Néprajzi értesítő 48. szám, 1966.

A magyar bölcső eredeti formája / K. Csilléry Klára = 48. évf. 5–47., ill., 20 ábr., bibl. 42–46., Deutsche Zsf.

A magyar bölcső eredeti formája A jelen tanulmány a honfoglalás előtti lakás egy új elemét, a bölcsőt kívánja megvilágítani.* A tárgy neve, bölcső szavunk bizonyítja, hogy az ezzel a névvel jelölt gyermek­ fekvőhely ősét is a honfoglalás előtti török­-magyar kapcsolatoknak köszönhetjük.­ S noha a bölcső a közelmúltban már nem lénye­ges darabja a berendezésnek, olyan, „amelyet — mint VISKI KÁROLY meg­jegyzi — csak a gyermek megindulása vagy felserdülése idejéig tartanak a házban",a korábbi jelentőségét nem szabad lebecsülnünk, hiszen az első búto­rok között kért helyet őseink otthonában, megelőzve jó néhány bútordarabot, így egészen biztosan a magas asztalt, padokat, ágyat, de talán nem is egy helyen minden egyéb bútort is. De mi bizonyítja azt, hogy az ősmagyarok bölcsője valóságos bútor volt már, nem pedig olyanféle felszerelési tárgy, mint a finnugor korban feltehető bölcső, melyet még úgy kellett jellemezni, hogy tulajdonképpen szilárd pólya­féleség csupán? Néprajzos elődeink nagy fontosságot tulajdonítottak annak a ténynek, hogy bölcső szavunk török nyelvekbeli megfelelője a ringató mozgás megje­lölésére használt igéből képzett,­ s így jelentése körülbelül a mi ,zengő" sza­vunknak felel meg.­ Ha azonban jobban meggondoljuk, beláthatjuk, hogy ennek tudása a magyar bölcső egykori formájának megítéléséhez nem nyújt­hat segítséget, legfeljebb azt mutatja, hogy a honfoglalás előtti időkben meg­jelenő újabb bölcsőnknek ringathatónak kellett lennie. Már a bölcső mozgatá­sának módját nem határozhatja meg az alapige, hiszen valamely ,ringatni­ je­lentésű ige nem csupán földön álló, talpas bölcső kilengését jelölheti, hanem függőbölcső himbálódzását is. Mivel pedig szinte bármely kezdetleges bölcső függeszthető, míg földön a törökség bölcsői közt csak a kései talpas bölcső ringatható, nyilván bölcső szavunk megfelelőinek alapigéjénél is a "himbá­lódzni" jelentés lehetett eredetibb, aminthogy a baskír bisek is függeszthető bölcső, kéregből formálva (1. ábra).5 összehasonlításul meg kell jegyezni, hogy számos más nép ,bölcsőt* — még pedig elsősorban ,függőbölcsőt' — jelölő szava ered mozgást jelentő igéből,­ de hát a magyar ringani igéből származó rengő, rengő, ringó szó sem csupán bútor jellegű bölcsők és tartópadjuk jelzője, hanem például Gömör, Abaúj, Zemplén és Szatmár megyében főként „abroszból v. ponyvából heve­nyészett mezei v. szöllőbeli bölcső, melyet ágasokra v. faágra kötnek".­ Az is * A dolgozat a magyar népi lakáskultúra kialakulását tárgyaló nagyobb tanulmány fejezete. Mivel a szükséges bizonyítóanyag a szokottnál nagyobb terjedelmű, nem lapalji jegy­zetként adjuk, hanem a dolgozat függelékeként. Szerkesztő

Next