Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. október

1994-10-04

1994. október 4., kedd MARGÓ Pert indított az alpolgármester Az erzsébetvárosi képviselő­­testület múlt heti ülésén jelen­tette be Tölgyessy Miklós alpol­gármester, hogy a bíróság helyt adott keresetének, s így - becsü­letsértés címén - polgári peres eljárást indít Faragó János pol­gármester ellen - adta hírül lap­társunk. Tölgyessy azért perel, mert a Budapesti Körzeti Stúdió nem­régiben sugárzott adásában Fa­ragó azt állította: az alpolgár­mester „zsíros állást” ajánlott fel neki, amennyiben igennel szavaz az Erzsébetvárosi Va­gyonkezelő Rt. megalakítása­kor. Otthonunk, a természet Hobbi-virágkötészeti bemuta­tót, s azzal egybekötött ex libris és természetfotó kiállítást nyi­tottak meg szombaton a Buda­pesti Városvédő Egyesület VI. kerület, Eötvös utca 10. alatti Podmaniczky-termében. A résztvevőket dr. Radó Dezső alelnök köszöntötte. Bár a vi­rágkötészeti bemutató és vásár vasárnap már véget is ért, a ki­állítást november 11-ig még megtekinthetik az érdeklődők. MDF-es polgármesterjelölt Kispesten A Magyar Demokrata Fórum kispesti szervezete a múlt pén­teken eldöntötte, hogy Fehér István 46 éves magasépítő üzemmérnököt indítja polgár­mesterjelöltként az önkor­mányzati választáson. ­ Kikötőt keresnek Újlakon Egy római kori kikötő marad­ványait kívánják feltárni a ré­gészek a III. kerületi Újlakon. A rendezési terv értelmében a Nagyszombat és a Bokor utca sarkán irodaházat építenek, megtartják a Veress cukrászdát, a terület alatt pedig mélyga­rázst alakítanak ki. A leleteket eredeti helyükön, üvegfal mö­gött remélik bemutatni. Zöldprogram a Belvárosban Eleddig huszonhat belső udvar kertépítészeti tervét készíttette el az V. kerületi önkormányzat, s mint a helyi lap híréből kide­rül, már a kivitelezők pályázta­tása is folyik. A városrész veze­tői remélik, hogy e hónapban megvalósulhatnak a várva várt zöldövezetek. A program azonban tovább folyik: több ház lakói jelezték, hogy repkénnyel szeretnék be­futtatni a tűzfalakat. A megol­dás módjait kertészmérnökök vizsgálják. Ernst Jandl fanatikus zenekara Ernst Jandl bécsi költő olvassa föl verseit október 5-én este nyolc órakor a Katona József Színház Kamrájában. „...konk­rét költő, a nyelvi struktúrák és hangkombinációk lírai kutató­ja. Szóboncnok, beszéd-bubo­­rék-eregető, tipográfiai ötlet­­kombinátor...” - írja róla Eörsi István, aki mellesleg az Osztrák Kulturális Intézet támogatásá­val megrendezett költői est há­zigazdája. Trottel-fesztivál Október hetedikén, pénteken fesztivált rendez a Trottel Re­cords kiadó a Blue Boxban. Az elsősorban punk, posztpunk, al­ternatív zenekarokkal foglalko­zó független kiadó három zene­kart léptet föl. A legérdekesebb talán a francia Grizzz koncertje lesz. Pszichedelikus hardcore­­punk zenekarként mutatják be az elektronikus hangzással ope­ráló kimondhatatlan nevű pári­zsi triót. A második fellépő a ki­adó névadója, a Trottel zenekar lesz, a harmadik pedig a Korai Öröm. Elmaradt a felelősségre vonás MUNKATÁRSUNKTÓL A XIII. kerületi képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén a város­atyák szabálytalannak minősí­tették Szabó Miklós polgármes­ter eljárását mintegy 700 millió forint kihelyezéséről. A polgár­­mester még az ülésen elismerte, hogy­ hibát követett el, a képvi­selő-testület pedig ezután utó­lag jóváhagyta Szabó intézke­déseit - tájékoztatta lapunkat Egerfai József, az MSZP frak­cióvezetője. Egy június 23-i jelentésből derült ki, hogy az önkormány­zat „átmenetileg szabad pénz­eszközeinek” jelentős részét nem az OTP Banknál - mint számlavezetőnél -, hanem két másik pénzintézetnél helyezték el. A pénzügyi iroda kimutatása szerint mintegy 500 millió fo­rint a Konzumbank Rt.