Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. június
2000-06-06
32 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. JÚNIUS 6., KEDD WESTEND CITY CENTER Burger King GASge Julius Meinl Woodoo The Elvis Shop Arena Mango Happy Tie Fönícia Top Shop Exit Jeans Budmil Björn Borg 4-YOU Panasonic Digital Shop Diesel Store Bambi Játékbolt Future Divatáru Játék Box Secret cipőbolt CF Modell Bonny Fashion • Kl'J • • • !a • ML» Venuszia Collection Axin Shop Aranygomb ékszerbolt Underground OREX Brain Könyvkuckó Ajándékkuckó Art'z Modell Walter Férfi Divatán Aranypók T&T Divat Flamingo cipőbolt Era Fashion Western Grill Out Shop Simetric Cipőbolt Lydia Lord Maestro Flamingo Modell Jeans Bond Yellow Kangaroo Pasha Scotch Jeans Club Drogerie Markt Paris The Quality Triumph Dessous Levino Sport City Line Espirit Don Pepe Manu Art The Phone House Marks&Spencer Media Markt Griff Gentlemen's Green Mango Giacomelli S Herta Az akcióban résztvevő üzletek száma folyamatosan bővül. Aktuális információért hívja a 238-7777 telefonszámot! WESTEND 1062 Budapest, Váci út 1 -3. Egyre több üzlet villantja fel azt a lehetőséget, hogy a kiváló minőségű termékek mellett a mérsékelt árak és az akciók tegyék még kellemesebbé a vásárlást. Figyelje a kirakatokat! Jackpot&Cottonfield Lépj ki a síkból! Százéves lenne Gábor Dénes, a hologram atyja A hologram már nem új dolog, mégis viszonylag keveset látunk, ritkán vetődik elénk a mindennapi életben. Leginkább a védjegyeken. De az olyan messze áll a valódi hologramtól, mint az árnyékrajzolás a fotográfiától. Valódi hologramot nézni megdöbbentő élmény. A Mai Manó Fotómúzeum tegnap nyílt kiállításán is döbbenten álltunk. Milyen például egy arcképhologram? Bekeretezett, sötét üveglap, de ha rávilágítanak, megelevenedik: a sík lap hirtelen olyan mélységet mutat, mintha akváriumba néznénk, és ebben a látszólagos térben, mint valami tökéletes preparátum „úszkál”, lebeg egy fej. A portré. Mozdulatlan, de él, mosolyog, pipázik, s hogy még különösebb legyen, úgy érezzük, a pipája mintha kinyúlna az üveglapnak erre az oldalára. Mi, akik a síkbeli képet szoktuk meg, elmerülünk a térbeliség igézetében. A nyelvet is, mellyel mindezt leírom, dimenzióssá kellene tenni, hogy hű legyen tárgyához. Létezik dimenziós szöveg: a költészet. Itt van például az a költemény, amellyel mindjárt a bejáratnál találkozhat a látogató. Csak néhány sort idézek most Simai Mihály verséből, a Hologram-világból: „hologram-pénzen rengeteg / hologram-kenyeret veszek / kapom hogram-késemet, s mellé hologram húst szelek / s ha nem elég — a késemet / is fölszelem, sőt fölfalom, / s elnézem, amint nézitek, miket csinál a látszatom...” A hologram kitűnően használható múzeumi célokra is. A tárgyakról tökéletes hologrammásolat készíthető, mintha a valódi műkincs lapulna az üveglap alatt, nem, csupán a látszata. Magyarországon azonban ez még nem gyakorlat. A korona hologramján kívül - amely szintén látható a kiállításon - talán nem is készült ilyesmi múzeumi célra. Sőt holográfiával olyan holoherbárium hozható létre, amelyben az egyes növényekről készült képek akár mikroszkopikus vizsgálatra is alkalmasak. Dr. Greguss Pál szerint, aki a kiállítás képeinek nagy részét saját gyűjteményéből kölcsönözte, nem az a lényeg, ami a képen megjelenik, hanem a mögötte rejlő matematika, s főleg a világszemlélet, mely arra törekszik, hogy kilépjen a síkból. Ő maga is mindig arra törekedett, hogy kilépjen az egysíkú tudományosságból, s a tudományterületek összhangját kereste. Gyakran mondja magáról, hogy a biológusok között ő a legjobb fizikus, a fizikusok között a legjobb matematikus, a matematikusok között a legjobb művész. Furcsa találmányai is erről tanúskodnak. A hatvanas években például előállította az ultrahanghologramot, később pedig kifejlesztette a 360 fokban látó PÁL-lencsét. Természetesen jól ismerte Gábor Dénest is, a hologram feltalálóját, akinek éppen századik születésnapjára esett a kiállítás megnyitója. Együtt dolgozott vele Amerikában. Ott volt vele azon a sajtótájékoztatón is, ahol mint friss Nobel-díjast köszöntötték. Sőt akkor is tartotta vele a kapcsolatot, amikor Gábor Dénes két agyvérzés után már nem volt képes más nyelven kommunikálni, csak magyarul. Mint mondja, a holográfiát Gábor 1946-ban fedezte fel, mint olyan módszert, amellyel az elektromikroszkóp képfelbontása javítható. Mivel