Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember
1996-09-13
1996. szeptember 13., péntek: BUDAPEST fiú. Évi másfél millió diagnózis Élen a IX., a XIII., a XX. és a XXI. kerület A háziorvosok nyilvántartásaiból úgy tűnik, sokféle nyavalya kínozza Budapest népét. A tömeges megbetegedéseket okozó fertőző kórokat sikerült ugyan visszaszorítani, a környezetszennyezéssel, az urbanizációs ártalmakkal és a káros fogyasztói szokásokkal összefüggő megbetegedések száma viszont egyre emelkedik - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest megyei Igazgatóságának felméréséből. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly közel másfél millió alkalommal keresték fel a budapestiek különféle egészségi panaszaikkal a háziorvosokat. Több mint egyharmaduk valamilyen idült betegség miatt tartós gondozásra szorult. A regisztrált betegek 45 százaléka a férfiak, 55 százaléka a nők közül került ki. A férfiak viszonylag fiatalon 35-59 éves korban szerzik meg első idült betegségüket, míg a nők többségére ez inkább a hatvanadik életév felett jellemző. A fővárosi betegek 39 százaléka a keringési rendszer valamilyen problémájával keresi fel háziorvosát. A betegségcsoporton belül a magas vérnyomástól szenvednek a legtöbben, de gyakori az ischaemiás szívbetegség és a különféle agyérbetegségek is. A második legjelentősebb betegségcsoport a csontozat, az izomrendszer és a kötőszövetek betegségei. A budapestiek 19 százalékát kínozza efféle kór, s mind közül a csontritkulás a leggyakoribb. Az emésztőrendszer kóros elváltozásai a harmadik helyre szorultak vissza, a betegek 11 százaléka jelentkezik a háziorvosoknál erre utaló panasszal. E betegségcsoporton belül sajátos megoszlás észlelhető a férfi és női betegek között. A gyomor- és nyombélfekély, valamint a májzsugor inkább a férfiakra, míg az epekő inkább a nőkre jellemző. Az idült májbetegségek és a májzsugor kialakulásában vélhetőleg nagy szerepet játszik a munkanélküliség okozta életmódváltozás, az egészségtelen táplálkozás és az alkoholizmus terjedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országosan az elmúlt öt évben több mint duplájára emelkedett az alkoholisták száma, vagyis meghaladta az egymilliót. Az alkoholisták többsége a középosztályból kerül ki. A betegségek negyedik csoportját az endokrin táplálkozási és az anyagcsere-megbetegedésekben, valamint az immunrendszer zavaraiban szenvedők alkotják. Ide tartoznak a cukorbetegek. Ezt az elmezavarok és a légzőrendszer betegségei követik. Az előbbi inkább a nőkre, az utóbbi a férfiakra jellemző. Az országos átlagtól messze elmaradnak viszont a daganatos betegségek, hiszen a háziorvosoknál jelentkezőknek csupán 1,9 százaléka szenved ilyenfajta betegségben. Ez persze kissé megtévesztő, hiszen a betegek többségét a gondozóintézetek tartják nyilván. A háziorvosi jelentések szerint a XL, a XIII., a XX. és a XXI. kerület lakóinak egészségi állapota a legrosszabb. Az ezer lakosra jutó betegek átlaga ezekben a kerületekben messze meghaladja a fővárosi átlagot. A II., a III., és a IV. kerületre viszont ennek épp az ellenkezője igaz. A PÁLMAFÁK KÖZÜL, AMELYEK A PUHA FÖVENYEN ÖNT VÁRJÁK A thai tengerpart gyöngyszemei, mint Pattaya, az ázsiai nyaralóhelyek királynője vagy Phuket, a trópusi álomsziget, a thai fővárosból gond nélkül elérhetők. És ez még csak az egyik ok a sok közül, amiért a Malév első, közvetlen távol-keleti