Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. február
1998-02-02
1998. február 2., hétfő: PEST MEGYEI KRÓNIKA Havariahíd épül Vácon A kőszentek sem örökéletűek Gyalogoshidat építtet Vác határában, a Gombás patak felett, a Kaiser’s áruházlánc, a város önkormányzata pedig úgy döntött, hogy megbízást ad egy közúti híd tervezésére. Ugyanis, beláthatatlan következményekkel járna, ha az egyetlen, csaknem kétszázötven éves híd felmondaná a szolgálatot. Visszatérő téma Vácon a hídépítés a Gombás patak felett, de eddig úgy tűnt, hogy csak egy makacs képviselő vesszőparipája. Amikor, jó másfél évvel ezelőtt, a Kaiser’s megnyitotta áruházát Vác déli határában, a 2-es főút - amúgy sem gyors -forgalma tovább lassult, a hidat szorgalmazó képviselő azt javasolta, hogy egy, már használaton kívüli, hídelemet szerezzenek be a honvédségtől. Szerinte ennek a tízméteres elemnek a lefektetésével meg lehetett volna oldani, hogy legalább a városból az áruházba vagy a temetőbe igyekvők ne a kőszentes hidat vegyék igénybe. Az 1759-ben felavatott híd - amely a két oldalán sorakozó szobrokról kapta nevét -, túlélte a szabadságharc váci csatáit, a második világháborút, és viseli a 2-es főút forgalmát. Bár idő közben megerősítették, számítani lehet arra, hogy a nem túl távoli jövőben ismét felújításra szorul. Egy önkormányzati képviselő - csatlakozva a segédhidat már régen sürgető társához - felvetette a kérdést: mi lesz akkor, ha a kőszentes hidat le kell zárni. A polgári védelem helyi parancsnoka pedig a havária - egy esetleges szerencsétlenség - esetét említette meg, amikor feltétlenül szükség van egy másik, biztonságos hídra a várost határoló patak felett. Szó volt arról is, hogy a Kaiser’s áruházzal közösen építsen hidat a város, ám - értesüléseink szerint - az áruházlánc tulajdonosai úgy döntöttek, hogy még ebben az évben önállóan megépítenek egy gyalogoshidat. A polgármesteri hivatal illetékesei pedig tárgyalásokat kezdtek a megyei közlekedésfelügyelettel és a vízügyi igazgatóság szakembereivel, s ennek eredményeként - Szikora Miklós főmérnök szerint - a közúti híd telepítési helye már adott, viszont az ideiglenes átkelő létesítését elvetették. A hídépítést szorgalmazó Váradi Iván Attila képviselő javaslatára a testület végül döntött: elkészítteti egy végleges közúti híd tervét. Vác város 1998. évi költségvetésében már szerepelni fog a híd tervezési költsége, majd - a javaslatok szerint - a következő évekre az ütemezett megvalósítás költségei. Ha a tervek megvalósulnak, az idén már lesz gyalogoshíd a Gombás patak felett, s 2000-ben talán igazi hídavatásra is sor kerül. B. J. G. Kevesebbet pereskedtünk Ha késik, a bírót is szankcionálják . A megyében tizenkét bíróság működik. Bár van dolguk jócskán, tavaly mégis csökkent valamelyest az eléjük kerülő ügyek száma, legalábbis ami a polgári pereket illeti. Nem mintha a magyarok legendás jogorvoslat-kereső kedve megcsappant volna. Dr. Hunya Miklós, a Pest Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője szerint, a csökkenésre nincs magyarázat. Sőt azt tapasztalják, hogy a polgárok jogilag is felvilágosultabbak, bátrabban keresik az igazságot, s a per folyamata közben is élnek újabb igényeikkel. Mint hosszú évek óta, változatlanul a Budakörnyéki Bíróságon tárgyalják a legtöbb pert - lévén, hogy illetékességi területe is a legnagyobb. Budaörs követi ebben, majd Gödöllő, Cegléd, Ráckeve és Monor. A házassági bontóperek száma a legmagasabb, a gyermekelhelyezési perek száma a következő a sorban, ezután mindjárt a birtok- és lakásviták következnek. Meglehetősen magas azoknak