Nemzeti Ujság, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
Bárdossy miniszterelnök hétfőn Rómába Utazik mmm ■ ■ ■ ■— ■■■■ ■ ■ ■ — ■■ ■ NEMZETI ÚJSÁG •***A kiadásért felelős: Vasárnap, 1941. Június 1. XXIII. évfolyam, 124. tévesztésért felelős: BARANYAY LAJOS Kiadja : Központi Sajtóválla, R.-T. WH. LÁSZLÓ vezérigazgató. * főszerkesztő aa—Wi—bmEiwimmmm Roosevelt intézkedett az Atlanti-óceáni őrszolgálat kiterjesztéséről Darlan éles nyilatkozata Anglia franciaellenes tengerészeti politikája miatt — Brit foglyok hosszú sorokban vonulnak a krétai német táborok felé Franciaország magatartása, a győzelmes krétai csata befejező mozzanatai, az irakei hadihelyzet alakulása, a folyamatban lévő német-szovjet tárgyalások és a japán-amerikai viszony— azok a kérdéscsoportok, amelyekről az elmúlt huszonnégy órában a legérdekesebb és legfontosabb jelentések érkeztek. A berchtesgadeni megegyezés óta a német-francia közeledés és az ezzel párhuzamosan kialakuló francia-angol-amerikai ellentét mind erősebben nyilatkozik meg gyakorlati téren is. A tuniszi Sfax kikötő angol bombázása miatt tiltakozó francia jegyzékre Eden azt a választ adta,, hogy Anglia nem tekintheti többé semleges államnak Franciaországot Szombaton az angolok újra bombázták Sfax kikötőjét, Daklan tengernagy pedig feltűnően éles angolellenes nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Angliának a compiegnei fegyverszünet óta legfőbb célja: megsemmisíteni Franciaország tengeri hatalmát Tudtuk eddig is Darlan tengernagyról, hogy nem kedveli az angolokat és Franciaország jövőjét Bétáin tábornaggyal együtt az új európai rendbe való szerves bekapcsolódás révén látja biztosítottnak, az évszázados angol-francia tengeri vetélkedésre való ilyen nyílt és határozott utalás mégis nem csekély feltűnést keltett. Ugyanilyen éles nyilatkozatot tettek közzé vichyi illetékes körök a Havas Osi hírszolgálati iroda útján, amely hangsúlyozza, hogy a francia kormánynak elhatározott szándéka nem tűri tovább a birodalom újabb megsértését és a francia-brit feszültség súlyosbodására való tekintettel komolyan készül olyan akcióra, amely megértetheti Angliával, hogy végzetes hibát követne el, ha Franciaország irányában továbbra is a mostani magatartást, folytatná. A Journal így ír: Tengerparti városainkat az angol repülők nap mint nap bombázzák. Az anyaországnak ugyanaz a sors jut osztályrészül, mint gyarmatainak és a szenvedéseknek ez a közössége hatalmas mértékben erősíti az egységet. Ha Anglia azt hiszi, hogy szét tudja bomlasztani a francia gyarmati birodalmat, ebben a hiedelmében súlyosan téved. * A francia-amerikai viszony ugyanolyan mértékben éleződik ki, mint a franciaangol. Vichyben, mint az NST jelenti, nem kis csodálkozást keltett az az Amerikából érkező távirat, hogy három amerikai gépesített hadosztály egyikét Porto Ricoban vonták össze. Porto Rico tudvalévően az Egyesült Államok gyarmatbirodalmának az a pontja, amely legközelebb esik Dakarhoz. Ezt a csapatöszszevonást, minden amerikai tagadás ellenére, nyugtalansággal vették tudomásul francia körökben és élénk figyelemmel kísérik. De Brinon, a francia kormány párisi főmegbízottja amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy Franciaország mindenképpen megvédi gyarmatbirodalmát. Arra az amerikai kérdésre, hol van az európai kontinens atlanti-óceáni határa, De Brinon azt válaszolta, hallotta amerikai részről, hogy Dakar és az Azoriszigetek közvetlenül