úti célja éppen Bangkok lett. A Malév-járat az egyetlen, nonstop Budapest-Bangkok közötti menetrend szerinti járat, amely az üzletemberek számára is a távol-keleti utazás legkényelmesebb módja: október 3-tól, leszállás nélkül, hetente kétszer, már 90 ezer forintért, kedvező csatlakozással a térség további turisztikai és üzleti célpontjai felé. Járatainkról további információ a 267-4333-as telefonszámon, valamint budapesti és vidéki jegyirodáinkban, illetve a Malév Partnerirodákban kapható. Szállunk rendelkezésére A rendelőtől a kórházig SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE NÉPSZABADSAG ? Vijjogó riasztók a fővárosi éjszakában Az autósoknak nemcsak használniuk, hanem ismerniük is kellene a készüléket Az éjszaka csendjébe belevijjog egy autóriasztó. Fény gyullad és kicsapódik egy erkélyajtó pár emelettel feljebb: „Piszok csirkefogó, azonnal takarodjék az autómtól, a férjem már telefonál a rendőrségnek!” Futó léptek távolodnak. A tulajdonos újra beállítja a készüléket, s akár már alhat tovább. Ebben az esetben a biztonsági berendezés betöltötte funkcióját. A rosszul beállított, magára hagyott, s látható ok nélkül az akkumulátor kimerüléséig sivító riasztók gyakori bosszúság okozói. Neumann Péter őrnagyot, a BRFK vagyonvédelmi tanácsadó szolgálatának vezetőjét a személygépkocsik vagyonvédelmi berendezéseiről kérdeztük. Az elmúlt évben 12 135 gépkocsilopás történt az országban, ebből Budapestre kiemelkedően sok, 8731 jutott. Kiegészítésül még egy adat: az országban tavaly 5365 esetben jutott a rendőrség tudomására a jármű önkényes elvétele (ebből 2378 Budapesten). Valószínűleg ezekben az esetekben is ugyanarról van szó, csak éppen az eltulajdonítás szándékát nem sikerült bizonyítani, s a kísérlet meghiúsult. Ez a közel húszezer eset, illetve az a tény, hogy egy autó értéke ma már akár több millió forintra is rúghat, valóban indokolttá teszi a kérdést: megfelelőek-e vagyonvédelmi szokásaink. Úgy tűnik, korántsem. A rendőrségi statisztikában nem szerepel ugyan ilyen nyilvántartás, de a vagyonvédelmi osztály tapasztalatai szerint az autók legfeljebb egyötödében van valamilyen védelmi berendezés. A tulajdonosok többsége a mechanikus védelmet tartja jobbnak. Ezek, például a sebességváltó-, a kormány- és a pedálzárak meggátolhatják a gépkocsi beindítását és elvitelét, legalábbis késleltetheti azt. A tartozékok leszerelésétől, az autók kifosztásától azonban ezek az eszközök nem védenek. Az elektronikus berendezések nem gátolják meg az autó felnyitását, hanem többnyire csupán jelzik azt, bár újabban terjed az elektronikus indításgátlás, amikor a berendezés blokkolja az autó gyújtás-, vagy üzemanyagellátó rendszerét. Az elektronikus védelemben sokan kevésbé bíznak, mondván: úgyis hiába szól, nem figyel oda rá a kutya sem. Ez így nem igaz - mondja a vagyonvédelmi szakértő. - Ha beleképzeljük magunkat a behatoló helyzetébe, rájövünk, igenis, jó esély van arra, hogy abbahagyja, sőt meg se kockáztassa a lebukást. A bizalmatlanság pusztán annyiban indokolt, hogy bizony, egy fejlett elektronikus eszköz használójának ismernie kell a berendezést, együtt kell tudnia élni vele. Magyarországon azonban az átlagember műszaki felkészültsége meglehetősen alacsony. Nem a riasztóra kell haragudni például, ha az ultrahangos beltéri védőrendszer bekapcsol a rosszul szigetelt, huzatos kocsiban. Már a két milliméterre lecsúszott