Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. augusztus
2002-08-08
Újpest vezet a halandósági listán Folytatás a 25. oldalról Tavaly tovább csökkent a tébécés esetek száma, amely azonban még mindig nagyobb az országos átlagnál. Csaba Károly szerint ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a Józsefvárosban nemcsak a hajléktalanellátás miatt találják a legtöbb fertőző tüdőbeteget. Rosszabb a helyzete egyébként Ferencvárosnak, Kőbányának és Kispestnek is, érdekes módon a szociálisan kevésbé hátrányos helyzetű XII. kerület mutatója is kedvezőtlen a tbc szempontjából. Jobb a helyzet a II., a XVIII., a XX. és a XXIII. kerületben regisztráltak a szakemberek. Nagyobbrészt nőket kezelnek a fővárosi pszichiátriai gondozókban; tavaly a felnőttek 1,5 százaléka szorult segítségre. Sikertelen öngyilkossági kísérlet miatt 2001-ben 28 személyt gondoztak, feleannyit, mint egy évvel korábban. Emelkedett viszont a bőr- és nemibeteg-gondozókban kezeltek aránya, bár a korábbinál kevesebb volt az új eset. A tavaly regisztrált 605 új nemi beteg egynegyedét szifilisz miatt kellett gyógyítani. 2001-ben mintegy 14 ezer HIV-szűrést végeztek Budapesten, és 26 pozitív személyt találtak. A néhány évvel ezelőttihez képest a fővárosban csaknem felére csökkent a rokkanttá nyilvánítottak száma, ez azonban Csaba Károly szerint nem az emberek egészségi állapotának javulására, hanem a szabályok és az elbírálás gyakorlatának szigorodására vezethető vissza. Legtöbben egyébként a keringési rendszer betegségei, daganatok, illetve pszichiátriai betegségek miatt váltak munkaképtelenné. Tavaly - hasonlóan az egy évvel korábbihoz - minden tíz sorköteles fiatal közül csupán négyet tudtak behívni katonának - mondta a fővárosi helyettes tiszti főorvos. Az esetek csaknem felében - legalábbis papíron - ideg- és elmebetegség állt az alkalmatlanság hátterében. Köbli Anikó Gödöllői kastélyvita Politikai indíttatások állhatnak a gödöllői Grassalkovich-kastély vezetése elleni támadás hátterében, amely veszélyezteti az intézmény működését - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az MDF-es képviselő szerint lejáratási kísérletről van szó, amelyre a kastély előző vezetése által a Környezetvédelmi Alaptól felújításokra jogtalanul felvett 300 millió forint visszafizetési nehézségei apropóján került sor. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A közelmúltban bírósági határozat született arról, hogy a kht.-nak kamatostul vissza kell fizetnie közel 232 millió forintot, amelyet még 1997-ben nyert el a Környezetvédelmi Kulturális Alaptól a Horn-kormány 75 százalékos kötelezettségvállalásával jóváhagyott egymilliárd hitel fedezetére. A város vezetése nem kapott előzetes betekintést a kastély felújítást előkészítő munkálatokba. A hitelt a kht. Gémesi György tiltakozása ellenére megszavazta, ám a hat részletben ütemezett folyósítása mégsem kezdődött meg. Kiderült: a fedezetül szolgáló támogatásról csak az első hitelrészlet esedékessége után született megállapodás. Elhangzott: az állam az összeg kifizetését akkor vállalná át, ha az üzemeltető kht. új és jól működő jelenlegi vezetése lemondana. A meghiúsult hitel hátteréül szolgáló KKA-támogatást a kht. vezetése a kastély állagmegóvására és felújítására fordította, ezen összeget kell most visszafizetnie. A kifizetés Varga Kálmán, az NKÖM és a környezetvédelmi tárca közös tulajdonosi képviselője szerint csődbe sodorja a társaságot, és emiatt Gémesi Györgyöt tette felelőssé. A gödöllői polgármester viszont a kht. Horn-kormány idején működő vezetését, s így Varga Kálmánt, a gödöllői kastély akkori miniszteri biztosát okolja a helyzetért. Szerinte a kastély jól átgondolt éves gazdálkodással működik, így szó sincs csődhelyzetről. Görgey Gábor kulturális miniszter Gémesi Györgynek küldött levelében minden segítséget megígért a helyzet rendezéséért. Az NKÖM közleménye cáfolja, hogy az ügy rendezését a személyi kérdésekhez kívánják kötni. Leszögezi ugyanakkor, hogy a működőképesség fenntartása érdekében a kht.