az ügyeknek a száma is, amelyekben egy-, netán kétéves bírósági procedúra után születik ítélet. S bár ez valóban relatív, de például a Buda környéki pereskedők közül azt a 194-et nyilván nem érdekli, hogy a 2930 ügyből 1742 egy éven belül sikerült lezárni, ha az övék már két éven is túljutott. Hunya Miklós szerint a késedelmességnek több oka is lehet. A jogszabályok sűrűsödnek, árnyaltabbá, nem ritkán bonyolultabbá válnak. Érvényes ez a családjogra is, de minden egyébre, hiszen az élet, a gazdasági élet struktúrája is megváltozott. A bontóperek, a vagyonmegosztás során például minden egyes vagyontárgy feletti vita szinte külön per. A szakértői eljárások, bár segítik a tények felderítését, hátráltathatják is az ügyek gyors befejezését. A szakértői ismeretanyag is folyamatosan bővül, egy építész szakértőnek például ma már ismernie kell a legmodernebb technikát és irodalmat. De némely szakvélemény még így sem egyértelmű, újabb szakértőt kell kirendelni, akinél viszont egy évig is „elül” az irat, mert hatalmas mennyiségű munkát kénytelen vállalni, esetleg épp azért, mert jó szakember, s ennél fogva népszerű. Az objektív, a bírói mulasztástól független okok közé tartozik az is, hogy ha egy bíró valami oknál fogva gyermeket szül, megbetegszik - kiesik a munkából, nem áll a helyére senki, a bíróság ügyirathátraléka egyre csak nő. Ha más bíróságtól rendelnek valakit a helyébe, a másik bíróságon áll elő hasonló helyzet. Hunya Miklósnak épp ezért régi vágya, hogy legyen a megyében egy-két úgymond „utazó tartalék” bíró, akik önként vállalva ezt a feladatot, a szükségben a kiesőket helyettesítik. Mert ez idő szerint ugyan elegendőnek látszik a bírói létszám, de csak akkor, ha mindenki dolgozik. A gyakorlatban azonban az ilyen ideális helyzet nem nevezhető mindennaposnak. Időnként megeshet, hogy nemcsak az objektív okok ludasak abban, hogy egy-egy per tovább tart a kívánatosnál. A bírói mulasztásokat megelőzendő a megyei bíróság elnöke már évekkel ezelőtt tett intézkedést, s tavaly az új elnök ezt azzal erősítette meg, havonta jelentést vár a két éven túl tartó perek állásáról; történt-e bennük intézkedés, s ha nem, miért nem? Ugyanez vonatkozik a panaszok másik forrására, az ítéletek késedelmes megfogalmazására. Ha ugyanis harminc napon belül nincs írásba foglalva az ítélet, erről igazolójelentést kell készítenie a bírónak, s amennyiben azt az elnök nem fogadja el, komoly szankciók következhetnek. K. Zs. A BÍRÓSÁGOK ÜGYFORGALMI ADATAI 1997-BEN Terület Az érkezett ügyek száma A befejezett ügyek száma Folyamatban levő ügyek száma Budakörnyéki- polgári 1 080 1 204 868 - közigazgatási 2 077 2 234 2 062 Budaörs 1 766 1 840 860 Cegléd 1 409 1 600 962 Dabas 1 014 991 433 Dunakeszi 774 894 592 Gödöllő 1 762 1 777 1 102 Monor 1 348 1 339 849 Nagykáta 662 679 323 Nagykőrös 418 431 157 Ráckeve 1 409 1 403 847 Szentendre 928 864 775 Vác 1 219 1 204 1 158 Összesen 15866 16 460 10 988 NÉPSZABADSÁG 97 Alkonyattól virradatig, irányfényben Kevés a lux, kikötötték, benne hallgat a sötétség Pest megye legtöbb településén alkonyattól virradatig szinte sötétben botorkálnak a hazaérkező gyalogosok, biciklivel, motorral, gépkocsival közlekedő lakosok. A kialakult helyzetről nem a Pest megyének is áramot szolgáltató Budapesti Elektromos Művek tehet. A közvilágítás ugyanis a helyi önkormányzatok feladata, s anyagi lehetőségeik határozzák meg, hogy fényárban úsznak-e a városban, községben az utcák, avagy csak pislákol némi fény. A közvilágítást egy belügyminisztériumi rendelet sorolta a helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé. Azt, hogy