Nemzeti Ujság, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-21 / 16. szám
8 NEMZETI ÚJSÁG 1942 január 21. Szerda A Vár rendezésével foglalkozott a Közmunkatanács keddi ülésén A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kedden tartotta dr. Bessenyey Zénó elnöklésével első ülését. A tanács a Várhegy nyugati oldalának rendezéséről készített tervről folytatott megbeszélést. Ezután a Svábhegy és Széchenyi-hegy forgalmi kérdéseivel foglalkoztak. Elhatározták, hogy a budapestkörnyéki engedély nélküli építkezések ügyében szigorú rendszabályokat hoznak. A Józsefhegyi kilátó tervét állapították meg ezután. — (Társadalombiztosítási Szaknaptár.) Nemes Halmy Gyula MABI-titkár összeállításában a közeli napokban ügyes és elmés szaknaptár jelenik meg, amely különösen a társadalombiztosításban érdekelt ipari és kereskedelmi vállalatokat és munkaadókat érdekli. A maga nemében egyedülálló naptár különböző színezéssel figyelmezteti a munkaadókat az OTI és MABI-hoz benyújtásra kerülő havi és heti jegyzékek beküldési, valamint a járulékok befizetési határidejére. Különböző táblázatokat tartalmaz, amely különösen bérelszámolásnál nyújt nagy segítséget. A szaknaptár kapható az összes könyvkereskedésben és a kiadónál: Társadalmi Könyv- és Lapkiadó Vállalatnál, V., Kresz Géza utca 6. — (A kéményseprő kerületek várositása.) Tudvalevő, hogy a városok szövetségének nemrég megtartott ülése a kéményseprő kerületeknek városítása mellett foglalt állást. A kassai keresztényszocialista kéményseprő segédek a napokban megtartott közgyűlésén, amelyen Tobler János országos elnök és Lafrankó Alajos beszéltek, szintén a városításnak kérdésével foglalkoztak. A kérdésnek mélyreható gazdasági okainál fogva a keresztényszocialista kéményseprő szakegyesületek e kérdésben országos kongresszusukon fognak végleges határozatot hozni. Miniszteri rendelet az állami színházak örökös tagjairól A vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden rendeletet adott ki a Nemzeti Színház és a m. kir. Operaház örökös tagjairól. A rendelet szabályozza az örökös tagok kinevezésének körülményeit, majd ismerteti az örökös tagok testületének szervezetét. Az örökös tagok testülete állást foglal a miniszter felhívására az új örökös tag kinevezése tekintetében és véleményt nyilvánít az örökös tagsági jog megszüntetése vagy szüneteltetése kérdésében; gondoskodik az elhunyt örökös tagok emlékének megőrzéséről és a nemes művészeti hagyományok ápolásáról. A rendelet a továbbiakban részletezi az örökös tagok jogait és kötelességeit, azután intézkedik az örökös tagok színházi bírósági és fegyelmi ügyei felől. — (Indiában tilos a zsebkés.) Delhii jelentés szerint az angol-indiai kormány a zavargások megelőzése céljából törvényt hozott, amelynek értelmében ezentúl büntetés terhe mellett tilos a zsebkések használata és a fecsegés. — (Ítélet a kassai árdrágítók perében.) A kassai törvényszék kedden délben hirdetett ítéletet a Kassai Szövetkezet igazgatójának, Horváth Pálnak bűnperében. Horváth Pál üzemvezető igazgatót és Juhász Károly üzemvezetőt folytatólagosan elkövetett árdrágítás visszaélése bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért Horváth Pált 2 és félévi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és 3000 pengő pénzbüntetésre ítélte és 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Juhász Gyula üzemvezetőt az enyhítő szakasz alkalmazásával 3 hónapi fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását azonban a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A védők az ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be. Budapesti Égetőversenyek Szerda, január 21. A mai nyolc futam között nincs nagyobb díjazású főverseny, de a versenyek nevezéseiből következtetve, érdekes küzdelmeket várhatunk. Jelöltjeink: I. Gyere be—Gyarmati ménes II. Sirius—Bankrabló— Robaj III. Ádám—Angyalka—Elszánt IV. Dana B.