Népművelés, 1963 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1963-02-01 / 2. szám
mODERn FILMSZIÍNHÁZ ÉPÜL KÖBÖnVfmn.! Molnár Péter, Mühlbacher István és Varga István, az IPARTERV mérnökei tervei szerint tavaly megkezdték Kőbányán a 600 nézőire méretezett emeletes filmszínház építését. Az épület földszintjén kap helyet a pénztár,, a várócsarnok, a ruhatár. Innen két oldalt belső lépcsősoron kerül a közönség az emeleti oldalfolyosókra, majd a nézőtérre. A távozók végül két másik lépcsőn, az érkezők zavarása nélkül jutnak a földszinti ruhatár csarnokába. A mintegy 14 millió forint költséggel épülő filmszínház építését 1963- ban fejezik be. V. O. A TARTALOMBÓL DEMÉNY OTTÓ és SIPOS GYULA versei * TÓTH JÓZSEF: Választások előtt 3 FÜLEKI JÓZSEF: Kongresszus után 4 LÉVAI JÓZSEFNÉ: Népművelési kiskörzetek 7 PÁSZTOR MIKLÓS: Keressünk új formákat 7 MARTON JÁNOS: Mezőgazdaság és népművelés VI. 9 OTTEVÉNYI LÁSZLÓ: Egy alföldi tsz-városban I. 11 DÖME MIHÁLY: Közös erővel 12 KAMENSZKY BÉLA: Szatymazi őszibarack-szakkör 13 LUKACSI LÁSZLÓ: Mégsem lett igazuk... 14 Dr. DURKÓ MÁTYÁS: Foglalkozzunk az öregekkel Is IS KALMANCHEY ZOLTÁN: A testkultúra és a népművelés 16 LUKACSY ANDRÁS: A munka és a hivatás pszichológiája 17 GUBANCSIK BÉLA: Két dimenzióban a TTT-ről VI. 18 PUNGOR ERVIN: Művelődő katonák 20 CSEUZ ÉVA: Szemléltetés az ismeretterjesztésben 21 BANSZKY PÁL: „Koffermúzeum” 22 Dr. IBOS FERENC: Barátok között III. 24 BARABÁS TAMÁS: Olasz népművelők Magyarországon 26 SURÁNYI IMRE: Ernst Fischer nyilatkozata 26 SZILÁGYI JÁNOS: Munkásosztályunk természettudományos műveltsége a két világháború között I. 27 LUKÁCSY SÁNDOR: Justh Zsigmond 28 Olvasóink Írják 20 BAUER GYÖRGY: A televízió és a népművelés 29 Kisölmkrónika 30 VÁRNAI FERENC: Baranyai fúvósok 31 RÁCZ LAJOS: Két cserehangversenyről 32 ERDŐS JÁNOS: Karnagyi klubösszejövetelek 32 A táncosok országos munkaértekezletén 34 BOGA ISTVÁN: Marokkó táncai és táncmozgalma 36 KELETI ISTVÁN: A műkedvelő színjátszás „hamleti kérdése” 37 SÉD TERÉZ: Játszani tanultak... 38 ANTAL GÁBOR: A „Yerma” az Egyetemi Színpadon 39 HAMAR IMRE: Lesznek-e folytatói a mohácsi fazekas művészetnek? 40 L. S.: Nagybányai festők 41 BALOGH ANDRÁS: Cserekiáttás 42 A TV előtt, A hallgató hangja, Nyelvművelés 43 Mit olvassunk? 44 A TV februári műsorából 46 Eseménynaptár és műsorjavaslatok áprilisra 46 Munkajogi tanácsadás 47 old. MUNKAJOGI TANÁCSADÁS 10, A MŰVELŐDÉSI OTTHONOKBAN FOGLALKOZTATOTT MOZIÜZEMI POLCOZÓK MUNKAFELTÉTELEI Járási művelődési ház igazgatója írja: „A művelődési háznak sajátkezelésű mozija van, amelyben több dolgozót moziüzemi (gépész, jegykezelő stb.) munkakörökben foglalkoztatunk. E dolgozókat két évvel ezelőtt a művelődési ház előző igazgatója alkalmazta teljes napi munkaidővel, és munkaszerződésükbe felvette azt az előírást, hogy őket a munkakörükhöz nem tartozó, képesítéshez nem kötött más munkára is igénybe lehet venni. Erre a munkabeosztásra az elmúlt években — elődöm működése idején — nem