Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. június

1996-06-14

4 I * Zoopedagógiai tanterv az állatkertben Sokkal érdekesebb egy iskolai biológiaóra, ha a tankönyv szá­raz anyaga helyett a gyerekek élő állatokkal találkozhatnak, megfigyelhetik szokásaikat, vi­selkedésüket. Többek között er­re is lehetőséget kínál az állat­kert. Az iskolai oktatás segítése mellett az állatkert szakembe­rei igyekeznek egyre nagyobb szerepet vállalni a környezeti nevelés, az ökológiai szemlélet kialakításában. Az idei tanévben 25 ezer gye­rek fordult meg tanóra kereté­ben az intézményben, az egyéb különleges rendezvényeken pe­dig ennél is többen. A tanórák megrendezésén kívül egyéb se­gítséget is nyújtanak az isko­láknak. Például az oktatásban használható szemléltető anya­gokat, feladatlapokat és külön megbeszélés szerint előadókat vagy akár élő állatokat is bizto­sítanak. A tanulmányi verse­nyekre készülő diákok pedig a felkészülés alatt ingyen látogat­hatják az intézményt, használ­hatják az állatkert szakkönyv­tárát és videotárát. A gyerekek mellett a tanárok módszertani továbbképzésében is részt vesz­nek, a Fővárosi Pedagógiai In­tézettel közösen. Természetesen nem csak az is­kolai foglalkozások keretében érkező gyerekeknek szerveznek programokat. Új típusú szakkö­röket is indítottak, amelyekben a fiatalok többek között az ott­honi kisállattartással, a főemlő­sökkel, akváriumi élőlényekkel ismerkedhetnek meg, de megta­nulhatják az állatfotózás rejtel­meit is. A kölyökklub foglalko­zásain előadássorozat zajlik az állatok és az állatkert titkairól, a különböző fontosabb napokra - például karácsony, húsvét vagy a Föld napja - pedig rendezvé­nyeket, vetélkedőket és egyéb, elsősorban gyerekeket érdeklő programokat állítottak össze. A tervekben szerepel egy gye­rekzóna berendezése a nemrég átadott parasztudvar körül, ahol a gyerekek az állatok gon­dozása mellett megismerked­hetnek a viselkedésükkel és a szokásaikkal is. A Kós Károly­­féle szarvasház pedig hamaro­san gyermekházzá alakul. A 160 négyzetméteres épület kert­jében lesz az állatsimogató, be­lül pedig alkalmassá teszik fog­lalkozások, rendezvények meg­tartására. A házban galéria is épül, amely kisebb kiállítások rendezésére is alkalmas lesz. A. G. Biológiaóra a szabad ég alatt SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Egymilliárddal drágább volt az új híd Utólag kiderült: nem vezettek pontos nyilvántartást az elvégzett munkákról A Lágymányosi híd tervezése­kor, építésekor és felavatásakor is fel-felröppentek olyan kósza hírek, amelyek általában meg­keserítik a város vezetőinek az életét. Utólag többnyire cáfol­ták ezeket, s magunk is láthat­juk például, hogy a híd elemei összeérnek, és nem kerülik el egymást - ellentétben egy bul­várlap korábbi híreszteléseivel, azonban újra és újra kérdések merülnek fel a beruházással kapcsolatban. Legutóbb a fő­polgármesteri kabinet vizsgálta a hídépítést, és megállapította, hogy nem történt szabálytalan­ság. A Népszabadság hozzáju­tott egy olyan dokumentumhoz, amelyből azért kiderül: a csak­nem egymilliárdos többletkölt­ség oka az, hogy nem vezettek pontos nyilvántartást a forrá­sok felhasználásáról és a beru­házás műszaki tartalmának változásairól. A Főpolgármesteri Hivatal vezetői az elmúlt napokban vi­tatták meg Tiba Zsolt főjegyző jelentését a Lágymányosi híd építésének körülményeiről. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a kabinetér­tekezlet megállapította: nem történt szabálytalanság, sem in­dokolatlan pénzköltés a beruhá­zás során. Az MTI értesülései szerint a főjegyzői vizsgálat ki­mutatta ugyan, hogy az eredeti tervekhez képest drágábban épült meg a híd, ezt azonban a Fővárosi Közgyűlés által menet közben jóváhagyott műszaki változások idézték elő. Ilyen volt például az, hogy a hídon korábban nem ilyen világítást terveztek, s ez a módosítás, a vi­lágon szinte egyedülálló megol­­ dás növelte a költségeket. A Népszabadság információi sze­rint a kiadások növekedésében nem csupán a műszaki tartalom változása játszott szerepet. A beruházás tervezéséhez képest ugyanis bizonyos munkálatok későbbi időpontokra húzódtak át, így számottevő volt az inflá­ció hatása is. Ezt az értesülésün­ket erősíti meg Vajda Pál főpol­gármester-helyettes nyilatkoza­ta. A városüzemeltetésért felelős vezető leszögezte: az ötéves be­ruházás „a műszaki életben szokványos kalkulációs hibák mellett teljesült”. Lapunk hozzájutott a kabi­netértekezlet elé terjesztett do­kumentumok egy részéhez. Az összefoglaló jelentés például így fogalmaz: a Lágymányosi híd beruházására „engedélyokirat szinten 958 millió forintos többletforrást biztosított a fő­város”. (Egymilliárddal... foly­tatás a 27. oldalon) A műszakiaknál megszokottak a kalkulációs hibák teknős miklós felvétele Akció az illegális árusok ellen A hatóságok megelégelték a bu­dapesti