzetét keltse. Ez a fejlődés, minthogy semmiképpen sem számolt a természetes adottságokkal és erőviszonyokkal, elviselhetetlen feszültségekben csúcsosodott ki és a Duna völgyében a békétlenségnek veszedelmes tűzfészkeit rejtette magában. A döntőbíráskodásra vonatkozó kérelem — hangsúlyozták ezekben a körökben — nehéz feladat elé állította a tengelyhatalmakat. Németország és Olaszország abban látta feladatát, hogy ezen a vidéken az ellentétek békés elintézését és kiegyensúlyozását előmozdítsa, minthogy e tér egyensúlyában, békéjében és állandóságában ők maguk is érdekelve vannak. Éppen ezért Anglia háborukiterjesztési terveinek mindig ellene szegültek s most sem haboztak, hogy mint döntőbirák magukra vállalják az ítélet kimondását. Erről az ítéletről itt általában az a vélemény, hogy az a lehető legjobb a területi követelések és a néprajzi követelmények között. Ezt a döntést például lehet felállítani arra nézve, hogyan lehet észszerű és igazságos megoldást találni az esztelen és rákényszerített helyzetekben. Ez a megoldás ennélfogva alkalmas arra, hogy Románia és Magyarország között most már a jó viszony helyreálljon. Minthogy a Szovjet Romániával szemben fennálló revíziós követelései teljesültek s a román-bulgár tárgyalások befejezés előtt állanak, ez a döntő bírósági ítélet végrehajtotta az utolsó és bizonyára a legnehezebb revíziót a Duna völgyében. Tekintettel arra, hogy ezzel az utolsó revízióval a román határokra vonatkozó kezesség és a román állam sérthetetlensége is velejár, ez biztosték arra, hogy a rendezés határtalan időre szól. Ez a megoldás formájában és tartalmában valóságos forradalmi diplomáciai tény és mivel Németország, Magyarország és Románia között kisebbségi megállapodás is jött létre, alkalmas arra, hogy a kisebbségi kérdésben is megbékülést teremtsen. (MTI) 4 * Bécs, augusztus 31. A Stefani Iroda különtudósítója jelenti: Gróf Ciano és Ribbentrop az erdélyi kérdést hosszan, minden oldalról — néprajzi, földrajzi és gazdasági oldaláról — vizsgálhatták és megállapíthatták a döntőbírósági határozat szövegét. Az esemény nagy sikere a tengelynek. A trianoni szerződés revíziójának szükségességét elsőnek Mussolini hangoztatta és Olaszország dunai politikája következetesen erre a célra irányult. A római kormány azt kívánta, hogy szolgáltassanak igazságot Magyarországnak és ugyanakkor küszöböljék ki a magyarromán együttműködés akadályait. Hitler vezér és kancellár kívánságának megfelelően a német diplomácia is ebben az irányban tevékenykedett. Az előkészítés hosszú munkáját siker koronázta. Ez a szerencsés eredmény nagyrészt gróf Ciano és Ribbentrop műve, akik a lojalitás és igazság szellemében jó befejezésre tudták juttatni a világháborút követő idők egyik legbonyolultabb kérdését, mégpedig olyan nehézségek között, amelyek szinte legyőzhetetleneknek látszottak. Magyarország teljes főhatóságát visszaállítja olyan nagy területeken, amelyek főleg a székelyektől sűrűn lakott, részeket foglalják magukban. Románia megkapja Olaszország és Németország szavatosságát területe sérthetetlenségéhez. A szerencsés bécsi döntőbíráskodás tehát a tengely nagy sikerét jelenti, úgyszintén jelentős területi előnyöket biztosít Magyarországnak és nem kevésbbé jelentős politikai előnyöket Romániának. Ezeket az eredményeket azért lehetett elérni, mert az angol-francia befolyás mindörökre eltűnt a dunai világból, hiszen éppen ez a jogtalan befolyás volt az, amely lehetetlenné tette az igazi megbékélést ebben a kényes térségben. (MTI) Napról napra fokozódik az érdeklődés a 44. osztálysorsjáték befejező húzásai iránt, amelyek szeptember 23-ig tartanak. Többmillió pengő kerül most kisorsolásra, a 300.000 pengős főnyeremény is a szerencsekerékben van és így könnyen lehetséges, hogy a 400.000 pengős jutalom is arra a sorsjegyre esik, úgy hogy 700.000 pengőt nyer majd a Fortuna Istenasszony kiválasztottja. Azonkívül több kisebb nyereményen kívül 11X10000, 15X20.000 pengős nyeremény is kerül még kisorsolásra. Sietnek is a tájékozott egyének a főárusítókhoz egy sorsjegyet vásárolni, vagy a kihúzott sorsjegy helyett pótsorsjegyet kérni. Ciano és Ribbentrop elutazott Bécsből Bécs, augusztus 31. (Stefani.) Gróf Ciano olasz külügyminiszter Mackensen György római német