-nél, 200 millió pedig a Mezőbank Rt.­­nél volt. Ez utóbbi szerződést már megszüntették, s a képvise­lő-testület legutóbb határozott a Konzumbankkal kötött meg­állapodás felbontásáról is. A választások előtt néhány héttel azonban értelmetlen lett volna a polgármester felelős­ségre vonása - magyarázta Egerfai -, ezért vetette el a kép­viselő-testület Szabó Zsolt fi­­deszes városatya indítványát, így nem indul fegyelmi vizsgá­lat a kerület első embere ellen. Döntöttek viszont arról, hogy október végéig a testület nem engedélyez semmilyen más pénzkihelyezést - tette hozzá. Licit lesz Angyalföldön „Angyalföldön luxuslakásokat épített az önkormányzat, ám vevő híján árverésen kell azo­kat értékesíteni” - kapott szárnyra a hír. Kőmíves István, a XIII. kerületi önkormányzat elidegenítési hivatalának veze­tője szerint ebből csupán annyi igaz, hogy az önkormányzat építtetett lakásokat, és azokat licit útján értékesítik. A kerület egyedülláló kezde­ményezése volt, hogy az elide­genítésekből származó bevétel egy részét lakásépítésbe forgat­ta vissza - hallhattuk Kőmíves Istvántól.­­ A budapesti gya­korlat ugyanis az, hogy az in­gatlanok értékesítéséből szár­mazó bevételeket felélik. A fő­városban igen-igen kevés kivé­teltől eltekintve nem épültek önkormányzati lakások. Ezért érthetetlen számomra az a tá­madás, amely a Rózsafa utcai ingatlant éri - tette hozzá a hi­vatalvezető. A Rózsafa utca 3. szám alatti ingatlan áfával együtt, ám a te­lekár nélkül 168 millió forintos beruházás, amelyet teljes egé­szében az önkormányzat finan­szírozott. A tervezés jogának elnyerésétől a kivitelezés le­gapróbb részletéig minden fe­ladatot országos nyílt pályáza­ton hirdettek meg. Az épület igen magas színvonalon, mo­dern technológiával, igényes kivitelezésben épült, természe­tesen nem házgyári tervek alapján. A bedolgozott anyagok minősége is igen jónak mond­ható, így a lakások magas szín­vonalúak, de nem tekinthetők luxuslakásoknak - állapította meg a hivatalvezető.­­ A luxus­lakás ugyanis az ingatlan he­lyét is jelöli, a XIII. kerület pe­dig egyelőre nem a Rózsadomb. Az épületben 22 lakást alakí­tottak ki. Ezek közül kettő 120, három 50 négyzetméter körüli, míg a fennmaradók 70 négyzet­­méteresek. Az épület földszint­jén hét üzlethelyiség kapott he­lyet, míg a pincében 17 gépkocsi számára épült mélygarázs. Az érdeklődés igen nagy, így nem kényszerből választotta a képvi­selő-testület az árverési formát. Ebben az esetben amúgy is he­lyesebb a licit megnevezés. Az árverést ugyanis gyakran kap­csolják össze a veszteség fogal­mával. Ez azonban koránt sincs így. Csak egy példa: egy Pozso­nyi úti licitáláson az induló négyzetméterenkénti 45 ezer fo­rint helyett 105 ezer/m2 áron kelt el a lakás. A licit nem kény­szereszköz - hallhattuk Kőmí­ves István hivatalvezetőtől -, hanem a piaci ár érvényesítésé­nek egyik módja, ahol a piac dönti el, mennyit is ér az a lakás. A képviselő-testület határo­zata értelmében megkezdődik a társasházzá alakítás, majd hi­vatalos értékbecslést tartanak. A Rózsafa utcai lakásokra azonban csak ez év végén lici­tálhatnak az érdeklődők. Sz. A. A. BUDAPEST Bérben a legénységi garzon A XVI. kerületi képviselő­­testület keddi ülésén