a különböző forgalmú utakon milyen erősségű legyen a világítás, a magyar szabvány határozza meg - tájékoztatta lapunkat Szilas Péter, a Budapesti Elektromos Művek üzemeltetési főosztályának szakembere. Mint kiderült, ezt a szabványt már hatályon kívül helyezték, ám mert újat még nem fogadtak el helyette, hallgatólagos megállapodás alapján mind az Elmű, mind pedig az önkormányzatok ezt fogadják el alapdokumentumnak. Ez ugyanis nemzetközi szabványokon alapult és megfelelt az európai átlagoknak is. A magyar közvilágítási szabvány az utakat - attól függően, hogy mekkora a rajtuk áthaladó forgalom - hat kategóriába sorolja. Az első kategóriába a közepes, 24 luxnyi fényerősségű közvilágítás tartozik. Ilyen működik Budapesten például az Andrássy, illetve a Rákóczi úton, Pest megyében pedig a nagyvárosokon, többek között Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén, Vácon keresztülhaladó elsőrendű főutakon. A legutolsó kategóriába a szilárd burkolattal nem rendelkező, a főváros peremkerületeiben, a megyében a települések szélén húzódó utak tartoznak, itt a fényerősség 4 luxnál kevesebb. Ezt irányfénynek nevezik. Az Elmű Szakemberétől kapott információk szerint Pest megyében a települések túlnyomó többségének közvilágítása az utolsó két kategóriába tartozik. A városok, nagyközségek főútvonalainak közvilágítását pedig a második és harmadik, ritkábban a negyedik kategóriába sorolják. A közvilágítás szempontjából az sem mellékes, hogy az izzókat milyen távolságra helyezik el egymástól. A megyében nagyon sok helyen azt a megoldást alkalmazták, hogy a lakosságot ellátó elektromos vezetékek oszlopaira szereltették fel a lámpákat. Ezek az oszlopok általában 30-35 méter távolságra állnak egymástól, ez felel meg a szabványnak is. Nem kevés példát találni azonban arra a megoldásra is, hogy csak minden második, harmadik oszlopra szereltették fel a közvilágítási lámpákat. Ez természetesen már eltér a szabvány előírta követelményektől, mégis, még olyan nagyközségekben is éltek ezzel a lehetőséggel, mint Maglód, ahol 50-60 méterenként világít egy-egy lámpa. Azt, hogy egy településen hány és milyen típusú lámpát használnak, melyik fél és hogyan tartja karban, mikor kapcsolják be, illetve ki a közvilágítást és mindezért mennyit kell fizetni, az Elmű és az önkormányzatok között létrejött és évente megújított szerződések rögzítik. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok maguk döntik el, hogy alkonyattól virradatig hány órán át működjék a közvilágítás. A magyar szabvány tartalmaz egy világítási naptárat, amely napnyugtától napkeltéig meghatározza a be- és kikapcsolás időpontját. Ennek az éves világítási ideje négyezer óra. Ezt távvezérléssel, gyakorlatilag automatikusan működtetik. A tapasztalatok szerint azonban az a hátránya, hogy különösen tavasszal és ősszel, a napéjegyenlőség idején nem veszi figyelembe azt, hogy derült-e vagy borús az időjárás, így előfordul, hogy nem kapcsol be, illetve ki idejében. Szilas Péter megítélése szerint ezért korszerűbb a fővárosban alkalmazott, a fényviszonyokhoz alkalmazkodó, számítógépes vezérlésű rendszer. Ennek használata Budapesten évi 4200 órányi közvilágítást jelent. Természetesen nincs akadálya annak, hogy Pest megye bármelyik önkormányzata ezt a korszerűbb rendszert használja. Cegléden, a pilisi falvakban már élnek az energiatakarékos közvilágítási megoldásokkal, Gyömrőn most tervezik az átállást. A helyi önkormányzat kísérleti jellegű szerződést kötött az Elművel, amely szerint az idén esedékes 20 millió forintot kitevő közvilágítási költség 10 