azonban a hologram létrehozáshoz szükséges „koherens fény” előállítása akkoriban nehézkes volt, félre is tette találmányát. Csak a lézer feltalálása után, a hatvanas években kezdett vele újra foglalkozni. A Nagymező utcai kiállításon a világ különböző tájairól láthatók hologramok: Svédországból, Angliából, Amerikából, a Szovjetunióból, de még Argentínából, sőt Ausztráliából is. Sokfelé hoztak létre hologrammúzeumot, bár Greguss professzor szerint ezek egy idő után elvesztették érdekességüket. A New York-i például, amelynek alapítója volt, már be is zárt. Magyarországon főleg egyetemeken találhatók holográfiai műhelyek, ahol főleg tudományos célra készülnek holoképek. Itthon készült volna a holografikus Gábor Dénes-emlékbélyeg is, amelynek a századik születésnapra kellett volna megjelennie, de nem sikerült időre kivitelezni, így áll a feltaláló szülőhazájában a holográfia. Csordás Lajos Minden csak látszat FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR így öltöztek Aquincumban Amit Aquincum polgárainak és a város környékén élő kelta őslakosainak öltözködéséről tudunk, azt főleg sírkövekről tudjuk. A sírköveken ugyanis portrészerűen jelenítették meg a halottakat, pontosan kifaragva ruházatukat is. Laikus számára azonban - aki úgy gondolja, hogy a rómaiak csak tógában jártak - nem érthető, mit üzennek a kőbe vésett ruhaláncok, mit kívántak elmondani velük a régiek magukról. Az Aquincumban nyílt kis divattörténeti bemutató segíthet eligazodni. Nézzük először is a hölgyek ruháit. A római polgárjogú nő öltözetében is megkülönböztette magát az őslakosoktól. Viselete fő darabjai: a tunika, a stóla és a palla. Ez volt a sorrend alulról fölfelé, bár a kimondott alsóneműről - hordták egyébként azt is - itt nem emlékezünk meg. Kezdjük tehát a tunikával, amely finomabb vászonból, esetleg selyemből készült alsóing volt. Térdig érhetett, de létezett ennél hosszabb is. A fölötte viselt stóla alól azonban nem látszott ki, legfeljebb a nyaknál. A stóla belebújós, női hosszú ruha volt, még a lábfejet is fedte - ellentétben a hosszú tunikával. Nyakkivágásának sarkaitól két függőleges, színes csík futott lefelé díszítésképpen. Mell alatt díszövvel megkötötték, ujját pedig karperec fogta össze. Erre öltötték a gyapjúból vagy félselyemből készült nagykendőszerű pallát, mellyel házon kívül a fejüket is betakarták. A palla a szabadon született római polgárasszony kiváltsága, rangtól és gazdagságtól függött anyaga, bősége, viselési módja. A kelta női ruházat tulajdonképpen római népviseletnek számított, jobban őrizte a helyi hagyományokat, mint a férfiruha. A kelta nő hosszú ingszoknyában járt, amely kilátszott a fölé vett, vastagabb kötényruha vagy kétéves ruha alól. A rövidebb kötényruha elejét és hátulját a vállnál tűcsarok, fibulák fogták össze. A kétéves ruha viszont hosszú, csőszerű öltözet, amelyet a mellnél és deréknál övvel buggyantottak vissza, így vették rövidebbre. A régészeti leletek szerint a második századtól divat volt zöld vállkendőt viselni hozzá. Fejfedőként kendőből csavart turbánt vagy átkötött nemezkalapot hordtak. A férfiak viselete nem ily változatos: a kiszolgált kelta-eraviszkusz katonák a római öltözködést követték. Ővel megkötött tunika, díszpáncél és katonai köpeny alkotta a ruhatárat. A hétköznapi életben mellőzték a páncélt, viszont hidegebb időszakban nadrágot is vettek a tunika alá. A tóga (melyet a tunikára öltöttek) polgári ruhadarab volt, de errefelé inkább a katonai öltözet dívott, a tógát a páncél helyettesítette. A kelta férfiak hagyományos ruházkodásáról Aquincumban egyáltalán nem maradtak régészeti emlékek, de más forrásokból tudjuk, hogy szerették a kockás és a csíkos szöveteket. A kiállításon a ruhákról többet szerettek volna mutatni a sírkövek néma fehérségénél. Újravarratták tehát a régi öltözeteket, amennyire tudták, rekonstruálva a színeket is - bár ezzel kissé bajban voltak, hiszen a mintául szolgáló köveken szinte csak a téglavörös maradt meg. A próbababák mindenesetre valamivel élőbbek, mint a kövek - engem persze zavartak az ultramodern arcok, hisz ezek mai kirakatbábok XX. századi frizurával. Nézegetve őket nem éreztem azt, hogy találkoztam a hajdani aquincumiakkal, de azt megtudtam, hogyan öltözködtek. Cs. L. Balra egy kelta nő és csecsemője, jobb oldalon a polgárjoggal rendelkezők viselete figyelhető meg fotó: szabó Bernadett