Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. július
2001-07-02
NÉPSZABADSÁG Húsz perc alatt Ferihegyre a Nyugatiból Húszpercenként indulnak és ugyanennyi idő alatt érnek a Nyugati pályaudvarról Ferihegyre a gyorsvasút szerelvényei két év múlva, amikorra elkészül a repülőtérig vezető pálya. A végleges nyomvonal - Budapest Nyugati pályaudvar-Rákosrendező-Körvasút—Rákos állomás-repülőtér - megépítésének részleteit a napokban alakult Ferihegy Express Kft. dolgozza ki. A beruházás, előzetes számítások szerint, 15-20 milliárd forintba kerül. A Ferihegyi repülőtér évente négy és fél millió utast fogad, de ez a szám néhány éven belül elérheti a hatmilliót - vélik a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság szakértői. Nemzetközi gyakorlat szerint a légikikötő és a városközpont között gyorsvasút közlekedik, ezért hazánkban is több változatot dolgoztak ki hasonló közlekedési megoldásra. A több, korábban született javaslat közül a Budapest Nyugati pályaudvar-Rákosrendező-Körvasút-Rákos állomás-repülőtér nyomvonalát találta a legjobbnak tavaly egy szakértőkből álló bizottság. A MÁV Rt. és a TriGránit Rt. megbízásából alakult grémium szerint ugyanis ezen a szakaszon lehet majd a leggyorsabban és legnagyobb biztonsággal célba érni. A részletek kidolgozását, valamint a beruházás előkészítését a cégbejegyzés után, a napokban kezdi meg a frissen alakult Ferihegy Express Fejlesztő, Beruházó és Kivitelező Kft. A társaságot a MÁV Rt. és a TriGránit Rt. alapította - azonos tulajdoni résszel -, többek között azzal a céllal, hogy megszervezze a villamosított kötött pályás közlekedési rendszer kialakítását, a nyolc és fél kilométernyi új pályaszakasz, a villamos felső vezeték, az állomások, műtárgyak és utasforgalmi létesítmények építését, a vasúti személyszállító járművek beszerzését, valamint a projekt finanszírozását. A gyorsvasutat szakaszosan építik, de két év múlva a teljes vonalon elindul a forgalom. A vállalkozásban a MÁV-nak többségi tulajdona lenne, és a beruházás saját részét ingatlanhasznosítási bevételekből és gazdálkodási bevételeiből fedezi. A szakértői munkacsoport a megbízása óta eltelt egy évben gazdaságossági vizsgálatok, becslések, forgalmi szimulációk alapján több alternatívát dolgozott ki. Ezek között szerepelt a korábban esélyes Cegléd-Szolnok vonal, illetve a Kőbánya-Kispest állomástól a repülőtérig tartó leágazás építése és a használaton kívüli iparvágány felújítása. Kiderült, hogy a jelenlegi pálya és a forgalmas vonal nem alkalmas egy legalább húszperces gyakorisággal közlekedő gyorsvasútnak. A megbízók által elfogadott javaslat szerint Budapest Nyugati pályaudvar-Rákosrendező-Körvasút-Rákos-Újszász vonalon, majd onnan vonalkiágazással, mélyvezetésű alagúton haladhatna a gyorsvasút a repülőtérre. A tervek szerint a vonatok 20 percenként, 20 perces menetidővel közlekedhetnének. Jelenleg 30-40 perc alatt lehet a Belvárosból Ferihegyre utazni. N. H. E. FERIHEGYI GYORSVASÚT TERVEZETT NYOMVONALA | Rákosrendező | jy Nyugati pályaudvar\’ | Rákos állomás j-t' / , \ / Repülőtér (Ferihegy 2) | Tervezett új szakasz rNd Forrás: MÁVAL, térképreklám, Fekete és Fia NÉPSZABADSÁG-grafika A külföldről betelepülők fele a fővárosba tart Szakértők szerint nem kell jelentős bevándorlási hullámra számítani Budapesten az elfogadott státustörvény és a kormány új, hívogató migrációs politikája nyomán. Felmérés szerint a nem turisztikai céllal hazánkba érkező külföldiek fele Budapestre tart. A fővárosi önkormányzat egyelőre nem foglalkozik külön az új helyzettel. A kormány változtatott az eddigi migrációs stratégián, új, hívogató politikát alkalmaz, amelynek nyomán nem jelentősen, de növekedni fog a hazánkba irányuló