Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. március
1999-03-31
NÉPSZABADSÁG BUDAJSPEST 1999. MÁRCIUS 31. Az útfoltozók versenyt futnak az idővel Negyvenezer kátyút számoltak össze a főváros főútjain, a mellékutakról nincs felmérés Az idén háromszor annyi kátyú tátong a fővárosi utakon, mint tavaly, eddig negyvenezret számoltak össze a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. munkatársai. A cég ígérete szerint a kátyúkból júniusra legfeljebb ötszáz marad. A társaság eddig külső vállalkozók segítségével sem győzte a foltozást. A külső cégek kifizetésére szánt pénz már február végén elfogyott, ezért két kivétellel abbahagyták a munkát. A kedvezőtlen, csapadékos téli időjárás mostanra az átlagosnál jobban megviselte a főváros elöregedett úthálózatát. Az ezer kilométernyi fő- és tömegközlekedési úthálózaton eddig már negyvenezer úthiba keletkezett, csak a múlt héten mintegy háromezer új gödröt regisztrált az útellenőrzési szolgálat. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. gyorskarbantartó részlege még külső vállalkozók segítségével sem győzte a munkát, pedig néha éjjel-nappal dolgoztak. Eddig 29 ezer lyukat foltoztak be - tudtuk meg az FKF Rt. napokban készült helyzetjelentéséből. Kátyúzásra a fővárosi önkormányzat erre a szezonra 950 millió forintot különített el a költségvetésben, ám a március végéig kalkulált, külső kivitelezői díjakra szánt pénz már február végén elfogyott. A vállalkozók ezért - két kivétellel - abbahagyták a munkát, s az FKF Rt. április végéig magára marad a még több ezer tátongó lyukkal. A jövő hónap végétől azonban friss külső erőket vetnek be , a közbeszerzési eljárásban meghirdetett pályázaton ugyanis ekkor hirdetnek eredményt s közös erővel ledolgozzák a lemaradást. Az FKF Rt. ígérete szerint júniusra ötszáznál kevesebb gödör akadályozza majd a forgalmat a főútvonalakon. Azok a vállalkozók, akikkel szerződést köt a társaság, három évre szóló megbízást kapnak. Az utóbbi időben különösen sok bírálat érte a hazai kátyúzási technológiát és az útjavítások minőségét. Az utóbbiak ellenőrzésére a jövőben gyakrabban kell számítani, ám a téli útjavítási eljárásoknál egyelőre nem várható jelentősebb változás. A módszereket ugyanis az időjárástól függően kell megválasztani, nagy hidegben például csak átmeneti, a balesetveszély elhárítására szolgáló eljárást lehet alkalmazni. A foltozások nem javítják az amúgy is rossz minőségű utak állapotát és ráadásul drágák is. Egyetlen négyzetméternyi kátyúzás 9-10 ezer forintnál is többe kerül, míg ugyanekkora területen a burkolat cseréje átlagosan hatezer forintba kerül. A felújított útszakaszok nemcsak tartósabbak, de üzemeltetési költségük is kisebb. Ennek ellenére a fővárosban az összes útfelületnek évente csupán egy százalékát újítják fel, a fejlettebb országokban általános és a szakirodalom szerint is javasolt hat-nyolc százalékkal szemben. Foltozásra tehát még sokáig szükség lesz, pedig az egyre nagyobb fővárosi forgalomban nem egyszerű betömni a tátongó lyukakat — nyilatkozta lapunknak Borsos István, a cég közútfenntartási igazgatója. A javításokkal azonban csak akkor lehet időre végezni, ha nappal is dolgoznak a kivitelezők. Ez viszont gyakran dugókat okoz, a legforgalmasabb útszakaszokon is hosszan araszoló kocsisorok alakulnak ki a javítgatások miatt. Ezeket a kényelmetlenségeket azonban a biztonságos közlekedés érdekében mindenkinek el kell viselnie, ám a legforgalmasabb útszakaszok kisebb hibáit majd nyáron - a szabadságok idején - javítják ki - mondta az igazgató. A kerületi önkormányzatok kezelésében lévő mellékutakon jóval drámaibb a helyzet, mint fő- és tömegközlekedési útvonalakon. A kerületek költségvetésekből ugyanis alig futja kátyúzásra, új teljes útfelújításra pedig - különösen a külső kerületek némelyikében - szinte egyáltalán nem költenek. Német H. Erzsébet ÚTHIBÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1999. február 1. és március 21. között) 5. hét 6. hét 7. hét Forrás: FKF RL 8. hét 9. hét 10. hét 11. hét NÉPSZABADSÁG-grafika Októberben nyit a Madách Színház Hárommilliárd forintba kerül a teátrum felújítása Ma egy éve zárt be a Madách Színház, hogy hárommilliárd forintból másfél éven át felújítsák az igen rossz állapotban lévő színházat. A direktor, Kerényi Imre tegnap mutatta be az eddig elvégzett munka eredményét az újságíróknak és a főváros vezetőinek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fővárosi Közgyűlés 1997 júniusában hagyta jóvá a Madách Színház rekonstrukciós engedélyokiratát. A beruházás összköltsége - címzett és önkormányzati támogatásból — várhatóan 3 milliárd 126 millió forint. A generálkivitelezőt közbeszerzési eljárással választották ki. A színházszakmai tendereket külön-külön írták ki, ami jelentős költségmegtakarítást jelent - tudtuk meg. A VII. kerületi önkormányzat ingyen engedte át a társulatnak a tulajdonában lévő ingatlant a Hársfa utca 38.-ban. A színház igazgatója, Kerényi Imre elmondta, a rekonstrukció Siklós Mária építész - ő tervezi majd az új Nemzeti Színházat is - és Schinagl Gábor belsőépítész elképzelései alapján folyik. Ennek eredményeképpen 3330 négyzetméterrel lesz nagyobb a színház. Épül új, kétszáz személyes stúdió, száz nézőt befogadó balett-terem és színészétterem is. Tolnay Klári emlékére egy szalont nyitnak, amelyben képzőművészeti kiállítások, irodalmi estek, színházi kerekasztal-beszélgetések, kisebb előadások várhatók. Tervez a Madách Színház még egy Tolnay Klári nevével fémjelzett színész-ösztöndíjat is. Ehhez a Miniszterelnöki Hivatal támogatását kérik, hogy az ösztöndíjasok külföldi tanulmányutakra utazhassanak. Kerényi beszélt egy Tolnay-emléktábláról, s azt is megjegyezte, ha a teátrum újra kinyit, meg lehet tekinteni náluk egy Tolnay Klári vándorkiállítást is. S ha a tárlatot elbontják, akkor is megtartanak egy emlékhelyet. A direktor a bejáráson kijelentette, szeretné, ha a teátrum művészei egy-egy növényt vinnének a színházba, ezeket a színészöltözőkhöz tartozó kertekbe ültetnék be, mert így kellemesebbé válhat az egész napos bent tartózkodás. Lesz az épületben kondicionálóterem és szauna is. A színészek étterméből kiköltöztetik pincében lévő dühöngőbe a tévét és a játékokat. Sőt az sem kizárt, hogy a nézőtéri előcsarnokból kitiltják majd a dohányzókat. Jócskán megújul a színpad: az országban elsőként itt épül olyan színpadi dobforgó, amely lehetőséget kínál arra, hogy miközben forog a színpad, a színészt vagy egy kelléket felemeljenek vagy eltüntessenek a pódiumról. Megváltozik a több mint nyolcszáz érdeklődőt befogadó nézőtér is, amelyet kissé „felemeltek”, hogy a hátsó sorokból is jól lehessen látni. A falakat padlizsánlilára festik, a mennyezetet Götz Béla, a színház vezető díszlettervezője megálmodta freskók díszítik. Az elképzelések szerint a commedia dell’arte álarcos figurái szállnak majd a felhős égen egy álomszínház felé. A közönséget fogadó terek jelentősen bővülnek, és kényelmesebbek lesznek - ígérte az igazgató. A falakra Horesnyi Balázs tervei szerint színházi tárgyú díszfestés kerül. A felújított Madách Színház október 23-án nyit újra Az ember tragédiájával. Nagyobb és kényelmesebb lesz a nézőtér sopronyi gyula felvétele Szerda Kátyú Kedves Városháza! Olvastam, hogy az idén háromszor annyi kátyú keletkezett a budapesti utakon, mint tavaly. Önök szerint csak nyárra lesz rend kátyúfronton, a pénz ugyanis elfogyott, a közbeszerzési hercehurcának meg áprilisra lesz vége, akkorra lesz új vállalkozó, és a szükséges pénzt is előteremtik. Úgy hiszem, felesleges feneketlen kátyúkba önteni a főváros pénzét. Meg kell várni, amíg teljesen elborítják a lyukak az utakat, így újra szép egyenletes lesz az útfelület, és a pénz is megmarad, amelyből a Városháza megveheti briliáns ötletemet. Köszönöm. S. G. • A VI. kerületi Podmaniczky utcában csatornát építenek, ezért a Dózsa György út felől érkezők a Szinyei Merse Pál utcába balra nem kanyarodhatnak be. • A Váci út újpesti szakaszán, a Károlyi István utcánál útszűkületek nehezítik a haladást. • A XXIII. kerületi Hősök terén a Szitás utca és az Arany János utca között fél szélességben lezárták az útpályát. Forrás: Fővinform UTAK ÉS UTASOK Ellenőrzik a húsvéti sonkát A Budapest Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás munkatársai a közelgő húsvét miatt fokozott sonka- és tojásellenőrzést