megálla­pították, hogy a volt szovjet in­gatlanok eladásából jóval keve­sebb pénz folyt be, mint azt ter­vezték. Az egykori szovjet lak­tanyák területén található le­génységi garzonlakások jó ré­szét mindenesetre már bérbe adták. A bérleti jogot pályázat útján lehetett megszerezni. Mi­vel a kiírásra több mint négy­százan jelentkeztek, a pályáza­tok elbírálásánál elsősorban a szociális szempontok döntöt­tek. Az önkormányzat egyéb­ként a befolyó összeget felújí­tásokra kívánja fordítani. A főváros nagyobb részt akar Nemrégiben keresetet nyújtott be a bírósághoz a Hungária Szálloda Rt. társasággá alakí­tása miatt egy fővárosi önkor­mányzat megbízásából tevé­kenykedő ügyvédi iroda. A vita az önkormányzatok számára az átalakuláskor járó belterületi földek értékén, illetve az ennek megfelelő tulajdoni hányad mi­att bontakozott ki. Az Állami Vagyonügynökség az önkormányzati részvények kiadásánál a szokásos, ám ek­kor még nem törvényerejű eljá­rást alkalmazta, s így kapta meg a részvények névértékét - állítja Budapest Főváros Vagyonkeze­lő Központja (BFVK Rt.). A BFVK szerint ezáltal az ÁVÜ a belterületi földértéknek csak a felét „adta ki” az önkormány­zatoknak. A főváros egyébként meglevő hétszázalékos, 634 mil­lió forintot érő részesedését sze­retné „megduplázni’’. Ameny­­nyiben a főváros számára ked­vező bírói ítélet születik, a többi résztulajdonos önkormányzat további 10 százalékos igénnyel léphetne fel adott esetben az ÁVÜ-vel szemben. Az ÁVÜ - a BFVK szerint - ragaszkodott ahhoz, hogy a ked­vezményezett önkormányzat megállapodást kössön vele, ad­dig ugyanis nem ismerte el rész­vényesnek, így az önkormány­zatok sok esetben kényszerhely­zetbe kerültek, s aláírták az egyezséget, amelynek azonban - a BFVK szerint - csak formai je­lentősége van. Az ÁVÜ munkatársától vi­szont megtudtuk, hogy nem kényszerítették az önkor­mányzatokat az említett meg­állapodás aláírására, azonban ha valaki ezt megkötötte, azzal együtt lemondott minden to­vábbi követeléséről is. Az ÁVÜ munkatársa elmondta, hogy a napokban lejárt a Hun­garHotels privatizációs pályá­zatának beadási határideje. Szerintük a második fordulóra jelentkezőket nem zavarja meg a fővárossal folytatott vita, hi­szen a magánosítás során csak 51 százalékát értékesítenék a Hungária Rt.-nek, s a megma­radó ÁVÜ-tulajdonrész - ter­mészetesen csak a bíróság íté­lete esetén - elvileg elegendő fedezetet nyújthat az önkor­mányzati igények kielégítésé­re. Sz. I. M. A Lupis-ügy hullámai a Terézvárosban Fegyelmi indulhat a polgármester ellen ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL A fennmaradó 67 millió fo­rint 1992-ben kamatozással ki­helyezett összeg, mely a Lupis Brókerház Rt. javára kiállított három darab váltó. Ezeket az esedékességkor nem fizették vissza, ám behajtásukról sem intézkedtek. A pénzintézeti tör­vény és a hatályos jogszabályok azonban nem adnak lehetőséget arra, hogy a polgármesteri hi­vatal szabad pénzeszközeiből váltóhitelt adjon magánvállal­kozók részére. Ennek ellenére a hivatal pénzügyi osztálya 25 millió forint értékű váltóhitelt nyújtott a Tus Bt.-nek, majd a Varex Kft.