Nemzeti Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-11 / 34. szám

6 NEMZETI ÚJSÁG 1941 február 11. Kedd Fontos kérdések a BIOSz­ végrehajtó bizottsága előtt A BIOSZ végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén rendkívül fontos kérdések sze­repeltek napirenden. Igen aggályosnak és sok tekintetben a biztosító nagyközönség érde­keivel szembenállónak találta a végrehajtó bizottság, hogy egyesek biztosításaikat kül­földre, Magyarországon működési engedéllyel nem bíró vállalatoknál helyezik el. A biztosító feleket ezáltal hátrány érheti egyrészt, hogy az ilyen biztosítások után fizetendő állami illeték majdnem százszorosa a normális illeté­keknek, másrészt azzal a kockázattal, amely kár esetében a kártérítés kifizetése körül je­­lentkezhetik. A BIOSz egyébként ebben a kér­désben későbbi időpontban külön figyelmezte­tést intéz a nagyközönséghez. Napirendre ke­rült az életbiztosítások háborús kockázatának megoldatlan kérdése is. A biztosító vállalatok nem az egyénenkénti megoldásra gondolnak, hanem a kor követelményének megfelelő kol­lektív megoldásra és feliratban kérik a kor­mányt, hogy a kérdést megfelelően rendezze. A megoldás független attól, hogy az ország hadviselő fél, vagy sem, mert az életbiztosítás nem rövidlejáratú kereskedelmi ügylet: 20—25 éves tartama alatt mindig lehet háború, kívül­álló okokból is. A végrehajtó bizottság tár­gyalta az erdélyi és keleti országrészek bizto­sítási helyzetéről szóló elnöki jelentést és an­nak a Magyar Nemzeti Bankhoz való továbbí­tását határozta el. Foglalkoztak a biztosítási nap programmjának összeállításával, továbbá elhatározták azoknak a műegyetemi hallgatók­nak a meg­jutalmazását, akik a biztosítási mathematikában (Dr. Huszár Géza tanszéke) a legjobb eredményt mutatják fel. Végül foglal­kozott a végrehajtó bizottság egy biztosítás­­ügyi tanszék felállításának kérdésével és elha­tározta, hogy e tekintetben a kormányhoz fel­iratot intéz. Nem lesz gázhiány Budapesten A főváros közigazgatási bizottsága Karafiáth Jenő főpolgármester elnöklésével tartott ülést. Az elnök igen meleg szavakkal emlékezett meg az árvízvédelem megszervezőiről, a köz­­igazgatási hatóságokról, a katonákról, a mun­kásokról, az önkéntes alakulatokról, amelyek hősiesen és önzetlenül vették ki részüket az elemek elleni küzdelemben. Ezután a polgár­­mesteri jelentést tárgyalták. Hüttl Károly a szociális státus megteremtését kívánta, majd megnyugtatást kért arra nézve, hogy elegendő gázszene van-e a fővárosnak. Peyer Károly az áltextilkereskedők elszaporodását kifogá­solta. Bánóczi László a „Jud Süss“ című film hatása ellen kért védelmet. Dr. Kuncze Lajos a családi házépítkezések előmozdítását kí­vánta, majd élesen támadta a lelkiismeretlen f­arcellázókat, akik a kisemberek ezreit tették tönkre. A parcellázásokat a hatóság vegye kezébe és a Községi Takarék útján hajtsa végre. Bánóczival szemben helyeselte az anti­szemita mozidarab előadását. Egy zsidó kalan­dor cselekedeteit adja elő a film s annak meg­tekintése után az a véleménye a közönségnek, hogy jöjjön a harmadik zsidótörvény, amely a gazdasági életet is megtisztítja a zsidóktól. Bényi Károly a XIV. kerület rendőrszolgála­tának fokozását kívánta. Rassay Károly az árvízveszedelem országos megoldásának szük­ségességét hangoztatta. Felvetette a gondola­tot, nem volna-e helyes jégtörő hajókat alkal­mazni a jégtorlaszok alakulásának megelőzé­sére. Vsetty Béla a magánparcellázások védel­mében szólalt fel, majd elismeréssel