Nemzeti Ujság, 1941. december (23. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-26 / 294. szám
Bemutatjuk a magyar diplomáciát Hiba lenne félreérteni Clausewitz szellemes mondását: a háború nem, más, mint a diplomáciai munka folytatása más eszközökkel. Ezalatt semmiesetre sem szabad azt érteni, hogy az ágyuk megszólalásakor elnémul a diplomácia. Erről szó sem lehet. A diplomáciai viszony megszakítása, vagy akár a hadiállapot kinyilvánítása nem jelenti szükségszerűen a fegyveres ellenségeskedést, de ha ez bekövetkezik is, háborús veszedelem, a tétek és kockázatok megnövekedése idején nem nélkülözhető a diplomácia, sőt, fokozott mértékben van reá szükség, mint arra a kifinomodott, érzékeny, realitásokra fantáziával építő, minden lehetőséget nyilvántartó és kihasználó szervre, amely az állam érdekeit a legtehetségesebben, legcéltudatosabban és legeredményesebben igyekszik minden körülmények közét biztosítani. A jó diplomácia nem pihen a háborúban sem, minden idegszálának feszült figyelmével áll résen, lelkiismeretesen építi ki a jövendő békének azokat a „hadállásait“, amelyekben a legtöbb siker kilátásával elhelyezkedhetik és megnyerheti — a háború befejezése után — a békét. A diplomácia legértékesebb fegyvere az igazság, de a történelem sok példáttud arra, hogy a vérbeli diplomáciai művészet igazság hiányában is arathat átmeneti sikereket. Ebből az következik, hogy err a művészetre az igazságos ügynek is nélkülözhetetlen szüksége van. Mint minden művészet, a diplomáciai is nagy mesterségbeli tudást, szorgalmat és munkaképességet követel meg az erkölcsi erőkön és a felszületett tehetségen kívül. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek háborús világégés közepette is rendkívüli súlyt és jelentőséget adnak a diplomácia működésének A közvélemény érdeklődése ilyen körülmények között nem szorítkozik kizárólag a harcterekre, a szárazföldi, légi és tengeri szenzációkra, hanem egyre öntudatosabban irányul adiplomáciai események és a diplomáciai világszínpad szereplői felé is. Ma már a magyar közvélemény is tisztán látja, hogy fiatal diplomáciánkban olyan értéket kell szereznie és megbecsülnie,, amely kimagasló helyet foglal el nemzeti intézményeink sorában. Az újkori magyar diplomácia csakugyan fiatal, mindössze huszonkét éves. Fiatalsága ellenére máris világszerte elismert és tisztelt tradíciója van. Másik fontos jellemvonása, amit meg kell róla állapítanunk: tipikusan magyar. Nemcsak érzésben, lelkületben, hanem a magyar faj legsajátosabb erényeit érvényesítő, csillogtató egyéniségében is. Külügyeinket évszázadokon keresztül Bécsből intézték. A császári és királyi külügyi szolgálatban mindig akadtak kiváló magyar tehetségek, — gondoljunk csak a nagy Andrássy Gyula grófra! — akik nemcsak megmaradtak magyarnak, hanem tudásukat, értékes tapasztalataikat mindenkor igyekeztek magyar hazájuk javára gyümölcsöztetni. Amikor 1919 őszén sor került a független magyar alkotmányosság helyreállítására, a császári és királyi külügyminisztérium, a bécsi „Baulplatz“ magyar diplomatái csaknem kivétel nélkül átléptek a magyar külügyminisztérium szolgálatába. A Baulplatznak gyakran szemére hányták, hogy merev, nehézkes és bürokratikus, a magyar diplomaták viszont az osztrák-magyar külügyminisztériumból csak a valódi értékek szellemi örökségét mentették át a magyar külügyminisztérium újonnan kialakuló szervezetébe és ezt az