Árendás Zsuzsa - Szeljak György (szerk.): Vándorló tárgyak - Tabula könyvek 12. (Budapest, 2014)
ÁRENDÁS ZSUZSA: A migráció elméleti megközelítései, hibriditás, migránsok tárgykultúrája
ÁRENDÁS ZSUZSA A migráció elméleti megközelítései, hibriditás, migránsok tárgykultúrája Bevezető jelen tanulmánykötet a migránsok és tárgyak, illetve tágabb értelemben a materiális kultúra viszonyát vizsgálja. Mielőtt azonban e viszonyrendszert számos esettanulmányon, terepkutatások tapasztalatain keresztül feltárjuk, szükségét érezzük annak, hogy áttekintsük egyfelől a migráció és transznacionalizmus szakirodalmi megközelítését és módszertanát, másfelől pedig a migránskultúrával, a kultúra változásaival kapcsolatos legfontosabb dilemmákat és társadalomtudományi megközelítéseket. E tanulmány második felében szólunk a migrációkutatás új irányairól, közöttük is elsősorban azon, viszonylag új határterületről, mely a migráció- és tárgykutatás átfedéséből született, és a migránsok tárgyait, tágabban értelmezve a migráns tárgyi világokat, a tárgyak migrációját és a migránsok materiális kultúrához való viszonyát tárgyalja. A nemzetközi kutatások ez irányú kísérleteit áttekintve, esettanulmányait számba véve egyben megkíséreljük pozícionálni saját kutatásunkat és az e kötetben megjelenő valamennyi tanulmányt. A migráció társadalmi jelensége mára általánosan elterjedt hétköznapi tapasztalattá vált sokak számára. A légi közlekedés világszerte egyre szélesebb tömegek számára vált elérhetővé, a határok átjárhatóbbak lettek, a kommunikációs csatornák kiszélesedtek, az emberek, tárgyak, áruk, információk áramlása felgyorsult, korábban távolinak tűnő földrajzi helyek lettek könnyebben elérhetővé. Egyre többek hétköznapjainak részévé válik az a fajta tapasztalat, amikor látszólag távol eső földrajzi helyek, lokalitások rendelődnek napi szinten vagy legalábbis nagy rendszerességgel egymás mellé (turista- és üzleti utak, konferenciák, fellépések, rokonlátogatások kapcsán), nem beszélve azokról a „szokványos” migránshelyzetekről, amikor valamely okból (például gazdasági kényszer, politikai vagy egyéb fenyegetettség) hosszabb időre otthont, tartózkodási helyet változtatnak egyének, családok. Mindeközben kibocsátó közegükkel és más diaszpóraközösségekkel vagy migránshelyzetben élő egyénekkel is kapcsolatot tartanak, és sok esetben - előretekintve - már egy következő helyszínnel, lokalitással és az ahhoz kötődő emberekkel is kommunikálnak. Kutatásunk elején e kötet szerzőivel tisztáznunk kellett néhány látszólag banális, ám a kutatás szempontjából alapvető kérdést: kik a migránsok, mitől migráns valaki, mikortól számít valaki migránsnak, és meddig, milyen különbségek és azonosságok vannak a migránsháttérrel rendelkező egyének, a migránstudatúak, illetve azok között, akik ugyan ideiglenesen máshol, eredeti hazájuktól távol élnek, de