szólott a nagytétényi sertések mentési munkálatairól. Homonnay Tivadar Bonczos Miklós árvíz­védelmi kormánybiztosról, Morvay Endre al­polgármesterről, vitéz Becske Kálmán tanács­nokról emlékezett meg az árvíz kapcsán — teljes elismeréssel. Megdicsérte a községi élelmiszerüzemet, amely hivatása magaslatán áll. A köztisztasági hivatal munkája is ered­ményes volt az idén. Szendy Károly polgármester válaszolt a fel­szólalásokra. Kijelentette, hogy a gázgyár szénraktára nincsen éppen tele, de a helyzet egyáltalában nem aggasztó. Az árvíz ügyében feltett kérdésekre csak akkor válaszol, ha az illetékes minisztériumokkal felvette az érint­kezést. A faellátás Budapesten tűrhető volt. Gróf Bethlen István a diktatúrákról és a demokráciáról Kisfaludy Károly születésének 153-ik évfordulóján vasárnap délelőtt tartotta meg a Kisfaludy Társaság kilencven­­negyedik ünnepélyes közgyűlését az Új­városháza dísztermében. Az előkelőségek sorában megjelent József főherceg is. Voinovich Géza elnöki megnyitója után gróf Bethlen István volt miniszterelnök tartotta meg székfoglaló előadását „Ko­runk uralkodó eszméi és báró Eötvös Jó­zsef“ címen. — Ha száz év múlva megírják a mai korszellem történetét — mondotta gróf Bethlen —, megállapítják majd, hogy az emberek­­ tekintélyes része ebben az idő­ben elvesztette hitét és bizalmát a XIX. század uralkodó eszméiben. A mai korban kétely és bizonytalanság érzése vált ál­talánossá társadalmunkban. Tájékozat­lansággal találkozunk még a tanult és művelt osztályokban is, sőt a vezető ál­lamférfiak egész sorában, akik ebből ki­folyólag különböző időpontokban sokszor ellentétes nézeteknek adtak kifejezést és gyakran önmagukkal kerültek ez után ellentmondásba. Nagy mértékben fokozta a helyzet veszélyeit, hogy a folyamatban lévő borzalmas háború, amely nem kizá­rólag hatalmi törekvések egymásba ütkö­zéséből vette eredetét, ma már úgyszól­ván ellentétes koreszmék küzdelmévé vált, amely ugyanolyan gyűlölettel és fanatizmussal folyik, mint a harminc éves vallásháború. Ma a világnézet egye­düli alapja a nemzeti szocializmus, a kommunizmus, vagy a demokrácia. A né­pek nagy tömegei azonban nincsenek még véglegesen megnyerve egyik irány­zatnak sem. Semmiesetre sem vált egyik világnézeti irány sem oly általánossá, mint a múlt század első felében a liberá­lis demokráciáé. Egységes iránytű nél­kül áll tehát a mai kor. — Ha van tehát valami, ami a mai korra jellemző, úgy ez abban áll, hogy nincsenek e kornak még egyáltalán ural­kodó eszméi, úgy, mint voltak a nagy francia forradalom után a XIX. század­ban. Az irányzatok között bizonyos szin­tézis a jövőben egyáltalán nem lehetet­len. Ez a szintézis csak mérhetetlen vér, millió könny és hosszú tévelygés után fog újból létrejöhetni. Az emberiséget nemcsak az eszmék, nemcsak a logika, hanem a szenvedélyek is kormányozzák. A magyar gondolkozásnak vannak sze­rencsére oly magas és égbenyúló hegy­csúcsai, amelyekről lenézve egész világo­kat és évszázadoknak útjait áttekinthet­jük. Vakítóan világító fényesség szá­munkra a múlt század egyik legnagyobb gondolkodója, legmélyebb elménk, báró Eötvös József. — Mielőtt azonban erre rátérnék, fel­teszem a kérdést: vannak-e a jelen szá­zadnak egyáltalán uralkodó eszméit Vagy csak új irányzatokról van-e szó. Valamely kor uralkodó eszméinek csak az olyan eszményképet lehet tekinteni, amelyeket az emberek más koroktól elté­rően, az összes társadalmi, gazdasági in­tézmények átalakításánál, mint elérendő ideákat tűztek maguk elé. Ebből