Néphadsereg, 1989. július-szeptember (42. évfolyam, 27-38. szám)
1989-07-07 / 27. szám
van a reformra rendő konkrét tartalmi segítséget adni a KISZ-szervezetek megújulásának kibontakoztatásához. Egyes helyeken a pártirányítás helyi gyakorlatában a túlzottan „bábáskodó” mindenbe beleszóló vagy a KISZ- szervezetet teljesen magára hagyó forma vált jellemzővé. A testületeknek és a fiatal párttagoknak adott feladatok, megbízatások több esetben formálissá váltak, a feladatok túlméretezettek voltak, így a szervezetek nem mindenben tudtak megfelelni az elvárásoknak. Az eredményességben — főleg ott, ahol a tényleges tevékenység folyt, az alapszervezetek szintjén , a KISZ Néphadseregi Bizottsága létrejöttével sem történt lényeges változás. Hiba lenne azonban ezt a KISZ-bizottság számlájára írni, hiszen ők szinte erőn felül igyekeztek megfelelni az új kihívásoknak. Olyan időszakban kezdte el munkáját, amikor minden nehezebbé vált. Ellenérzés, meg nem értés fogadta első lépéseiket, amelyekhez — azt sem hallgathatjuk el — mi, kommunisták sem tudtunk igazán segítséget adni. Tevékenységük részletes értékelése, minősítése nélkül azt azonban elmondhatjuk: elvitathatatlan az érdemük abban, hogy megmozgatták az ifjúsági szervezetet, felszínre hozták a hadseregben szolgáló és dolgozó fiatalok felfogását az ifjúsági szervezet jelenéről, jövőjéről, olyan törekvésekkel, kezdeményezésekkel és módszerekkel álltak elő, amelyekért elismerés illeti őket, sokat. így jött létre a NISZ, amely nem párt, hanem a néphadsereg ifjúsági szervezete. Ez a döntés az értelmes realitáson alapul és igazodik a társadalmi változásokhoz. A küldöttgyűlés olyan programot fogadott el, amely alapvető követelményként, a szervezethez való csatlakozás feltételeként a katonai szolgálat, a haza fegyveres védelme példás teljesítését várja el tagjaitól. Ez minden tisztességes, jó érzésű, a hazájáért felelősséget érző fiatal számára — világnézettől, politikai irányultságtól függetlenül — elfogadható, és egybeesik a hadsereg érdekeivel is. Bracsok vezérőrnagy megállapította: a létrejött NSZ-szervezeteknek most egy minőségében új helyzetben kell tevékenykedniük, új viszonyokat kell kiépíteniük. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervezetek, a parancsnokok, a pártpolitikai apparátusok, valamint a NISZ kapcsolatában az új minőség még csak a kívánalmakban, az óhajokban van jelen. A mostani ellentmondásos helyzetben megtalálható a rokonszenv, az értelmezési probléma, a meg nem értés, a bizonytalanság, a régi gyakorlathoz való ragaszkodás egyaránt. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a változás a NISZ-szervezeteknél sem megy zökkenőmentesen. A nagy tenniakarás, az újat fogadni kész bizalom, a megélénkült mozgalmi tevékenység mellett az alakulatoknál nehezen találják helyüket, lassan formálódnak a helyi programok, sok helyen nem tudnak mit kezdeni a megnövekedett önállósággal. Szükség van a kölcsönös bizalomra Pártszervezeteink többsége részéről rokonszenv kíséri a NISZ munkáját, törekvéseit. Ez abból a régi felismerésből ered, hogy a velük való szövetséget nemcsak szavakban vállalják, hanem felelősséget éreznek mindazért, ami a szervezetekben, illetve a fiatalokkal történik. Az ifjúsági mozgalomban bekövetkezett változások természetesen az eddigiektől eltérő új munkaformákat, módszereket igényelnek a párttestületektől, az alapszervezetektől és a kommunistáktól is. Ezek kialakítása, gyakorlatban történő megvalósítása nem máról-holnapra, hanem egy folyamatban, a mindennapi létben és közös gondolkodásban jön létre, illetve formálódik. Abból kiindulva, hogy egyetlen komoly ifjúsági szervezet sem működhet eredményesen a felnőttek politikai támogatása nélkül, és hogy a felnőtteknek, nekünk is figyelni kell a fiatalok szavára, szükségünk van a bizalmukra, a pártszervezeteknek olyan nyílt, őszinte, ifjúságpárti politikai gyakorlatot kell folytatni, ami vonzó és követésre méltó a fiatalok számára. Ennek