százalékát fejlesztésre fordíthatják Gyömrőn. Ez azt jelenti, hogy az egész településen a korábbi 125 wattos higanygőzlámpákat két 70 wattos nátriumégőre cserélik - mondta el Gazdos István polgármester. Az Elmű szakembere szerint az energiatakarékos világítási rendszer alkalmazása még nem terjedt el igazán. Ennek a jelenlegi tarifarendszer az oka, no és az, hogy az energiatakarékos fényforrások lényegesen drágábbak, mint a hagyományos izzók. A hazai tarifarendszer azon alapszik, hogy meghatározott mennyiségű világításért hány forintot kell fizetni. Az Elmű tavaly 1 kilowattért egy évben 26 800 forintot kért, az idén már 28 140 forintban állapította meg 1 kilowatt éves árát. A hagyományos izzólámpákat folyamatosan váltották fel a korszerűbb fényforrások, a fénycsövek, a higanylámpák, a nagynyomású, sárga fényű nátriumlámpák, a kis teljesítménnyel is elfogadható világítást produkáló kompakt fénycsövek. Ez tehát azt jelenti, hogy miközben a fogyasztás alig vagy egyáltalán nem növekszik, a fényforrásokért egyre többet kell fizetnie az Elműnek, ha például az égőket cserélni kell. Szilas Péter példaként említette, hogy egy kilowattnyi áramot fogyaszt 10 hagyományos izzólámpa, vagy csaknem 100 darab 11 wattos kompakt fénycső. Az Elmű kimutatásai szerint ezért a közvilágítás igencsak veszteséges üzletág. Ráadásul Pest megyében a cég a közvilágítási hálózat 95 százalékát tartja karban. Csoknyay Edit cserélik a közvilágítási lámpákat Százhalombatta óvárosi részén HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE A többség nem dőlt be az ellenzőknek A télire fordult idő ellenére folyamatosan épül a szennyvízcsatorna Örkényben. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Kovács István polgármestertől, hogy tartja-e az ütemtervet a kivitelező, illetve meddig jutottak el a csőfektetési munkákkal? - A házi bekötések és az utcai gerincvezeték teljes egészében elkészült a Sallai, a Rudas és a Vaspálya utcákban. Jelenleg kedvezően halad a munka a Gárdonyi, a Dózsa, a Fürst és az Árpád utcákban, összességében a kivitelező tartja magát az ütemtervhez. - Már a tervezésnél akadtak ellendrukkerek - mondta a polgármester -, s a közelmúltban megtartott közmeghallgatáson is újra elhangzott: miért van szüksége Örkénynek szenynyvízcsatornára? Szerencsére csak egy kis csoport ellenezte a szennyvízcsatorna-programot, jóllehet ők is tisztában vannak a talaj elnitrátosodásának veszélyével. A józanul gondolkodók megértését jelzi, hogy 1230 család írta alá belépését a vízközműtársulatba, és azóta is folyamatosan jelentkeznek az újabbak. Ennél nagyobb támogatottságot el sem tudok képzelni, s nem igazán értem az ellenzék okvetetlenkedését. Azt mondják, féltik a község gazdálkodását, kétségeik vannak a jövőt illetően. Mindenki megnyugtatásául közlöm, a képviselő-testületnek legalább annyira szívügye Örkény jövője, mint az ellenzéké, felelősségünk tudatában vágtunk neki a beruházásnak. M. Gy. O. Maglódon feltámadt az ellenzék Anyagi támogatást kér, jogokat követel a civil egyesület Megalakult a Maglódi Polgárok Közössége Egyesület. Ebben nincs semmi különös, mint ahogy abban sem, hogy a megalakulás tényéről levélben értesítették a maglódi önkormányzatot. A képviselő-testületet nem érte váratlanul a hír, hiszen az egyesület megalakulása előtt egy szűkebb csoport Nézőpont címmel lapot jelentetett meg, közreadva nézeteit. Ebből egyértelműen kiderül, hogy ők az önkormányzat ellenzéke. Már a rendszerváltozás óta érlelődött a gondolat, hogy szükség lenne egy civil szerveződésre Maglódon is - mondta el lapunknak Gémesi Ferenc, az egyesület