Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1995. szeptember

1995-09-29

Szinte példátlan ötlettel váratlan sikert ért a Grassalkovich­­kastély újjáépítésére szerveződött Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság. A félig-meddig romokban heverő, de már újjáépítés alatt álló épületet megnyitotta a látogatók előtt, s minden különösebb hírverés nélkül máris negyvenezer látogatót fogadott. Jövőre várhatóan már hétszázezer - jórészt külföldi - utazik Gödöllőre azért, hogy láthassa a schönbrunnival és a ver­­sailles-ival vetekedő épületegyüttest, mely Erzsébet királyné kedvenc lakhelye volt. MUNKATÁRSUNKTÓL A vendégek azonban a kastély­látogatás után másra is kíván­csiak lennének: sokan szívesen megismerkednének a környék­kel, akár több éjszakát is eltöl­­tenének Gödöllőn és a Galga vi­dékén, ha lenne, aki hívná és fo­gadná, kalauzolná őket, prog­ramokat ajánlana nekik. Számos már meglévő, mégis kihasználatlan idegenforgalmi­turisztikai érték hasznosítása jöhet szóba. Az egyik ilyen a gö­döllői agráregyetem, amely egy­részt sok külföldi vendéget fo­gad, másrészt maga is rendelke­zik olyan attrakcióval, mint a traktormúzeum, amelyek nagy érdeklődésre tarthat számot ak­kor, ha az ide érkező vendégek információt kapnak róla. Úgy tűnik, ezentúl kapnak. Szerdán mintegy negyven me­gyei település polgármestere, idegenforgalmi szakemberek és vállalkozók részvételével meg­tartották a Gödöllő és környéke Turisztikai Egyesület megala­kítását előkészítő tanácskozást. A szervezet létrehozásánál bábáskodó dr. Erdei János, a Gödöllői Királyi Kastély Köz­hasznú Társaság vezérigazga­tója és Bárd István, a város pol­gármesteri hivatalának idegen­­forgalmi referense szerint az egyesület munkája nyomán egységes idegenforgalmi kon­cepciót, egész évre szóló prog­ramsorozatot, a falusi turizmus fejlesztését, a pályázatok és a külföldi tőke bevonásával meg­szerezhető anyagi források ha­tékony felhasználását tűzték maguk elé célul. Bár még csak ideiglenes hellyel, de a kastély­ban megkezdte működését a Tourinform-iroda, mely egyre több segítséget adhat egyfelől az ide látogató utazóknak, más­felől az idegenforgalomban ér­dekelt vállalkozóknak és szer­vezeteknek. A lehetőséget ez utóbbiak nagy örömmel fogad­ták, s nagy számban jelezték, hogy részt vesznek az egyesület munkájában. Galántai László, a megyei ön­­kormányzat idegenforgalmi re­ferense munkatársunknak el­mondta, a gödöllőihez hasonló idegenforgalmi egyesület és Tourinform-iroda szervezése Cegléden is elkezdődött.­ ­­­ A gödöllői kastély renoválás alatt is üzemel Turisztikai egyesület alakul a Galga vidékén, hogy maradásra bírják a külföldieket A királyi kastély bejárata. Itt működik az új Tourinform-iroda HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Átadás előtt a 405-ös számú út Az oly sokat bírált útalap beve­zetésének köszönhetően az el­múlt négy évben Pest megye te­rületén eddig soha nem látott út­építési, fejlesztési munkák tör­téntek. A közelmúltban az M0-s autóút építése kapcsán elkészült a Dunaharasztit és Taksonyt el­kerülő 51-es számú, és a 6-os, valamint a 70-es főút Érdet el­kerülő szakasza. Folyamatban van a 2-es számú főút Budapest és Vác kö­zötti településeket elkerülő sza­kasza. Befejezés előtti utolsó munkálatok folynak az M5-ös autópályát és a 4-es főutat összekötő 405-ös számú úton. Kenderesy János, a Közúti Igazgatóság vezetője szerint csak akik gyakran autóznak a 4-es számú főúton, tudják, hogy az út telítettsége miatt Albertir­­sától, Monortól Budapestig a nap szinte minden szakaszában csak lépésben lehet haladni. Várhatóan az ezredfordulóig sem a keleti körgyűrű, sem az M4-es autópálya nem fog meg­épülni. Ezért vált szükségessé a lakóterületeket elkerülő átve­zető út az M5-ös autópályára. A nyomvonal Újhartyán, Újlen­gyel, Nyáregyháza, Dánszent­­miklós, Pilis, Albertirsa köz­­igazgatási területén helyezkedik el, és tehermentesíti az átkelő­szakaszokat. Az új út felüljárója a 4-es számú főúttal és a 40-es út Ceglédre vezető szakaszával lé­tesít új közúti összeköttetést. A négy szintbeni csomópont mellett szimmetrikus elrende­zésű pihenőhely is épült a 15,6 kilométeres szakaszon. A két forgalmi sáv alatt 13 helyen épül csőáteresz. A vasúti és közúti