kialakításába — társként kezelve — be kell vonni a fiatalokat, illetve képviselőiket, hogy még az adott kérdéses előkészítés időszakában módjuk legyen érdemi véleménynyilvánításra. Az ifjúsági szervezet orientálására, az MSZMP elképzeléseinek érvényesítésére az ifjúsági szervezetben dolgozó kommunisták útján van a legnagyobb lehetőség. Ezért nagyon fontos, hogy az úgynevezett kettős tagságúak megkülönböztetett figyelemben, folyamatos felkészítésben részesüljenek, hiszen elsősorban az ő munkájuk, meggyőző erejük, tény- és érvanyaguk, emberi tulajdonságaik alapján erősíthető a fiatalok párthoz való kötődése. Célszerű minden kettős tagságú fiatalnak az ifjúsági szervezetben végzendő munkára megbízatást adni, amelynek a teljesítéséről a pártszervezetnek kötelesek elszámolni. Ez azonban kétoldalú folyamat, mert azt is jelenti, hogy ezeknek a fiataloknak lehetőséget kell adni a pártszervezet tevékenységének befolyásolására is. Időről időre vizsgálni szükséges az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés tartalmát, munkaformáit, közös teendőit is, lehetőséget biztosítva az elvszerű kritikára, az eltérő vélemények kifejtésére mindkét fél részéről. — Eddigi politikai gyakorlatunkban ismeretlen fogalom volt a kommunista csoport. Működéséről nincsenek tapasztalataink, de az elképzeléseink érvényesítésének lehetséges eszközeként fel kell készülni az alkalmazásra. Csak ott és akkor, ahol és amikor a politikai szükséglet, a létszám indokolja. Ezek a csoportok nem a NISZ-en, hanem a párton belül működnek, és nem valamiféle „árnyékszervezetek”. Várhatóan az egységes kiállást különösen igénylő kérdésekben lesz szerepük. Ehhez — az aktív párbeszéd, az egységes álláspont kialakítása után — kell majd kérnünk a csoport tagjaitól a közreműködést. A Néphadseregi Ifjúsági Szervezet megváltozott profillal, a KISZ jogutódjaként végzi munkáját. Feladatát akkor tudja ellátni, ha a parancsnokok, politikai munkások figyelmét, jóindulatú támogatását, segítségét megkapja. Ezért kérem, hogy az ifjúsági nevelésben érintett valamennyi szerv és személy az ifjúsági szervezetnek biztosítsa mindazt a feltételt és segítséget, amelylyel eddig a KISZ-szervezet munkáját támogatta. Már csak azért is, mert arra a mozgalmi munkára, amit a NISZ végez, a jövőben is szüksége van hadseregünknek — zárta e gondolatokkal az előterjesztést Bracsok vezérőrnagy. Molnár István őrnagynak, a NISZ Néphadseregi Bizottsága első titkárának a NISZ feladatait, az MSZMP-vel való szövetséget taglaló hozzászólása után a pártbizottság egyhangúlag elfogadta az állásfoglalást. Sipos Géza ezredes Szabó Gábor hadnagy Molnár István őrnagy Új fejezet kezdődött • A Néphadseregi Ifjúsági Szervezet létrejöttével lezárult egy korszak a néphadseregi ifjúsági szervezetek életében. Erről a korszakról azonban szükségesnek tartjuk elmondani: valamennyiünknek — a párt- és a NISZ-szervezeteknek, a parancsnokoknak, a politikai munkásoknak — becsülnünk kell a KISZ zászlóbontása óta végzett munkát. A KISZ a néphadseregben a sor- és hivatásos katonák ezreinek jelentett jó politikai iskolát; adott olyan közösséget, amelyben egymásra találtak, barátságot kötöttek, megtanultak egymásért, egymást segítve dolgozni. A néphadseregi KISZ-szervezetek újat teremtő munkájuk során olyan igaz értékeket hoztak létre, amelyeket jogutódjának, a NISZ-nek is nyugodt lelkiismerettel fel lehet vállalnia — mondta a pártbizottság titkára, majd a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a politikai intézményrendszer reformjával, az MSZMP megújulásával párhuzamosan sürgető politikai érdekké vált, hogy a hadseregbeni ifjúságmozgalom megújuljon, és mielőbb hatást gyakoroljon az elkövetkező hónapok, évek politikai törekvéseire, a katonafiatalok életét befolyásoló körülményekre. Áprilisi küldöttgyűlésükön a fiatalok tehát arról döntöttek, hogy a hadsereg ifjúsági mozgalma napjaink változó politikai küzdelme során miként lesz képes a katonafiatalok