Néphadsereg, 1984. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-04 / 31. szám
író az eszmebarikádokon Száz éve, 1884. augusztus 4-én született Balázs Béla a magyar szocialista irodalom egyik nagy tehetségű alkotója: költő, meseíró, filmesztéta és újságíró. Családi és egy ideig írói neve Bauer Herbert. Legérettebb művéből, az „Álmodó ifjúság”-ból tudjuk gyermekkora történetét. Apjának gimnáziumi tanár volt , korán elhalt, s a tehetséges fiatalember az Eötvös Kollégiumba került, bölcsészhallgató lett. Olyan társak közt bontogatta a szárnyait, mint Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Laczkó Géza. Berlinben egy évet töltött ösztöndíjasként, ahol barátsága, szellemi szövetsége Kodály Zoltánnal elmélyült. Először művészetfilozófiai írásokkal jelentkezett, majd versei — Ady, Babits és Juhász Gyula versei mellett — a „Holnap” két korszaknyitó antológiájában (1908—1909) jelentek meg. Első színműve, a „Doktor Szélpál Margit” (1909) kevésbé sikerült, költői erejű meséi azonban hamar népszerűek lettek. Nemrégiben kerültek kiadásra Balázs Béla 1914—1922 közötti években írott naplójegyzetei. Jellemző, hogy az első kötetben Zoli a központi alak, a másodikban Gyuri — azaz Kodály Zoltán, és Lukács György. Jó barátságba került Bartók Bélával is, aki az ő szövegkönyvére írta a „Fából faragott királyfi”-t és a „A kékszakállú herceg várá”-t. A kétkötetes „Napló” sokat mond Balázs Béláról és koráról, a század első évtizedének szellemi légköréről, a Magyar Tanácsköztársaság szellemi törekvéseiről. Balázs Béla, amint a naplójegyzeteiből is kitűnik, lelkes örömmel üdvözölte az őszirózsás forradalmat és részt vett a Nemzeti Tanács munkájában is. Érzelmei, érzései hétről hétre közelebb vitték a kommunisták ügyéhez. 1919 februárjában, amikor Kun Bélát és a fiatal KMP első Központi Bizottságát letartóztatták, az ő kapcsolatai révén szereztek lakást és búvóhelyet a helyükbe lépőknek s nemegyszer az ő lakásán ülésezett az új Központi Bizottság. A Tanácsköztársaság idején — bár Balázs Béla még nem volt tagja a pártnak — az írói direktórium tagja és a Közoktatásügyi Népbiztosságon a színházi ügyek intézője lett. Amikor pedig veszély fenyegette Tanács-Magyarországot, a frontra ment és részt vett a román királyi csapatok elleni harcokban. Egyik híressé vált versében így emlékezett vissza vöröskatona múltjára: „Tábortűz mellett, régen, nem régen / Szatmármegyében, Sárosmegyében, / Sokszor feküdtem vörös őrségben / Páston elnyúlva. .. /” A proletárhatalom leverése után Balázs Béla Bécsbe menekült, az emigrációban életsorsát, műveit sajátos kettősség jellemezte. Míg egyik részről a kommunistákhoz tartozónak vallotta magát, behatóan ismerkedett a marxizmussal, másrészről — jó német nyelvtudása alapján — munkatársa lett több osztrák polgári lapnak is. Írásaiban és elvi cikkeiben ekkor sajátosan keveredett az új és régi, a Tanácsköztársaság élménye és ragaskodása az általa még igaznak vélt régi elvekhez. Az akkor írt versei a magyar szocialista líra legőszintébb darabjai közé tartoznak, mesegyűjteménye pedig olyan irodalmi szenzáció volt, hogy még Thomas Mann is írt róla dicsérő kritikát. A húszas években Balázs Béla a filmművészetnek egyik első és alapvető teoretikusa lett és később, amikor Moszkvába költözött, filmesztétaként is maradandó műveket alkotott. Balázs Béla a felszabadulás után igyekezett tudását, tapasztalatait a szocialista magyar fejlődés szolgálatába állítani. 