Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. szeptember

2000-09-01

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK 27 A verőköltő bodobács és társai Budapesten megtalálható a magyarországi rovar fauna színe-java Bár magunk sem tudunk róla, több száz rovarfajjal élünk együtt szűkebb környezetünkben. Időről időre mégis kitör az „időszakos pánik” a főváros­ban, különösen akkor, ha egy-egy faj hirtelen megszaporodik. A nagy me­legnek köszönhetően az elmúlt napok­ban sok lakótelepi háztartásban meg­jelentek a vonuló hangyák. A szakemberek gradációnak nevezik ezt. A természet azonban maga oldja meg a problémát: a táplálék hiányával eltűnik a túlszaporulat, és visszaáll a rend. Nyáron például a nagy lisztbogár­ból, tavasszal pedig a verőköltő bodo­­bácsból, - közismert nevén suszterbo­gárból - van túlkínálat. Az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi intézetének laboratóriumába rendszeresen érkeznek a városlakók, ke­zükben üvegcsékkel, melyekben ott a „bűnös”: egy igazi rovar! Táj­ti László biológus, laborvezető ugyan látásból már szinte mindet ismeri, előfordult, hogy neki is rovarhatározó kellett az azonosításhoz. A céltárgy mikroszkóp alá kerül, és a képernyőn máris óriásiban láthatjuk. Spielberg sajnálhatja, hogy nem látott sokszoros nagyításban pél­dául galambóvantagot - a kullancs kö­zeli rokonát -, következő thrillerének főhősét bizton róla formázta volna. A következő figura a képernyőn a fogas­nyakú gabonabogár - egy bérház harma­dik emeletén találták társaival, a gabo­naalapú kutyatápban szaporodott el. -A városi ember sajnos nem a legcél­szerűbben tárolja az élelmiszert, különö­sen jellemző ez a lakótelepiekre - ma­gyarázza Tajti László. - Vegyük például a lisztet: általában hat hónapig őrzi meg a minőségét. Kevesen tudják azonban, hogy a rovarpetéket a mai technikával nem lehet különválasztani a lisztszem­cséktől, mert kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Természetesen nem kell arra gondolni, hogy rovarpetéket eszünk, a liszt mindig is ilyen volt és ezzel nincs semmi baj. Baj akkor lesz, ha a háziasz­­szony felvásárol több kiló, lejárt szava­tosságú lisztet, az amúgy is fülledt, me­leg kamrában tárolja, aztán rémülten ro­han hozzánk, hogy döntöttek a rovarok. Ám pánikra ilyenkor sincs ok. A szakemberek mindenesetre azt tanácsol­ják: tegyünk különbséget mászó és repü­lő rovarok között, előbbiek irtásához az egész felületet, illetve csíkokat szórjunk be rovarirtóval. A repülő rovarok kiikta­tásához zárt légtérben, csukott ablakok mellett szórjuk szét az irtószert, ellenke­ző esetben ugyanis mit sem ér. Semmi­képpen nem szabad túlzásba esni, és minden mozgó pont elé kitűzni a halál­fejes zászlót. Nem történt ugyanis más, mint a nagy nyári melegben a természet betüremkedett a lakásba. Nem szüksé­ges feltétlenül vegyszert használni, van­nak jóval humánusabb megoldások, mint például „gyufaskatulyával történő megfogás, és kirakás”. A fővárosban megtalálható a magyar­­országi rovarfauna jó része, nemritkán közvetlen közelünkben. Pedáns háziasz­­szonyok ilyenkor halált kiáltanak min­den rovarra, a szakemberek pedig kard­jukba dőlnek. Némiképp lenyugodva azonban kifejtik: az ember kényelme miatt borult fel a biológiai egyensúly, és ezt csak mesterséges beavatkozással bír­ja visszaállítani az ember. Ám irtani - fi­nomabban fogalmazva ritkítani - kizá­rólag saját territóriumában van joga. Nézzük például a hangyákat, éhesek, szomjasak, ezért alkalmasint szétnéznek a lakásban. A háziasszonynak szíve-jo­­ga megválasztani, miket fogad be ottho­nába, ha nem rajong túlzottan a rovaro­kért - el nem ítélhető módon -, akár a vegyszeres flakont is segítségül hívhat­ja. De óriási hiba lenne ugyanezt meg­tennie odakint a természetben. A han­gyák ugyanis köztudomásúan a legjobb dögeltakarítók, a főképp külkerületek­­ben előforduló vaspondrók pedig kiváló avarlebontók. Utóbbiak leginkább ott szaporodnak el, ahol nagy mennyiségű szerves anyagot — szemetet — raktak le, és hajlamosak bekúszni a házakba is. A biológusok még mindig nem találtak magyarázatot arra, vajon mi vezeti a vaspondrókat, miért