Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június

2002-06-03

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. JÚNIUS 3., HÉTFŐ 31 Mámoros táncház - majdnem rendőrrel Szomjas György Vagabond címmel új filmet forgat Vagabond lesz a címe Szomjas György új filmjének, amely a budapesti táncház­­kultúrába enged bepillantást. A rendező nem dokumentarista jellegű művet, ha­nem a Kopaszkutya és a Roncsfilm nyom­dokain készülő, szélesebb közönség ér­deklődésére is igényt tartó játékfilmet ígér. Munkatársunk felkereste a stábot az egyik forgatási napon. Kora este a Fehérvári úti Fővárosi Mű­velődési Házban a technikusok már javá­ban dolgoznak. Szomjas György rendező Grunwalsky Ferenc operatőrrel éppen a beállításokat beszéli meg. El sem tudom képzelni, hogy vajon mit csinál itt az a rengeteg szállingózó fiatal, aki benépesíti a termet és a kocsmát összekötő folyosót. A rendezőre a büfében találok rá, pár perc türelmet kér. A Körterembe éppen az ér­kező Sebestyén Márta viharzik be. Ő lesz az este hangulatfelelőse. A színpadon próbálnak is majd Szomjassal. Elkezdik bevilágítani a helyiséget. Itt az alkalom, hogy pár szót váltsunk a rendezővel. - A film a budapesti táncházakról szól. Illetve azokról a fiatalokról, akik nehezen találják a helyüket a városban és a mai életben. Itt találnak egymásra, itt alkot­nak közösséget, és itt szórakoznak - me­séli a rendező. - A Vagabondban azon a nyomon szeretnénk továbbhaladni, ame­lyen a Kopaszkutyával és a Roncsfilm­mel elindultunk: a populáris kultúra egy progresszív ágát szeretnénk bemutatni. Megtudom, hogy a táncháznak eredeti­leg a falusi fiatalok szórakozóhelyét hív­ták Erdélyben. A fiatalok nemcsak na­gyobb ünnepeken, hanem más alkalmak­kor is összegyűltek egy kis mulatozásra; táncoltak, énekeltek hajnalig. Később a táncháznak kialakult a városi változata is, ebbe pillanthatunk be a Vagabondban. És hirtelen rájövök: a sok csellengő fia­tal a táncház tagja, akik a büfében valószí­nűleg melegítenek a jó hangulat érdeké­ben. Kérdésemre, hogy dokumentrista al­kotással lesz-e dolgunk, a rendező el­mondja: igaz, hogy rengeteg emberrel be­szélt, életutakat dolgozott fel, de az össze­szedett ismeretanyagból játékfilmet ké­szít. A mű gerincét a zenés-táncos jelene­tek alkotják majd, de azt egy baráti társa­ság történetén, kalandjain keresztül ismer­heti meg a néző, egyszerűen végigjárják (és bulizzák) a pesti táncházakat. Feltűnik, hogy kicsit komolyabb fel­szereléssel veszik fel a hangot. Kíván­­csiskodásomra elárulják, hogy a profi berendezés azért kell, mert a beszéd meg a zörejek mellett minden egyes hangszert külön sávra vesznek fel (a világhírű Mu­zsikás együttes szolgáltatja az esti talp­­alávalót, korábban pedig olyan együtte­sek működtek közre, mint a Tatros, a Vujicsics, a Kalamajka és Halmos Béla). Az utómunka egyik fontos része lesz a mai kor technikai követelményei és igé­nyei szerinti hangkeverés. Beindul a buli. A tömeg tombol, Szomjas elégedett karmesterként figyeli, amint mozgóképpé alakul a különös han­gulat. Egyszer csak hozzám lép egy férfi. Bemutatkozik, ő a gyártásvezető, és köz­li, hogy olyan testesebb alakatú emberre van szüksége a következő jelenethez, mint