Néphadsereg, 1989. július-szeptember (42. évfolyam, 27-38. szám)

1989-07-07 / 27. szám

van a reformra rendő konkrét tartalmi segítséget adni a KISZ-szervezetek megúju­lásának kibontakoztatásához. Egyes helyeken a pártirányítás helyi gya­korlatában a túlzottan „bábáskodó” mindenbe beleszóló vagy a KISZ- szervezetet teljesen magára hagyó forma vált jellemzővé. A testüle­teknek és a fiatal párttagoknak adott feladatok, megbízatások több esetben formálissá váltak, a felada­tok túlméretezettek voltak, így a szervezetek nem mindenben tud­tak megfelelni az elvárásoknak. Az eredményességben — főleg ott, ahol a tényleges tevékenység folyt, az alapszervezetek szintjén , a KISZ Néphadseregi Bizottsá­ga létrejöttével sem történt lénye­ges változás. Hiba lenne azonban ezt a KISZ-bizottság számlájára írni, hiszen ők szinte erőn felül igyekeztek megfelelni az új kihí­vásoknak. Olyan időszakban kezdte el munkáját, amikor minden nehe­zebbé vált. Ellenérzés, meg nem ér­tés fogadta első lépéseiket, ame­lyekhez — azt sem hallgathatjuk el — mi, kommunisták sem tudtunk igazán segítséget adni. Tevékenysé­gük részletes értékelése, minősítése nélkül azt azonban elmondhatjuk: elvitathatatlan az érdemük abban, hogy megmozgatták az ifjúsági szervezetet, felszínre hozták a had­seregben szolgáló és dolgozó fiata­lok felfogását az ifjúsági szervezet jelenéről, jövőjéről, olyan törekvé­sekkel, kezdeményezésekkel és módszerekkel álltak elő, amelyekért elismerés illeti őket, sokat. így jött létre a NISZ, amely nem párt, hanem a néphadsereg ifjúsági szervezete. Ez a döntés az értelmes realitáson alapul és igazo­dik a társadalmi változásokhoz. A küldöttgyűlés olyan programot fogadott el, amely alapvető köve­telményként, a szervezethez való csatlakozás feltételeként a katonai szolgálat, a haza fegyveres védel­me példás teljesítését várja el tag­jaitól. Ez minden tisztességes, jó érzésű, a hazájáért felelősséget ér­ző fiatal számára — világnézettől, politikai irányultságtól függetlenül — elfogadható, és egybeesik a had­sereg érdekeivel is. Bracsok vezérőrnagy megállapí­totta: a létrejött N­SZ-szervezetek­nek most egy minőségében új hely­zetben kell tevékenykedniük, új viszonyokat kell kiépíteniük. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervezetek, a parancs­nokok, a pártpolitikai apparátusok, valamint a NISZ kapcsolatában az új minőség még csak a kívánal­makban, az óhajokban van jelen. A mostani ellentmondásos helyzet­ben megtalálható a rokonszenv, az értelmezési probléma, a meg nem értés, a bizonytalanság, a régi gya­korlathoz való ragaszkodás egy­aránt. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a változás a NISZ-szerveze­­teknél sem megy zökkenőmentesen. A nagy tenniakarás, az újat fogad­ni kész bizalom, a megélénkült mozgalmi tevékenység mellett az alakulatoknál nehezen találják he­lyüket, lassan formálódnak a he­lyi programok, sok helyen nem tudnak mit kezdeni a megnöveke­­dett önállósággal. Szükség van a kölcsönös bizalomra Pártszervezeteink többsége részé­ről rokonszenv kíséri a NISZ mun­káját, törekvéseit. Ez abból a régi felismerésből ered, hogy a velük való szövetséget nemcsak szavak­ban vállalják, hanem felelősséget éreznek mindazért, ami a szerve­zetekben, illetve a fiatalokkal tör­ténik. Az ifjúsági mozgalomban bekö­vetkezett változások természetesen az eddigiektől eltérő új munkafor­mákat, módszereket igényelnek a párttestületektől, az alapszerveze­tektől és a kommunistáktól is. Ezek kialakítása, gyakorlatban tör­ténő megvalósítása nem máról-hol­napra, hanem egy folyamatban, a mindennapi létben és közös gon­dolkodásban jön létre, illetve for­málódik. Abból kiindulva, hogy egyetlen komoly ifjúsági szervezet sem mű­ködhet eredményesen a felnőttek politikai támogatása nélkül, és hogy a felnőtteknek, nekünk is fi­gyelni kell a fiatalok szavára, szük­ségünk van a bizalmukra, a párt­­szervezeteknek olyan nyílt, őszinte, ifjúságpárti politikai gyakorlatot kell folytatni, ami vonzó és köve­tésre méltó a fiatalok számára. En­nek