—Farsang—Amulett V. G. H. Robinson—Epilog—Galagonya VI. Tily II.—Fekete Barát—Adam the Harvester VII. Vilma—Carter—Pezsgő giIL Göbölös—Zsandár T.—Széltoló * s nemzeti gazdaság A műanyagok jelentősége a világgazdaság fejlődésében A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében kedden tartotta dr. Lepsius Richard, a német műanyagkutatás egyik vezető egyénisége, aki a Középeurópai Gazdasági Bizottság Magyar Csoportjának vendégeként tartózkodik Magyarországon, „A vegyi szintézis útján előállított új műanyagok" címen nagy érdeklődéssel várt előadását. A nagyszámú és előkelő hallgatóság soraiban helyet foglaltak a német követség, a minisztériumok, más hatóságok képviselői és a gazdasági élet számos kiválósága. Az elnöklő dr. vitéz Gyulay Tibor, felsőházi tag, a kamara miniszteri biztosa, a megjelent előkelőségek üdvözlése után, meleg szavakkal köszöntötte német nyelven az előadót, kinek személye a német pótanyagkutatás terén kifejtett kimagasló tevékenysége révén nem ismeretlen a hazai szakkörök előtt. Különös örömére szolgál a kamarának, hogy az értékes előadás színhelye lehet, mert hiszen a kamara a háború kitörése óta intenzíven foglalkozik a magyar pótanyagkutatás kérdésével. "A kamara pótanyagkutató akciója kétirányú. Egyrészt összegyűjti, majd kivizsgálja a gyakorlati élet emberei által felvetett gondolatokat és javaslatokat, másrészt a már kipróbált műanyagokat felvilágosító propaganda útján a feldogozó gyári- és kézműiparnak ajánlja figyelmébe és népszerűsíti azok használhatóságát a fogyasztó előtt. Dr. Lepsius Richard előadásában kifejtette, hogy a vegyi szintézis útján előállított új iparanyagok nem a szó negatív értelmében vett — azaz az eddig megszokottaknál silányabb — pótanyagok, hanem új anyagok, új tulajdonságokkal, amelyek révén az ipar és kézmű által eddig használt anyagokat részben lényegesen felülmúlják. Tudják ezt Amerikában is, mert az Egyesült Államok és Németország az utolsó békeévben ezen anyagok világtermelésének egy-egy harmadát állították elő. Ha nem így volna, úgy Amerika nem termelt volna ilyen anyagokat. A technika feladata mindig az volt, hogy az embert földrajzi környezetének eshetőségeitől függetlenítse és hogy a természetes javak előfordulása terén mutatkozó egyenetlenségeket kiküszöbölje. A technika a szórványosan előforduló anyagokat alakította oly módon, hogy azok az ember szükségletének kielégítésére alkalmasakká váltak. Legújabban, amióta a technika a modern vegyészet tudományosan megalapozott, kifinomult módszereit alkalmazza, ezek az anyagok a kívánalmaknak mind jobban megfelelnek. Az új műanyagokat, vagy természetes anyagok vegyi átváltoztatása útján állítják elő, így pl. a cellulózét fából, vagy pamutból, avagy zsírt, vagy kazeint növényekből, vagy állati anyagokból, vagy pedig vegyi szintézis útján szénből, mészből, vízből és levegőből. A természet nyújtotta természetes anyagokból azok a nyersanyagok készülnek, amelyek nagy ipari csoportok alapjául szolgálnak és ezekből a nyersanyagokból készülnek azok az ipari üzemanyagok, amelyek egyes iparágaknak szükséges munkaanyagát szolgáltatják, gépeknek és használati tárgyaknak, úgymint szerszámoknak és épületeknek készítésére és üzemben tartására. A két nagy csoport — amelyeket a modern technika az eddigiektől megkülönböztet — a szervetlen kémiában a könnyűfémek és a szerves kémiában a műanyagok, mely utóbbiakat plasztikus