indulnak meg egy­szerre egy adott irányba, mint masírozó katonák. De ellenük sem indokolt vegy­szert használni, megteszi a seprű és a la­pát. Óriási a különbség rovar és rovar kö­zött, nem szabad egybemosni a rovarvi­lágot, magyarázza a biológus. Elvileg mindegyik hordozhat kórokozókat, de ez az emberre is igaz, és ennek önmagá­ban nincs jelentősége. A városlakók szempontjából azok az állatok lehetnek kellemetlenek, melyek életmódjukból következően fertőzést terjeszthetnek: ilyen például a házi légy. Az emberre azonban csak az úgynevezett vektor­szervezetek - maláriaszúnyog, kullancs -jelentenek veszélyt, mert ezek maguk­ban hordozzák a kórokozókat. A kullan­csok között is csak néhány faj veszélyes, ám való igaz, hogy Magyarországon va­lamennyi megtalálható. Ha úgy tartják indokoltnak, a fővárosi ÁNTSZ munka­társai frekventált helyeken, határozott időre szóló irtást végeznek, ezt tették legutóbb az öttusa-világbajnokság hely­színein, illetve a Hajógyári-szigeten. De mindez tökéletesen felesleges például a Pilisi Parkerdőben, a kirándulószezon elején. A természetben az ember ven­dég, öltözzön alkalomhoz illően. A hatvanas évek végén a Köjál felmé­rése alapján kétmillióra becsülték a pat­kányok számát Budapesten. Ma már egyike a világ azon nagyvárosainak, me­lyet sikerült jóformán patkánymentessé tenni. Az irtást a­­ fővárosi önkormány­zat megbízásából­­ a Bábolna Környe­zetbiológiai Központ Kft. szakemberei végzik, a fővárossal közösen kidolgo­zott terv szerint. Megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérik a piacok, csarnokok környékét és a csatornarendszert. Tyápay Katalin A Természettudományi Múzeum kiállításon mutatta be mindennapi bogarainkat fotó: teknős miklós Rágcsáló- és rovarirtást kizárólag képesített gázmesterek végezhetnek, akik­nek ötévente vizsgát kell tenniük. Az ÁNTSZ évente megjelentet egy kiad­ványt, amely az engedélyezett, illetve a forgalomból kivont vegyszereket tar­talmazza. Az éttermekben évente kétszer kötelező a csótányirtás, más szórako­zóhelyeken, hotelekben - ahol nagyobb tömeg megfordul - az egyéb csípős rovarok - bolha, ágyi poloska - mentesítéséről kell gondoskodniuk a tulajdo­nosoknak. A fővárosban negyvenféle szúnyog él, ám mindössze két-három faj kínozza az embert. Ezeket márciustól októberig folyamatosan irtják. Kezdődhet a Royal átépítése Megkapta az építési engedélyt a héten a Royal Szálloda tulajdonosa. Mint arról már beszámoltunk, az Erzsébet körúti épületet három éve vásárolta meg a Corinthia Befektetés Magyarország Szol­gáltató Kft. az ÁPV Rt.-től. A szálló új tulajdonosa a fővárosi védettségű épület főhomlokzatát, kovácsoltvas kapuit az eredeti állapotnak megfelelően állítja helyre, akárcsak a szálló hajdani bálter­mét és uszodáját. Az ötcsillagos szállodának tervezett Royal a tervek szerint 2002-re nyitja meg újra kapuit. Mint azt Hunvald Györgytől, az építési engedélyt kiadó Erzsébetváros alpolgármesterétől megtudtuk: a befekte­tő a VII. kerülettől megvásárolja a régi Royal egykori uszodájának helyiségeit az Erzsébet körút 51.-ben. A felújítási és át­alakítási munkálatok során díszburkola­tot, padokat és növényeket kap a szálló előtti járda. A luxushotelhez a Hársfa ut­cában parkolóház épül, amely függőfo­lyosóval csatlakozik a szálló épületéhez. A régi-új Royalban 449 szoba, egy el­nöki lakosztály, a félszinten pedig ven­déglátóhelyek lesznek. S.T. Alapítványi adományok MTI-JELENTÉS Kétmillió forint értékű adományt adott át a Vakok Állami Intézetének, a vakok általános és speciális iskolájának, vala­mint a Rókus kórház Budagyöngye rész­legén található krónikus osztálynak az Életfa Gyökerektől a Fényig Alapítvány csütörtökön Budapesten. A vakok intézete bútorokat, az iskola pedig taneszközöket, játékokat, ruhane­műket és piperecikkeket kapott. A Ró­kus kórház krónikus osztályának EKG- készüléket, egyéb egészségügyi eszkö­zöket adományozott az alapítvány. A szervezet 1998 novemberében ala­kult meg azzal a céllal, hogy a kórházi krónikus osztályokon fekvő, magányos, legtöbbször menthetetlen emberek hely­zetén könnyítsenek. Emellett rendszere­sen támogatják