Népi Ellenőrzés, 1973 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1973-02-01 / 2. szám
gépészetet és a tervezési munkát is.” Feltűnik nekik a termelési érték gyors növekedése is: az első negyedév termelési értéke 9,5 millió forint, az áprilisi már 7 millió, s a májusi egymagában 9 millió forint, holott gépi berendezéseik értéke mindössze 70 ezer forint. Június 3.: Likovszky főkönyvelő nyilatkozata: a tagszövetkezetek hozzájárulásából még nem folyt be pénz, banki hitelt még nem vettünk fel, pénzügyi forrásunk az akkumuláció.” (! !) Június 3.: Németh Józsefné alosztályvezető a vállalat kalkulációs beszámoló értekezletén: „ ... önálló elszámolású egységeink kalkulációs és járulékos költségei teljesen eltérőek ... minden logikai felépítés nélkül képezik áraikat ... ez már majdnem a törvénytelenség határát súrolja”. Június 7.: A népi ellenőrök tudomására jut, hogy Likovszky főkönyvelő egyben pénztáros is. Mivel a pénztárkönyvet csak március 31-ig vezették, a két népi ellenőr állította össze a pénztári forgalmat a még le nem könyvelt — több mint két havi — bizonylatokból. Kétmillió 297 ezer forint hiányt találtak! A főkönyvelő június 9-re ígérte írásban a hátralék feldolgozását, a pénztári ügyvitel naprakészségének biztosítását. Ennek már nem tett eleget, öngyilkos lett. Június 8.: Kimutatás: Összlétszám 868 fő. Vidéken dolgozók száma: 443 fő. Vidéki munkahelyek: Százhalombatta, Oroszlány, Szombathely, Győr, Ácsa, Mátranovák, Szőny, Kétpó, Sarkad, Körösladány, Kecskemét, Miskolc, Eger. Június 9.: A III. kerületi NEB elnöke a pénzkezelésre vonatkozó megállapításokat büntető feljelentés indítványozása végett felterjeszti a FNEB-nek. Június 10.: A III. kerületi NEB elnök levele a Heves megyei Főügyészhez a vállalat alapszabálya és gyakorlata közti ellentmondás miatt: „...Szíveskedjék a Heves megyei Tanács VB határozatát felülvizsgáltatni és a vizsgálat eredményéről bizottságunkat tájékoztatni ...” Június 12.: Kimutatás a vállalat budapesti bérleményeiről. Évi bérük összesen 481 052 forint. Június 15.: A III. kerületi NEB népi ellenőrének véleménye a vállalat hegesztő és szerelő részlegének március 1—május 31. között a Ganz-MÁVAG-nál, a Chinoin-nál és a Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi gyárában végzett több mint másfélmillió forintos munkájáról: „Ez a vállalási típus lényegében fizikai dolgozók kölcsönadását jeleníti a rendelő vállalat részére, mivel a munka valamennyi feltételét a megrendelő biztosította és a vizsgált vállalat csupán a munkaerőket küldte ki a megrendelő vállalathoz”. Június 19.: Jegyzőkönyv a Heves megyei Tanács VB Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari osztályán az eljáró ügyintéző és a Termoszig igazgatója és két vezetője között folytatott megbeszélésről. „Tárgy: Az osztályhoz jelzés érkezett a vállalatról, hogy Füzesabonyban nem folytat tevékenységet, Budapesten viszont irodaközponttal rendelkezik és 6—700 főt foglalkoztat.” A vállalat válasza: „Tárgyalásaink folynak a Heves megyei Tanács VB Tervosztályával és ÉKV osztályával valamint a tanács építőipari vállalatával a Heves megyében kialakítandó főépítésvezetőség tárgyában. . . Várható, hogy ez év II. felében a tényleges termelés Heves megyében is megindul. .. A vállalat egyébként több szervtől kért engedélyt budapesti tevékenysége folytatásához ... a MÉM állásfoglalása, hogy a vállalat budapesti kirendeltségének létesítéséhez külön engedély nem szükséges.” A tárgyalás eredménye: „Eljáró ügyintéző megjegyzi, hogy ... az alapító okirat módosításra szorul, a megyei tanács VB döntését a vállalat igazgató tanácsával közölni fogja ... a mai megbeszélés eredményeképpen a folyó hó 22-ére Budapesten a III. ker. NEB-nél tartandó megbeszélés tárgytalanná válik.” Június 22.: A megbeszélés meghiúsulása miatt a III. kerületi NEB levélben kéri a Heves megyei Tanács VB elnökét: „A működési szabályzatban Füzesabony székhely szerepel, míg a területi illetékességre vonatkozóan az egész országterülete. Kérem elnök elvtársat, szíveskedjék bizottságunkat postafordultávaltájékoztatni arról, hogy a tanács VB határozatát milyen előzetes szakminiszteri állásfoglalás előzte meg”. Július 5.: Jegyzőkönyv az árképzésről. „A vállalat a Pannónia Szőrmekészítő és Konfekció Vállalat 2. sz. gyáregységének ... a festő, mázoló és kőműves munkákkal kapcsolatban a következő járulékos-kulcsokat szerepeltette: akadályoztatás 20%, bruttó haszon 26%, felvonulás 1,7%, sürgősségi felár 10%, összesen 57,7%. Az akadályoztatásra semmi dokumentumot nem találtunk. A sürgősségi felár az árutasítás szerint nem érvényesíthető. A bruttó haszonkulcs is magas, mert, miután ... a JAVSZER árait vették —amelyben már eleve 15%-os haszonkulcs van — a teljes bruttó haszonkulcs 41%. Tehát, ha az 57%-hoz még hozzáadjuk a 15% JAVSZER haszonkulcsot, a járulékos költségek %-a 72,7%.” Július 19.: Ezen a napon a népi ellenőrök a következőadatra bukkantak: „1971. február 11—június 7. között 8 millió 147 ezer forintot vettek fel az MNB-től; egymillió 454 690 forintot adtak ki elszámolásra, ebből 449 ezer forintot a kecskeméti Petőfi és Kossuth TSz-eknek. A Petőfi TSz időközben beolvadt a Kossuth-ba, így a Kossuth az előzőekben felvett kölcsönökkel együtt 710 ezer forinttal tartozik a Termoszig-nek.” Július 23.: A III. kerületi NEB levele a Heves megyei Tanács VB titkárának: „...június 22-én kelt levelemre válasz a mai napig nem érkezett .. . Kérem .. . postafordultával válaszolni szíveskedjenek. ..” Hasonló tartalmú levél ment a Heves megyei Főügyészségnek. Július 26.: A Heves megyei Főügyészség válasza a III. kerületi NEB-nek: „...megkeresést intéztem a Heves megyei Tanács Titkárságához, ebben indítványoztam, hogy a VB vizsgálja felül a Termoszig alapítására vonatkozó határozatát. Sürgetésemre a titkárság arról tájékoztatott, hogy ... a vizsgálatot folyamatba tették.. Július 26.: Pénztárbizonylatok ellenőrzése. A részletes elemzések- 133 Népi Ellenőrzés