Népművelés, 1980 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
DIVATLAP-KIÁLLÍTÁS Az Iparművészeti Múzeum új kamarakiállítása — a Magyar divatlapok a XIX. században — június 27-én nyílt meg válogatást és áttekintést kínálva a korszakból. Európa polgárainak információéhségét a XVIII — XIX. század fordulóján valóságos kiadványrobbanás elégítette ki. Az acélmetszet és a litográfia (kőrajz) olcsó, gyorsan előállítható, nagy példányszámú illusztrált hetilapok előállítását tette lehetővé. Franciaországban alakult ki és hamarosan egész Európában elterjedt az az új laptípus, amelyben a szórakoztató irodalom, társasági hírek, politikai beszámolók és portrék mellett divatképek is voltak a nők számára. A kiállítás végigkíséri azt a folyamatot, ahogy a vegyes műfajú, a divatképet még mellékletként, esetleg rövid leírással közlő hetilapok a század hetvenes éveire szakszerű divatlapokká alakultak át. Az első magyar nyelvű divatlap a Regélő és melléklapja, a Honművész a reformkorban indult meg, célja a német nyelvű lapok kiszorítása, a nemzeti nyelv és kultúra ápolása volt. A negyvenes évek forrongó légkörében különböző irodalmi és politikai irányok szolgálatában állnak a magazin jellegű, színesen szerkesztett divatlapok. Voltot Imre Pesti Divatlapjában 1844 — 45-ben Petőfi Sándor vezette a „költői rovatot”. A szabadságharc után az első, még mindig vegyes arculatú lap a Hölgyfutár. Igényes irodalmat és sok gyakorlati tanácsot ad, a magyaros divat irányzatát képviseli Vajda Lajos lapja, a Nővilág 1857—64 között. A Divat című lap alcíme: Közlöny a szépirodalom, társasélet, művészet és főleg a divat köréből. Mellette az első magyar lapszerkesztőnő, Szegfi Mórné Kanya Emília Családi Kör című lapját láthatjuk, mely 1860 — 79-ig jelent meg. A megnyitón a közönség nemcsak nézelődött, hanem buzgón olvasott is. Érthető: a kiállítás a sajtó- és divattörténeti áttekintés mellett - akárcsak a régi divatlapok — sok szórakoztató olvasnivalót is kínál. (Kolozs Ágnes felvételei) (Gáspár) MÓRICZ-OLVASÓPÁLYÁZAT Értékelték annak az olvasópályázatnak az eredményét, amelyet Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából a debreceni városi könyvtár hirdetett meg. A pályázat tíz Móriczmű kijelölésével több hónapra kínált olvasnivalót. Szép számmal akadtak vállalkozók a feladott kérdések megoldására, többen pedig műelemzéssel jelentkeztek. Ez az alkalom serkentette a munkások művelődését is: huszonhat szocialista brigád minden tagja elolvasta az ajánlott köteteket. Az olvasópályázat nyertese, dr. Szöőr Józsefné műelemzést írt, és elkészítette egy Móricz-emlékkiállítás forgatókönyvét. (suhani)