többségét — egységes program alapján — szervezetbe tömöríteni. Azt senki sem vitatta, hogy ifjúsági szervezetre a hadseregben továbbra is szükség van. Nem mondhattunk le arról, hogy szervezetlenül hagyjuk a katonafiatalok tömegeit, nem veszíthettük el azt az erőt, amit ők jelentenek. Abban voltunk és vagyunk érdekelve, hogy olyan ifjúsági szervezetek működjenek, amelyek a szocializmus jövője mellett elkötelezettek: a párttal való szövetséget vállalják; tagjaik alkotó módon vesznek részt a közéletben; valós bázissal rendelkeznek a fiatalok körében; önálló, öntevékeny közösségeket tudnak demokratikusabban működtetni. Világossá vált az is, hogy olyan önálló ifjúsági szervezetre van szükség, amely programja alapján képes magába foglalni a katonai szolgálatra bevonult, különböző ifjúsági szervezetekhez tartozó fiata A honvédelmi nevelőmunkáról A továbbiakban a testületi ülés határozatot fogadott el az MSZMP Néphadseregi Bizottsága káderhatáskörének megszüntetéséről, majd dr. Szabó Egon vezérőrnagy előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a lakosság körében folyó honvédelmi nevelőmunkára vonatkozó pártbizottsági állásfoglalás végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról, valamint Kovács István vezérőrnagy bevezetőjével az 1988. évi pártfegyelmi munka tapasztalatairól. A honvédelmi nevelőmunka tapasztalataira és feladataira következő lapszámaink egyikében visszatérünk. SZ. G. Fotó: HEGEDŰS GÁBOR AZ MSZMP Néphadseregi Bizottság állásfoglalása a pártszervek és -szervezetek feladataira a néphadseregben működő ifjúsági szervezettel való együttműködésben . A társadalom politikai intézményrendszere, ezen belül az ifjúsági mozgalom az átalakulás és a megújulás időszakát éli. A KISZ jogutódjaként önálló szervezetként megalakult a Néphadseregi Ifjúsági Szervezet, a NISZ, amely programjában kimondta: közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik, a megújuló MSZMP-vel szövetséges viszonyban áll, és az együttműködés vallott értékeinek azonosságára, közös távlati céljainkra épül. A Néphadseregi Pártbizottság üdvözli a NISZ megalakulását, és helyesli, hogy a néphadsereg politikai intézményrendszerében önálló helyet foglaljon el. Támogatja széles alapokon álló programját, törekvéseit, amely összhangban áll a néphadsereg célkitűzéseivel, alaprendeltetésével, amely tagjaitól a katonai szolgálat, a közvetlen honvédelmi érdekeket segítő ,munkájuk példás teljesítését igényli; a szervezethez csatlakozó fiataloknak pedig lehetőséget ad a közösségi életre, az érdek és érdeklődés alapján az eddiginél nagyobb öntevékenységre és önszerveződésre, a demokrácia gyakorlásához szükséges szabályok és vitakultúra megismerésére, alkalmazására, a közéleti cselekvésre és közös fellépésre, a szabadidő hasznos eltöltésére és az egyéni problémák megoldásának segítésére. Tudomásul veszi, hogy a NISZ saját programjáról, működési rendjéről és vezetőiről önállóan dönt. A kialakult politikai versenyhelyzetben fontosnak tartja, hogy a NISZ-szervezetek és tagjai jobban megismerjék azt a partnert, akivel a közös szövetséget vállalták, hogy az ifjúsági szervezet tagjai minél nagyobb számban MSZMP-tagként is vegyenek részt a pártszervek és -szervezetek munkájában. II. A bekövetkezett változások szükségessé teszik, hogy az MSZMP- szervek és -szervezetek új alapokra helyezzék kapcsolataikat a néphadsereg ifjúsági szervezetével, együttműködésük a korábbiaktól eltérő módon, új tartalommal valósuljon meg. A közvetlen irányítás helyett politikai eszközökkel, meggyőzéssel, elsősorban az ifjúsági szervezetben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítsék befolyásukat. A NISZ-re kötelező határozatot ne hozzanak, számára feladatot ne szabjanak, munkájáról ne számoltassák be. A szövetségesi viszony erősítése érdekében folyamatosan igényeljük a NISZ-szervezetek, illetve a választott vezetők részvételét, közreműködését politikai programjaink, döntéseink előkészítésében és