anyagoknak is nevezik. Eddig a szerves kémia készítményei csak segédanyagokat, úgymint festékeket, lakkokat, gyógyszereket, robbanóanyagokat, illő-, cserző-, ragasztóanyagokat és hasonlókat szolgáltatott a technika egyéb ágai számára. Manapság a szerves kémia a gépek, készülékek és hasonlók lényeges építő elemeit bocsátja rendelkezésre. Ennek megfelelően a mai technikai vizsgálati módszerek, — amelyeket régebben csak fémekre alkalmaztak — kiterjesztést nyertek ezekre a szerves ipari anyagokra, amint arra az előadás során az előadó gyakorlati példákkal rámutatott. Az előadást a Középeurópai Gazdasági Bizottság Magyar Csoportja elnöksége nevében dr. vitéz Surányi Unger Tivadar, egyetemi tanár köszönte meg, aki rámutatott arra, hogy a műanyagok megjelenése új fejezetet jelent a világgazdaság fejlődésében. Röviden vázolta a gazdaságtudományi kutatás új távlatait, amelyeket a pótanyagok alkalmazása nyitott és rámutatott a termelés átállításának gyakorlati szükségességére. Végül megállapította, hogy ennek a fejlődési iránynak fokozott jelentősége van, nevezetesen a magyar nemzetgazdaságnak az új európai gazdasági nagy térbe való bekapcsolódásánál. V Az új rizsárak A közellátási miniszter az Olaszországból előhántolt állapotban behozott japán rizsből készült Rí jelzésű fényezetlen rizs, valamint belföldi termésű rizsből készült egészszemű magyar rizs, továbbá Olaszországból készállapotban behozott Karolin rizs legmagasabb eladási árát minden hántolóüzemnél mázsánként, zsákkal együtt 165 pengőben állapította meg. Ezenkívül megállapította a miniszter a hántolási termékek árát is. Eszerint az előhántolt japán rizsból, valamint belföldi termésű rizsből készült hántolási melléktermékek és előtakarmányok, így a meghatározott jelzésű törmelékrizs ára 145, a rizstakarmánylisztté 20, a rizskorpáé 18, a zöld szemé 18 pengő mázsánkint zsákkal együtt. A belföldi rizs hántolásánál nyert rizshéj legmagasabb malmi eladási ára mázsánkint zsákkal együtt 5 pengő. A rendelet szabályozza a kereskedői hasznot, majd kimondja, hogy a rizs legmagasabb fogyasztói ára Budapest, Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Rákospalota, Újpest és Szentes, valamint Albertfalva, Csepel, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom területén kg-kiáll 190 fillér. A Budapesttől 100 km-nyire levő helyeken 192, a 100—200 km-nyire fekvő helyeken 194, a 200—400 km-nyire fekvő helyeken 196, a 400—700 km-nyire fekvő helyeken 198 és a 700 km távolságban levő helységekben 200 fillér kg-kint. ________ Csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a január 15-iki kimutatás szerint a január 7-iki forgalommal szemben 49 millió pengővel csökkent. A váltóvisszaváltások öszszege a váltóbenyújtások összegét 23,5 millió pengővel haladta meg. A kézizálogra adott kölcsönökből 1,2 millió pengő visszafizetés történt. Az állami giroszámlákon a befizetések 29.8 millió pengővel múlták felül a kifizetéseket, míg az egyéb számlákon a kifizetések öszszege volt 0.6 millió pengővel nagyobb a befizetések összegénél és így végeredményben a girokövetelések állománya 29.2 millió pengővel emelkedett. Az érckészlet 0.6 millió pengővel növekedett. A váltópénzkészlet 0.8 millió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követelések“ 32 millió pengővel, az „Egyéb tartozások“ 28.6 millió pengővel gyarapodtak. Kedvezők az olasz olajbogyótermés kilátásai. A Földközi-tenger környékén fekvő olajbogyótermelő vidékek idei kilátásai a nemzetközi olajbogyótermelési egyesülés adatai szerint kedvezők A termést jó közepesre becsülik. A statisztikai adatok megszerzésének nehézségei ellenére az alkalmi