Népnevelők Lapja, 1879 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-02 / 31. szám
31. szám. Budapest, 1879. augusztus 2. XIV. évfolyam. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI HETILAP. A »Népnevelők pesti egyletének«, az »Egyetemes tanitógyűlés végrehajtó bizottságának«, a »Budapesti tanítótestületnek«, az »Eötvös-alapgyűjtő központi bizottságnak«, a Paedagogiai társaságnak«, a Czeglédvidéki s több tanitóegyletnek rendes közlönye. Felelős szerkesztő : Lakits Vendel. Megjelenik e lap minden szombaton Előfizetési ara : Egész évre 4 frt, félévre 2 frt negyedévre 1 frt. Hirdetések 2 has. petit-soron kint 10 krral számíttatnak. Kéziratok a szerkesztőhöz (Budapest, III. ker. tanuló-utcai népiskola) ; előfizetési pénzek, reclamatiok sat. Weiszmann testvérekhez mint kiadókhoz (I. ker., Lipótváros, Ferenc.-József-tér 8. sz.) küldendők. Emlékirat Budapest főváros Tekintetes Tanácsához a főváros népiskolái számára szerkesztendő tankönyvek tárgyában. Tekintetes fővárosi Tanács ! A főváros érdemes közönsége, nemkülönben Budapest néptanítói a legőszintébb örömmel vették és fellelkesülve üdvözölték ama hatósági bölcs intézkedést, melynélfogva a főváros területére nézve a népiskolai tankönyvek egyformasága kimondatott. A tanügynek hivatott napszámosai hatalmas lépést láttak ebben a legnemesebb célok felé és újra fölébredett mintegy varátütésre mindnyájunk lelkében annak tudata, hogy hatóságunk nemcsak szivén hordja az ország fővárosának népiskolaügyét, de tud és akar is tenni mindent, mi közművelődésünk emelésére és felvirágoztatására szükséges intézkedésnek bizonyul , és erőinek összeségét odairányozza hogy hazánk fővárosa szellemileg és erkölcsileg, tehát az általános műveltség tekintetében is a világvárosok sorába emelkedhessék fel. De a midőn mi néptanítók hatóságunk amaz intézkedésének, hogy a tankönyvek egyformaságának szükséges voltát kimondotta, ily mélyre és messzeható erőt tulajdonítunk, ugyanakkor nem hallgathatjuk el abbeli meggyőződésünket, hogy amig a főváros népiskola-ügyének uj éremére egyik oldalon a haladás jelszav lön feljegyezve, addig a másik oldal még mindig üres s igy az érem teljes értékkel ma még nem bir. E meggyőződést onnét merítettük, hogy a tankönyvek egyformasága mellett tankönyv-irodalmunkban a reform, intézkedés óta haladás épen nem észlelhető, s még kevesebbé találunk a pályázókönyvek közt olyanokat, melyek a többi igények mellett a fővárosi viszonyoknak megfelelni iparkodnának. Ez mindenesetre sajnos körülmény, és ránk tanítókra nézve annyiban aggasztóbb, amennyiben félünk attól, hogy a hivatott tankönyvírók közönyössége legalább jelen stádiumában veszélyezteti hatóságunk első intézkedésének létjogát és vele ama nagyfontosságu célt, melynek elérését tanhatóságunk biztos kilátásba helyezte akkor, midőn bizva bennünk, az iskola s a mi érdekünkben a jó nevelve-tanításnak egy újabb reformját léptette életbe. Az ügyet mindazáltal messze távolban hisszük attól, hogy a megsemmisülés ilyetén veszélye fenyegetné, és épen ezért, és mert a főváros néptanítói is magukévá tették a hatóság nemes intenzióját, ennélfogva ennek teljes érvényesítése ma már az ő legszentebb házi ügyökké jön; de még azért is, 31