megvalósításában ; kölcsönösen tájékoztatjuk egymást és konzultációt folytatunk az MSZMPés a NSZ feladatairól, adott kérdésekben az együttműködés lehetőségeiről; nézetkülönbségeinket elvszerű vitákban tisztázzuk; szervezeteink munkájában jelentkező fogyatékosságokat kölcsönösen szóvá tesszük; szervezeteink önállóságát tiszteletben tartjuk; munkánk megújításával, a fiatalok problémás megoldásából való részvállalással változatlanul törekszünk megnyerésükre. Az MSZMP-szervek és -szervezetek továbbra is kísérjék figyelemmel a területükön működő NISZ tevékenységét, segítsék az új szervezetet arculatának formálásában, s az új tartalmú ifjúsági mozgalmi munka kibontakozását. Alakítsák ki és rendszeresen tekintsék át a NISZ-szel történő együttműködésük tartalmát, munkaformáit. Igényeljék a NISZ képviselőinek részvételét az MSZMP választott testületeiben; üléseikre hívják meg vezetőiket, illetve képviselőiket; kezdeményezzék, hogy az MSZMP képviselői is rendszeresen meghívást kapjanak a NISZ rendezvényeire. A katonafiatalokkal kapcsolatos kérdésekben kérjenek tájékoztatást az ifjúsági szervezettől, testületi álláspontjukat juttassák el a NISZ- bizottságokhoz. Működjenek közre a parancsnokok és a NISZ közötti kapcsolat megújításában. Az MSZMP céljainak megismertetésében, a NSZ befolyásolásában és megnyerésében meghatározó szerepük van az ifjúsági szervezetben dolgozó kommunistáknak. Az MSZMP szervei és szervezetei biztosítják, hogy a kettős tagságú kommunisták pártmunkájukat elsősorban a NSZ-ben végezzék. Megbízatásaik a NISZ feladataihoz igazodjanak; vállaljanak közvetítő és jelző szerepet a pártszervezetek és a NISZ között; folyamatosan tájékoztassák a pártszervezetet a NISZ munkájáról; az ifjúsági szervezetben határozottan képviseljék a párt politikáját, álláspontját. Munkájukkal, emberi tulajdonságaikkal érdemeljék ki a fiatalok rokonszenvét, bizalmát, törekedjenek választott funkcióba kerülésre. A NISZ-ben végzett tevékenységükről pártszervezetük rendszeresen kérjen tájékoztatást. Azok az MSZMP-szervezetek, ahol a politikai szükséglet és a létszám indokolja, az ifjúsági szervezetben dolgozó párttagokból kommunista csoportokat hozhatnak létre, amelynek fő feladata munkájuk koordinálása, egységes politikai fellépésük, összehangolt tevékenységük segítése. A MSZ-nek MSZMP-tagajánlói joga nincs. A párthoz közeledő fiatalokkal való foglalkozás, a párttagságra való felkészítésük minden kommunista fontos feladata. Az MSZMP szervezeteinek fontos feladata, hogy a tagsággal megértessék és elfogadtassák: a néphadsereg eredményes működése megköveteli az azonosan gondolkodó erők összefogását, a párt- és az ifjúsági szervezet közös érdekeken alapuló együttműködését. Tagjaikkal ismertessék meg a Néphadseregi Pártbizottság és saját testületük állásfoglalását, valamint a NISZ programját, a helyével és szerepével kapcsolatos kérdéseket. * A Néphadseregi Pártbizottság kéri a parancsnokokat, vezetőket, hogy nyújtsanak segítséget a Néphadseregi Ifjúsági Szervezet programjának megvalósításához, a Szolgálati Szabályzat alapján — mint a KISZ jogutódjának — biztosítsák számára a működéshez szükséges feltételeket. * A pártbizottság ajánlást tett a honvédelmi miniszternek a NISZ munkája feltételeit biztosító felső szintű szabályozásra. Az MSZMP Néphadseregi Bizottsága támogatja a Központi Bizottság 1989. június 23—24-i ülésén kialakított állásfoglalást, és kifejezi készségét az abban foglaltak megvalósítására. Úgy tekint erre az állásfoglalásra és a személyi döntésekre, hogy azok kellő alapot biztosítanak pártonk erejének összefogására. Döntései nyomán, tagjainak reformszellemiségét, alkotóerejét egyesítve eredményesen készülhet kongresszusára, illetve az országgyűlési választásokra. Bízik abban, hogy a párt Elnöksége és Politikai Intéző Bizottsága a nézetkülönbségeken felülemelkedve nagyobb következetességgel és egységesebben munkálkodik az MSZMP megújítása, a társadalom fejlődése érdekében.