fe­lüljáró úgy készült, hogy az eset­leges autópálya is megépülhes­sen alatta. A környezetvédelmi szempontok miatt 5 kilométer vadterelő kerítés, 100 méter zaj­­csökkentő fal és tájba illő ötven­ötezer fa, illetve cserje teszi tel­jessé a térséget. A költségekről néhány szám­adat: a tervezés-lebonyolítás 60 millió, a kisajátítás, építés költ­sége várhatóan 2 milliárd 784 millió forint lesz. A beruházást október végén adják át az autó­zóknak. O. V. Kevés önkormányzat dicsekedhet el azzal, hogy egy fillér adóssága sincs. Budaörs ezek közé tartozik, mert nemrég az összes hitelt visszafizették, tudtuk meg Wit­­tinghoff Tamás polgármestertől. Sokan jósolták, hogy a város előbb-utóbb csődbe megy, hi­szen 1990-ben még háromszáz­­millió volt a tartozása. Ezt az évet már csak százötvenmilliós adóssággal kezdték, és most ju­tottak nullára. A polgármester elmondta, e szerencsés fordulat egyik oka, hogy a város az el­múlt időben szinte ugrásszerűen kezdett fejlődni. Rengeteg vál­lalkozó települt meg itt, s az ál­taluk befizetett adó jókora bevé­telt jelentett. V. Cs. 3. Budaörs kifizette minden adósságát Mi lesz a kistarcsai tábor sorsa? E címmel tett fel kérdést Kö­rösfői László szocialista képvi­selő Kuncze Gábor belügyminisz­ternek a parlament szeptember 26-i plenáris ülésén. Elmondta, hogy Kistarcsa lakossága örül an­nak, hogy a Belügyminisztérium végre megszüntette a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek kistarcsai gyűjtőtáborát. Ez ügy­ben már három évvel ezelőtt is in­terpellált a képviselő az akkori kormány belügyminiszteréhez, de eredménytelenül. Körösfői László megkérdezte Kuncze Gábortól, hogy a tábort lehetne-e úgy hasznosítani, hogy annak eredményeként munkale­hetőséghez juthassanak a kistar­csai lakosok? Azt javasolta a képviselő, hogy a gyűjtőtábort körülvevő három méter magas, helyenként még mindig szöges­dróttal ellátott falat bontsák le, és a téglát hasznosítsák. Kuncze Gábor belügyminisz­ter szerint a leromlott állapot­ban lévő objektum felújítása mintegy 600 millió forintba ke­rülne. Ennyi pénze nincs a Bel­ügyminisztériumnak, ezért pá­lyázati úton kívánják hasznosí­tani. A kistarcsai önkormány­zatnak elővásárlási joga lesz, s ha nem tud is élni ezzel, az érté­kesítés során akkor is figye­lembe kell venni az érdekeit. S. B. A. Amerikai üzletemberek­­ Dabason és Nagykátán Pest megye viszonylag fejletlenebbnek számító területein, Dabas és Nagykáta környékén befektetési lehetőségeket kerestek a hé­ten itt járt amerikai üzletemberek. Dabason és Szentmártonkátán polgármesterekkel, vállalkozókkal, ipari és mezőgazdasági üze­mek képviselőivel tárgyaltak. A csoportot fogadták a megyei közgyűlés vezetői, s az Országgyűlés gazdasági, valamint környe­zetvédelmi és területfejlesztési bizottságának elnökei. A vendégek­­ automata tégla­gyártó gépeket, állati és talaj­tápszereket, csatornarendszere­ket, műanyag termékeket, elektronikus egységeket és há­lózatokat előállító cégek tulaj­donosai, menedzserei­­ konkrét igényekkel érkeztek. A hazaiak ugyancsak készültek: Szent­mártonkátán Samu János, a Tápió-vidék országgyűlési kép­viselője, Tápióság polgármes­tere arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági térség­ben elsősorban növényi és állati termékek feldolgozásával le­hetne munkát teremteni. Erre - s egyéb ipari tevékenység indí­tására - több ezer négyzetméter alapterületű, egyelőre kihasz­nálatlan üzemcsarnok áll ren­delkezésre. Létkérdés a kör­nyék foglalkoztatási helyzeté­­nek javítása szempontjából, hogy a nagykátai Martech hír­adás-technikai üzem üzleti partnereket, befektetőket talál­jon. A települések többsége pe­dig szeretné mielőbb elkezdeni a szennyvízhálózat és a tisztí­tóművek megépítését, ám ehhez is komoly tőkére van szükség. Az érdekeltek biztatónak, ér­deminek minősítették az első tárgyalásokat. A befektetői cso­port látogatását kezdeményező és szervező, amerikai többségű, Pest megye területének 40 szá­zalékán telefonhálózatot építő Monor Telefon Társaság külkap­csolati igazgatója, Steinreich Péter hangoztatta, hogy ők - mármint az itt működő amerikai tőkések - e vidék gazdasági fel­lendülésében érdekeltek. Az egyik amerikai a látoga­tással összefüggésben Konfuci­­uszt idézte: „A világ leg­hosszabb