örökséget felfrissítették, életképessé tették a magyar sajátosságokban gyökeredző diplomáciai erényekkel. Éppen ebben áll a régi magyar diplomatáknak —■ elsősorban Kánya Kálmán volt külügyminiszternek — rendkívüli érdeme. Másik nagy érdemük: a következő nemzedék tehetségének felismerése és kicsiszolása volt, a méltó utánpótlás biztosítása. Ez a második generáció ma már pályája tetőpontján szolgálja magas, sőt, legmagasabb posztokon a nemzet érdekeit. A két első nemzedék — a régiek és tanítványaik — történelmi teljesítménye az ország megnagyobbodásának diplomáciai kimunkálása volt. Nyomukban már ott szorgoskodik a legfiatalabb, a harmadik nemzedék, amelynek tagjai, mint titkárok, vagy a ranglétra más alsóbb fokain bontogatva szárnyaikat, máris a legszebb reményekre jogosítanak. A független, új magyar diplomáciának a lehető legnehezebb körülmények között kellett lábra állnia, megvívnia súlyos harcait, egy megalázott, kifosztott, megcsonkított, élve eltemetett ország képviseletében előkészítenie a feltámadást. Önfeláldozó munkájuk teljes sikerrel járt, amiért méltán illeti meg őket a nemzet múlhatatlan hálája. A diplomáciai munka azonban nem ismer megállást. Új és talán még az eddigieknél is nehezebb feladatok előtt állunk. E feladatok elvégzésében ismét kimagasló szerepe lesz a magyar diplomáciának. Ez a diplomáciai kar büszke arra, hogy soraiból emelkedett ki az ország mai miniszterelnöke és külügyminisztere, Bárdossy László, akit gyorsan ívelő diplomáciai pályája tetőpontján ért a külügyminiszteri, majd a miniszterelnöki kinevezés. A mai magyar diplomácia aktív vezető tagjait szeretnénk itt most képben és írásban bemutatni. Harminchat magyar diplomata vonul fel itt: tizennyolc főtisztviselő, a Magyar Vöröskereszttől be-A külügyminiszter állandó helyettesének tisztségében GHYCZY JENŐ rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter váltotta fel Vörnle Jánost, aki az ankarai követség élére került. A konzuli akadémia elvégzése után, 1917-ben — huszonnégyéves korában — lépett az osztrák-magyar, majd két év múlva, mint alkonzul magyar külügyi szolgálatba. 1924-től kezdődően tizenöt esztendeig működött: Bécsben, Szófiában, Prágában, Belgrádban és Berlinben, ahol már I osztályú követségi tanácsos. 1939-ben visszakerül a központba, mint a politikai osztály vezetője. 1941-ben nevezték ki a külügyminiszter állandó helyettesévé. A külügyminiszter titkárságának vezetője IFJ. CSOPEY DÉNES konzul Hosszú ideig működött Pozsonyban. Brassóban az újonnan felállított konzulátus élén állt. A politikai osztályt , SZENTMIKLÓSSY ANDOR I. osztályú követségi tanácsos vezeti. Negyvennyolc éves, mint Ghyczy Jenő. Mint attasé lépett magyar külügyi szolgálatba. Állomáshelyei voltak: Prága, Helsinki, Milánó, Róma, Rio de Janeiro, Berlin. 1941-ben került a politikai osztály élére. EDL TIVADAR I. osztályú főkonzul. Pályája még az első világháború előtt indult el a közös külügyminisztériumból. Egyike azoknak, akik tevékenyen részt vettek a független magyar külügyminisztérium megszervezésében BARTHELDY TIBOR rendkívüli követtel és meghatalmazott miniszterrel együtt. 1917-ben segédfogalmazó a belügyminisztériumban. 1922-ben miniszteri segédtitkár a külügyminisztériumban. Csáky külügyminisztersége alatt kabinetfőnök lett. Ma egyben az elnöki osztály vezetője is. Negyvenhét éves. GRÓF TELEKI GYULA 1923-ban lépett a külügyminisztérium szolgálatába. Attaséként, illetőleg titkárként működött a belgrádi és a quirináli követségen. 