ablakot is érzékeli, az első szélrohamnál riaszt, s megőrül tőle a fél város. Történt például, hogy néhány napig éjszakánként rendre megszólalt egy autó riasztója az egyik lakótelepen. Hangmagasságát váltva, órákig sivított, de tulajdonosa nem ment le kikapcsolni, nem is volt otthon. Az utcabeliek egy darabig tűrték, majd néhányan lementek, megnézni, mit lehetne tenni, aztán betelt a pohár. Miután a rugdosás nem használt, egy-két kellően felháborodott markos szomszéd feltépte a motorháztetőt és a vezetéket elvágva hallgattatta el az autót. (Ez a módszer persze korántsem ajánlható, még ha ebben az esetben a tulajdonos nem is tett ellenük feljelentést.) Az üzemeltetőtől elvárható, hogy odafigyeljen, illetve távollétében mást kérjen meg erre. Célszerű jól megvilágított helyen, rálátással parkolni, figyelve arra, hogy az ablakok fel legyenek húzva, a lámpák lekapcsolva. (a riasztó ugyanis érzékeli a feszültségváltozást, így azt is, ha kezd lemerülni az akku.) Az az unalomig ismételt, de oly sokszor be nem tartott figyelmeztetés pedig, hogy ne hagyjanak a kocsiban értéket, természetesen nemcsak a riasztóval felszerelt autóra vonatkozik. A technika lehet akármilyen jó, ha mellette az emberi butaság határtalan. A következő eset, noha nem riasztóról szól, mégis riasztóan tanulságos. Egy tehetős család a nyaralás előtt, betöréstől tartva, összeszedte aranyát, értékeit, s átvitte egy rokonhoz megőrzésre. Nem is történt semmi baj, hazaérkezve mentek érte. Amúgy jó magyar módra, kitárt ajtókkal, „csak egy pillanatra” otthagyva a nyitott autót hurcolkodtak, s ezt az értékekkel teli szatyrot a kocsi kerekéhez támasztották, amíg sorra nem került. Soha többé nem látták. A téves riasztások esetében nem mindig a tulajdonos a hibás - tért vissza témánkhoz Neumann őrnagy. Szél, zivatar, villámlás, egy, az áramszedőjével ívet húzó villamos vagy a közelben lévő elektromos berendezés hibája olyan nagy impulzust, „rúgást” ad az érzékeny berendezésnek, hogy ezeket is támadásnak érzékeli. A riasztók modulárisan bővíthetők, a ráfordítás mértékét a gépkocsi értékéhez kell szabni: egy lerobbant Ladában komikus lenne, de egy többmilliós autóban nem túlzás a százezres értékű berendezés. A szakértők véleménye szerint a legjobb védelmet a mechanikus és az elektronikus berendezés kombinálása adja, így a gépkocsi megtámadásának pillanatában riaszt, de mechanikusan még blokkolva van. A közbelépés sikerének az esélyét már néhány percnyi időnyereség is növeli. Egy gépkocsi elvitelére három perc elég egy sorozatkulcsos Daciánál, vagy egy kopott zárú Zsigulinál pedig ez az idő másodpercekben mérhető csupán. Végül a szakértő felhívta a figyelmet a távkapcsolók veszélyeire. A garázsajtókhoz, illetve a riasztókhoz használt távkapcsolók ugyanis bemérhetők, a profibb bűnözők már rendelkeznek ilyen „kódlopóval”. Ha nem akarják gyakorlatilag nyitva hagyni az autót, a garázst, s azon keresztül többnyire a lakást is, mindenképpen úgynevezett ugrókódos távkapcsolót érdemes használni. Ez folyamatosan változtatja a kódját, hosszabb ideig nem sugározza és nem fogadja el ugyanazt a jelet. Szívesen segítenek az érdeklődőknek a körülményeihez és a pénztárcájukhoz szabott biztonsági berendezés típusának kiválasztásában. Ingyenes tanácsadásuk a Deák téri irodában van. Cs. Kiss Éva Azért az elektronikus védelem hatásosabb SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE