Népművelés, 1967 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
ményszerű izgalmassággal ismertet meg ifjúkorával, családi környezetével, a forradalom győzelmének időszakával, mely az ő társadalmi körei számára érthetetlen történelmi tévedésnek tűnik. • A latin irodalmakat Elsa Triolet, Pierre Daix és Elsa Morante egy-egy regénye jellemzően képviseli, az utóbbi hónapokban, Triolet regénye, a Sohanapján, különös, filozófikus tartalmát és ittott már-már irónikusnak tűnő formai megoldását tekintve is. Már az indító gondolat is úgy tűnik, hogy egyszerre komolyan vett formai megoldás és a formabontó törekvéseket játékosan gúnyoló ötlet is. Egy nem különösebben jelentős történelemtanár, író fekszik ravatalán és első személyben kommentálja temetési szertartása kapcsán a körülötte zajló eseményeket és forgolódó embereket. A továbbiakban kiderül, hogy az életében nem túlságosan értékelt történelmi munkák tudomány és költői rögtönzés ötvözetei, remekművek. Életműve függetlenedik személyétől, megindul a zseniteremtés gépezete, könyvek születnek a könyvekről, társaságok magyarázzák eszméit és műveit, amelyekről közben megtudjuk, hogy nem mások, mint fiatal és csinos feleségének képzelgései a történelemről, szerelmes pillanataik szünetében, melyeket a tanár tudományos mezbe öltöztetett. A fiatal özvegy a valóságot szeretné megőrizni, de az utólagos mítoszteremtés erősebbnek bizonyul ebben a regényt, iróniát, történelmi relativitást keverő szellemesen szeszes alkotásban. Daix kisregénye, a Baleset az író második, magyarul megjelent, munkája és kellemes meglepetés, mert a régebben bemutatott jószándékú, de kissé sematikus regény után, friss és eleven, tehetséges írásnak bizonyul. Daix is szándékosan vagy szándéktalanul, hasonlóan más francia kommunista írókhoz, az utóbbi alkotásaiban stílusban és formai elemekben merészen tágít a korábbi realista koncepción, talán éppen Garaudy nézeteinek hatására. A Baleset cselekményanyaga rendkívül egyszerű. Egy nemrég Algériából visszatért, katona idején túlesett és egyelőre foglalkozásnélküli írójelölt szép és kívánatos szeretője autógázolás áldozata lesz. A baleset után kezdi a fiatalember néhány napos szerelmük történetét kibontani. Miközben újabb és újabb nők ágyába fekszik, újra és újra nekirugaszkodik más-más pontról indulva, hogy fölfejtse a lánnyal kapcsolatos emlékeinek szövetét, és magyarázatot találjon emberi kapcsolatukra, amelyik így visszatekintve kap egyre nagyobb mélységet. Elsa Morante regénye, az Arturo szigete jó példa arra, hogy milyen nehéz egy művészileg értékes mű hatástényezőit meghatározni. Egy Nápoly melletti sziget régi kastélyában él egy kisfiú. Anyját nem ismeri, mert az születésekor meghalt, s ő gyermeki álmaiban hősnek képzeli apját. Gyermeki képzelgések és romantikus regények hősei népesítik be ezt az álomvilágot, ahova az apa újabb asszonyt, egy nyers szépségű proletár lányt hoz. A hősnek képzelt apáról kiderül, hogy homoszexuális, s a fiú első szerelme a szép mostohaanya lesz. Ez a giccs határát súroló nyersanyag, amitől első pillanatra távol van minden társadalmi és gondolati mondanivaló, azonban egy más síkot is fölvillant, a lélektan és a mítoszteremtők síkját, valamiféle Alain Fournier-ivilágot, amelyik erős valóságtartalmat kap az olasz írónő realista művészetétől, a gyermeklélek biztos ismeretétől, a mesterien reális környezetrajztól. * Az újabb szovjet irodalmat jól képviseli a Modern Könyvtár egyik legutóbbi kötete, Baklanov írása, az 1941 júliusa. A regény, ahogy címe is utal rá, a Szovjetuniót ért támadás első napjaival foglakozik, a hitleri csapást felfogó egyik hadsereg egy hadosztályának kereteiben. A regény a néhány hét eseményeinek ábrázolása közben azonban egy-egy szereplő sorsát, magatartását felvázolva, visszanyúl a szovjet évek történetébe, és szuggesztív erővel villantja fel a sztálini időket, személyi sorsokban jelentkező társadalmi problémáit, súlyos ellentmondásait. Arra a kínzó kérdésre keresi Baklanov is a választ, mint Szimonov ismert regényciklusában: hogyan érhette a Szovjetuniót a háború első évének tragikus csapása, mi volt a bekerítések, visszavonulások és felkészületlenség magyarázata. Baklanov azonban tömörebben fogalmazza meg a választ, talán kissé egyoldalúbban is, de ez a tömörség feltétlenül emeli a művészi kutatást. A halál oka: méreg Ribakov regényének címe. A regényeim és az indító esemény detektívregényszerű. Ismeretlen hátterű öngyilkosság: a vegyikombinát idős, visszavonultan élő mérnöke megmérgezi magát. Az öngyilkosság indokainak nyomozásszerű felfejtése közben megintcsak a szovjet életre és az elmúlt évtizedekre jellemző emberi sorsokkal ismerkedünk meg. Ribakov regénye is a már-már külön műfajjá váló írások közé tartozik, amelyek a személyi kultusz