-nek két részben negyvenmillió forint, illetve 12 millió forint készpénzt adott 1992 októberében, decemberé­ben, illetve 1993 májusában esedékes váltókra. Mindhárom váltó a Lupis Brókerház javára volt kiállítva. A váltókról a Lu­pis Rt. csak faxon tájékoztatta a polgármesteri hivatalt, ahol ezeket a faxmásolatokat érték­papírként őrizték. A mérlegben nem a váltók értéke, csupán a 67 millió forintos tőketartozás szerepelt. Bukott bankok, brókerházak A 12 millió forint összegű, 1992. december 15-én lejárt váltót a Lupis Brókerház fize­tésre benyújtotta, azt azonban a Varex Kft. számlavezető bankja óvatotta fedezet hiányá­ban. A kft. 15 napos késedelem­mel tízmillió forintot kifizetett, a fennmaradó 3,72 millió forint hitelt meghosszabították. Erről a váltóról azonban még fény­­másolati példány sem volt az önkormányzatnál. S közben a pénzügyi osztály a Lupis Rt.-t minden fizetési és behajtási fe­lelősség alól felmentette, és az összes kockázatot a hivatal ne­vében átvállalta. Az 1994. június 14-i testületi ülésen Görgényi László képvi­selő az ügyrendi, jogi és igazga­tási bizottság elnöke - a jegyző­könyv tanúsága szerint - a kö­vetkező szavakkal jellemezte a kialakult helyzetet: „Végeztem egy-két számítást, amiből telje­sen egyértelműen kitűnik, hogy az összes magyarországi költ­ségvetési szerv közül a mi ön­­kormányzatunk az, ami a leg­többet bukott a különböző bank- és brókerházbukások­­ban. Tulajdonképpen a gyoma­­endrődi az egyetlen kivétel. Ez az egy, amiben nem voltunk benne, de abban is csak valószí­nűleg azért mert messze voltak. Ez elképesztő. ”• A VI. kerületi önkormányzat 1991-ben vásárolt először köt­vényt. Ez még államilag garan­tált volt. 1992-ben a kötvény­kibocsátásból származó és a ké­sőbbiekben tömbrehabilitáció­ra fordítandó összegekből 271 millió forintot az Ybl Bankban helyezett el. 1992 júliusában a bank tevékenységét felfüggesz­tették, majd megkezdődött a csődeljárás. Elbocsátják az osztályvezetőt , akkor eltelt egy év és nem történt semmi. 1993. március 16-án Lászay János alpolgármester előter­jesztésében javasolja egy ügy­védi iroda megbízását az ön­­kormányzat képviseletére, az Ybl Bank csődje (271 millió) és a Lupis Brókerház által hóna­pok óta ki nem fizetett állam­­kötvények (150 millió forint) ügyében. A testület elfogadja az előterjesztést. Két hónap múlva az ügyvédi iroda kéri a polgár­­mestertől az iratokat. Seiler polgármester azt javasolja, hogy inkább beszéljenek az ügyről, mielőtt az ügyvédi iroda bármiféle lépést tenne az ügy­ben. Ismét eltelik nyolc hónap. A Bánáti-Böhm és társai ügy­védi iroda levélben rögzíti a polgármester álláspontját, mi­szerint várjanak a Lupis Bró­kerház elleni kereset beadásá­val, mivel a brókerház perli az Ybl Bankot. Az iroda munka­társa felhívja Seiler úr figyel­mét az elévülésre. Egy hónap múlva a polgármester megbízza az ügyvédi irodát az önkor­mányzat képviseletre a Lupis Brókerházzal szemben. 1994. május 6-án befejeződik a revizori vizsgálat, amely fényt derít a 217 millió forintos be­tét­váltóügyletre. A testületi ülé­sen Görgényi képviselő garanciát kér arra, hogy valóban széles kö­rű vizsgálatot indítanak, és fel­hívja a testület figyelmét a kerü­leti összefonódásokra. Dr. Tu­­boly Marianna jegyző mintegy válaszképpen tájékoztatja a tes­tületet, hogy az ügyészséghez fordul vizsgálati kérelemmel. Seiler Tibor polgármester kije­lenti, hogy semmiféle váltóügy­letről nem tudott, viszont pénzki­helyezési szabálytalanságban megnyilvánuló magatartása mi­att fegyelmi eljárást kezdemé­nyezett Tengerdiné Balog Judit ellen, aki 1992-ben a pénzügyi osztály vezetője volt. A Seiler Ti­bor által vezetett vizsgálat Ten­gerdinét hivatalvesztéssel sújtja. Időközben Tuboly Marianna további információkat kért az Állami Értékpapír- és Tőzsde­­felügyelettől. Állásfoglalásuk szerint a Lupis Rt. nem volt jo­gosult értékpapír-forgalmazás­ra, így betétet sem lehetett ná­luk elhelyezni. A jegyzőnő pe­dig újabb váltókra bukkant. 