Népművelés, 1968 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1968-09-01 / 9. szám
Békéscsaba. ilyen nagy könyvtárban; a kutatást, anyaggyűjtést. Szívesen teljesítik a gyűjtő bizarr kéréseit. Katalógusokat szereznek, böngésznek, tájékozódnak és tájékoztatnak. Mindez együtt adja a békéscsabai könyvtár varázsát. Meg még valami nehezen megfogható — talán a hely szelleme. Ide szívesen eljönnék akkor is, ha volna más választásom. Ha nem volna itt semmi dolgom. Ha olvasni sem akarnék. Csak, hogy itt legyek. Mert jó itt lenni. Úgy adódott, hogy a lakótelepen egy napon kétszer is megfordultam. Nem szebb, és nem csúnyább, mint a hasonló települések országszerte. Hordozza a lakótelepek jellegzetes jegyeit. Az egyik ilyen, hogy nincs helyi sajátosságuk. Nem „tájjellegűek” — mint a pesti borpincék portékája. Később, mikor a színházban arról beszélgetünk, hogy a tv tartósan elvonja-e a közönséget, Daniss Győző dramaturg-rendező megjegyzi: Az emberek előbb-utóbb visszatérnek a színházhoz. Mert hiányzik a közösségi élmény. Mint ahogy a városépítészek szerint a lakótelepeken hiányolják az utcát, ahol sétálni lehetne, kirakatokat nézni. Mert az a közösségi élmény is hiányzik. Igen, valami csakugyan hiányzik. De: a gödrök és buckák helyén itt él egy mozgalmas település. Rokonszenves, tevékeny emberekkel, akik fontos részt vállalnak a város életében. Eleven láncszem múlt és jövő között. A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ E hosszú kitérő után visszatérek a tőszomszédságba. Ugyanis a „Csaba” szálló mellett van a Jókai Színház. 1954-ben nyílt meg. Jelen formájában 1965 óta áll a közönség rendelkezésére. A színházat 19 millió forintos költséggel jelentősen felújították. Kívül-belül. Az épülethez hozzátoldottak forgószínpadot, modern zsinórpadlást, új elektromos berendezést kapott. A színház nézőtere nagyon szép, hangulatos. A meglevő adottságokat nemesen egyesíti az újjal. Még az is megérzi ezt, aki — mint én — először jár itt. Amint értesültem, a színházbelső és a műszaki berendezés Tolnai Pál színházi építész és mechanikai szakértő útmutatása nyomán készült. A színháznak 430 férőhelye van. Egész pontosan: ennyi eladható hely van benne. SZÍNIÉLET BÉKÉSCSABÁN Informátoraim szerint ennek a vidéknek nincs színházi hagyománya, bár a színiélet nyomai a múlt század közepéig nyúlnak vissza. A békéscsabai színjátszás adatait dr. Papp János helybeli gimnáziumi tanár dolgozta fel négy kis füzetben: 1879-től 1944-ig. A békéscsabai színészet története címmel. Haszonnal forgattam. Innen tudtam meg, hogy a város 1879 március 8-án színháztermet avatott, az egykori Vigadó épületében. (Ez a hajdani színházterem most festőtárul szolgál.) Meg azt is, hogy Blaha Lujza, Jászai Mari, s sok más jeles színész is fellépett Békéscsabán. Amikor első ízben, 1889 júniusában vendégfellépésre érkezett Blaha Lujza, „már az állomáson mintegy 250 ember és a helybeli dalkar fogadta a város kedves vendégét, az üdvözlőbeszédek elhangzása után pedig díszes fogatmenet kísérte a »Fiume« Szállóig”. Másodszor 1905- ben járt itt, a többi között híres szerepében, Csepreghy Ferenc Piros bugyellárisában is fellépett. 