kialakításába — társként ke­zelve — be kell vonni a fiatalokat, illetve képviselőiket, hogy még az adott kérdéses előkészítés időszaká­ban módjuk legyen érdemi véle­ménynyilvánításra. Az ifjúsági szervezet orientálásá­ra, az MSZMP elképzeléseinek ér­vényesítésére az ifjúsági szervezet­ben dolgozó kommunisták útján van a legnagyobb lehetőség. Ezért nagyon fontos, hogy az úgynevezett kettős tagságúak megkülönböztetett figyelemben, folyamatos felkészí­tésben részesüljenek, hiszen első­sorban az ő munkájuk, meggyőző erejük, tény- és érvanyaguk, em­beri tulajdonságaik alapján erősít­hető a fiatalok párthoz való kötő­dése. Célszerű minden kettős tagságú fiatalnak az ifjúsági szervezetben végzendő munkára megbízatást ad­ni, amelynek a teljesítéséről a pártszervezetnek kötelesek elszá­molni. Ez azonban kétoldalú folya­mat, mert azt is jelenti, hogy ezek­nek a fiataloknak lehetőséget kell adni a pártszervezet tevékenységé­nek befolyásolására is. Időről időre vizsgálni szükséges az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés tartalmát, munka­formáit, közös teendőit is, lehető­séget biztosítva az elvszerű kriti­kára, az eltérő vélemények kifej­tésére mindkét fél részéről. — Eddigi politikai gyakorlatunk­ban ismeretlen fogalom volt a kom­munista csoport. Működéséről nin­csenek tapasztalataink, de az el­képzeléseink érvényesítésének le­hetséges eszközeként fel kell ké­szülni az alkalmazásra. Csak ott és akkor, ahol és amikor a politikai szükséglet, a létszám indokolja. Ezek a csoportok nem a NISZ-en, hanem a párton belül működnek, és nem valamiféle „árnyékszerve­zetek”. Várhatóan az egységes ki­állást különösen igénylő kérdések­ben lesz szerepük. Ehhez — az ak­tív párbeszéd, az egységes álláspont kialakítása után — kell majd kér­nünk a csoport tagjaitól a közre­működést. A Néphadseregi Ifjúsági Szerve­zet megváltozott profillal, a KISZ jogutódjaként végzi munkáját. Fel­adatát akkor tudja ellátni, ha a pa­rancsnokok, politikai munkások fi­gyelmét, jóindulatú támogatását, segítségét megkapja. Ezért kérem, hogy az ifjúsági nevelésben érintett valamennyi szerv és személy az if­júsági szervezetnek biztosítsa mind­azt a feltételt és segítséget, amely­­lyel eddig a KISZ-szervezet mun­káját támogatta. Már csak azért is, mert arra a mozgalmi munkára, amit a NISZ végez, a jövőben is szüksége van hadseregünknek — zárta e gondolatokkal az előterjesz­tést Bracsok vezérőrnagy. Molnár István őrnagynak, a NISZ Néphadseregi Bizottsága első tit­kárának a NISZ feladatait, az MSZMP-vel való szövetséget taglaló hozzászólása után a pártbizottság egyhangúlag elfogadta az állásfog­lalást. Sipos Géza ezredes Szabó Gábor hadnagy Molnár István őrnagy Új fejezet kezdődött • A Néphadseregi Ifjúsági Szer­vezet létrejöttével lezárult egy kor­szak a néphadseregi ifjúsági szerve­zetek életében. Erről a korszakról azonban szükségesnek tartjuk el­mondani: valamennyiünknek — a párt- és a NISZ-szervezeteknek, a parancsnokoknak, a politikai mun­kásoknak — becsülnünk kell a KISZ zászlóbontása óta végzett munkát. A KISZ a néphadsereg­ben a sor- és hivatásos katonák ezreinek jelentett jó politikai is­kolát; adott olyan közösséget, amelyben egymásra találtak, barát­ságot kötöttek, megtanultak egy­másért, egymást segítve dolgozni. A néphadseregi KISZ-szervezetek újat teremtő munkájuk során olyan igaz értékeket hoztak létre, amelye­ket jogutódjának, a NISZ-nek is nyugodt lelkiismerettel fel lehet vállalnia — mondta a pártbizottság titkára, majd a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a politikai in­tézményrendszer reformjával, az MSZMP megújulásával párhuzamo­san sürgető politikai érdekké vált, hogy a hadseregbeni ifjúságmozga­lom megújuljon, és mielőbb hatást gyakoroljon az elkövetkező hóna­pok, évek politikai törekvéseire, a katonafiatalok életét befolyásoló körülményekre. Áprilisi küldöttgyű­lésükön a fiatalok tehát arról dön­töttek, hogy a hadsereg ifjúsági mozgalma napjaink változó politi­kai küzdelme során miként lesz ké­pes a katonafiatalok