-nál strukturális változtatásokra van szükség, ezeket viszont kizárólag szakmai szempontok határozzák meg. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK 27 Lakásaikat féltik a metróépítéstől A Thököly út mentén álló házak védelmében az alagútfúrást szorgalmaznák A Thököly úti lakók attól félnek, hogy házaik megroggyannak, ha a 4-es metró alagútját a Keletitől nem alagútfúrással, hanem a felszínről kibontva, résfalak között építik tovább. Nem járulnak hozzá ahhoz sem, hogy emiatt esetleg évekig le legyen zárva e nagy forgalmú út. Továbbá azzal sem értenek egyet, hogy a Bosnyák téren alakítsák ki az ideiglenes végállomást. Több, Erzsébetvároshoz tartozó Thököly úti társasház lakóközössége határozott arról: nem járulnak hozzá, hogy ezen a szakaszon felszíni bontással, résfalak között épüljön a 4-es metró. A tiltakozókat támogató civil szervezetek — Erzsébetvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE), Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület, Ember Gazdaság Bioszféra Alapítvány - is azt szeretnék elérni, hogy a korábbi terveknek megfelelően a metró nyomvonala jóval mélyebbre kerüljön, és alagútfúrással épüljön tovább. Az érintettek főként attól félnek, hogy ha a Thököly utat csaknem 20 méter mélységben kiássák, házaik megrogygyannak, lakásaikat elveszíthetik. Az épületek sávos téglaalapja ugyanis 3-4 méterrel található a felszín alatt. A 2-es metró építésekor a talajvíz megemelkedett, elérte a pinceszint alját, s kimosta a téglák közül a maltert. Ha a Thököly utat a Baross tértől a Dózsa György útig résfalak között kiásnák és becölöpöznék, a gödörből állandóan szivattyúzni kellene a vizet, ami a környező épületek alól szivárogna át. A vizsgálatok szerint a talaj itt több mint tíz méter mélyen nagyon laza, üledékes, ami a víz kivonásával biztos „összeesne”, amelynek következtében megroggyannának az épületek - érvelnek a lakóközösségek szakértő tanácsadói, Penkala Tibor és Szili Zsolt Ákos építőmérnökök. Ezért is szorgalmazzák, hogy a laza talaj alatt, a vízzáró agyagrétegben, az épületek alapjai alatt legalább 12 méterre legyen az alagút teteje. Vagyis, nyilvánvalóan biztonságosabbnak tartják az alagút pajzsos fúrását. Továbbá, a majdani metró okozta zaj- és rezgésterhelés is csak ilyen mélységben mérsékelhető. Obermayer András a Kék Forrás Egyesülettől hiányolja a katasztrófavédelmi tervet, és megdöbbent azon, hogy az általa megismert korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban hidrogeológiai vizsgálat nem is szerepelt. Érveiket a Mélyépterv Kft. 2001-es hatástanulmányával is alátámasztják. E szerint,,A nyitott alagútépítési módszer a 4-es metró építésekor sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem alkalmazható. Műszaki szempontból a felszínről történő építés kizárt, hiszen az új vonal sűrűn lakott városi környezetben, többnyire épületek alatt fut. Másrészt, mivel nagy forgalmú utak alatt halad, így az építkezés a város forgalmát hosszú időre megbénítaná. A szükségessé váló forgalomterelések miatt ez a kivitelezési mód gazdaságtalan lenne. Ráadásul, ha a vonal a felszínről épülne, akkor a felszínhez közeli közművek jelentős részét is át kellene helyezni, ami szintén megnövelné a beruházási költségeket.” Más szakértők szerint e körülmények miatt a pajzsos fúrás sem lenne drágább annál, mint az itt tervezett felszíni építkezés. A tanulmány egy másik részében leszögezik: „A Duna alatti szakasz és a pesti oldal inhomogén tulajdonságú kőzetviszonyai között a nagyobb biztonságot nyújtó pajzsos alagútépítés az előnyösebb. A rossz talajadottságokon túl a régi belvárosi épületek védelme, valamint az alagút 7,3 km-es hossza is a pajzsos alagútépítés alkalmazását teszi indokolttá ezen a szakaszon.” Fokozza