útja az első lépésig tart”. Ezt már megtették. Lehet továbblépni. T. F. Verőlegények a ceglédi laktanyában Kerülő úton jutott a ceglédi katonai vezetők fülébe a hír, hogy a helyőrség laktanyájában két sorállományú vitéz merőben külön­leges kiképzésben részesíti az újoncokat. A Katonai Biztonsági Hivatalból érkezett telefonüzenet nyomán derült fény arra, hogy Dudás István őrvezető (rajparancsnok) és Tóth Gábor honvéd már hetek óta az éji órákban ökölcsapásokkal kínozza, az ágyak alatti kúszásra-mászásra bírták rá a nemrégiben bevonult állo­mány öt tagját. Egyiküket pedig arra kényszerítették, hogy nyil­vános önkielégítést végezzen. A Puskás Tivadar Veze­tésbiztosító Zászlóaljnál történtek fur­csaságát csak fokozza, hogy a különben szokványos honvédségi kibabráláso­­kat messze túlszárnyaló kegyet­lenkedésről a sértett fiatalem­berek nem merték értesíteni pa­rancsnokaikat. Bátor Ferenc (képünkön) dandártábornok, a ceglédi központú 3. katonai ke­rület parancsnoka maga sem tud magyarázatot arra, vajon miért ez a bizalmatlanság a tisztikarral szemben. - Van-e valamilyen módszerük, amivel a sorozás vagy a bevonulás idején a lappangó szadistákat kiszűrjék? - Pillanatnyilag nincs haté­kony módszer. Rajparancsnoki vagy egyéb beosztásba a hiva­tásos tisztek is csak azokat a katonákat tudják jelölni, akik hajlamosak a látványos szerep­lésre, s igyekeznek gyorsan a reflektorfénybe kerülni. Mire kiderül, hogy közülük néhány­nak elviselhetetlenül agresszív a magatartása, már eltelt hét hónap, és a nyakába akasztot­tak valamilyen kisebb parancs­noki posztot. A deviáns maga­tartásformák kutatása - amitől sokat várunk - csak egy eszten­deje kezdődött el a hadsereg­ben.­­ Föl tudták-e térképezni a két „öreg” katona személyiségét? Vajon a kegyetlenkedést a civil életükből hozták magukkal, vagy a laktanya­beli feszültség, az életformaváltás gerjesztette?­­ Ezt még nem tudtuk meg­vizsgálni. Mikor kipattant a botrány, az ügyészség letartóz­tatásba helyezte őket, s azóta nem beszéltünk velük. - Ha jól értem, mindketten figye­lemre méltó katonák lehettek, hisz másképp nem kaptak volna rajpa­rancsnoki sarzsit. - A rajparancsnokok kivá­lasztásának az a legfőbb gondja, hogy ha valaki az alap­­kiképzés első hónapjában a je­löltek listájára kerül, akkor a funkció már rajta is marad, mint szamáron a fül. A rajok első embereit rendszerint más helyőrségben (pl. Baján) össze­vont formában készítik fel. Az ottani hivatásosoknak az az ér­dekük, hogy minden jelöltből rajparancsnok legyen. Szinte semmilyen érdek nem fűződik ahhoz, hogy a „selejt”, az alkal­matlan kihulljon. És az okta­tásra fordított idő is kevés arra, hogy az agresszív hajlamok megmutatkozzanak. Éppen ezért én a helyben való képzést szorgalmazom.­­ Az alkalmatlanság ideig-óráig tényleg rejtve maradhat. De annak csak van jele, ha valaki köz­veszélyes! - Nem föltétlenül. A környe­zet és a napi teendők elnyom­hatják az agresszív hajlamot. Aztán, ha vége a képzésnek, és az alakulathoz visszatérve ha­talomhoz jut a katona, felszínre törnek a romboló indulatai. Nem akarom ugyan a tisztikar felelősségét elbagatellizálni, de az is tény, hogy a megvert és megalázott fiatalokat saját újonctársaik is árulónak tart­ják. Ha pedig a frissen bevonul­tak közössége elfogadhatónak találta a kegyetlenkedéseket, akkor az értékrendjüket óriási zűrzavar jellemzi.­­ A zászlóalj egyetlen szolgálat­ban lévő tisztje érzékelte-e az alegy­ségen belüli feszültséget? - Nem. Különben a tudomá­somra hozza. - A tisztikar mennyiben felelős a kialakult helyzetért? - Az ügyészségi vizsgálat le­zárultáig nem tudok válaszolni. Viszont biztos, hogy nem állok meg a tanulságok levonásánál. Ki kell vizsgálni, a vezetők miért nem vettek észre semmit. - Ön szerint mi vagy ki bátorítja föl a másodidőszakos katonát arra, hogy az újoncot saját játékszereként kezelje? - Vélhetőleg a két verőlegény aberrált. Az ütlegelések még csak-csak­ értelmezhetőek vi­­szolyogtatóan szélsőséges magatartásként, de az önkielé­gítésre való kényszerítést már nem lehet ép ésszel fölfogni. - Mi lesz az öt újonc sorsa? - Áthelyezzük őket más ala­kulatokhoz. Varga Sándor Képünk a bevonuláskor készült, nem az eset szereplőit ábrázolja HANCSOVSZKI JÁnOS FELVÉTELE

Next