Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. november
1997-11-03
Gondnok kerül a Margit-sziget élére? Még nincs döntés a terület sorsáról, de annyi bizonyos: túl sok gazdája van Sokak szerint a Margit-szigetnek nincs gazdája. A parkjai gondozatlanok, a közbiztonság csapnivaló és megoldatlan a parkolás, vagyis az egész sziget méltatlan egy világvároshoz. Legalább ennyien vélik úgy, hogy a Margit-sziget jól működik, csak egy-két területen van szükség apróbb változtatásokra. Vannak, akik egységes irányító szervet akarnak létrehozni a problémák kezelésére, és vannak, akik már egy gondnokkal is megelégednének. Januárban a Fővárosi Közgyűlés már nemet mondott egy a Margit-sziget ügyeivel foglalkozó közhasznú társaság (kht.) felállítására. A tervet az év eleji döntés óta sem vetették el, a főváros vezetői nemrégiben újra foglalkoztak a kérdéssel. Nem társasági, szervezeti kérdés a sziget problémáinak kezelése. Akik nem így gondolják, azok arra hivatkoznak, hogy túl sok ügyosztály foglalkozik a szigettel, ez pedig zavarokat okoz a 88 hektáros terület működésében. Azt sem értem, miért a legjobban működő területtel van a legtöbb gond, a Népsziget vagy az Óbudai-sziget ugyanis sokkal rosszabb állapotban van a Margit-szigetnél - mondta Bubla Gyula, a Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi és városüzemeltetési bizottságának elnöke. A sziget irányításával kapcsolatos problémák valószínűleg a Margit-sziget különleges jogállásában keresendők. A városnak ez a kiemelkedő jelentőségű zöldterülete a főváros tulajdonában van, közigazgatásilag azonban a XIII. kerülethez tartozik, így az angyalföldi önkormányzat gyakorolja fölötte a hatósági jogokat, a szigetfenntartásról viszont főként a főváros gondoskodik. A kedvelt turistalátványosság által megtermelt jövedelmek elosztása a jogi bizonytalanság miatt már számos vitára adott okot. A kilencvenes évek elején még a kerület szedte be itt a bérleti díjakat és az adókat, 1994 óta a főváros rendelkezik ezekkel a jövedelmekkel. Idén már azt is sikerült eléri, hogy a szigeten működő két nagy szálloda bérleti díjat, 25 millió forintot fizessen a tulajdonosnak. A kht. nem venné át a hatósági jogokat a kerülettől, az itt keletkező jövedelmeket azonban maradéktalanul a szigetre, annak fejlesztésére fordíthatná a testület. Jelenleg ugyanis a szigeten keletkező bevételek a főváros közös kasszájába folynak be. Az itt működő negyven cég is megállapította, hogy nincs jó állapotban a Margit-sziget. Nem ragaszkodunk egyetlen társasági formához sem, a kht. sem a mi ötletünk volt. Egyszerűen csak azt szeretnénk, hogy legyen végre gazdája a területnek. Mi tehát minden javító szándékú ötletet, elképzelést támogatunk, de érthető módon szeretnénk, ha nekünk is lenne valami beleszólásunk a sziget sorsát érintő ügyekbe - tudtuk meg Tóth Józseftől, XIII. kerületi polgármestertől. Elgondolások már eddig is szép számmal születtek ezeknek a létező vagy csak kitalált problémáknak a kezelésére. A közhasznú társaság mellett javaslatként az is felmerült, hogy a Margitsziget önállóan kapjon pénzt a főváros költségvetéséből, a keret felhasználását pedig egy gondnok ellenőrizné. Ezzel átláthatóvá válnának a pénzügyek, és állítólag sokkal kevesebbe kerülne, mint egy több főből és felügyelőbizottságból álló közhasznú társaság működtetése. V. M. P. A sziget közhasznú társasággá alakítása sem kizárt teknős miklós felvétele Ahol a kérdés egy érintés Főként magyarok használják a hálózatot A Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) info-touch hálózata - ékes magyarsággal érintésre működő, számítógépes közterületi turisztikai információs rendszere -, úgy tűnik, hamar sikert aratott. A hivatal statisztikájából kiderül, hogy a városszerte elhelyezett tizenegy gépre szeptemberben összesen több mint hetvennégyezren tették rá a kezüket. A rendszert a legjobban mi magunk, derék magyarok szeretjük. Az információra éhes közönség a hálózat három keresőnyelve közül ugyanis - a Sütő utcai idegenforgalmi irodát leszámítva - a magyart használta a leggyakrabban. (Ahol, folytatás a 35. oldalon) • Ma, és kedden este 10 órától másnap hajnali 5 óráig az M1-es, M7-es autópálya Törökbálint felé vezető oldalát lezárják. A 72- es buszok ebben az irányban az autópálya szervizútján haladnak, megkerülik a benzinkutat és a Csata utca - Károly király út - Szabadság út - Törökbálinti bekötőút vonalán térnek rá az eredeti úonalra. • A XVI., Baross Gábor utcai HÉV-átjárót átépítik, ezért szerdán délután egy óráig zárva tartják. A 44 gyors, 44/A gyors, és a 192-es autóbuszok terelőúton - a Thököly úti HÉV-átjárón át - közlekednek. • A Gubacsi lakótelepnél lévő HÉV-átjárót felújítás miatt nem használhatják az autósok november 4-ig. A lakótelepről csak a Gubacsi hídon áthajtva, tehát nagyobb kerülőt megtéve lehet elérni a Helsinki utat. • A XXII. kerületi Jókai Mór utcát csatornázás miatt egyirányúsítják egy szakaszon a Nagytétényi úttól a 138-as busz végállomásának behajtójáig. A buszok ezért módosított útvonalon a Vilmos utcai felüljáró - Nagytétényi út - Növény utca - 6-os út vonalán - tovább pedig a megszokott útvonalon járnak. • A fogaskerekű vasút vonalán tart a pályafelújítás. A fogas csak a Városmajor utca és az Esze Tamás iskola között közlekedik. A 21-es autóbusz sűrűbben jár, viszont a Svábhely és a Széchenyi-hegy között fogaspótló autóbusz szállítja az utasokat. • A Szabadság hídról lekanyarodó villamossíneket ma is javítják, ezért 19.30-tól üzemzárásig a 19-es villamosok nem közlekednek. A 49-es villamos a Csóka utca és a Batthyány tér között, a 47-es pedig a Budafoki végállomás és a Batthyányi tér között jár. Villamospótló autóbusszal lehet utazni a Szent Gellért tér és a Deák Ferenc tér között. UTAK ÉS UTASOK I . Új jegyfajtákat vezet be a BKV A pesti polgár keresi a tarifaemelést ellensúlyozó megoldást A már-már menetrendszerű tarifaemeléseket a BKV minden alkalommal próbálja valamiképpen kompenzálni. A jegyek és bérletek árának emelése a BKV vezetőinek szándéka szerint voltaképp az utasok érdekeit szolgálja, hiszen csak a BKV gazdasági mérlegének javításával lehet fenntartani a szolgáltatások színvonalát. MUNKATÁRSUNKTÓL A BKV ezúttal is megpróbál olyan új jegy- és bérletkonstrukciókat kínálni, amelyek enyhíthetik dráguló szolgáltatásait. Az utazóközönség általában vevő az ilyen kedvezményekre. Mint arról Keltai István, a BKV menetdíj-bevételi főosztályának vezetője beszámolt, az 1996-1997-ben bevezetett új jegyfajták értékesítési mutatói is bizonyítják, hogy az utasok mindig megtalálják a számukra legkedvezőbb tarifát. Már tizenöt hónapja vannak forgalomban a metrójegyek, amelyek kibocsátása egy sokak szerint igazságtalan tarifakonstrukciót szüntetett meg. Tavaly július előtt aki végigutazott egy teljes metróvonalat, az ugyanannyit fizetett, mint az, aki csak egyetlen megállóra vette igénybe a járatot. Ezért vezették be a szakasz-, a szakaszátszálló- és az átszállójegyet, amelyekből eddig hatmilliót adtak el. Ez a mennyiség a jegyeladások nyolc százalékát tette ki. A legkedveltebb a szakaszjegy, ilyet havonta átlagosan 300 ezer utas váltott, vagyis eddig csaknem négy és fél millió darabot adtak el belőle. Hamar népszerűvé vált az év eleje óta kapható harmincnapos bérlet. (Új jegyfajtákat., folytatás a 35. oldalon) Hó eleji sor a jegypénztár előtt HETÉNYI ZOLTÁN FELVÉTELE Nem a legtöbbet ígérő pályázó nyerte el az Ybl-palotát Hosszú évek meddő próbálkozásai után a Fővárosi Közgyűlés döntött az Ybl-palota eladásáról. Az erről szóló híradás azonban Kővágó Ferenc, a tárgyalásokat lefolytató Budapest Főváros Vagyonkezelő Rt. főmérnöke szerint túlságosan korai volt - hiszen ronthatja az eladó esélyeit ráadásul pontatlan is. A Károlyi utca és a Reáltanoda utca sarkán álló műemlék épületet már öt éve próbálja eladni a fővárosi önkormányzat, miután perben elnyerte a tulajdonjogát a magyar államtól. A befektetőkeresés azonban minduntalan sikertelenül ért véget. A három nemzetközi tender közül egy sem hozott eredményt, viszont