1891-ben megalakult a Színügyi Bizottság. „E színművészetet pártoló csoport hivatott a továbbiakban vezetni és irányítani városunk színházi életének szervezési, anyagi és egyéb ügyeit.” A Színügyi Bizottság működése nyomán Jászai Mari is ellátogatott Békéscsabára. Grillparzer „Medeá”-jában és Sophokles „Elektrá”-jában játszott. Al füzetek tanúsága szerint a páholyok bérlői főként a módosabb kereskedő és iparos családokból kerültek ki, akiknek társadalmi helyzetük miatt is illett színházba járni. Érdekessége a megyének, hogy idevalósi birtokán szervezte meg parasztszínházát Justh Zsigmond. (Puszta- és Szabadszenttornyán.) Ez a világlátott, széles látókörű író szűkre szabott életének (1863-1894) utolsó éveit teljesen ennek az ügynek szentelte. Az egykorú feljegyzések szerint parasztszínészei pompásan játszottak Sophoklest, Moliére-t is. Az előadások közönségét a helybeliek és az író jeles külföldi s hazai művészvendégei adták; Jászai Mari is több ízben megfordult itt. (A Justh Zsigmond parasztszínházára vonatkozó adatokat ugyancsak helyi szerző, Elek László munkájából idézem.) Az elmúlt, 1967-68-as évadban 7800 bérlet kelt el a Jókai Színházban. Ebből 2800 volt a székhelyi, 1000 az ifjúsági, a többi tájbérlet. Az ifjúsági bérlők: általános iskolai felső tagozatosok, középiskolások, ipari tanulók és üzemben dolgozó KISZ tagok. A felnőtt bérlőkről meg a színház egyéb dolgairól lapunk következő számában lesz szó. (Folytatjuk) Honti Katalin Nyári , karnevál EGERBEN Pontosabban és hosszabban: Első Országos Nyári Színjátszó Karnevál. S már a cím is vitát váltott ki. Hiába hirdette plakát, hiába igyekeztünk hangulatában, tematikájában, külsőségeiben és tartalmában karnevállá változtatni — a Rádió, a TV, a sajtó következetesen fesztiválról tudósított, mondván, hogy a karnevál télen van, közvetlenül nagyböjt előtt, és egészen mást jelent. A dolgok örök rendje az, hogy ami nyáron történik, az fesztivál — nem is lehet más? Pedig más. Akarattal és tudatosan. Elvonatkoztathatunk a karnevál szó vallási értelmezésétől (carnevale , hús, isten veled!), az ókori Róma álarcos és állati alakokat öltő tömege vidám dalokat énekelve és tréfákat űzve vontat végig tengeri hajót ábrázoló díszkocsit, ez a carrus navalis. S a szó innen ered. (Így tudja az Új Magyar Lexikon, de így a Révai Lexikon is.) Elvonatkoztathatjuk a téltől is, mert népünnepélyt jelent, díszkocsis, jelmezes, álarcos vidám felvonulást, virág és konfetti dobálással, utcai tánccal. Délévi országokból ered, ott vannak hagyományai. Eredeti formájában visszaállítani, a mi éghajlatunk alatt nehéz lenne februárban. De mivel tudatunk és nyelvünk a karnevált a téli időszakhoz kapcsolja, hozzátettük: nyári. Megtartottunk tehát a címadásnál mindent, ami a fogalom eredeti, ősi jelentéséhez tartozik, s lehántani igyekeztünk későbbi, járulékos jegyeket. Tiltakozunk a fesztivál elnevezés ellen: ünnepélyessége, szertartásossága miatt. Nem ilyet akartunk! Meg azért is, mert egy új kezdeményezést friss tekintettel, előítélet nélkül kellene szemügyre venni. Honnan ered az ötlet? Két forrásból ered az ötlet. Az egyik: amikor néhány évvel ezelőtt feltárták az egri vár Földbástyáját, Szívós József, az egri Megyei Színpad vezetője merész és szerencsés ötlettel kipróbálta: vajon színpadnak milyen lenne. S egy augusztusi estén hangulatos irodalmi műsorral lepte meg a kíváncsian oda sereglő közönséget. Aztán a város Szimfonikus 33