én. Rendőrnek. Dupla gázsit kapok (két büféjegy, már értem, miért van ez az oldott légkör), de nem férek be az egyen­ruha-nadrágba, így másé lett a lehetőség, hogy megörökítsék a celluloidszalagon. Csákvári Géza Jelenet a forgatásról FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Vajda János rejtett bánata Emlékkiállítás a költő születésének 175. évfordulóján Az Évfordulók, megemlékezések az országban és a határon túl — 2002 című prog­ramsorozat részeként Vajda János-emlékkiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban (V. Károlyi Mihály utca 16.). A költő születésének 175. évfordulója alkalmából megrendezett kiállításon kéziratok, könyvek, korabeli újságok és metszetek mellett néhány bútordarabja is látható. A tárlat október 20-ig tekinthető meg. A Vajda János életét és költészetét bemutató tárlat rendezésekor nem volt könnyű dolguk a Petőfi Irodalmi Múzeum szakembereinek, mert a költő tárgyi ha­gyatéka nagyrészt megsemmisült. Csak néhány kézirat, egy-két bútordarab, kora­beli újság, festmény és metszet maradt az utókorra. A kiállítás a Rejtett bánat címet kapta, Vajda viszonzatlan szerelmére utal­va Kratochwill Georgina, Gina iránt. Az emlékszoba időrendben, négy rész­re bontva mutatja be a költő életét. A ki­állítás első részében fénykép látható a gyermekévek helyszínéről, a váli erdész­házról, és másolat a születési bizonyít­ványról. Az ifjú költő tizenkilenc évesen a márciusi ifjak köréhez tartozott, később nemzetőr lett, majd a szabadságharc bu­kása után besorozták az osztrák hadse­regbe. A katonai szolgálat letöltése után lapok munkatársaként és szerkesztője­ként dolgozott. A forradalom és a kötele­ző osztrák katonai szolgálat időszakáról az 1869-ben megjelent, Egy honvéd nap­lójából című kötetében emlékezett meg. A tárlat második része a publikáló köl­tőt, a politika felé forduló újságírót és röplapírót mutatja be. Erről az időszakról fényképek és karikatúrák számolnak be, köztük a Borsszem Jankó 1848-as, máju­si száma. Címlapján gúnyrajz látható a kor neves kiadójáról, pártfogójáról, Heckenast Gusztávról, akinek lábánál Vajdát kutyaként ábrázolta a rajzoló. Vajda és a nők - ez lehetne címe a kiál­lítás harmadik részének. 1854-ben Budán élt, amikor beleszeretett Ginába, szállás­adónőjének lányába, aki a költő szerelme helyett egy gazdag főúr barátságát vá­lasztotta. Itt, a kiállítás harmadik részé­ben látható Vajda rekonstruált dolgozó­­szobája, ahol eredeti íróasztala és széke is látható. A kiállítás negyedik része a visz­­szavonult költőnek állít emléket, aki 1880-ban sikertelen házassága után még magányosabb, visszahúzódóbb lett. Egy­re inkább a természet felé fordult, ezért a múzeum munkatársai a költő által sokat látogatott váli erdő és nádas tó mai képe­it jelzésszerűen megépített erdei faház ol­dalára helyezték. R. Gy. Zs. ­ A múlt század arcai Rendhagyó megközelítésben mutatja be a XX. századi ma­gyar festészet egy-egy szeletét a holnap este hét órakor nyí­ló, Fej fej mellett című kiállítás a Kieselbach Galériában (V., Szent István körút 5.). A június 11-ig megtekinthető tárlaton ugyanis az arc- és önarcképek kalauzolják végig a látogatót a századon. A festmények között láthatjuk