1933-ban a központban nyert beosztást. A felsőháznak az örökös jogú főrendek által megválasztott tagja. 1940 óta követségi tanácsosi minőségben a protocol-osztály vezetője. ULLEIN-REVICZKY ANTAL Sopronban született 1894-ben. 1919-ben telt budai palotában székelő külügyminisztérium osztályvezetői, a magyar külügyek tisztéri vezérkarának tagjai és a külföldi magyar követségek élén működő diplomaták. Természetesen nem törekedhetünk életrajzi teljességre, vagy egyéni erények és érdemek felsorakoztatására, kiszínezésére, csupán egy-két fontosabb adat megrögzítésére. Ez a bemutatás annál indokoltabb, mivel diplomatáink — nemes hagyományaiknak megfelelően — sohasem keresik a nyilvánosságot, mindenkor igyekeznek háttérben maradni, a belpolitikába nem avatkoznak, pártharcokról és mozgalmakról szigorúan távoltartják magukat és így a nagyközönség sokszor még a nevüket sem ismeri. Ez az elzárkózottságuk természetesen nem jelenti azt, hogy nincs kapcsolatuk az élettel, sőt ellenkezőleg, ez lehetővé teszi számukra a tárgyilagos és lelkiismeretes tájékozódást a magyar élet minden arcvonalán, az időszerű politikai és gazdasági, társadalmi és kulturális kérdésekben, kezdte meg diplomáciai pályáját. Franciaországban, Törökországban és Zágrábban működött. 1938 óta a külügyminisztérium sajtóosztályának élén fejt ki értékes munkásságot. Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Kiváló nemzetközi jogász, egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. SZENT-IVÁNYI DOMOKOS miniszteri tanácsos vezeti. Negyvenhárom éves, 1924-ben lépett a külügyi szolgálatba. 1927-ben konzuli attasé Clevelandben, majd mint alkonzul helyettesíti a különböző amerikai konzulátusok vezetőit. 1935-ben a központba kerül. Átmenetileg a miniszterelnökségen, később újból az Egyesült Államokban nyer beosztást. 1941-ben bízták meg a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetésével. A sajtóosztály és a kulturális osztály helyettes vezetői: Zilahy-Sebess Jenő, illetőleg Ujpétery Elemér követségi titkárok. NICKL ALFRÉD 1884-ben született. A kincstári jogügyi igazgatástól 1909-ben került a közös, innen 1919-ben a magyar külügyminisztériumba, mint osztálytanácsos. 1925-ben Bécsből a központba osztják be. 1933-ban rendkívüli követté nevezik ki. A külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A nemzetközi jogi osztályok élén Szondy Viktor és Sebestyén Pál miniszteri osztályfőnökök állanak. SZONDY VIKTOR a nemzetközi büntetőjog egyetemi magántanára. A budapesti királyi törvényszéktől került át 1922-ben a külügyminisztériumba. 1939-ben osztályfőnöki címet kapott. 1941-ben bízták meg a nemzetközi magánjogi és nemzetközi közigazgatási osztály felülvizsgálatával. Ötven éves. SEBESTYÉN PÁL 1916-ban kezdte meg közszolgálatát a budapesti Ítélőtáblánál. 1919-ben miniszteri segédtitkár a külügyminisztériumban. A fiumei konzulátusról ismét a központba került. 1931-ben a nemzetközi agráralap baseli titkárságához osztják be. 1936-ban visszahívják a központba. 1940-ben miniszteri tanácsossá, egy év múlva miniszteri osztályfőnökké nevezik ki és megbízzák a nemzetközi közjogi és szerződési, valamint a büntetőjogi és rendészeti osztály felülvizsgálatával. A nemzetközi közjogi és szerződési osztály vezetője DURUGY FERENC miniszteri tanácsos. 