elnöke. Akkoriban meg is alakult és működött is egy ideig az egyesület, ám hivatalos bejegyzés nélkül. Azután a kezdeményezés elhalt. Az egyesület alapítói tavaly, a gázberuházással összefüggő viták nyomán éledt újra egy civil szerveződés létrehozásának gondolata, és a gondolatot tett követte. Decemberben körülbelül 18 maglódi polgár megalapította az egyesületet, s ezt már hivatalosan be is jegyeztették. Céljuk, hogy a közéletben, a közművelődésben, a szociális munkában, a helyi és regionális médiában, az egészségügyben, a környezetvédelemben, az oktatásban és a sportéletben hasznossá tegyék magukat. Az egyesületnek jelenleg 30- 40 tagja van (Maglódon csaknem 9 ezren élnek - a szerk.), s csak a törvényben meghatározott minimális, havi 100 forintos tagdíjat fizetik. Ebből is kiindulva az egyesület elnöke a képviselő-testületnek küldött levelében - miközben a jó kapcsolatok és a szoros együttműködés fontosságát többször is hangsúlyozza, a következőket írja: „...kezdeményezzük, hogy az Önkormányzat az egyesület működési teréül jelöljön ki megfelelő közösségi teret - melyet olyannyira hiányolunk, s amelynek biztosítása amúgy az önkormányzat kötelező feladata valamint megfelelő módon anyagilag is támogassa munkánkat.” Gémesi Ferenc ehhez hozzáfűzte: tudomása szerint az állami támogatás egy része arra szolgál, hogy ne csak a közművelődést, hanem a civil szervezetek működését is segítsék az önkormányzatok. Úgy véli, hogy tornacsarnok helyett inkább művelődési vagy közösségi házat kellett volna építeni, esetleg a meglévő, meglehetősen lerobbant, kihasználatlan épületet felújítani, s akkor minden, a faluban működő közösség találhatna helyet magának. „Mivel tagságunk 1998 januárjától két helyi újság rendszeres megjelenését is elő kívánja segíteni, gondoljuk, nincs akadálya annak, hogy ugyanazt a támogatást, amelyet a Maglód újság megkap (ez az önkormányzat lapja - a szerk.), e két periodika is megkapja - folytatódik a levél. Arra kérdésre, hogy miből támogassa az önkormányzat ezt a két lapot és miért kellene egyáltalán támogatnia, az egyesület elnöke azt felelte: tud olyan képviselő-testületekről, amelyek településükön több újság megjelenéséhez is hozzájárulnak anyagilag. Szerinte a maglódi költségvetésből futná az ő lapjaik támogatására is, mivel mindig vannak „rejtett előirányzatok”. Példaként említette, hogy tudomása szerint minden évben elkülönítenek 1-2 milliót a hidak, utak karbantartására, a hídhoz azonban - állítja - legalább tíz éve nem nyúltak hozzá. Ebből a pénzből tehát bőven futna erre a célra. A levélben megfogalmazottak szerint az egyesület „elvárja”, hogy a képvielő-testület bevonja az egyesületet az önkormányzati döntések előkészítésébe, továbbá rövid időn belül szeretnének valamennyi bizottságba megfelelően képzett tagokat delegálni, s a képviselő-testületi üléseken „az interpellációs jogot is magába foglalóan tanácskozási joggal részt venni. ” Gémesi Ferenc elmondta, hogy már most is vannak olyan tagjaik, akik képzettségük alapján nyugodtan részt vehetnének bármely önkormányzati bizottság munkájában. Azt várják, hogy ha ezekben üresedés van, akkor a jelölésnél a civil szervezetek véleményét is kérjék ki. A testületi üléseken pedig azt szeretnék elérni, hogy a tanácskozási jog az egyes napirendi pontok hozzászólásához való jogot jelentse, eltérően az eddigi gyakorlattól, hogy a meghívott civilek csak az ülés végén fejthetik ki véleményüket. Ahogyan Gémesi Ferenc fogalmazott: nem titkolt céljuk, hogy felkészüljenek az év végi önkormányzati választásokra és azokon jelölteket is indítsanak. Cs. E.