Népfront, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Címerében darumadár Címerében darumadár - hasonlóan Kunmadaras címeréhez - Püspökladány ismerte­tőjegye. A Sárrét, Hortobágy és a Kunság találkozásánál kialakult település már a honfoglaláskor elfoglalt helységek egyike. Lakott hely volt ez a vidék a legrégibb korok­ban is, amit bizonyítanak például a Tilalmas, Kővágó meg a Nagyér mellől előkerült kőkori leletek, a Hosszúháton talált rézkori csákány, vagy az álomzugi bronzkardok, a Medgyesből napvilágot látott urna és lándzsahegyek, a kincsesdombi leletek meg a közvetlen környéken feltárt szarmata, avarkori és Árpádkori temetők. Az egykori falu a Sárrét északi szélére, a mocsárvilágból kiemelkedő hátságra települt. Ez a hátság tartja a hátán azt az egymással párhuzamosan futó kelet-nyugati főközlekedési meg hadi utat, amelyik Budáról kiindulva Szolnokon át Nagyváradnak, s onnan tovább a Királyhágón keresztül Kolozsvárra vezet. Mindezeket dr. Matolcsi Lajos tanácselnök jegyezte fel a Városépítés című folyóirat kiskönyvtárának püspökladányi különszámában abból az alkalomból, hogy az egykori jobbágyfalu és mezőváros, az 1910-től a legutóbbi időkig járási székhelyként működő nagyközség várossá válhatott. Ha viszont a Magyarország útikönyv megfelelő fejezetét lapozzuk fel, Püspökladány leírását hiába keressük. Szerepel abban a közeli Karcag, az egykori Nagy-Kun kerület székvárosa, azután Püspökladánytól keletre Kaba, az ország egyik legnagyobb cukorgyá­rával és északkeletnek Balmazújváros, ahová hajdanán Hortobágy-puszta is tartozott. - Miről nevezetes ma Püspökladány? - szegezem egyenesen a kérdést dr. Nagy László népfronttitkár mellének. - Mindenekelőtt arról, hogy 1986 január elsejével várossá vált... - vágja rá büszkén a ladányi regulát. - Különben aki a térképre néz, látja, mennyire fontos közlekedési csomópont a mi kis városunk. Ennek következtében a 17 ezer lakosból álló településen majd’ mindegyik családból valaki a vasúthoz, a MÁV-hoz tartozik. - Nagy László családjából is? Csak a szemével mosolyog a 36 esztendős népfronttitkár. - Az én apám is mozdonyvezetőként szolgált a debreceni fűtőházban. Igaz, csak akkor ült mozdonyra, amikor valaki valamilyen okból kiesett a szolgálatból. De én eredetileg nem ladányi vagyok, hanem az ide közel eső Biharból származom. Vértesről, ahol Irinyi János megszületett, ott is halt meg... Püspökladányba később kerültem, s telepedtem le, családostól. Itt kell elmondanom, hogy amikor a püspökladányi vasútállomáson leszálltam a vonatról az éppen átépítés alatt levő régi épület melletti barakoknál, tétován megálltam. Jó messzire mondották a települést, úgyhogy felkészültem a gyalogos sétára. Míg egy fiatalember, ki ott fordult meg gépkocsijával, meg nem szánt és fel nem vett az autójába.

Next