követ­kezik, hogy múlandó okokból származó irányzatok nem nevezhetők uralkodó koreszméknek, hiszen kifolyásai a ha­­tatalmi politika pillanatnyi sikereinek vagy balsikereinek. A népeknek kire­kesztése a nemzeti akaratelhatározásból minden időben nem lehet a jövőre nézve is követendő ideál. Azért, mert a dikta­túra kormányformája egy időre Német­országban alkalmas arra, hogy megalá­­zatásának legsötétebb korszakából a bi­rodalmat felemelje és az angolszász vi­lág ostromával szemben esetleg győze­lemre vigye, ebből még nem következik az, hogy ez az államforma lesz a végle­ges formája az állami berendezkedésnek és ennek eszméje nemcsak Németország­ban, hanem Európa többi részében is az uralkodó eszme.­­ Napjainkban még a demokratikus államokban is ilyen törekvéseket látunk. Itt is majdnem diktátori hatalmat adnak a kormányoknak és így jóval enyhébb formában, de lényegében ugyanazt teszik, mint Németország és Olaszország. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dikta­túra minden időben tökéletesebb állam­forma és követendő irányzat lenne a jövőre nézve. Azt, amiért egy évszáza­dig annyi vér folyt és annyi forradalom lelkesült, amiért a nemzetek legjobbjai küzdöttek és amiért ezek, mint a nemze­tek nagy és halhatatlan hősei részesül­nek ma is tiszteletben, azt a népek nem dobják el könnyelműen maguktól, mint alkalmatlan terhet, egyik napról a má­sikra. Hogy mikor tér majd újból vissza Európa, a demokrácia és az alkotmányos­­sá­g valamelyik formájára, azt nem lehet megjósolni. De ,hogy előbb, vagy utóbb ez bekövetkezik, bárhogy végződik a fo­lyamatban lévő háború, az előttem nem lehet kétséges. A kérdés az, hogy ez ugyanaz a demokrácia lesz-e, mint amelytől eltávolodott­? A legtöbb európai demokráciában az általános egyenlő vá­lasztójog mozgalma következtében a há­ború után a hatalom a proletártömegek kezébe került, amelyek sok országban a hatalom kizárólagos birtokosaivá vál­tak. Ezzel a demokrácia valóban zsák­utcába került. Hogy a fejlődés ide veze­tett, azon nem lehet csodálkozni, hogy a megrettent polgári társadalom olyan diktatúrák karjaiba vetette magát, amely alkalmasnak látszik arra, hogy őt a diktatúra legrosszabb fajtájától, a proletárdiktatúrától megmentse. Gróf Bethlen ezután a liberális de­mokrácia eszményeinek jelentőségét fej­tegette, majd felvetette a kérdést, melyik az a gondolat, amely felé a keresztény civilizáció alapján álló emberiség fejlő­dése haladni fog! — A mai kornak — mondotta — egyál­talán nincsenek meg az uralkodó eszméi, mert a történelem által felvetett problé­máknak nem látjuk egyetlen olyan meg­oldását sem, amelyet megnyugtatóan fo­gadhat el, amelyre nézve azt mondhat­nánk, hogy a keresztény civilizáció alap­ján álló művelt emberiség többsége azt magáévá tette. Háromféle irányzat, há­romféle megoldás versenyez, küzd egy­mással. Az egyik megoldásul egyszerűen a régi demokratikus irányhoz való vissza­térést ajánlják a régi rendszer hívei, a másik irány a nemzeti szocialista, vagy fascista színezetű tekintélyuralmi rend­szer felállítását javasolja, a harmadik irány a szocialista, illetve kommunista eszmék megvalósítását követeli.