közterületek tarthatat­lan állapotát, és elhatározták, hogy megszabadítják a főváros legforgalmasabb csomópontjait az illegális utcai árusoktól. Teg­nap a rendőrség és a közterület­felügyelet emberei közösen jár­ták Budapestet. Városházi in­formációink szerint a Bem rak­partot, a Moszkva teret és a Hő­sök terét próbálták ismét járha­tóvá tenni a gyalogosok számá­ra. Az akció után rendőr és köz­terület-felügyelő marad a hely­színen, hogy a rend tartós le­gyen. A Bem rakparti akcióval in­formációink szerint az I. kerü­leti önkormányzat is egyetért, a Batthyány térről kiszorított árusok ugyanis szinte az összes érintett hatóság ellenére foly­tatták tevékenységüket a Du­­na-parton. Lapunk úgy tudja, a rakparti akcióba civil szerveze­tek is bekapcsolódtak, aktivis­táik felvilágosítást adnak a haj­léktalanoknak többek között arról is, hogy hol találnak más bolhapiacot. Sz. I. M. Fészek-ünnep Bohém és megfontolt festők, épí­tészek, szobrászok, énekesek és komédiások alapították meg klubjukat a századfordulót kö­vető első esztendőben. A Fészek Művészklub - amely a tevékeny­ségi területek kezdőbetűiből kapta nevét - kilencvenötödik születésnapja alkalmából vidám évadzáró ünnepet tart ma Ker­tész utcai otthonában. A sok ze­nével, dallal, anekdotával, hu­moros írásokkal fűszerezett gá­lán számtalan művész is fellép, a klubhoz kötődő kedves történe­teit Cenner Mihály színháztörté­nész, illetőleg G. Dénes György osztja meg a publikummal. Városházi kötvénykibocsátás? Más városok kedvező tapaszta­lataiból kiindulva, Budapest is tervezi, hogy hitelminősítést kér - nyilatkozta Demszky Gá­bor főpolgármester a Világgaz­daság című lapnak. A város első embere szerint ezzel kedvezőbb feltételekkel juthatna az önkor­mányzat hitelekhez és bocsát­hatna ki kötvényeket. A Népszabadság városházi szakértőktől úgy tudja, hogy Budapestnek már eddig is volt hitelminősítése. Korábban egyébként az önkormányzat ve­zetői is büszkélkedtek azzal, hogy a főváros pénzügyi meg­ítélése nemzetközileg is igen kedvező. A főpolgármester be­jelentése inkább azzal függ össze, hogy a Városháza köt­vénykibocsátást tervez. Az ötlet egyébként még Demszky ko­rábbi New York-i látogatása idején merült fel. Márpedig a kötvénykibocsátáshoz az eddi­ginél komolyabb, valamelyik nemzetközileg elismert hitelmi­nősítő intézet tanúsítványára van szüksége az önkormányzat­nak. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy a Városháza ilyen típusú hitelminősítést kér, egyáltalán kér-e, hiszen az ilyen pénzügyi átvilágítások igen költségesek - tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivatalból. Sz. I. M. Vitanap a hajléktalanokról A revizori vizsgálat eredménye még nem ismert, az Fővárosi Szociális Központ és Intézmé­nyei (FSZKI) dolgozói mégis tudni vélik, mi lesz a következő lépés. Szerkesztőségünkhöz el­juttatott állásfoglalásukban til­takoznak Győri Péternek, a fő­városi szociális bizottság elnö­kének javaslata ellen. Győrinek a hajléktalan-ellá­tás stratégiai kérdéseit boncol­gató írásában ugyanis - a fővá­rosi szociális központ szakem­berei legalábbis ezt vélik kiol­vasni belőle - a jelenlegi intéz­ményrendszer szétverésére tesz javaslatot. Ez nemcsak lényege­sen többe kerülne, mint a mos­tani rendszer pénzügyi konszo­lidációja, de gyakorlatilag lehe­tetlenné is tenné a közel két­ezerre tehető budapesti hajlék­talan ellátását. Az FSZKI ma harminc alegységgel működik, és ezekből Győri Péter csak két bázist tartana meg, megszün­tetve ezzel az egységes komplex szakellátást, pedig az integrált szervezet működtetése olcsóbb, mint az egymástól elkülönített intézményeké. Az FSZKI csü­törtökön, lapzártánkkal egy időben a hajléktalan-ellátásban részt vevő szakemberek bevo­násával vitanapot rendezett Dózsa György úti székházában. Az eszmecserén elhangzottakra később visszatérünk. Sz. A. A. ­ Rend lesz a közterületeken Egy furcsa személyi ügy háttere MUNKATÁRSUNKTÓL Nemrégiben két országos napi­lapban is megjelent a fővárosi önkormányzat közbiztonsági bizottságának felhívása. A kií­rás szerint július 5-ig várják a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatói posztjára jelentkezők pályázatát. A leendő vezetővel szemben támasztott követelmé­nyek egyike szerint, legalább ötéves belügyi vagy rendészeti múlttal és vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie. A Városháza közbiztonsági és városrendvédelmi bizottságá­nak egy május végén keltezett határozata kimondja, hogy Nehrer György, a közterület-fe­lügyelet korábbi igazgatója nyugdíjba vonul. A két döntés - tehát a vezetői pályázat kiírása és az igazgató nyugdíjazása - szorosan összetartozik, az egyikből szükségszerűen követ­kezik a másik. E két határozat megalkotásához azonban három bizottsági ülésre volt szükség. (Rend... folytatás a 27. oldalon) Megkétszerezték az őrök számát boros Jenő felvétele

Next