Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. október
1995-10-17
IV NÉPSZABADSÁG BUDAPEST, 1995. október 17., kedd Miért kell átalakítani a budapesti kórházakat? gümőkór. Sajnos a betegség lezajlása után hosszú lábadozás és utókezelés javasolt, mely a hajléktalanoknak nem adatott meg. Ugyanakkor nincs tbc-utókezelőnk, ahol ezek az emberek biztonsággal meggyógyulhatnak. Nemcsak a város házai és utcái öregek, de elöregedett a város lakossága is. A kerületek némelyikében negyven százalék fölött van a nyugdíjasok aránya. Az idős emberek sok esetben nemcsak betegek, hanem egyedül is élnek, és sokszor képtelenek magukat ellátni. Kevés a szociális otthon, kevés az idősotthoni elhelyezés lehetősége. Jelenleg több mint másfél ezer, érvényes beutaló határozattal rendelkező idős ember vár szociális otthoni férőhelyre, és számuk napról napra nő. A kórházak teljesítmény szerinti finanszírozásának bevezetése óta minden kórháznál egyedi alapdíjat állapítottak meg. Budapesten működött kórház 32 ezer forintos alapdíjjal, de volt olyan is, ahol 78 ezer forint volt a kiszámított alapdíj. Igen egyenlőtlen helyzetbe kerültek a kórházak, hiszen az alacsony alapdíjas kórházak hiába növelték teljesítményüket, alig tudtak talpon maradni. Ez év október 1-je után az egész országban, így a fővárosi kórházakban is egységes alapdíjat vezetnek be. Az alapdíj a törvény szerint, intézeti és szakmai szorzókkal megváltoztatható. Ez az új, teljesítmény szerinti finanszírozás nehéz helyzetbe hozhatja azokat a fővárosi kórházakat, amelyeknek korábban magas alapdíjuk volt, és változatlan szerkezetben kívánnak tovább működni. A kórházban a nehéz anyagi helyzet egyet jelent azzal, hogy nincs elég pénz gyógyszerre, kötszerre, reggelire, ebédre, vacsorára, és elkövetkezhet egy pillanat, mikor nem tudnak bért fizetni a kórházi dolgozóknak. Ezt a pillanatot megvárni több mint hiba lenne, a finanszírozás megváltozásához az előre kidolgozott terv szerint alkalmazkodni kell. A főváros kórházi ellátása egy igen fontos, talán kissé speciális szolgálat, de mindenképpen szolgálat kell hogy legyen. Az embereket pedig csak úgy lehet szolgálni, ha ismerjük igényeiket, szükségleteiket, és felmérjük a rendelkezésre álló lehetőségeinket is. A főváros polgárainak megváltozott megbetegedési, halálozási és demográfiai mutatói ismertek. A kórházak széttagolt területi elhelyezkedése, gazdaságtalan működése közismert. A finanszírozási jogszabályok - ha későn is és nem tökéletes tartalommal - megjelentek. Az egészségügyi fekvőbetegszolgálat fővárosi átalakítása elkerülhetetlen, még abban az esetben is, ha ez sokszor a megszokott változtatásával, esetleg némi kényelmetlenséggel jár. Ez teszi lehetővé, hogy a későbbiekben mindenki számára megfelelő, biztonságos és korszerű ellátást biztosítsanak. Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes A századfordulón és a két világháború között nemcsak körutak, földalatti és csodálatos paloták épültek, de ebben az időben építették a nagy kórházak zömét is. Az egyetemi klinikák, a Szent János, Szent István és a többi pavilonrendszerű kórház ezekben az időkben a kor legmodernebb egészségügyi intézményei voltak. A szocializmus éveiben alig épült új kórház Budapesten, és a régieket sem tartották karban. Budapest legfiatalabb kórháza is ebben az évben ünnepelte a tizenötödik születésnapját. Az ötvenes években is kialakítottak kórházakat, államosított lakóházakból, sokszor palotákból - ezek természetesen nem kórházaknak vagy szociális otthonoknak épültek. Hiába toldozgatta, liftesítette a kórházzá alakított épületeket a régi fővárosi tanács, ez nem sokat segített. A város és polgárai lassan mégis hozzászoktak az öreg és/vagy átalakított kórházakhoz. Sokan már úgy látták meg a napvilágot vagy váltak meg manduláiktól és vettek utolsó búcsút halálosan beteg rokonuktól, hogy nem is tűnt fel nekik: elavult az intézmény, beteg