­­ Ha most azt kérdik tőlem, mi tehát a teendő, úgy válaszom ez: az emberi­ségnek vissza kell térnie a demokráciá­hoz, de nem ahhoz a beteg és elfajult de­mokráciához, amely a háború utáni nyugtalanságnak és felforgatásnak vált örök forrásává, hanem annak olyan új és tisztultabb formájához, amely tanult a saját hibáiból, tanult e hibák következ­ményeiből, az egyes társadalmi osztályok közötti osztályharc formájában megnyílt szakadék veszélyeiből. Biztosítani kell, hogy a nemzet minden szorgalmas és törvénytisztelő tagja önmagát és család­ját emberhez méltó módon eltarthassa. A magántulajdonnak a jövőben is meg kell maradnia. A demokráciát úgy kell berendezni, hogy a hatalom birtokában a társadalmi osztályok a mainál jobb egyensúlyban legyenek és maradhassa­nak. Ennek következtében a ma egyedüli mérvadó elv bizonyos korrektúrákra szo­rul. Gróf Bethlen végül az Eötvös által említett harmadik uralkodó eszmével, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. Meg­állapította, hogy a nemzeti szocializmus­nak az is az erőssége, hogy erősen ki­hangsúlyozza a nemzeti alapot. A folya­matban lévő nagy háború tulajdonkép­pen Németország és Olaszország nemzeti egységének a létesítése érdekében folyik s a Dunam­edencében és a Balkánon élő népek küzdelmében is ez az eszme ural­kodik. A tapssal fogadott beszéd után Voi­ FILLÉRES HIRDETÉSEK Apróhirdetéseket felvesz a központi kiadóhivatalon kívül a KSV fiókkiadóhivatala: „Christophores“ Utazási és Menetjegy Iroda IV., Kossuth Lajos-u. 5., Vili., Rákóczi-ut 1., Belvárosi Könyvszalon IV., Veres Pálné-utca 8. Minden szó hétköznapon 12 fillér. —‘ Vasárnap 16 fillér. — Első és vastagabban szedett szavak duplán számítanak. Legkisebb hirdetés 10 szó. — Állást keresők 50 százalékos engedményben részesülnek. Keretes hirdetések milliméter sora 25 fillér. Ál­lást kereső férfiak (ókeresztény textil- és divata, a ke eskedő élőké­s cégeknél szerzett kitűnő szakképzettséget üzletvezetői osz­tályvezetői, revizori, utazói állás vállal Szives megkere­ést kér a Nemzeti Apág kiadóhivatala ut­án »Szorgalmas« jelige alatt. Szoba - Ellátás KÁLVINTÉRI URILEÁNYOTT­­HON. Központi fűtés, ellátással, anélkül. Üllői­ út 2. 8995 Lakás — Bérlet MAGÁNOS tisztviselőnő 1 szobás komfortos, esetleg félkomfortos lakást keres, lehetőleg a budai Hészen május 1-i beköltözésre. Cím, a kiadóban* 8979 Fáradtak idegei? Pihenjen Mátraszentimrén 840 méteren, P­écs­itta-pensi­óban. Szoba, napi ötszöri étkezéssel 6.— P. Jelentkezés zárt levélben. 8994 Szőnyeg - Régiség VESZEK perzsaszőnyeget legma­gasabb árban. Sternberg Dob­utca 2 Telefon: 342—9.17 SJ 19 HASZNÁLT keleti és­­ magyar perzsákat nagyon olcsón adok. Vogel László, Akácfa utca 13. 8636 Írógépek TRIUMPH írógépek magyaror­szági vezérképviselete. Kedvező árak. Díjtalan bemutatás. Édes és Deesy. Budapest. A lácfa-u. 13 Telefest. m-*II. Zongora KERESZTEL* Hírneves zongora­­érme Vilmos császár-öt 66 Leg­jobb zongorák legolcsóbban Részletre 1« Csalódás sohase,, érheti LEGJO B B Sternberg hangszergyár Rákócz-ut60 Puhát Kosztümöt Kabátot !­eo old Edith „FLAPPER“ divatsza­lójából adapest, V.. Arany János-attj 9 Telefon 120-323 Lakberendezések RÉSZLETFIZETÉSRE G6zlouok átvetők ebédlőszőnyegek, futó szőnyegek, paplanok, fotelágyak függönyök Lakásberendezőnél Baross­ utca hetvennégy GYÖNYÖRŰ új és használt roll­­bútorok, márkás HÁLÓK, ebéd­lők uriszobák bőrgarnitúrák, vo­lurgarniturák, stylszalonok, iroda­bútorok CSODÁS kombinált be­rendezések legújabb tervek sze­­rint NAGY SÁNDORNÁL. KÁ­­ROLY-KÖRÚT HUSZONHAT. SZENZÁCIÓS BÚTORHITEL. Gyönyörű hálók, legújabb kombi­nált berendezések, ebédlők mesée olcsón, óriási választékban. Min­den 100 pengő után havi 7 pengő részletre. Egy éven belüli kifiz© résnél kamatokat visszatérítjük István­ út 22. | KIRÁLY-U. 112 | JÖJJÖN hozzánk Meglátja és lernesz Használt és aj külön­leges márkás milbutorok hálók ebédlők uriszobák szalonok kombináltak antipuitások Iroda bútorok egyes darabok utolérhe­tétlenül olcsón Bútorüzlet, Ki­rályulea száztizenkettő. (Lövölde Vas- és réxbutor GYERMEKKOCSI Gyermekágy. Babakocsi. Gyermekszék: legol­­Csóbban Prohászka gyárból Gróf Zichy Jenő utca 46 Fiók: üllői út I. Hackel: TANULJUNK KÖNNYEN, gyorsan németül, tankönyv kez­dők és haladók számára kapható. Kiadóhivatalunkban Báthory-u 5. Ara: kötve P 7.