nagykövet kíséretében szombaton este innen Olaszországba utazott. Gróf danát Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, a Német Birodalom külügyi protokollfőnöke és más hatósági személyek kísérték az állomásra Bécs város közönsége a késő éjszakai órákban is sorfalat állt a szállótól a pályaudvarig és lelkesen ünnepelte gróf Cianót. Később Ribbentrop birodalmi külügyminiszter is elutazott Bécsből. (MTI) Rendezik a szovjet-román határt Moszkva, augusztus 31. (Reuter.) A három román és három szovjet kiküldöttből álló vegyesbizottság haladéktalanul megkezdi a szovjet—román határ megállapításával kapcsolatos munkáját. A román kiküldötteket Moszkvába várják, ahonnan a szovjet kiküldöttekkel a határra utaznak. (MTI) Az angol sajtó a bécsi döntés ellen ir London, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda.) Az angol sajtó nagy része arra használja fel a bécsi döntést, hogy a címekben, az események beállításában, kisebb részben pedig cikkeiben is elítélje a tengely eljárását a rendezésben. A bécsi döntést parancs jellegűnek minősítik, továbbá azt állítják, hogy Romániát kényszerítették a döntőbíráskodás elfogadására. Elismerik, hogy a magyaroknak voltak jogos igényeik, de sokalják a Magyarországhoz átkerült románok számát. A 1940 szeptember 1. Vasárnap NEMZETI ÚJSÁG 3 Times vezércikkében azt kifogásolja, hogy a döntés nem a két ország közti megegyezés alapján jött létre., A Daily Telegraph figyelmezteti Magyarországot, hogy kiábrándulás fogja érni. A Reuter Iroda Bukarestből azt jelenti, hogy Románia behódolt a tengelyhatalmak akaratának. Az átadandó területről beszámolva azt írja, hogy azon másfélmillió román és csak egymillió magyar él. Bukarest a lapok különkiadásaiból értesült a feltételek elfogadásáról és utána a román főváros gyászba bomolt. A Reuter Iroda tudósítása ezután megállapítja, hogy az erdélyi területengedmény ipari és gazdasági szempontból súlyos veszteség Románia számára, mert nemcsak nagy búzatermő vidék kerül Magyarország birtokába, hanem fontos aranybányák is. Megemlíti a tudósítás, hogy a román nyugati védelmi övezet nagy része is eltűnik s azzal fejezi be a bejelentést. 25 éves adómentességi töröklakások, örökraktár ÚjLipótvárosban építés alatt, autóbuszmegállónál. VISEGRÁDI UTCA 33. hogy Déldobrudzsa elvesztése, aminek a bejelentésére a legközelebbi napokban sor kerül, semmi a legújabb események- hez kézest. (MTI) TO9* ttm Rendkívüli hatása volt Olaszországban Teleki és Csáky beszédének Róma, augusztus 31. (A Nemzeti Újság római munkatársának telefonjelentése.) Tegnap este óta, amikor Olaszországban este nyilvánosságra került a bécsi döntés, állandóan szól a lakásomban, de másutt is a magyaroknál a telefon. Tulajdonképen ma nem politikai tudósítást kellene írni, hanem beszámolni arról a spontán lelkesedésről, amellyel az olaszok, de az itt élő németek is fogadták a tengelyhatalmaknak ezt a sikerét, különös tekintettel arra az örömre, amely ezúttal Magyarországot is érte. Ezekben a pillanatokban derült ki, hogy mit jelent a tengely és mit jelent a tengely barátsága Magyarországnak. Az olasz közvélemény a jól végzett munka tudatában van, mindenki örül, hogy Magyarország örül. A lapok kommentárjaiban világosan látszanak ezek az érzelmek, a magyar ünnepséget részletesen leírják, a félhivatalos kommentár pedig a döntés gyakorlati és politikai fontosságára mutat rá. Felhívjuk a figyelmet arra a körülményre, hogy a döntés politikai fontossága valamennyi szempont együttes alkalmazásában van, amelyekből egyiket vagy másikat kiragadni nem lehet. Miután ez a kérdés el van intézve, a tengelyhatalmaknak legfőbb kívánsága, ami megfelel a Délkelet-Európában és a Duna völgyében élő népeknek is, hogy a béke határozott és tartós legyen és hogy ez be is következik, azt reméli Olaszországban is mindenki. A döntés politikai, pszichológiai, stb. jelentőségének taglalásán kívül még egy igen fontos szempontot kell kiemelni. Ezek azok a beszédek, amelyeket tegnap éjszaka gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök és gróf Csáky István magyar külügyminiszter mondottak az üdvözlésekre. Teleki és Csáky beszédei, mint mondják, kiegészítik egymást. A magyarság európai arca mutatkozott meg ezekben a beszédekben, a fekete asbarna