példá­ul Mednyánszky László űzött csavargóit, Anna Margit magányos bábuit, Vajda László ikonképeit és Tóth Meny­hért sorstalan arcait. Kiállítják - többek között - Barcsay Jenő, Egry József, Nagy István, Czóbel Béla, Scheiber Hu­gó, Ország Lili, Román György, El Kazovszkij, Román György, Gulácsy Lajos műveit is. A galéria összegyűjtötte a vidéki múzeumok ritkán látható, raktári festményeit, valamint a magángyűjtemények féltve őrzött darabjait is, így nemcsak a gyakran reprodukált művekből adnak válo­gatást. (H. D.) Paletta NORMANTAS PAULIUS dedikálja a Körösi Csom­a Sándor valóságos és álombéli útjain című fotóalbumát hol­nap délután hat órakor a Sambhala Köz­pontban (Vili., Lőrinc pap tér 2.). A könyvet Terjék József tibetológuspro­­fesszor mutatja be. HANGVERSENYT ad az Elvinus Ka­marazenekar június 9-én este hat órakor Vecsésen, a József Attila Művelődési Házban (Károly utca 1.). Vezényel: Dumbaridisz Imre. VLAGYIMIR VISZOCKIJ-ESTET rendeznek Sipos Mihály előadásában jú­nius 6-án, este hat órakor Szentendrén, a Dunaparti Művelődési Házban (Duna­­korzó 11/A). KIÁLLÍTÁS tekinthető meg Demjén Attila kétszeres Munkácsy-díjas festő műveiből június 10-ig Visegrádon, a művelődési ház galériájában (Széchenyi utca 11.). SZÍNHÁZMŰSOR Bárka Színház: Kortárs Sanzonok (7). Játékszín: Gázláng (7). József Attila Színház: Made in Hungá­ria (7 - Fodor Imre-bérl., 4. ea.). Katona József Szín­ház: A talizmán (7). Kamra: Portugál (7 - zártkörű ea.). Komédium Színház Kávézó Szalon: Kováts­­műhely (Kováts Kriszta klubja - Vendég: Szakcsi Lakatos Béla). Radnóti Színház: Störr kapitány (7). Thália Színház: Jekyll és Hyde (7 - a Musical Szín­ház ea.). Vígszínház: A Ballet Preljocat vs. (7). Pesti Színház: Elsötétítés (7 - Gombaszögi-bérl., 6. ea.). Purcell és Händel A Zeneakadémián ma este fél nyolckor az angol Palladian Ensemble együttes és Robin Blaze kontratenor koncertezik­­ Purcell és kortársainak legszebb darabja­ival. A Palladian Ensemble Nagy-Britan­­niában sikerrel tolmácsolja a barokk re­pertoár mesterműveit. A Budapest Kongresszusi Központban június 11-én a világhírű Amszterdami Barokk Zenekar és Kórus lép fel Ton Koopman vezényletével. A hangverse­nyen Händel műveit, a g-moll concerto grossót, a Caroline királynő halálára írt gyászódát és a Dettingeni Te Deumot ad­ják elő Henriette Feith, Robin Blaze, Jörg Dürmüller és Klaus Mertens énekesek közreműködésével. Az Amszterdami Barokk Zenekart 1979-ben alapította Ton Koopman, aki orgona, csembaló és zenetörténészi sza­kon végezte el az amszterdami zeneaka­démiát, majd hamarosan karmesterként mutatkozott be, az utóbbi években Hän­­del-kutatással foglalkozik. Karmester­ként nemcsak saját zenekarát irányítja, hanem rendszeresen fellép a bécsi, drez­dai és frankfurti nagyzenekarokkal is. N. M. Wienerberger Készházak a tégla minden előnyével. Wienerberger Házak A magyar éghajlatnak megfelelő ideális megoldás: természetes, energiatakarékos, értékálló. Gyors kivitelezés. Fix határidő, fix árak. Garantált, megbízható minőség. Személyre szabott, új otthon. Wienerberger-házak téglából. Tekintse meg mintaházainkat! POROTHERM* ■HÁZAK I www.wienerbergenhazak.hu Tel.: [06-1) 464-7523 wienerberger

Next