érdeklik Amerikát, de — hangsúlyozta De Brinon — az afrikai kontinens, az Azori és Verdefoki szigetek az európai kontinenshez tartoznak. Franciaországnak meg kell védenie magát és gyarmatbirodalmát. Fia kísérletet tesznek arra, hogy ostromolják Európát, amelyhez Franciaország is tartozik és ha megszervezik az úgynevezett éhségháborút, Franciaországnak kötelessége mindent megtenni, hogy népét megóvja az éhezéstől. . * Mind az angol-francia, mind az amerikai-francia viszony kiéleződése Franciaországban a gyarmatbirodalom megvédésének jegyében megy végbe. És ez igen fontos mozzanat. Franciaországban éppen a legutolsó évtizedben hallatlan mértékben erősödött a koloniális szellem- A gyarmatbirodalom iránti szeretetet a különböző francia kormányok, tekintet nélkül pártállásukra, állandó és tervszerű propagandával fokozták. A francia gyarmati birtokállományt nem is „gyarmatbirodalomnak“, hanem a „tengerentúli Franciaországnak“ (France d’Outre-Mer) nevezték. Amikor München után Ribbentrop és Bonnet Parisban megkötötte a német-francia megegyezést, ennek is az volt a lényege, hogy Németország mindenképpen elismeri a francia impérium gondolatát, viszont Franciaország érdektelenséget vállal Németország „keleteurópai életterében. Ha tehát Pétain és Darlan a France d'Outre-Mer megvédésének gondolatával indul a közeljövő diplomáciai, vagy esetleg katonai harcai felé, ebben mind a megszállt, mint a meg nem szálllt Franciaország területén nagy népszerűségre talál . Az iraki katonai helyzetről érkező jelentések azt tudósítják, hogy az angolok három irányból nyomulnak előre a főváros, Bagdad felé. Az angol offfenzíva főereje nyugatról, Transzjordánia felől támad, de Basrában is újabb csapatokat szállítottak partra. Rasid Ali Kailani iraki miniszterelnök, miután megszemlélte a basrai arcvonalat, Sárid Sarif régens, valamint Amin Zaki vezérkari főnök kíséretében Teheránba utazott. A legújabb hírek szerint azonban nem vitte magával II. Feisalt, a kiskorú királyt, akinek tartózkodási helye ismeretlen. Az NST beirúti távirata szerint a jeruzsálemi amerikai konzul Kelet-Palesztinába utazott, hogy meglátogassa Abdullah transzjordániai emírt. Abdullah tudvalévően az egyetlen közelkeleti arab uralkodó, akire az angolok feltétlenül számíthatnak. Egyelőre nem tudhatni, milyen lesz Németország, a Szovjet, Irán és Törökország magatartása az iraki hadihelyzet fenti alakulásával szemben. A folyamatban lévő német-szovjet tárgyalások mindenesetre ebből a szempontból is figyelmet érdemelnek. A Neue Zürcher Zeitung úgy tudja, hogy a német-szovjet tárgyalások anyaga olyan széleskörű, hogy a megegyezés létrejötte egyértelmű lenne Szovjetoroszországnak a tengelyhatalmakhoz való csatlakozásával. A Neue Zürcher Zeitung egy másik berlini magántávirata szerint a német-török-szovjet viszony változatlanul foglalkoztatja a berlini politikai megfigyelőket. Az egyik feltett kérdésre, várjon tudnak-e MZ ÖRÖK PÜNKÖSD Az elmúlt században, amikor az összehasonlító vallástörténet akkori „tudománya“ összehordta első anyagát, sekélyes gőggel hitte azt, hogy az egyetemes keresztény egyházon kívül élő százmilliók más hitvallásaiban szintén valóságos „egyházakat“ talált; leginkább a budhizmust és a mohamedánizmust vélte ilyeneknek. Ebben a másik kettőben is — vallotta — megvan a természetfölötti eredésnek hirdetett vallási igazságok érinthetetlen összessége, vagyis a dogmatika, megvan a hívők közössége és a budhista, valamint