a lakók aggodalmát, hogy az esetleges károkozásért a felelősséget a beruházó DBR Metró Project Igazgatóság az alvállalkozókra akarja hárítani. Ezért követelik, hogy a fővállalkozó cég -állomásonként - hozzon létre félmilliárdos kárelhárítási alapot, amelyből azonnal és közvetlenül megsegíthetők lennének a bajba jutottak. Nem hisznek abban sem, hogy a munkálatok miatt a főváros egyik fő ütőerének tartott utat évekre le lehetne zárni a forgalom elől - ahogy történt ez a Váci úti metróépítéskor -, és ezért a környék kis utcáiba tereljék a kocsikat, buszokat. Nem beszélve az állandósuló környezet- és zajszennyezésről. A beruházó ígérete szerint ez az állapot csak néhány hónapig tartana. Megítélésük szerint, mint érintett tulajdonosoknak, joguk van megakadályozni, hogy ezen a szakaszon felszíni építkezés folyjon. Az ETKE elnöke, Ignéczi Tibor és Penkala Tibor tanácsadó még emlékeznek arra, hogy a két vonal keresztezését eredetileg a 2-es metró alagútja alatt tervezték, több mint 30 méteres mélységben, s a 4-es metró végállomása pedig a Keleti pályaudvar csarnoka alá került volna. Úgy tudják, végül a MÁV nem járult hozzá ehhez a megoldáshoz, mert féltették a fenyőcölöpökön álló épületet. Ekkor változott a terv úgy, hogy a 2-es vonalát felülről keresztezik, és máshol alakítják ki a végállomást. Jelenleg a Bethlen Gábor utcánál tervezik ezt, s háromszáz méter hosszan csatlakozna hozzá egy vágányfordító. Itt fordulnának meg a metrókocsik, s esetleg még egy vágányt építenének tárolásukra. Miután Demszky Gábor főpolgármester és Csillag István gazdasági miniszter néhány héttel ezelőtti találkozójuk után bejelentették, hogy a 4-es metrót a Bosnyák térig építik, a Thököly útiak újra reményt látnak arra, hogy az általuk rossz döntésnek tartott itteni végállomást és kocsifordítót is áthelyezik, legalább a Hungária körútig. Ez azonban azt feltételezné, hogy a 4-es metró egy ütemben épül. Gulyás László, a beruházó iroda vezetője azonban azt tartja valószínűbbnek, hogy egyelőre csak a Baross térig viszik a vonalat, akkor pedig nem kerülhető el egy ideiglenes végállomás építése sem. Németh Éva A Bosnyák téri végállomás építését is ellenzik FOTÓ: SOPRONYI GYULA A kisebbség aktívabb lesz ősszel Cigány és német érdekképviselet várhatóan minden kerületben alakul majd Július végéig 211 közösség kezdeményezett kerületi kisebbségi önkormányzati választásokat a fővárosban. Sikeres választás esetén várhatóan minden kerületben lesz cigány és német kisebbségi önkormányzat. Budapesten a kerületi érdek-képviseleti testület mellett fővárosit is választhatnak. Eddig nem volt fővárosi képviseletük a cigányoknak, az örményeknek, a románoknak és a szlovénoknak. Az ugyancsak rövid határidő ellenére a fővárosban élő kisebbségek aktívan kezdeményezték kerületi önkormányzati választásaik megtartását. A fővárosi önkormányzat jegyzőjéhez beérkezett adatok szerint a törvényben elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség 211 helyi érdekképviselet létrehozását kezdeményezte. A helyi aktivitást, kezdeményezőkészséget bizonyítja, hogy minden második kerületben majd minden kisebbség kezdeményezte a választásokat. Erre ösztönzőleg hathatott, hogy elegendő volt öt, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló, az adott településen lakóhelylyel rendelkező állampolgár közös elszántsága. Sikeres és eredményes választás esetén a legnagyobb lélekszámú népcsoport, a cigányok és a németek mind a 23 kerületben képviseltethetik majd magukat. A bolgárok 21, a görögök 20, a horvátok pedig 18 kerületben állíthatnak jelölteket. A ruszin, a román 17-17, míg a lengyel, az örmény, a szerb, a szlovák kisebbséghez tartozók 16-16 kerületben kezdeményezték a választásokat. Az ukránok 5, a szlovének csupán három helyi önkormányzatot alakíthatnak majd a fővárosban. A jogszabályok szerint Budapesten a kisebbségek a kerületi érdekképviselet