került sor. Párhónapos működésem után megállapítottam, hogy az említett alkalmazottak munkaidejét a moziüzemi feladatok nem töltik ki, ezért intézkedtem aziránt, hogy a művelődési házban egyéb munkákat is végezzenek (pl. más házbeli rendezvényeken jegykezelést, ruhatáros munkát, a művelődési ház helyiségeinek takarítását). Az érdekeltek intézkedésemet sérelmesnek tartották, és panasszal fordultak az egyeztető bizottsághoz. A járási közös egyeztető bizottság panaszuknak helyt adott. A határozat indokolása szerint a 105/1961. (M. K. 1.) M. M. számú utasítás hatálya — az utasítás 1. §-ának (6) és (7) bekezdése értelmében — a művelődési otthonokban moziüzemi munkaköröket betöltő dolgozókra nem terjed ki, e dolgozók munkabérét és munkafeltételeit a 36/1959. (M. K. 14.) M. M. számú utasítás alapján kell megállapítani. Az utóbbi utasítás 10. pontja ugyan lehetőséget nyújt arra, hogy a moziüzemi dolgozót a munkaköréhez nem tartozó, képesítéshez nem kötött más munkára is igénybe vegyék, de ennek köre nem terjedhet túl a mozi üzemeltetésének feladatain. A művelődési ház igazgatójának tehát nem volt joga ahhoz, hogy e dolgozókat a mozi üzemeltetésén kívüli egyéb munkára ossza be. Kérdezem, hogy az egyeztető bizottság határozata jogszerű-e? Nemleges esetben milyen intézkedéseket tehetek?” Válasz: Az ismertetett ügyben az egyeztető bizottság a jogszabályt tévesen értelmezte, és a munkaügyi panasz tárgyában jogellenes határozatot hozott. A művelődési otthonok moziüzemi munkakörökben foglalkoztatott dolgozóinak munkabérét és munkafeltételeit valóban a 36/1959. (M. K. 14.) M. M. számú utasítás rendelkezései alapján kell megállapítani. Ennek az utasításnak a 10. pontjában foglalt rendelkezések helyes értelmezése szerint a művelődési otthon igazgatójának joga van ahhoz, hogy a moziüzemi munkakörökben alkalmazott dolgozókat a mozi üzemeltetésén kívüli egyéb, képesítéshez nem kötött munkákra — munkaidejükön belül vagy azon túl is — igénybe vegye. (A 10. pont rendelkezése szerint a dolgozónak ezt a kötelezettségét az intézmény munkarendjében, valamint a dolgozóval kötött munkaszerződésben fel kell tüntetni. Az egyeztető bizottság említett álláspontjának elfogadása esetén a művelődési otthonok aránylag rövid időtartamban üzemeltető mozijában a dolgozók a teljes munkaidejüknek csak egyrészében végeznének munkát, és ezáltal részben meg nem szolgált munkabért kapnának. Az adott esetben az egyeztető bizottság jogellenes határozata ellen annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül az igazgató a megyei területi egyeztető bizottsághoz fellebbezhet. Ha e határidőt elmulasztották, és az egyeztető bizottság határozata jogerőssé vált, továbbá abban az esetben, ha a területi egyeztető bizottság jogellenesen az első fokon eljárt egyeztető bizottság határozatát hagyja jóvá, a munkáltató a jogsértő határozat hatályon kívül helyezése érdekében óvás iránti törvényességi panasszal fordulhat a járási, illetve a megyei ügyészséghez. Ferencz Győző 47