tartanak a boltokban, piacokon. Eddig kétezer helyszíni vizsgálat tapasztalatai szerint a legdurvább hibák közé tartozik a nem megfelelő pácolás és füstölés. MUNKATÁRSUNKTÓL A közelgő ünnepekre tekintettel a Budapest Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás munkatársai megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják többek között a közel kétszáz vidéki beszállító által piacra dobott füstölt húsárukat és a tojásokat. Kiss László igazgató-főállatorvos lapunknak elmondta, a húsvét előtti hetekben az élelmiszer ellenőrző állomás huszonöt állatorvosa több mint kétezer helyszíni vizsgálatot végzett. Minden üzletbe természetesen nem juthatnak el az ellenőrök, de a szállítókat jól ismerik, így különös figyelmet szentelnek azon cégeknek, amelyek termékével szemben korábban valamilyen kifogás felmerült. A húsáru minőségét leggyorsabban és legegyszerűbben a helyszínen lehet ellenőrizni, ezzel a próbával a romlott portéka azonnal kiszűrhető. A kirendeltségeken sütő- illetve főzőpróbát végeznek. A szemmel nem látható hibákat a mintavétel után laboratóriumi vizsgálatokkal fedezhetik fel. A durva szabálytalanság közé tartozik például, ha túl nagy tömegű a hús, vastag a sonka és nem megfelelő ideig tartott az egyébként csírátlanítása szolgáló pácolás, sózás, akkor megesik, hogy a hús belseje szinte nyers marad. Az is bajt okozhat, ha nem megfelelő hőmérsékleten végzik a pácolást, füstölést, ennek következtében ugyanis a hús a csont mellett megrohadhat. Húsvét elmúltával azonban nem fejeződik be az ellenőrzés. Az igazi gondot az okozza, hogy a kereskedők rendre túlrendelik magukat. A megmaradt sonkák, csülkök ezért szép lassan elkezdenek avasodni, penészedni. Az is előfordult már, hogy a húslégy beköpte a terméket. Ha beigazolódik, hogy a felfedezett hibák egyértelműen a forgalmazónak tudhatók be, a szállítmányt elkobozzák, és szabálysértési eljárást kezdeményeznek. A tojásokat speciális lámpával világítják át. Ezzel a módszerrel kiderül például, hogy nincs-e megtörve, vagy nem került-e bele vér. Ezek után az ellenőrök szúrópróbaszerűen feltörnek néhány darabot. Kiss László felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy ne vegyenek olyan tojást, amely trágyával szennyezett, vagy repedt. Az állati eredetű élelmiszerek vizsgálata során az állatorvosok a hús fogyaszthatóságáról döntenek. A vágóhidakon és élelmiszer-előállító üzemekben végzett ellenőrzések során tavaly több mint negyvenötezer kiló húst találtak fogyasztásra alkalmatlannak. Tavaly a negyvenhat budapesti piacon és az üzletekben tizennyolcezer ellenőrzést végeztek az élelmiszer-higiénikus állatorvosok. Ezek során mintegy 50 tonna, fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert foglaltak le és ítéltek megsemmisítésre. A lefoglalt élelmiszerek felének lejárt a minőség-megőrzési ideje, harminc százaléka pedig tiltott módon került forgalomba. A napi ellenőrzés mellett fokozott figyelmet fordítanak a tiltott módon forgalmazott élelmiszerek ellenőrzésére, különös tekintettel az előredarált húsárukra. Drágul az állatkerti belépő MUNKATÁRSUNKTÓL Csütörtöktől emelkednek a Fővárosi Állat- és Növénykert belépti díjai - tájékoztatta lapunkat Szabón Márta, szakmai referens. A teljes árú, támogatói jegy ezer forintba kerül, ennek megvásárlója támogatja az intézményt. Kedvezményt bárki kaphat, így a felnőttek ötszáz, a gyermekek négyszáz, a diákok és a nyugdíjasok pedig négyszázötven forintért vásárolhatnak kedvezményes belépőt. Egy négytagú família már ezerötszázért bemehet, feltéve, hogy leszurkolja a pénzt a családi jegyért. Az egész évre érvényes, fényképes bérlet felnőtteknek hatezer forintba kerül, gyerekeknek feleennyibe. A cégbérlet - amely szintén egyfajta támogatás - nem személyre szól, de két gyerek és két felnőtt bemehet vele az állatkertbe. Az ilyen típusú bérlet ára százötvenezer forint. Az állatkert egyébként sok újdonságot kínál a látogatóknak: a felújított Elefántházat, a Kós Károly Madárházat, barlangi éttermet, a vadonatúj pingvinmedencét vagy a bonsai pavilont. Ígérteik szerint új állatokat is láthatunk: egyebek mellett elefántcickányokat, ugró nyulakat és sivatagi rókákat.