1992. május 4. és július 10. kö­zött a terézvárosi polgármesteri hivatal nyolc váltó adásvételé­ről köt megállapodást az Álta­lános Értékforgalmi Bank Rt.­­vel, összesen 280,8 millió forint értékben, Seiler Tibor aláírásá­val. Dr. Orosz Sándor, az Álla­mi Bankfelügyelet főosztályve­e­zetője levélben arról tájékoz­tatja a jegyzőnőt, hogy a váltók­ adásvétele pénzintézeti tevé­kenységnek minősül, amit a bankfelügyeletnek be kell je­lenteni. A polgármesteri hivatal ezt nem tette meg. A jogosulta­in pénzintézeti tevékenységet viszont a Btk. 1994. január 15-i hatállyal bűncselekménnyé nyilvánította. A fegyelmi kezdeményezés 1994. szeptember 5-i testüle­ti ülésen Kloknicer Imre fe­gyelmi eljárást kezdeménye­zett a polgármester ellen. Elő­terjesztésében megállapítja, hogy a szabálytalan váltóügy­letek, illetve az Ybl Bankban befagyott 150 milliós kötvény vonatkozásában is felelősség terheli a polgármestert. A kép­viselő-testület három képvise­lőt bíz meg a rendelkezésre ál­ló iratok átvizsgálásával és ál­lásfoglalás készítésével. Ha­táridőre csupán egy készült el ezek közül. Eszerint Seiler Ti­bor polgármester fegyel­m­i vét­séget követett el. A „vádpon­tok”, testületi határozatok végrehajtásának elmulasztása, testületi tájékoztatás elmu­lasztása, illetve félretájékozta­tás, illetve hatáskörtúllépés, az önkormányzat tevékenységi körébe nem tartozó ügyletek bonyolítása. Ezenfelül megál­lapítható az iratkezelési sza­bályok megsértése és gondat­lan károkozás. Indokoltnak tartaná kártérítési felelősség megállapítását is. Az állásfog­lalást - a másik kettővel együtt - az október 11-i testületi ülé­sen tárgyalják a képviselők. Szalai Anna LAPOZGATÓ A lakbéremelésről AÁMÍImÍÍ |»£ emwÍP V" OrklyM Bud­OpMt lovikroo XX .1. ...". ezorgAltotá Inpit Lakossági fórumot szervezett a Humanista Mozgalom a Csili­ben a közelmúlt önkormányzati döntéséről, a 130 százalékos lakbéremelésről. Információink szerint az eseményen többségé­ben a Kossuth Lajos u. 32-36. sz. alatti ház lakói jelentek meg, akik kifogásolták: lakásaikat a tilalmi lista miatt nem tudják megvenni, így fizethetik a sze­rintük indokolatlan mértékben megemelt lakbéreket. Követel­ték a rendelet megszüntetését. Lénárd Imre, az Ingatlankezelő Szervezet vezetője válaszában hangsúlyozta: a kérdéses épüle­tet eladásra szánja a polgár­­mesteri hivatal, befejezése nem az önkormányzaton és nem az IKSZ-en múlik. A testületi ülésen Batiz Ervin ismertette képviselőtársaival a Humanista Mozgalom követelé­seit, és beszámolt arról, hogy a ház lakói közül néhányan úgy döntöttek, ha erre lehetőségük lesz, megvásárolják lakásukat. Benes Géza szabaddemokrata frakcióvezető a követelésekről elmondta: azok egy kisebbség véleményét tükrözik, hiszen a 35 ezer kerületi lakásból csupán 4 és fél ezer az önkormányzati bérlakás. (A lakbértámogatást 150, a lakásfenntartási támo­gatást majdnem 100 százalék­kal emelte fel a XX. kerületi önkormányzat.) NÉPSZABADSÁG I1J Zanussi-Lehel 60 literes fagyasztószekrény 19 990,­Whirlpool ARG-635 hűtő-fagyasztó kombináció 29 900,­Whirlpool AVM-600 20 literes mikrohullámú sütő 20 990, Whirlpool AVM-606 grillezős mikrohullámú sütő 31 900,­ETA 402 porszívó 6 990,­Toyota 2440 G varrógép 23 990,­Ceruzaelem 15,­Tungsram normál izzók 15-100 W-ig 29 rm is még sok egyéb sikk kapható SZTÁR ÁRON. Hol, ha nem ok­eravile !

Next