feljegyzések és az általános időjárási helyzet alapján megállapítható, hogy az idei olajbogyótermés jóval nagyobb lesz a tavalyinál. Az idei termelést 6.435.000 mázsára becsülik. Ez a mennyiség a következő országok közt oszlik meg: Spanyolország 3.400.000 mázsa, Görögország 1.100.000 mázsa, Portugália 600.000 mázsa, Tunisz 450.000 mázsa, Törökország 400 000 mázsa, Algéria 160.000 mázsa, Marokkó 19.000 mázsa. A fenti számokban nem szerepel Olaszország, amely Spanyolország mellett a legfontosabb olajbogyótermelő állam. Olaszországból, ahol idén a termés betakarítása időbeli előretolás miatt már november elején teljes iramban folyt, még nem érkeztek záró számadatok. Általában jó közepes termésre számítanak. Gabona és termény A terménytőzsdén a különféle termények piacán élénk volt a kereslet, mivel a kínálat is javult, nagyobb forgalom alakult ki. A tőzsdeidő folyamán csillagfürtből, muharmagból, lóheremagból, mustármagból, baltacinmagból, bükkönyből kelt el több kisebbnagyobb tétel. A hüvelyesfélék piacán 4 és fél vagon borsót és 210 mázsa babot adtak el. A termnénypiac kötései: Lóheremag 150 q, 200 q, 2 q, 3 q, lVc q, 16 q és 8 q 90%-os 230, 21* q minta szerint 130, 150 q német szabványos 288, 56 q alj 25, fehérheremag 7 q 320, 1 és q minta szerint 180, 22 q alj minta, szerint 28, csillagfürtmag 300 q 96%-os 28, svéd heremag 2 q 90%-os 300, mustármag 1 q és 100 q 95%-os 164, szöszösbükköny 3 q minta szerint 55, 12 q m. sz. 115, tavaszibükköny 80—100 q 40, muharmag 135 q 95%-os 40, szarvaskerepmag 20—25 q 92%-os 250, bab 100 q és 110 q fehér 55,80, borsó 300 g hántolt 72, 150 g hántolt 78 pengő. Hivatalos árfolyamok Búza: 78 kg/hl súlyú, szokványminőségű, az ország bármely feladóállomásán 30 Rozs. (kétszeres) 71 kg/hl súlyú, szokványminőségű, az ország bármely feladóállomásán 28 Takarmányárpala: legalább 65 kg/hl súlyú az alább felsorolt állomásokon, mint paritásos csomópontokon: Budapest 24.50, Dés 24.50, Győr 24, Kaposvár 24, Marosvásárhely 24.50 Nagyvárad 24.20, Nyíregyháza 24 Sopron 24.50, Szeged 24.30 pengő A Ha 100 kg-ként 1 pengővel olcsóbb, mint az la Kopaszárpa. Az ország bármely feladóállomásán 33.1. Zab: 41 kg/hl súlyú, az alább felsorolt állomásokon, mint paritásos csomópontokon: Budapest 26.50 Debrecen 26 Kassa 25.50, Kolozsvár 26.50 Komárom 26 Marosvásárhely 26.50, Miskolc 25.50, Pécs 25.50, Szeged 2650, Székesfehérvár 25.70 Szombathely 26.20. Kukorica: Az ország bármely feladóállomásán szemes, legfeljebb 22 százalék víztartalommal 21—, csöves 16— pengő. Érték és pénz Az értéktőzsdén a forgalom szűk keretek között mozgott A piacra került árut csak árengedménnyel lehetett elhelyezni A tőzsdeidő folyamán sem javult meg a kereslet. Az értékpapírok túlnyomó része 2,3 százalékkal olcsóbbodott, de néhány értékpapírnál ennél is jelentékenyebb volt az áresés. A fix kamatozású értékpapírok piacán szintén jelentéktelen volt a forgalom. Az irányzat gyengén tartott volt. v. értékpapírpiac árfolyamai Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 388.— 390 338.— Hazai Bank 33.— 52 52.—• Hitelbank 109.5 108—107.75 107.75 Magyar Bank 70.75 72—71 70.75 Leszámítoló 76— 73—74 73.5 Magyar-Olasz 58.— 58 58— Keresk. Bank 189.— 188.5—186 186.5 MOKTÁR 60— 60 60— Pesti Hazai 132.5 130 130— Békéscsabai 43.— — 44— Első Bp. Gőzm. 47.— — 46.— Hungária m. 77.— — 76.— Bauxit 502— — 475.— Beocsini 46.5 — 44.5 Kohó 49.25 48.5—46.5 46.5 Drasche — — 63.— Aszfalt 18.75 — 18— Kőszén 975.— 950—945 —47.5 Nagybátonyi 70.5 69.5—68.5 68— Salgó 82.6 80.25—79.25 79.5 Urikányi19.75 65.5 65.5 Fegyver 200— 195 195— Ganz 77.5 76.1—74.5 75.25 Acél 191.5 196 196— Rima 239.5 236—234.75 235.9 Nasici 114.5 111.25 111.25 Nova 48.5 48 47.5 Tröszt 126— 115.25—117 116— Délcukor 180— 177—175 176.