Népnevelők Lapja, 1882 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1882-06-03 / 22. szám

22. szám.Budapest, 1882. június 3 XVII. évfolyam NÉPNEVELŐK LAPJA. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI HETILAP, A MAGYARORSZÁGI NÉPTANÍTÓK EGYETEMES GYŰLÉSÉNEK, A VÉGREHAJTÓ­­BIZOTTSÁGNAK ÉS TÖBB HAZAI TANÍTÓ-EGYESÜLETNEK RENDES KÖZLÖNYE. Laptulajdonos és kiadó : Felelős szerkesztő : A „NÉPNEVELŐK BUDAPESTI EGYESÜLETE.“ STEINER ISTVÁN. Megjelenik e lap minden szombaton. Előfizetési ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Hirdetések 2 has­ petit-soronként 10 krral számíttatnak. Kéz­iratok a szerkesztőhöz (Budapest, IV. ker., gr. Károlyi-utca 8. sz.) ; előfizetési pénzek, tagsági d­íjak, (6 frt, melybe a 4 frt előfizetési díj is be van tudva, s mely 1 fitos részletekben minden okt., dec., jan . márcz., ápr. és júniusban fizetendő.) Hirdetések éS hirdetési dijak az egylet pénztárnokához, Senyei Ferenc úrhoz (IX. ker., sorok­sári­ utca 32. sz.) küldendők. A magyar tanítóság és a millenium. Hazánk ezredéves fennállásának m­egi­­nnepelésére készül az egész nemzet. Nincs a nemzetnek egyetlen osztálya sem, mely valamely általa létrehozandó nagygyal ne az ama áldozni ama nagyfontosságú idő emlékének. Nagyon természetes, hogy ezen általános mozgalom­ban mi néptanítók sem maradhatunk tétlenek. Tennünk kell! Mit? Elérkezett az ideje, hogy e kérdéssel tüzetesen foglalkozzunk. Eddig egyetlen szó emeltetett ez ügyben, most ejti ki a másodi­kat e sorok írója. Az első szó a „Délmagyarországi tanító-egylet“-é. Meleg szavak­ban hívja fel a tanítóegyesületeket (Lásd a Népnevelők Lapja I. évi 18. számát), hogy államiságunk 1000-ik évfordulójára székhelyükön szeretetházakat alkossanak. Az eszme kétségen kívül szép, méltó egye­sületeink egyik legjelesebbikéhez, de kivihetetlen Nem a Pessi­mismus diktálja toh­amba e szót „kivihetetlen“, hanem e tapasztalás. 100—130 szeretetház fönntartására roppant költség kell. Ezt a magyar tanítóság még akkor sem teremtheti elő, ha minden tagja, kivétel nél­kül minden tekintetben meghozza azt az áldozatot, melynél többet kí­vánni sem lehet tőle. Ilyen alap megalkotásához minden tanítónak egy kis domíniumra volna szüksége, vagy pedig vezérszóra a társadalomban. Fájdalom, a néptanító ez idő szerint egyikkel sem rendelkezik. Domíniuma egy pár rongyos vezérkönyv, szava pedig nem sokat nyom a latban azon társa­dalomban, mely a közjó oltárára le szokta rakni nélkülözhető filléreit. 24

Next