1945 őszétől a „Fényszóró” című filmlapot szerkesztette és nagy lelkesedéssel részt vett az új magyar filmgyártás megteremtésében. Társszerzője volt a „Valahol Európában” című filmnek, tanított a Színművészeti Főiskolán, s vezetője lett a Filmtudományi Intézetnek. Élete utolsó évét Szegeden töltötte, s ekkor írta az ,,Álmodó ifjúság” című regényét, amely jó példája az önéletrajzi regény szocialista változatának. Hatvanöt esztendős volt, amikor Budapesten örökre lehunyta a szemét. K. L. Obsitosok Tisztelt Szerkesztőség! Régi és hűséges olvasója vagyok a Néphadsereg újságnak. Annak ellenére, hogy már két éve megkaptam az „obsitot”, mostanában is szívesen olvasgatok a hadsereg hétköznapjairól. Talán azért is, mert unokám augusztusra várja a behívóparancsot... És talán ezért is vetődött fel bennem, hogy a mai katonafiataloknak sem ártana olvasni azokról, akik már kiléptek „a sor elejéről”, a hadköteles korból. Meg aztán mi is jóleső érzéssel olvasnánk egy olyan cikket, amiben rólunk, obsitosokról is szó esik. A politikai munkás Röviddel azután, hogy átvette a Szolgálati Érdemérem 30 év utáni fakozaitált, valamint az obsitosok részére kiillított emléklapot, Cseh Henrik tartalékos százados savanykásmosollyal már meg is jegyezte: — Hát ez is elkövetkezett. Munkahelyem után a hadseregtől is végleg nyugdíjba mentem ... A soridejét már régen letöltötte, amikor, mint 1945-ös párttagot, háromhónapos tartalékos tiszti tanfolyamra küldte az MDPhelyi szervezete. — A fiam akkor volt egyéves, a lányom pedig az általános iskola első osztályába készült — emlékezett Vissza a 33 évvel ezelőtti idetakire. — Feleségem is, én is rendkívüli megtiszteltetésnek vettük, hogy tiszti rendfokozatot szerezhetek. S amíg ő azt hajtogatta, hogy távollétemben Lakits Lajos obsitos tizedes Győr megbirkózik a családi gondokkal, nehézségekkel, én is megfogadtam, hogy becsülettel helytállók a néphadseregben. Villanyszerelő szakmájának megfelelően, a híradó tiszti iskolára küldték. S a tanfolyam elvégzése után tartalékos hadnagyi rendfokozattal tért vissza a családjához, a munkahelyére... S azóta, a behívásai közti időben, katonai képzettségének, tudásának állandó szinten tartása, frissítése érdekében évről évre igen aktívan részt vett az MHSZ tevékenységében, a tartalékos tisztek továbbképző tanfolyamain. Az orvos Dr. Zulik Róbert tartalékos orvos főhadnagyot az obsitosok búcsúztatására rendezett ünnepségen szintén kitüntették a Szolgálati Érdemérem 30 év utáni fokozatával. S bár a komáromi Megyei Kórház 1. számú belgyógyászatának főorvosaként számos magas elismerésben részesült, s többek közt kiérdemelte a Kiváló Orvos, Vilamint a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát is, nagyon büszke az első katonai kitüntetésére. — 1951-ben, mint fiatal orvos vonultam be a néphadseregbe — mondta fiatalos jókedvvel. — A háromhónapos tartalékos tiszti tanfolyam elvégzése után alhadnagyi rendfokozattal az egyik lövészalakulatnál szolgáltam fél évig, mint az egység vezetőorvos-helyettese. Két évvel később a hadtáptiszti iskolán szolgáltam három hónapig hasonló beosztásban, majd újabb két év elteltével a Központi Katonai Kórházban voltam tartalékos