— Magyar Cukor 233— 236.25—224 225.— Georgia 51.5 51—51.5 51— Dreher-Haggen. 389.— 370 370— Gschwindt 2550— 2475 2475— Sehwartzer — 27—28 27.5 Gyapjúmosó 28.— — 28.5 Goldberger 144.5 — 141.— Magyar kender 62.5 61.5—60.5 60.5 Chinoin — — 47.75 Danica — — 14.— Műtrágya 218— 216—212 211— Vasúti forg. 57.5 — 56— Pálfalvi 39— — 39— Erdélyi nyötv. 100— 100 100.— Főv. köles. 1914. 512— 510 510— Főv. köles. 1927. 136— 135 135— A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.0772—181.46, Athén 2.21—2.24, Belgrád 6.7871—6.83 és fél, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 268.685—270.665, Kopenhága 65.49— 65.97, Madrid 32.00—32.24, Milánó 17.66— 17.8864, Oszló 77.10—77.67, Paris (Vichy) 6.7872—6.83/a, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14 —4.17, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80— 80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—6.83. — Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oszlói kifizetések árfolyama csak a magyarnémet devizakompenzáción keresztül lebonyolódó elszámolási forgalomban, a párisi kifizetések árfolyama pedig csak a megnem szállt Franciaországgal szemben az áruforgalom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkezett követelések elszámolásánál érvényes. A madridi kifizetés jegyzése kizárólag az 1940 júl. 15-én életbelépett magyar-spanyol kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében lebonyolódó fizetésekre vonatkozik. Az athéni kifizetés jegyzése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történt fizetéseknél érvényesülő árfolyam. — Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronánál kisebb címletek) 11.45— 11.75, leu (csak 1000 leu és kisebb címlet) 1.95—2.05, lira (csak 10 liras és kisebb címlet) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 korona és kisebb címlet) 81.70—82.70. Két rendes és egy póttaggal bővül az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, melynek értelmében az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsba az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület kijelölése alapján két rendes és egy póttagot fog kinevezni. A biztosítás elmélete és gyakorlata címmel most jelent meg a Révai kiadásban dr. Bauer Árpád okf. közgazda, a Magyar Általános Hitelbank biztosítási osztálya főtisztviselőjének értékes szakkönyve, amely tudományos tárgyilagossága mellett széleskörű és alapos, de mégis könnyen megérthető ismereteket nyújt a biztosítás területéről. A szerző nagy részletességgel tárgyalja a majdnem 700 oldalas műben a magánbiztosítás elméleti, jogi és biztosítástechnikai ismereteit, különös figyelmet fordít a hazai biztosítási kérdések megvilágítására és behatóan foglalkozik a Magyarországon művelt öszszes biztosítási ágazatokkal. Nagyon érdekesek a könyv biztosításpolitikai fejtegetései is. Közgazdasági irodalmunknak ez az értékes hézagpótló munkája nemcsak a biztosítási szakembereknek, hanem a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a közlekedésügy és szállítmányozás művelőinek, sőt a magánosoknak is nagy hasznára lehet, mert könnyen lehet eligazodni általa a különböző biztosítási kérdésekben. Mestervizsgára előkészítő tanfolyam. Az Iparitestületek Országos Központja az iparügyi miniszter rendelkezése értelmében minden hónap elején, így legközelebb február 3-án 7 órai kezdettel ipari közigazgatási és gazdasági ismereti tanfolyamot rendez. Jelentkezni lehet az Ipartestületek Országos Központja hivatalos helyiségében az első előadási napon, február 3-án este fél 3 órakor.