Nemzeti Ujság, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

Bárdossy László nyu­g­yai­ságun­król és a nemzetiségekről Bárdossy László miniszterelnök a „Láthatár“ című kisebbségi szemlébe, a lap fennállásának tizedik évfordulója alkal­mából az­­alábbi cikket írta: A „Láthatár“ kisebbségi kulturszemle tíz esztendejének ünnepét jelenti ez a szám. Tíz esztendő rövid idő, de ez alatt az idő alatt a „Láthatár“ ezeresztendős ősi politikai gondolkodásunk változatlan elveit kutatta és hirdette. Ez ad ennek az évfordulónak jelentőséget. A magyarság politikai gondolkodásá­nak formái r még azokon a tágas, belátha­tatlan tájakon alakultak ki, ahonnan har­cos lovas népünk több mint ezer évvel ezelőtt a Duna völgyébe költözött. A tágas, gazdag síkságokat öntudatos, bátor nép járta, amelynek lényétől távol állott a mindig gyengeségből és félelem­ből fakadó idegengyűlölet. A magyarság a bizalmatlanságot, gyanakvást és aggo­dalmat az idegen falvakkal szemben sohasem ismerte. A vándorlásában kö­zévbe érkező idegen vendégnek számított — élvezte a vendégjogot és védte is a vendégjog. Ennek az őshazából magunkkal hozott természetjognak erős, tartós gyökerei voltak E gyökerek tövéről fakadt állam­alapító nagy királyunknak, Szent István­nak fiához­­ intézett tanítása a „vendég­es jövevénynépekről“. „Hagyom, fiam, adj nekik táplálást jó­akarattal és­ tisztességes tartást, hadd él­jenek nálad örömestebb, hogysem másutt lakoznának...“ Szent István tanításában a széles tér­ségeken élő erős ember magabiztos nyu­galma nyit kaput annak, aki kívánt és várt munkásként érkezik, de annak is, akit valamilyen megrázkódtatás, vész, pusztulás sodort jövevényként országunk határára.­­ S a történelem során mindig többen és többen húzódtak és menekültek ide a magyarság katonai erejével védett terü­letre, jobb életviszonyok­ közé, idegen ,vendégek és jövevények. Hogy szeretettel fogadtuk őket, kenye­rünket megosztottuk velük, a védelmünket kiterjesztettük rájuk is — az fajtánk jellemző tulajdonsága, amely a magyar­ság politikai gondolkodásmódját irá­nyítja. Pedig a feladat, amit ezzel vállaltunk, nem egyszerű. A történelem sok­féle, egy­mástól teljesen különböző szellemiségű és lelkületű népelemeket sodort ide, akik­nek életformáit a magyarságéval össze­hangolni sokszor komoly nehézségeket je­lentett. De nép és nép között mindig van mód arra, hogy életviszonyaikat őszinte sza­vak és őszinte kézfogások rendezzék. A magyarság — bármelyik szellemi ve­zetőnk tanításait nézzük — mindig elis­merte minden nemzetiség jogát arra, hogy nyelvét, sajátos faji jellegét és népi tulajdonságait szabadon ápolja és fej­lessze. A „Láthatár“ tíz esztendejének mun­kája is ezt bizonyítja. Méltón ezeréves politikai hagyomá­nyainkhoz, ma is a megértés vezet ben­nünket és nem a gyűlölködés. A gyűlölködés ma is idegen tőlünk, pedig az elmúlt húsz év alatt megismer­tük és megtanultuk, mit jelent a kisebb­ségi sors idegen uralom alatt. Huszonkét év keserves tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy le­mérjük, mi a különbség a magyarságra jogtalanul és minden igazság ellenére rá­­kényszerített kisebbségi sors és a Ma­gyarországon élő nemzetiségek önként vállalt, a vendégjog alapján nyugvó élet­formái között De ez sem változtat álláspontunkon és magatartásunkon. Csak azt valljuk, hogy az idegen impériumok alatt jogtalanul, sokszor erőszakkal szerzett javak, hasz­nok és előnyök sohasem lehetnek a ki­sebbségi jogvédelem tárgyai. Európa igazságos életének megterem­tésén dolgozunk. Ezért hoztunk a múlt­ban is annyiszor áldozatot Ezen az úton haladunk tovább és mondjuk Széchenyivel . „Országunk minden lakosa, hazafiak, akiket a sors, idő és a történelem eseményei egy testbe forrasztottak, nyújtsatok barátságos ke­zet... Igazítsuk el természeti jogainkat férfiakhoz illő igazsággal és mérsék­lettel.“ Január 1-én megszűnik az Árkormánybiztosság Új rendelettel szabályozták a közellátási miniszter hatáskörét A Budapesti Közlöny szerdán megjelent száma fontos rendeletet­ közölt, amely az Álkormánybiztosság megszűnéséről intéz­kedik és a közellátásügyi tárcanélküli mi­niszter hatáskörét szabályozza. Eszerint a közellátási­­ miniszter hatás­körébe tartozik a közélelmezés és általá­ban az olyan közszükségleti cikkekkel való ellátás irányítása, amely cikkek fo­gyasztói forgalmának szabályozását a kor­mány a közellátási miniszter hatáskörébe utalja Ugyancsak ide tartozik az áralaku­lásnak az ipari és más hasonló munka és szolgáltatás díjának ellenőrzése, és az el­lenőrzéssel kapcsolatos intézkedések meg­tétele, kivéve a munkabérek és az elek­tromos áram fogyasztói árának megálla­pítása. Az árellenőrzés országos kormány­­biztosának működése megszűnik és ebben a hatáskörben a jövőben a közellátási miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben jár el. A jövőben tehát a közellátási miniszter ellenőrzi az áralakulást, az ármegállapí­tásnál azonban mindenkor az érdekelt miniszterekkel együttesen határoz. A köz­ellátási miniszter feladatkörét a Közellá­tási Hivatal útján látja el. Ennek a hi­vatalnak a személyzete öt csoportra osz­lik: fogalmazási, közellátási, számvevő­ségi, kezelési és altiszti és szolgai sze­mélyzet-csoportra. A személyzet részint az állami rendszerű fizetési osztályokba ki­nevezett tisztviselőkből és szerződtetett alkalmazottakból áll. Érdekes intézkedése a rendeletnek, hogy az egyes fizetési osztályokban új el­nevezéseket rendszeresít. A Közellátási Hivatalban szolgálatot teljesítő állami tisztviselő, aki az V. fizetési osztályba tar­tozik, a közellátási főtanácsosi címet kapja, a VI. fizetési osztálynak megfelelő VIDOR ERNŐ NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI VÁLLALAT Cégtuljdonos: Ik­in mii Budapest, V., Nádor­ utca 21. Telefon: 13-19, 121-323, 114-476. 3 NEMZETI ÚJSÁG 1942 január 1. Csüöörtök elnevezés a közellátási tanácsos, a VII- ben a közellátási felügyelő, a VIII. és IX-ben közellátási felügyelő, a X. fizetési osztályban pedig közellátási segédfel­ügyelő. A szerződéses alkalmazottak illetmé­nyeit a közellátási miniszter a pénzügy­miniszterrel együttvéve állapítja meg. Ezek a tisztviselők büntetőjogi és titok­­tartás szempontjából azonban a közhiva­­talnokokkal egy tekintet alá esnek. A rendelet értelmében az ár ellenőrzési országos kormánybiztosának működése 1942 január 1-vel megszűnik és hatáskör PIMUPS BMW

Next