nem kevés pénzébe került a fővárosnak. Kővágó Ferenc véleménye szerint erről legkevésbé az épület tehet. A műszaki állapota korántsem indokolja az értékesítése körül támadt nehézségeket. A sikertelenség oka inkább a pályázatok kidolgozására és az engedélyeztetésre fordítható idő rövidségének tudható be. A legutóbbi sikertelenség után, idén tavasszal azonban senki sem gondolt új tender kiírására, nem is volt rá szükség, hiszen ajánlattevőben nem volt hiány. A múlt héten a közgyűlés tárgyalta az ajánlatokat. A legtöbbet - 520 millió forintot - egyébként nem a győztesként kihozott Wescom Kommunikációs Részvénytársaság ígérte, sőt az ő 440 millió forintos ajánlatuk mellett volt egy 425 millió forintos vételárígéret is. A döntéskor azonban nemcsak a pénz számított. A legtöbbet ígérő például azt szerette volna, ha a főváros garantálja az általuk kívánt számú parkolóhelyet, ami a belvárosi környezetet figyelembe véve lehetetlen kívánság volt. Az új befektetők közül többen most kezdtek ismerkedni a palotával. Az állagfelmérés, valamint a statikai és talajmechanikai vizsgálatok idejére vásárlási opciót és fizetési haladékot kértek. Ilyen feltételeket azonban nem fogadhatott el a főváros. A vagyonkezelő arról is összehasonlító elemzést végzett, hogy melyik az előnyösebb: a nagyobb összegű, de a felújítás időtartamára részletfizetési lehetőséget kérő vagy az azonnali fizetést ígérő ajánlat. A Fővárosi Közgyűlés számára készített értékesítési javaslat összeállításánál a szakemberek azokat az ajánlatokat sem vették figyelembe, amelyek építési engedélyhez kötötték a vételt, hiszen ez egy műemlék épület esetében bonyolult szakmai és hatósági egyeztetések eredménye. Az ajánlatok mérlegelését az is bonyolította, hogy a befektetőknek egészen a közgyűlés üléséig lehetőségük volt a vételi ajánlatban közölt feltételek módosítására, márpedig ez, közvetetten ugyan, de befolyásolta az árat - magyarázza Kővágó Ferenc. A vagyonkezelő részvénytársaság szakemberei által készített részletes elemzés alapján a tulajdonosi bizottság több fordulóban négyet választott ki a tíz ajánlattevőből: a Wescom Kommunikációs Rt.-t, a Lindner Budapest Kft.-t, a Magyiar So.Fin Kft.-t és az Expo ’96 Kft.-t. Ezek feleltek meg ugyanis a főváros azon elvárásának, hogy valóban hozzájut a szerződésben rögzített vételárhoz, ugyanakkor biztosítékot szerez arra vonatkozóan is, hogy a műemlék épületet eredeti állapotában állítják helyre. A történet pikantériája, hogy az Ybl-palota, amely évekig nem kellett senkinek, most, a döntés után kapóssá vált, és egyre többen érdeklődnek iránta. Sz. A. A. A városházi ÁSZ-vizsgálat után MUNKATÁRSUNKTÓL Elkészült a Városházán nemrég lefolytatott Állami Számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetésére a terv. A több mint száz pontból álló lista végrehajtására nem sok időt hagyott Tiba Zsolt főjegyző, legkésőbb év végéig mindennek teljesülni kell. A feladatok három nagy csoportra oszthatók, hiszen van amihez a Fővárosi Közgyűlés döntése szükséges, némelyekhez elég a bizottságok határozata, a legtöbb pedig csupán a Főpolgármesteri Hivatalon belüli szabályozás kiegészítését, pontosítását igényli. Az intézkedési terv általában technikai jellegű módosításokat tartalmaz, de szerepel benne néhány konkrét szerződés felülvizsgálata és egyes eljárások rendjének megváltoztatása is, így például a közgyűlésnek az ÁSZ megállapításainak figyelembe vételével határoznia kell a közüzemi díjak megállapításáról szóló határozatok felülvizsgálatáról, valamint új díjszámítási és kompenzációs eljárás kidolgozásáról. Az ÁSZ észrevételeinek megfelelően a terv intézkedik a párhuzamosságok megszüntetéséről és a belső ellenőrzés erősítéséről. Előírja pontosabb, megalapozottabb vagyonleltár és hivatali nyilvántartás készítését. Rendelkezik a hivatalhoz benyújtott számlák felülvizsgálatáról is, s ennek során gondoskodni kell a túlszámlázások visszafizettetéséről, illetve az ezekből eredő károk nagyságától függően a személyes felelőségrevonásról is.