népmozgás - nyilatkozott dr. Rédei Mária demográfus, az ELTE regionális földrajzi tanszékének docense. A változás kihat a fővárosra, mert tapasztalatok szerint a nem turisztikai céllal érkező külföldiek felének a főváros a célja. Rédei Mária szerint azonban a migrációs többlet országos szinten évi pár tízezer ember körül állapodhat meg. Sík Endre szociológus, a TÁRKI társadalomkutatási intézet munkatársa is úgy véli, hogy nem jelentősen, de valamelyest növekszik a Magyarországra és Budapestre irányuló migráció. Véleménye szerint a fővárosi munkaerőpiac felszippantja a munkaerőt, ha pedig már kevés a munka, nem jönnek Budapestre. Sík Endre korábbi, 1999-ben megjelent tanulmánya szerint a hazánkba érkező külföldiek többsége bevándorló vagy hazatérő magyar. 1997-ben a megkérdezett önkormányzatok 27 százalékában élt bevándorló, 20 százalékában hazatérő magyar, 7 százalékában vendégmunkás, 4 százalékában feketemunkás. A külföldi munkavállalók között legtöbb a román és az orosz nemzetiségű, csak utánuk következnek a határon túli magyarok. A lakosság szerint a külföldiek beilleszkedése nem okoz problémát. A megkérdezett önkormányzati dolgozók két százaléka engedne be bárkit az országba, tíz százaléka pedig senkit se. Budapestre több célból látogatnak külföldiek: jönnek üzletemberek, mások tanulási célból, megint mások munkát vállalni érkeznek a fővárosba. Az utóbbiak esetében Rédei Mária szerint ideje valamilyen regionális intézményesített rendet kialakítani. Más befogadó típusú európai országok pontosan meghatározzák, mennyi és milyen végzettségű munkaerő szükséges, az ő letelepedésüket támogatják is. Budapesten a szomszédos országokból érkező munkavállalók többsége az olcsó lakásokat keresi, amelyeket főleg a lerobbant belső kerületekben talál meg. A demográfus szerint a fővárosba érkezők között nemcsak szomszédos országbeliek lesznek, hanem a világmigrációhoz tartozó országokból (például Afganisztán, Fülöp-szigetek) is jönnek. Rédei Mária szerint hosszabb távon számítani lehet arra, hogy a budapestiek átadják a vendégmunkásoknak a kevésbé vonzó munkalehetőségeket, mint a közterület-fenntartás vagy a multicégeknél végzett „rabszolgamunka”. Érdeklődésünkre Jankó Bálint, a Főpolgármesteri Hivatal sajtószóvivője elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat a legutóbbi kormányzati bejelentésekkel és a státustörvénnyel kapcsolatban külön nem foglalkozik a kérdéssel. A készülő és ebben a tekintetben is folyamatosan frissített városfejlesztési koncepcióban viszont teret szentelnek a migráció kezelésének. Tenczer Gábor BUDAPEST 2001. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 23 Buddhista központ a sörgyárban A legnagyobb kelet-európai intézetet avatták fel a hét végén Nemzetközi Gyémánt Út néven buddhista intézet épül a VII. kerületi Huszár utcában a volt sörgyár területén. Szombat délután ünnepélyes keretek között nyitották meg Kelet-Európa legnagyobb buddhista intézményét, amely még nincsen teljesen kész. A rendezvényen a központ hitéleti vezetője, Láma Ole Nydahl is jelen volt. Kelet-Közép-Európa legnagyobb buddhista központját nyitották meg szombat délután Budapesten. Az ünnepségen több mint ezren vettek részt. A látogatók tankák (tibeti festmények), képek, videók segítségével betekintést nyerhettek a tradicionális és a modern Gyémánt Út buddhizmusba. A megnyitón a VII. kerületet Gyurisné Braunsteiner Márta kerületi alpolgármester képviselte. Hosszú keresgélés után vásárolták meg a buddhisták ezt az ingatlant. Az épület korábban sörgyárként üzemelt, majd sokáig árválkodott a Huszár utca és Rózsák tere sarkán. A több mint háromezer négyzetméteres létesítményt májusban vette meg a magyarországi