hibáit tárják fel, de ez a tartalmában és formájában is modern megfogalmazású alkotás egy kissé az utóbbi évtizedben világviszonylatban felfutó kémia tudományának, a modern vegyipar szervezésének regényévé is válik. A ma szépirodalmának egyik izgalmas témájává vált világszerte a modern természettudomány embereinek élete. A regény szereplői jórészt fiatalemberek és fiatal embertípusok, akik Ribakov szűkszavú, de nagyon plasztikus ábrázolásmódjában élesen és hitelesen állnakelénk. Ribakov írásművészetének egy másik jellemző és erős oldala az a hangulatteremtő készség, amivel egy-egy helyzetet, emberi kapcsolatot megragadóan tud az olvasó elé állítani, miközben fő problémája marad az emberség, az egymásközti kapcsolatok humanitásának követelése. Jó és sokat ígérő írás. * Az angolszász irodalomból az Európa kiadványai között mostanában az amerikai irodalom kapott jelentősebb hangsúlyt. Egy nálunk még eddig ismeretlen szerző, William Styron bemutatására került sor az író Házam lángra gyullad című regényével. Styron a mai fiatalabb amerikai irodalom egyik jelentős alkotója. Regénye ugyancsak bűnügyi történetből indult. Egy olasz faluban gyilkosság áldozata lesz egy dúsgazdag, züllött és kicsapongó életet élő amerikai férfi, rokonszenves intellektuális tulajdonságokat és egy szörny alkatát egyesítő figura, és egy ragyogóan szép, fiatal és földhözragadtan szegény olasz szobalány. A nyomozó és a történet elmesélője átlagos fiatal amerikai férfi, akit barátság fűz az áldozathoz, és a történet egy másik főszereplőjéhez, az örökös alkoholmámorban élő amerikai festőművészhez. A detektívnélküli nyomozás végül is abban a lélektani bizonyításban csúcsosodik ki, hogy a gazdagság és a nyomor, tehát a pénzt lélekromboló erő. A bizonyítás közege az európai környezet, mert az amerikai életforma és gondolkozás kontrasztját így tudja erőteljesen megnövelni az író. Styron írása, melynek mélyén a szabadság kérdése húzódik meg, az amerikai ábrándokkal szemben a dezillúziót képviseli, rendkívül művészi hitelességgel. Formailag talán egyetlen dicséret elég a regény jellemzésére: az olvasó szinte észre sem veszi a szerkezet mesterien megoldott formabontó időjátékát. Röviden érdemes utalni az amerikai Irodalmat más műfajokban bemutató két gyűjteményre is. Nem félünk a farkastól címmel az Európa dráma-sorozatának új köteteként modern amerikai drámák jelentek meg. A válogatás jó érzékkel mutatja be a mély társadalmi indítékokban gyökerező modern amerikai drámát, melyre egészében elsősorban nem az európai abszurd színház formatörekvései, hanem egyén és társadalom konfliktusának mélyen járó drámai kibontása a jellemző, bár a legfiatalabb drámaírók, mint Albee, természetesen a legújabb színházi törekvések formanyelvét is felhasználják. Hosszú idő után a magyar könyvkiadásban az amerikai irodalom egy sajátos műfaja újra hangot kapott, az Európa Zsebkönyvek Vadnyugat című kötetében. A cowboyok, aranyásók, farmerek, haramiák, egyszóval a legendás vadnyugat világa, a modern Amerika kialakulásának jellemző ideje szólal meg ismert és még nem ismert szerzők írásaiban. Az illúzió műfaja volt a keményöklűek világának és romantikus kalandjaiknak bemutatása, de a kötet olvasásakor pusztán az idő elfordulása miatt egy kissé az illúzióvesztés hangulatát is érezzük. cs. o. ESEMÉNYNAPTÁR ÉS MŰSORJAVASLATOK 1967. MÁRCIUS HÓRA Március 2. 150 ÉVE, 1817-ben SZÜIETETT ARANY JÁNOS. Könyvjavaslatok: Arany János balladái. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1964. Arany János drámafordításai, I—III. kötet. Akadémiai Könyvkiadó, Bp. 1961. Arany János: Elbeszélt költemények. Akadémiai Könyvkiadó, Bp. 1962. Arany János összes költeményei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1964. Arany János összes Művei I—IV. Akadémiai Könyvkiadó, Bp. 1954. Szilágyi Ferenc: Mintha pásztortűz ég .. . Arany János élete. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó, Bp. 1965. Arany János — Petőfi Sándor levelezése. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó, Bp. 1959. Március 3. 120 ÉVE, 1847-BEN SZÜLETETT A. G. BELL, A TELEFON EGYIK FELTALÁLÓJA. Könyvjavaslat: Kladziersky Emil: A kék harang. Alexander Graham Bell élete. Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó, Bp. 1963. Filmjavaslat: Telefon és telefonközpont. Magyar keskenyfilm. Március 6. 10 ÉVE, 1957-BEN ALAKULT MEG AZ ÖNÁLLÓ GHANA A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG KERETÉBEN. Március 8. NEMZETKÖZI NŐNAP. Versjavaslatok: Kosztolányi Dezső: özvegy a villamosban, Anya (a költő összegyűjtött versei c. kötetben találhatók). Radnóti Miklós: Levél a hitveshez. (Radnóti: Versek és műfordítások.) József Attila: Anyám. (A „Hadak útján” c. kötetben.) Juhász Gyula: Anyák. („A magyar valóság” c. antológiában.) 42