tisztként beosztott orvos . .. Ekkor már magam is érzékelhettem a katonaegészségügyben végbement jelentős fejlődést. Szakmai felkészültségének elmélyítéséhez három évvel később újra jelentős segítséget nyújtott a népFotó: SZABÓ BARNABÁS hadsereg. Ugyanis kéthónapos továbbképzésre behívták a budapesti Szalvay Mihály laktanyába , ahol tudása ésismerőseként előléptették főhadnaggyá... Mégsem keseregtem, hogy milyen hosszú a szolgálat. Tudtam, hogy az ország, a békés építőmunka védelme érdekében szükség van ránk, katonákra, a néphadseregre, hát igyekeztem megtenni, ami tőlem tellett. Cseh Henriket a párt küldte tartalékos tiszti tanfolyamra Dr. Zulik Róbert mindig szívesen tett eleget a behívóparancsnak Id. Molnár Lajos méltó utódnak adta át a géppisztolyát Fegyverét a fia kapta Az egyik obsitos búcsúztató ünnepségen id. Molnár Lajos tartalékos szakaszvezetőkapta azt a megtisztelő feladatot, hogy fegyverét jelképesen átadja fiának, ifj. Molnár Lajos tartalékos őrmesternek. — 1950. május másodikán vonultam be sorkatonai szolgálatra, s éppen három év és egy hét után szereltem le — jegyezte meg mosolyogva, majd csendesen hozzátette: — Azaz, mai viszonyok közt nézve, éppen kétszer annyit szolgáltam egy házamban, mint a mai fiatalok. A katonai feladatokhoz való példamutató hozzáállása, rátermettsége elismeréseként fél évvel az alapkiképzés befejezése után, a Bem József Tüzér Tiszti Iskola egyik növendéke alegységéhez helyezték szolgálatvezetőnek. S ezt a beosztását két és fél éven át — egészen a leszereléséig — nemcsak elöljárói elismerésére, de a növendékek megbecsülését is kiérdemelve látta el. Ma is nagyon büszke rá, hogy az akkori növendékek közül bármelyikükkel is találkozott — pedig nem egy közülük maszas rendfokozatod, beosztást ért el azóta —, mindig örömmel ismerték meg, szívesen emlékeztek vissza azalegységük édesapjára” ... BÜKI PÉTER Könyvet könyvért Nyolcfordulós rejtvénypályázatunkkal a „40 év — 40 könyv” című olvasópályázat műveit népszerűsítjük. A rejtvénypályázat résztvevői minden forduló után 10 db 100 forintos könyvutalványt nyerhetnek. A fenti nyereményeken felül azok a kedves olvasóink, akik valamennyi forduló rejtvényét helyesen fejtették meg, összesen 10 000 forint értékű fődíjakat nyerhetnek. I. díj: 5000 forintos autónyeremény-betétkönyv, II. díj: 3000 forint értékű könyvutalvány, I. díj: 2000 forint értékű katonai kiskönyvtár. A negyedik forduló rejtvényének minden betűjét számmal helyettesítettük, mégpedig azonos batűt azonos számmal. A megfejtés megkönnyítése érdekében egy szót előre beírtunk, és ezzel négybetű számértékét megadtuk. Az ábra helyes kitöltése esetén az ölt, számmal jelölt sorban öt neves, mai író neve válik olvashatóvá. Ennek az öt írónak egy-egy katonatémájú regénye, elbeszéléskötete szerepel az olvasópályázat művei között. Megfejtésül az írók nevét és a művek címét kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére augusztus 15-ig. A levelezőlapra írják rá: „Könyvet könyvért 4.” A 29. számban megjelent rejtvény megfejtése: A megnőtt élet. Inter anna, Szimfónia, Harminchárom, Tavasz Magyarországon. A megfejtők közül könyvvásárlási utalványt nyertek: Demeter József, Kecskés Lajos, Harmati Gábor, Mihály János, Orosz Leona, Várkonyi Gáborné, Siha János, Kovács Gábor, Váradi Antal, Szabó Gábor.