mellett fővárosit is választhatnak. Az előző ciklusban kilenc fővárosi kisebbségi önkormányzat alakult. Belső békétlenségre visszavezethető okok miatt eddig nem volt fővárosi képviseletük a cigányoknak, az örményeknek, de fővárosi szinten nem képviseltették magukat a románok és a szlovénok sem - tájékoztatta lapunkat Weinwurm Árpád, a fővárosi közgyűlés kisebbségi, emberjogi és vallásügyi bizottságának elnöke. A bizottsági elnök reméli, hogy az idei választásokra rendezik soraikat, fővárosi képviselőt alakíthatnak, és így nem esnek el attól a normatív támogatástól, amelyből a fővárosi kisebbségek önkormányzataikat működtetik. Fővárosi önkormányzat megalakítása többek között azért is előnyös a kisebbségnek, mert tanácskozási joggal részt vehet a fővárosi bizottság munkájában, és támogatással szolgálhatja nemzeti identitása megőrzését. Igaz, az utóbbi négy esztendőben a bizottság különböző alapítványaitól, alapjaitól nyerhető támogatások összege nem változott, így csak korlátozottan, olykor csupán jelképesen segíthetik a különböző kisebbségeket, de az egyházi és emberjogi szervezeteket is - vélekedik Weinwurm Árpád, és példaként említi az Esélyegyenlőségi Alapot, amely évek óta 24 millió forinttal gazdálkodik. V. R. I. KEZDEMÉNYEZETT KISEBBSÉGI VÁLASZTÁSOK Vhimiha BercseCigány GörösHorvátLengyel NémetÖrmény RománRuszinSzerbSzlovák SzlovénUkrán 1.X X X iX X X X X X II.X X X X X.X X X X X III.X X X x X X X X X X IV.X X X i xX X X X X X V.X X X X X X X X X X VI.X X X j X : XX X X X X VII.X X X X X X X X X Vili.X X X X X X X X X X IX.X X X X X X X X X X.X X X X X X X X X X XI.X X X X X X X X X X XII.X X X X X X X X X X ■ *' V.«' XIII.X X X X X X X X X X X XIV.X X X X X X X X X X X XV.X X X x X X X X X X XVI.X X X X X X X X X X X X XVII.X X X X X X X X XVIII.X X X ; xX X X X X X X XIX.X X X x X X X XX.X X X X X X X XXI.X X X , xX X X ; XX XXII.X X i X 1 x XXIII.X X í x ÖSSZ. 21 23 20 18 16 23 16 17 17 16 163 5 Forrás: www.budapest.hu NÉPSZABADSÁG-grafika Hullámzik a Dagály Megkezdődött a Dagály újjáalakított oroszlános medencéjének nyúzópróbája - értesültünk. A medence tegnapi műszaki átadása után indított teszt azt vizsgálja, jól bírja-e a strapát a középre épített, speciális hullámoztató berendezés. A Magyarországon egyedülálló, belga szabadalomként jegyzett hullámoztató voltaképpen hatalmas, 1 méter nyolcvan centi átmérőjű gömb, amelyet a hozzá tartozó gép mozgat föl és alá, folyamatosan. A gömb által keltett hullámok a medence partjairól visszaverődve morajló hangot adnak, a tenger hangulatát idézve — magyarázta az újítást a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. műszaki igazgatója, Rák Tibor. Az oroszlános medence egyébként teljes egészében átalakult: korábbi vesealakját körré formálták, szélén mindössze ujjnyi a víz, míg legnagyobb mélysége 1,8 méter lett. Átmérője 39 méter, vízfelülete 804 négyzetméter, víztérfogata 585 köbméter, hőmérséklete pedig 30-32 Celsius-fok. Szűrő-forgató berendezésének teljesítménye 320 köbméter/óra, ami azt jelenti, hogy a gépezet a csaknem 600 köbméternyi vizet kevesebb mint két óra alatt teljesen megtisztítja. A sikeres nyúzópróba hét végére tervezett befejezése egyben a Dagály évekkel ezelőtt megkezdett technológiai rekonstrukciójának végét jelenti. A 2000-ben lezárult első ütemben az amőba alakú medencét szabták át és szét a helyén négy, eltérő funkciójú medencét létesítettek 408 millió forintért. A most lezáruló második, egyben utolsó ütemben az oroszlános mellett a szomszédos gomba alakú és a távolabbi gyermekmedencét is korszerűsítették, ez - a partok rendbetételével együtt - 250 millió forintba került. Az 1998-ban indult ötmilliárdos szűrő-forgató programból már csak a pünkösdfürdői strand, a csepeli meleg vizű és gyermekmedence, valamint a pesterzsébeti gyermekmedence korszerűsítése van hátra, ezekkel várhatóan májusra készülnek el. B.T.