a kórház maga is. Amikor a budapesti kórházak többsége épült, a város polgárai más társadalmi és családi körülmények és szokások között éltek. A betegségek előfordulása, gyakorisága és fajtája is különbözött a maitól. Sok volt a fertőző, járványos betegség, és szedte áldozatait a tbc is. Szaporodott a szülések száma, és gyakran keresték a nőgyógyászati osztályokat a tiltott, otthon végzett magzatelhajtások súlyos orvosi szövődményeivel. Az ötvenes években a megnövekedett szülés- és gyermekszám miatt több lett a szülészet és a gyermekosztály. Az elmúlt évtizedekben jól képzett gyermekgyógyászok kerültek ki a kórházakból és kezdtek körzeti gyerekorvosként dolgozni a kerületekben. Mind kevesebb gyereket kellett a kórházba szállítani, végleges és biztonságos gyógyulást kaptak a körzeti, majd házi gyermekorvosuktól. Az elmúlt négy évben felértékelődött a területen végzett orvosi munka, melyet a háziorvosi reformot kísérő finanszírozási változás is követett. Sajnos a szülési kedv is csökkent, kevesebb a gyerek Budapesten. Megváltoztak az évtizedek alatt, de még sajnos évek alatt is, a pestiek megbetegedési és halálozási adatai. A magyar férfiak hat évvel korábban halnak meg, mint a szomszéd osztrákok, és tíz évvel hosszabban élnek a japánok, mint mi. Vezető halálok lett a balesetek, ezen belül is a közlekedési balesetek következtében elszenvedett halálos sérülés. Míg az északi országokban és Anglia A műtét fájdalmakkal jár RÉDFI FERENC FELVÉTELE w ..'.:? ,:W ■ • -..... -fi. o ...........As I CIKKÜNK NYOMÁN_______________ Árak és érvek házi vízórákhoz Váradi László budapesti rokkantnyugdíjas levelét közöltük lapunk október 3-i számában. Erre válasz a Fővárosi Vízművek Rt. alábbi levele. A Fővárosi Vízművek Részvénytársaság (és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. is) a többi szolgáltatóhoz képest speciális és egyben hátrányos helyzetben van, mivel szolgáltatása az ingatlanokon beépített fővízmérőknél befejeződik. Ezért ezen szolgáltatók díjai már két éve csak a főmérő alapján történő számlázás költségeit tartalmazzák, így azok a fogyasztók, akik a magántulajdonú mellékvízmérők számlázását igénylik, más, többletszolgáltatást kérnek és kapnak, aminek az árát meg kell fizetniük. Társaságunk eddig ettől a saját kockázatára eltekintett. Miután azonban sikerült egy olyan kedvező konstrukciót találni, amellyel az 1994 májusától jelzett és az igénylők által vállalt (a mérők számától függő) 260-620 forint közötti díjat leszoríthattuk 160 forintra (128 forint + 25 százalék áfa), a szolgáltatás színvonalának veszélyeztetését elkerülendő, érvényesíteni fogjuk ezt az összeget. Ez egy komplexen megállapított, átalány jellegű összeg, amely csak kismértékben függ attól, hogy a mérők adatait a leolvasó rögzíti-e, vagy a közös képviselő adja át a szolgáltatónak listán, netán a fogyasztó levelezőlapon vagy telefonon közli azt, miként mi is eltekintünk attól, hogy hány darab mérő található a lakásban. Jelentős költségtényező ezzel szemben a számlázás (gépidő), a felhasznált nyomtatvány, a postadíj, a folyószámla nyilvántartása stb. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a bevezetőben említett, csak a főmérőig terjedő szolgáltatási és számlázási kötelezettség miatt a főmérős számlán is meg kell jelentetni minden mellékmérős fogyasztót, illetve az adataikat, és azokat a számla összegéből le kell vonni. Ez további költséget jelent. A főmérő és a mellékmérő leolvasása is egy ciklusba kell hogy essen! (Egységesen- bediktálásra - kéthavonta történik az említett mérők leolvasása.) A fentiekből következik, hogy a külön számlázási díjat ez év szeptemberétől a fogyasztóinknak csak akkor kell fizetniük, ha a lakásmellékmérő számlázását 1994. május 9. után igényelték társaságunktól. Az ezen időpont előtti megállapodásoknál jövőre kezdjük meg a díj érvényesítését. Társaságunk mindig az első helyen ajánlotta - sőt, különböző módon támogatta is - azt a megoldást, miszerint a lakásmellékmérőket a belső fogyasztási arány megállapítására használják a lakóközösségek a főmérőn mért és számlázott összeg szétterhelésénél. Ennél a megoldásnál természetesen nem jelentkezik a 160 forintos számlázási különdíj. Ujfalussy László főosztályvezető Segítség a Dzsumbujnak A Dzsumbuj híres vagy inkább hírhedt hely. Az Illatos út, a Gubacsi út és a Soroksári út határolta terület a Ferencváros hátsó udvara, a közös vécék, a mackónadrágos reménytelenség világa. A Dzsumbuj négyszáz lakásában néhol szinte a középkor higiéniai viszonyai között élnek, legalább kétezren. Az önkormányzat próbál segíteni: ad nevelési segélyt, lakásfenntartási támogatást, egyszeri szociális segélyt, tüzelő-, élelmiszer- és tanszerutalványokat. Mindhiába. A Dzsumbuj lakóin ez nem segít. A pénzadományok ugyanis általában nem tartanak két napnál tovább. Másképpen kell a dologhoz látni - vélték a ferencvárosi önkormányzat emberei. Összeültek a szociális bizottság tagjai a családsegítő munkatársaival, sőt egy külső szakértőt is meghívtak maguk közé, így készült el a Dzsumbuj help segítőprogram. A fő cél a halmozottan hátrányos helyzetű, szociálisan és mentálisan veszélyeztetett lakók életkörülményeinek javítása, a deviáns folyamatok megszakítása, és ha lehetséges, visszafordítása. Mindezt a Dzsumbuj-lakók közösséggé szervezésével, a családterápia eszközeivel, jogi tanácsadással, gyermekfelügyelettel szeretnék elérni. A program kidolgozói azt is szeretnék, ha speciális iskolabusz járná a Dzsumbujt. A szociális munkások így nem csupán az utcán várakozó gyerekeket gyűjtenék össze, hanem a lakásokba is bemennének az iskolakötelesekért. A program megvalósítása várhatóan évekig tart, a rendelkezésre álló pénz - hétmillió forint - azonban legfeljebb hónapokra elég, így az önkormányzat úgy vélte, az a legjobb, ha közhasznú társaságot hoznak létre a program működtetésére. A társaság vezetésével olyan szociálisan érzékeny, üzleti érzékkel megáldott embert szeretnének megbízni, aki egyben jogi ismeretekkel is rendelkezik. A kerületi önkormányzat szeptemberben pályázatot írt ki a helyi szociális ellátás formai és szakmai működési feltételeinek korszerűsítésére és fejlesztésére, egy részben önfinanszírozó szervezet kialakítására és meghatározott szakmai program szerinti működtetésére. Pályázhat alapítvány, szociális tevékenységet folytató szervezet, társaság, de magánszemély is. A pályázati anyag október 31-ig vehető át a ferencvárosi ügyfélszolgálati irodán, a beadás határideje november 20. Mint azt dr. Mihály Szabolcsné szociálpolitikai referenstől megtudtuk, a pályázók gyors döntésre számíthatnak, hiszen az önkormányzat azt szeretné, ha már karácsonyra felállna a társaság. A gond valószínűleg nem a pályázók magas számával lesz, jóval inkább a benyújtott tervek értékelhetőségével. Az augusztusi, hasonló témában hirdetett zártkörű pályázatokra ugyanis egyetlenegy használható pályamunka sem érkezett. Szalai Anna Fásítási program Angyalföldön Angyalföld önkormányzata elkészítette fásítási programját. Az egy főre jutó parkdarab ugyan majd hárommal több, mint az előírt hét négyzetméteres fővárosi minimum, de a 130 hektárnyi zöldterület közel felét a Margitsziget teszi ki, a nagy lakósűrűségű, zárt soros beépítésű területeken - mint amilyen például az Újlipótváros - alig található közkert. A program legjelentősebb fejezete a főútvonalak - Váci út, Róbert Károly körút, Dózsa György út és Lehel út - fasorainak regenerálásával és pótlásával foglalkozik. A kerület saját úthálózatát képező utcákon eddig is folyamatosan pótolták az elpusztult növényeket. Csak a kertvárosban van mód új fasorok telepítésére, amit az esedékes közmű- és burkolatjavításokkal, járdaépítésekkel párhuzamosan végeznek el. Idén ősszel pedig fa- és cserjeültetési akciót hirdet az önkormányzat az iskoláknak. Sz. A. A. A.