mohamedán dogmatikák hirdette természet fölötti világ közt közvetítő papi rend, megvan a szertartások összessége, a liturgia■ S erre a két másik „egyházra“ szintén épp úgy egyegy kultúrkör épült, mint ahogy az egyetemes keresztény egyház földi alkotása is a keresztény Európa kultúrája. Mindezek az egyházak — hirdette tovább ez a felfogás — lényegükben tehát hasonlóak, hasonló hatások eredményei és lényegükben alkotóikra vezethetők vissza. Alkotóik úgynevezett „nagy vallási géniuszok“, Jézus Krisztus csak egy ezek sorában, — Íme ez volt az eredmény: egy a „vallási géniuszok“ sorába lefokozott Krisztus és pusztán az ő emberi művévé, emberi szerkezetté lefokozott egyháza. A „felfedezés“ azonban nem élt sokáig. Az utolsó két évtized egy új tudománya a vallásszociológia elemzéseinek végén leoldja sarait és meghajol — Pünkösd napja előtt! Igen: a budhizmus és a mohamedánizmus valóban alkotóik művei. S alkotóik valóban rajta hagyták kezük nyomát ezeknek a vallásoknak dogmatikáján, papi szervezetén, szertartási világán, közvetve a belőlük következő kultúrán is, — ez a dogmatika, és papi szervezet, szertartási világ azonban a belőle következő kultúrával együtt mindössze néhány századig virult, addig, ameddig emberi hatások élnek és elélnek, fejlődésük azóta megállt, hanyatlásnál indult, majd megmerevedett s azóta lassan töredezik darabokra. Véges volt az az alkotó erő, amely teremtette őket — kénytelen bevallani az öszehasonlító vallásszociológia — mig az az erő, amely a keresztény egyházat teremtette, szakadatlanul friss és töretlen fuvallat, több mint1900 év óta az első Pünkösd óta egy örök és állandó jelen, s egy örök és állandó jövő, egy szakadatlanul égő láng, s áradatától átitatva sorra jelennek meg ennek az 1900 esztendőnek történetében egyéniségek és katedrálisok, tudományos művek és költemények, stílusok és tudományos irányzatok, vagy ha kell, szentek és politikai rendszerek, s ezek mögött fel kell tételezni egy titokzatos hatóerőt, valóban valami állandó lángként lobogó fluidumot, amely megteremti őket. Az, Akinek a Pünkösd az ünnepe, Aki megjelent a hegynek futó meredek jeruzsálemi idea házának kő padlás félemeleti termében s tűzfénye azóta is szakadatlanul világos. Igen, ez valóban ez a Pünkösd, a Pünkösd az állandó jelen, a szakadatlanul előttünk álló jövendő s a megváltás művében szakadatlanul lobogva munkálkodó lélek ünnepe, s az első Pünkösd óta az Egyházon át szaluldatlanul áthatja az emberiség életét itt e földön. Ez a Pünkösd jelentősége és ehhez minden más csak szimbólum. És ez a folyamat tulajdonképpen egy örök Pünkösd, egy örök alkotó munka és építő munka állapotát jelenti itt e földön. Ebből a szakadatlan lángból, ennek sugallatára formálódtak ki Hippói Ágoston művei. Ezzel küldte el az első Gergely római pápa kiküldötteit a germán rengetegek felé, hogy megalkossák Európát. Ez a láng ragyog a bizánci mozaikremekek falmezőinek aranyában. A bazilikák arányaiban. A román dómok oszlopainak hajtásában. Ez formálta ki a gótikus katedrálisok karcsú oszlopkötegeit és ablakainak csipkéit. A kő- Prajadhipok, Sziám volt királya Angliában meghalt Vitéz nemes boryniai Keresztes-Karbusa Lajos m. kir. vezérkari őrnagy, a zágrábi m. kir. követség katonai attaséja lett II. Gábriel Asztrik, a gödöllői premontrei gimnázium igazgatója egyetemi magántanár lett Marosi Tímár János székely festőművész készíti a kormányzó legújabb arcképét Lapunk mai száma 20 fillér