közösség. Egyelőre csak egy részét adták át az épületnek, a nagyobb beruházások, a homlokzat teljes renoválása, teljes közüzemi felújítás, a tetőszerkezet javítása és a belső terek átalakítása még hátravan. Az átépítésre vonatkozó végleges tervek várhatóan augusztusra készülnek el. A rendezvényen a központ alapítója, a dán Láma Öle Nydahl is jelen volt. Láma Öle a tibeti Karma Kagyü nevű vallási vonal vezetőjének - a már elhunyt 16. gyalva karmapának - volt az első nyugati tanítványa. A 16. karmapa kérte fel, hogy alapítson közösségeket Európában. Jelenleg világszerte mintegy háromszáz Gyémánt Út buddhista centrum működik az ő, valamint a 17. karmapa, Thaje Dordzse, vezetésével. A budapesti lesz mind közül a legnagyobb. A Nemzetközi Gyémánt Út intézet célja, elérhetővé tenni a buddhizmus Karma Kagyü vonalának hagyományait. Láma Ole a megnyitón mondott beszédében elmondta: akinek igénye van a buddhizmusra, itt tisztán kaphatja meg, soha nem változtatják meg Buddha tanításait csak azért, hogy megfeleljen az adott kornak. - Megpróbálunk a város élő részévé válni — mondta a dán tanító. Záróakkordjaként a láma a tudat természetéről beszélt híveinek. K. G. A Huszár utcai épület még felújításra vár fotók: sopronyi gyula Láma Öle Nydahl, háttérben a 17. Karmapa Kukoricásban vágtak labirintust Októberre eldől, Fóton is népszerű lesz-e az útvesztő Kukoricalabirintust alakított ki egy vállalkozó a fóti Cora áruház mellett. A Nyugat-Európában terjedő, természetes útvesztő divatja elért hozzánk is. A táblának még nőnie kell, így októberre derül ki, sikeres lesz-e az ötlet. Kéthektáros tengeri vetemény partja lehet a fóti Cora áruház, ha majd tolongani kezdenek az emberek a mesterséges fényű és szabályozott levegőjű bevásárlóközpontból ki a természetbe. Merthogy ami a vidékieknek Budapest, az a fővárosiaknak a vidék: labirintus. Foton szinte a világváros mezsgyéjén. Még csak távolra sem kell utazni. S ki ne szeretné mélyen belevetni magát az ilyenkor sárgán hullámzó búzamezőkbe, a már virágzó napraforgótáblákba, a suhogó kukoricásokba? Persze csak úgy, hogy közbe ne akadjon össze egy szarvassal, vaddisznóval, netán mezőőrrel, mert akkor pánikba esik és nem találja a kiutat. A Cora mellett szombaton megnyílt Kukorica Labirintus - ha a növények el is lepik a benne sétálókat -, a szabadság érzetét kölcsönzi a játékos kedvű embereknek. Aki pedig nem akar napszúrást kapni, az óriási sárga napernyőt kölcsönözhet, aminek az is előnye, hogy a vetemény széléről vagy a két magaslesről megláthatják, s ha eltévedtek, még ki is menekíthetik őket az ott dolgozók. Mivel a világon mindenütt szeretnek játszani az emberek, terjednek a labirintusok is. Ám amíg egy sövényből készült útvesztő felnő, évek telnek el. Ezért készítettük ezt kukoricából - mondja Virág Mariann, az ötletgazda. - Bár itt is elfér három-négyszáz ember, ennél jóval nagyobbak vannak akár Amerikában, akár Németországban. Előfordul, hogy valaki menet közben határozza el, hogy útvesztőket alakít ki a táblájában. Mi, akik béreljük ezt a területet, kimondottan erre a célra vetettük a silókukoricát, és azt szeretnénk, ha egyáltalán nem lenne termés rajta, mert akkor törni kezdik, s veszélybe kerül a három hónapra tervezett vállalkozás sikere. Ez a labirintus abban is különleges, hogy urbánus környezetben, parkoló mellett telepítettük, a Corában mellékhelyiség is található. Októberre kiderül, mennyit hoz így a konyhára ez a kapásnövény, érdemes-e külön tantárgyat alkotni az egyetemeken a labirintus célú tengeri termesztésének technológiájára, a biztosítóknak pedig külön ajánlatot adniuk az esetleges jégkár megtérítésére. B. A. G. A magaslesekről is látható a napernyő fotó: balázs Gusztáv