1919-ben mint mi Magyar követek külföldön A külföldi magyar követségek vezetőit állomáshelyük betűrendjében mutatjuk be. Utolsó washingtoni követünk Ghika György 1882-ben született. 1906-ban konzuli attasé a közös külügyminisztériumban. A magyar külügyminisztérium 1919-ben megbízta a hamburgi konzulátus vezetésével. 1927-ben a newyorki főkonzulátus élére került. 1939-ben követi címmel első tokiói követünk lett, egy év múlva Mandzsukuóba is akkreditálták. 1941-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Legutóbb került a washingtoni követség élére. Ankarai követünk KRISTÓFFY JÓZSEF Kristóffy József 1890-ben született. A külügyminisztérium szolgálatába 1919-ben lépett. 1925-bena bécsi követséghez került. 1937-ben kirendelték a varsói követséghez. 1939-ben megbízták a moszkvai követség vezetésével. 1940-ben ismét a központban osztották be. VÖRNLE JÁNOS 51 éves. 1913-ban lépett állami szolgálatba. Előbb a házi és udvari levéltárban, majd a közös külügyminisztérium levéltárában kapott beosztást. 1919-ben bécsi követségünkre került. A római, szófiai, bukaresti, belgrádi, majd prágai követségen teljesített szolgálatot. 1938-ban a külügyminiszter állandó helyettese lett. A kormányzó 1941 szeptemberében bízta meg az ankarai követség vezetésével. Athéni követségünk élén VELICS LÁSZLÓ áll, 1890-ben született. A fiumei kormányzóságról 1913-ban került a közös, majd 1919-ben a magyar külügyminisztériumba. Évekig vezette a müncheni főkonzulátust. A külügyminisztérium osztályvezetői Bárdossy László Ghiczy Jenő Szentmiklóssy Andor Bartheldy Tibor Gróf Teleki Gyula Ullein-Reviczky Antal Zilahy-Sebess Jenő Nicki Alfréd Sebestyén Pál niszteri segédtitkár lépett külügyi szolgáatba. A korán elhunyt Szent-Istványi Bélának külügyminisztériumi sajtófőnöksége alatt helyettese volt. MORLIN ERVIN a nemzetközi büntetőjogi és rendészeti osztályt vezeti. 1883-ban született. Diplomáciai vizsgát a közös külügyminisztériumban tett 1909-ben. Tíz év múlva, mint miniszteri osztálytanácsos került a magyar külügyminisztériumba. 1938-ban miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. A nemzetközi magánjogi osztály vezetője STEIDL GYULA miniszteri tanácsos. A Postatakarékpénztártól 1917-ben került a kereskedelmi, majd 1919-ben a külügyminisztériumba. 1939- ben miniszteri tanácsosi címet, 1940- ben jelleget kapott. Sokáig működött a cenzúrában. A nemzetközi közigazgatási osztály élén miniszteri osztályfőnök áll. A honvédhadbírói pályáról 1919-ben a belügyminisztériumba, majd a külügyminisztériumba került. 1939-ben lett miniszteri tanácsos, 1941- ben miniszteri osztályfőnök. Ötvenöt éves. BARKÓCZI GYÖRGY I. osztályú főkonzult 1941-ben bízták meg a külföldön élő magyar állampolgárok gondozását ellátó osztály vezetésével. Már 1911-ben konzuli attasé volt a közös külügyminisztériumban. 1919-benII. osztályú konzul a magyar külügyminisztériumban. A párisi, majd a londoni követségről 1932-ben rendelik a központba. 1935-ben stambuli főkonzul. A nyilvántartási osztály vezetője MOÓR OSZKÁR miniszteri tanácsos. 1891-ben született. Jogi tanulmányait 1915-ben végezte el és csakhamar a pénzügyminisztériumba, innen pedig a külügyminisztériumba került. 1939-ben lett miniszteri osztálytanácsos, 1941-ben miniszteri tanácsos. A nemzetközi Duna-osztályt DIETRICH ALFRÉD rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott m. kir. folyamőrségi vezérfőkapitány vezeti. RIEDEL NÁNDOR