— fűzve P 1.— portó P —.51 Kérjük a könyv árának elővetég beküldését. novich Géza átadta gróf Bethlen István­nak a Kisfaludy Társaság oklevelét.Vég­­vári-Reményik Sándor és Nyirő József legújabb műveikből olvastak föl, végül Harsányi Lajos adta elő néhány nagy­­hatást keltő, világnézeti magaslatokban szárnyaló költeményét. 1520 közigazgatási elbánás történt januárban Budapesten A székesfőváros közigazgatási bizottságának hétfőn tartott ülésén terjesztették be dr. Éliássy Sándor, az államrendőrség budapesti főkapitányának a székesfőváros közbiztonsági állapotáról és a budapesti rendőrség működé­séről szóló január havi jelentését. A bűnügyi osztály az elmúlt hónapban ösz­­szesen 8455 bűnügyi eset nyomozását fejezte be. Közülük 2824 volt bűntett, 5631 vétség, 1055 irányult az ember élet© és testi épsége ellen, 6623 a vagyon ellen és 777 volt az egyébfajta bűncselekmények száma. Az ember élete és testi épsége ellen irányult bűncselekmények közül 26 volt bűntett és 1029 vétség. A vagyon ellen irányult bűncselekmények közül 2634 volt bűntett, 3989 vétség, 4104 a lopások, 678 a sik­kasztások és 625 a csalások száma. A bűncselekményekből kifolyólag a főka­pitányság 316 embert helyezett előzetes letar­tóztatásba és 10 fiatalkorút vett őrizetbe. Kö­zülük az illetékes báróságok elé állítottak 323-at, három embert a nyomozás során sza­badlábra helyeztek. A fogház és toloncügyosz­­tálynál 1520-an kerültek közigazgatási elbánás alá. Ezek közül a hatóságoknak, vagy intéze­teknek átadtak 287-et, szabadon bocsá­jtottak 783-at, kényszerútlevéllel kiutasítottak és to­­loncúton elszállítottak 450-et. Az eltoloncoltak közül 1­5 évre 15 magyarhonos férfit és 17 magyarhonos nőt tiltottak ki a székesfőváros területéről. WWWW/WWWWWWWW Bizonyítást rendeltek el Patkós György Kiss Ferenc elleni sajtóperében Patkós György, az egykori Belvárosi­ Színház volt igazgatója kétrendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége cí­­mén vádat emelt Kiss Ferenc, a Színmű­vészeti Kamara elnöke ellen. Patkós György Kiss Ferenc két sajtónyilatkozat­­át tette vád tárgyává, amelyek a Bele­városi Színház megszűnésével foglakoz­tak. Az egyik inkriminált nyilatkozatban Kiss Ferenc többek közt azt írta, hogy Patkós őt, a Színészkamara elnökét hátba támadva, a Színészkamarával szemben hűtlenül és háládatlanul járt el és a ke­resztény magyar színházi ügyet elárulta. Másik nyilatkozatában a jóakarat hiányát állapította meg Patkóssal szemben és azt mondta, hogy a keresztény magyar szín­házi ügyet nem éri károsodás, ha Patkós eltűnik a láthatárról. Hétfőn tárgyalta az ügyet a büntető­­törvényszék Pálffy-tanácsa. Kiss Ferenc nem ismerte el vétkességét. Almásaiból nem von vissza semmit és a valóság bi­zonyításának elrendelését kérte. A védő több tanú kihallgatását indítványozta. Patkós György a bizonyításhoz hozzájá­rult. A törvényszék a főmagánvádlónak és jogi képviselőjének nyolcnapi határ­időt engedélyezett az ellenbizonyítékok megjelölésére. A legjobb hetilap a Képes Krónika.

Next