többségét — egységes program alapján — szerve­zetbe tömöríteni. Azt senki sem vitatta, hogy if­júsági szervezetre a hadseregben továbbra is szükség van. Nem mondhattunk le arról, hogy szerve­zetlenül hagyjuk a katonafiatalok tömegeit, nem veszíthettük el azt az erőt, amit ők jelentenek. Abban voltunk és vagyunk érdekelve, hogy olyan ifjúsági szervezetek működjenek, amelyek a szocializ­mus jövője mellett elkötelezettek: a párttal való szövetséget vállal­ják; tagjaik alkotó módon vesz­nek részt a közéletben; valós bá­zissal rendelkeznek a fiatalok kö­rében; önálló, öntevékeny közössé­geket tudnak demokratikusabban működtetni. Világossá vált az is, hogy olyan önálló ifjúsági szervezetre van szükség, amely programja alapján képes magába foglalni a katonai szolgálatra bevonult, különböző if­júsági szervezetekhez tartozó fiata­ A honvédelmi nevelő­munkáról A továbbiakban a testületi ülés határozatot fogadott el az MSZMP Néphadseregi Bizottsága káder­­hatáskörének megszüntetéséről, majd dr. Szabó Egon vezérőrnagy előterjesztésében tájékoztatót hallga­tott meg a lakosság körében folyó honvédelmi nevelőmunkára vonat­kozó pártbizottsági állásfoglalás végrehajtásának helyzetéről és a to­vábbi feladatokról, valamint Ko­vács István vezérőrnagy bevezető­jével az 1988. évi pártfegyelmi munka tapasztalatairól. A honvédelmi nevelőmunka ta­pasztalataira és feladataira követ­kező lapszámaink egyikében vissza­térünk. SZ. G. Fotó: HEGEDŰS GÁBOR AZ MSZMP Néphadseregi Bizottság állásfoglalása a pártszervek és -szervezetek feladataira a néphadseregben működő ifjúsági szervezettel való együttműködésben­ ­. A társadalom politikai intézmény­­rendszere, ezen belül az ifjúsági mozgalom az átalakulás és a meg­újulás időszakát éli. A KISZ jog­utódjaként önálló szervezetként megalakult a Néphadseregi Ifjúsá­gi Szervezet, a NISZ, amely prog­ramjában kimondta: közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dol­gozik, a megújuló MSZMP-vel szö­vetséges viszonyban áll, és az együttműködés vallott értékeinek azonosságára, közös távlati cél­jainkra épül. A Néphadseregi Pártbizottság üd­vözli a NISZ megalakulását, és he­lyesli, hogy a néphadsereg politikai intézményrendszerében önálló he­lyet foglaljon el. Támogatja széles alapokon álló programját, törekvé­seit, amely összhangban áll a nép­hadsereg célkitűzéseivel, alapren­deltetésével, amely tagjaitól a ka­tonai szolgálat, a közvetlen honvé­delmi érdekeket segítő ,munkájuk példás teljesítését igényli; a szerve­zethez csatlakozó fiataloknak pedig lehetőséget ad a közösségi életre, az érdek és érdeklődés alapján az ed­diginél nagyobb öntevékenységre és önszerveződésre, a demokrácia gya­korlásához szükséges szabályok és vitakultúra megismerésére, alkal­mazására, a közéleti cselekvésre és közös fellépésre, a szabadidő hasz­nos eltöltésére és az egyéni problé­mák megoldásának segítésére. Tu­domásul veszi, hogy a NISZ saját programjáról, működési rendjéről és vezetőiről önállóan dönt. A kialakult politikai versenyhely­zetben fontosnak tartja, hogy a NISZ-szervezetek és tagjai jobban megismerjék azt a partnert, akivel a közös szövetséget vállalták, hogy az ifjúsági szervezet tagjai minél nagyobb számban MSZMP-tagként is vegyenek részt a pártszervek és -szervezetek munkájában.­ ­ II. A bekövetkezett változások szük­ségessé teszik, hogy az MSZMP- szervek és -szervezetek új alapokra helyezzék kapcsolataikat a néphad­sereg ifjúsági szervezetével, együtt­működésük a korábbiaktól eltérő módon, új tartalommal valósuljon meg. A közvetlen irányítás helyett po­litikai eszközökkel, meggyőzéssel, elsősorban az ifjúsági szervezetben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítsék befolyásukat. A NISZ-re kötelező határozatot ne hozzanak, számára feladatot ne szabjanak, munkájáról ne számol­tassák be. A szövetségesi viszony erősítése érdekében folyamatosan igényeljük a NISZ-szervezetek, illetve a vá­lasztott vezetők részvételét, közre­működését politikai programjaink, döntéseink előkészítésében és meg­valósításában ; kölcsönösen tájékoz­tatjuk egymást és konzultációt foly­tatunk az MSZMP­­és a N­SZ fel­adatairól, adott kérdésekben az együttműködés lehetőségeiről; né­zetkülönbségeinket elvszerű viták­ban tisztázzuk; szervezeteink mun­kájában jelentkező fogyatékosságo­kat kölcsönösen szóvá tesszük; szervezeteink önállóságát tisztelet­ben tartjuk; munkánk megújításá­val, a fiatalok problémás megoldá­sából való részvállalással változat­lanul törekszünk megnyerésükre. Az MSZMP-szervek és -szerve­zetek továbbra is kísérjék figye­lemmel a területükön működő NISZ tevékenységét, segítsék az új szervezetet arculatának formálásá­ban, s az új tartalmú ifjúsági moz­galmi munka kibontakozását. Alakítsák ki és rendszeresen te­kintsék át a NISZ-szel történő együttműködésük tartalmát, mun­kaformáit. Igényeljék a NISZ kép­viselőinek részvételét az MSZMP választott testületeiben; üléseikre hívják meg vezetőiket, illetve kép­viselőiket; kezdeményezzék, hogy az MSZMP képviselői is rendszere­sen meghívást kapjanak a NISZ rendezvényeire. A katonafiatalokkal kapcsolatos kérdésekben kérjenek tájékoztatást az ifjúsági szervezettől, testületi ál­láspontjukat juttassák el a NISZ- bizottságokhoz. Működjenek közre a parancsno­kok és a NISZ közötti kapcsolat megújításában. Az MSZMP céljainak megismer­tetésében, a N­SZ befolyásolásában és megnyerésében meghatározó sze­repük van az ifjúsági szervezetben dolgozó kommunistáknak. Az MSZMP szervei és szervezetei biz­tosítják, hogy a kettős tagságú kommunisták pártmunkájukat első­sorban a N­SZ-ben végezzék. Meg­bízatásaik a NISZ feladataihoz iga­zodjanak; vállaljanak közvetítő és jelző szerepet a pártszervezetek és a NISZ között; folyamatosan tájé­koztassák a pártszervezetet a NISZ munkájáról; az ifjúsági szervezet­ben határozottan képviseljék a párt politikáját, álláspontját. Munkájuk­kal, emberi tulajdonságaikkal érde­meljék ki a fiatalok rokonszenvét, bizalmát, törekedjenek választott funkcióba kerülésre. A NISZ-ben végzett tevékenységükről pártszer­vezetük rendszeresen kérjen tájé­koztatást. Azok az MSZMP-szervezetek, ahol a politikai szükséglet és a lét­szám indokolja, az ifjúsági szerve­zetben dolgozó párttagokból kom­munista csoportokat hozhatnak lét­re, amelynek fő feladata munkájuk koordinálása, egységes politikai fel­lépésük, összehangolt tevékenysé­gük segítése. A M­SZ-nek MSZMP-tagajánlói joga nincs. A párthoz közeledő fia­talokkal való foglalkozás, a párt­tagságra való felkészítésük minden kommunista fontos feladata. Az MSZMP szervezeteinek fontos feladata, hogy a tagsággal megér­tessék és elfogadtassák: a néphad­sereg eredményes működése megkö­veteli az azonosan gondolkodó erők összefogását, a párt- és az ifjúsági szervezet közös érdekeken alapuló együttműködését. Tagjaikkal ismer­tessék meg a Néphadseregi Pártbi­zottság és saját testületük állásfog­lalását, valamint a NISZ program­ját, a helyével és szerepével kap­csolatos kérdéseket. * A Néphadseregi Pártbizottság ké­ri a parancsnokokat, vezetőket, hogy nyújtsanak segítséget a Nép­hadseregi Ifjúsági Szervezet prog­ramjának megvalósításához, a Szol­gálati Szabályzat alapján — mint a KISZ jogutódjának — biztosítsák számára a működéshez szükséges feltételeket. * A pártbizottság ajánlást tett a honvédelmi miniszternek a NISZ munkája feltételeit biztosító felső szintű szabályozásra. Az MSZMP Néphadseregi Bizottsága támogatja a Központi Bizott­ság 1989. június 23—24-i ülésén kialakított állásfoglalást, és kifejezi kész­ségét az abban foglaltak megvalósítására. Úgy tekint erre az állásfog­lalásra és a személyi döntésekre, hogy azok kellő alapot biztosítanak pártonk erejének összefogására. Döntései nyomán, tagjainak reformszel­­lemiségét, alkotóerejét egyesítve eredményesen készülhet kongresszusá­ra, illetve az országgyűlési választásokra. Bízik abban, hogy a párt­ Elnöksége és Politikai Intéző Bizottsága a nézetkülönbségeken felülemelkedve nagyobb következetességgel és egységesebben munkálkodik az MSZMP megújítása, a társadalom fejlő­dése érdekében.

Next