a vakokat és gyengén­­látókat ellátó, oktató intézményeket is. HIRDETÉS W­ESTEND OLIMPIAI TOTÓ 2000. augusztus 1. - szeptember 15. Játsszon velünk, hogy Öné lehessen a 141 db fantasztikus nyeremény egyike! A játék részleteit Információs Szolgálatunknál találja­­m Csécsei már megmondta Többszöri türelmizóna-kijelölési kísérlet után tegnap a Fővárosi Közgyűlés elé került Demszky Gábor Orbán Viktornak címzett levele, amelyben a New York-i egyezmény egyes pontjainak felmondá­sát javasolja. A prostitúcióról szóló pon­tok ugyanis lehetetlenné teszik az egyre többek által szorgalmazott vigalmi ne­gyed kialakítását. Csécsei Béla, József­város polgármestere több mint egy éve ugyanezt javasolta. - A New York-i egyezménnyel min­denképpen foglalkozni kell, anélkül sem a tiszta egészségügyi kontrollt, sem az adóztatást nem lehet megoldani. Vagyis az egyezmény bizonyos pontjainak fel­mondása, vagy annak módosítása nélkül a prostitúció bármilyen konstrukciójú rendezése lehetetlen. Hangsúlyozom: a felmondás nem vonatkozhat az ember­kereskedelemre, csupán azokra a pon­tokra, amelyek a prostitúcióról rendel­keznek. Ezek miatt ugyanis a lányok épületbe szorítása lehetetlen. - Mennyi idő szükséges a felmondás­hoz? - Az egyezmény említett pontjait egyoldalúan és azonnal fel lehet monda­ni. Ha a módosítás mellett dönt a kor­mány, az már időigényesebb folyamat. -Nem tart attól, hogy nem lesz semmi az egyezmény módosításából? Esetleg a kormányfő sem akarja felmondani az egyezményt, helyette a parlament a bel­ügyminiszter hatáskörébe utalja a zóna kijelölését? - Remélem, hogy a józan logika és a várható előnyök ismeretében nem politi­kai szempontok, konkrétan nem az dönt majd, hogy az egyezmény egyes pontja­inak felmondását az ellenzéki vezetésű főváros főpolgármestere javasolja. Ha kijelentenénk, hogy nem tartjuk ma­gunkra nézve kötelezőnek azokat a bizo­nyos pontokat, akkor végre tisztán és vi­lágosan szabályozhatóvá válna a prosti­túció. Ellenkező esetben, azaz ha a bel­ügyminiszter jelöl ki Budapesten türel­mi zónákat, a kerületek ugyanolyan el­lenállásával találkozik majd, mint ko­rábban a főváros. Ráadásul, ha nem megegyezéses alapon történne az övezet határainak megrajzolása, akkor a kör­nyező ingatlanok tulajdonosai által indí­tott hosszadalmas perekre lehet számíta­ni. S.T. Hárman a kenyéráremelésről A legtöbb pékség augusztusban emelte árait, általában 20-25 százalékkal. A házi jellegű (fehér) kenyér nettó átadási ára 96-115 forint között mozog a különböző pékségekben. Ezt a 12 százalékos áfa és a kiskereskedelmi árrés növeli, így az el­adási ár a 150 forintot is elérheti. Az emelés elkerülhetetlen volt, a pékek ta­valy szeptember óta nem változtattak az árakon, miközben folyamatosan nőttek a nyersanyag-, az üzemanyag-, az energia­­költségek. Így ezzel az áremeléssel nem nőtt, legfeljebb szinten maradt a sütőipa­ri cégek nyeresége. Ez pedig statisztikai adatok szerint az élelmiszeripar területén a sütőiparban a legkevesebb, mindössze 2,9 százalékos, és az itt dolgozók bére is a legalacsonyabb, noha régen a pékek jól fizetett szakmunkások voltak. A zuglói Vekni Sütöde saját boltjai ré­szére és viszonteladóknak is süt kenye­ret. Hétfőtől emelték az árakat, jelenleg a sima, hagyományos fehér kenyér nettó ára viszonteladóknak 95 forint, saját boltjaikban pedig 130 forintért adják. Áraikat 12 százalékkal emelték, de a nagyrészt meghatározó lisztár ennél na­gyobb mértékben nőtt, 39 forint helyett most 49-ért veszik kilóját. A szükséges­nél jóval kisebb mértékű a drágulás, mert tekintettel kellett lenniük a vásár­lók fizetőképességére. Például a zsemle, a kifli és a félkilós fehér kenyér ára vál­tozatlan maradt. Ezek nem is fedezik a költségeket, egy kiflinek csupán az anyagköltsége 4,20 forint, miközben van olyan üzletlánc, amely viszontela­dóként csak 5,50 forintot fizet érte. A hipermarketben a szállítókéval azonos összegű volt a kenyérfélék áremelkedé­se. Ez minden terméknél lényegében azonos arányú, átlagban 12 százalékos drágulást jelent, a finom pékáruk eseté­ben valamivel kevesebbet. Néhány köz­ismert, keresett cikk árának változása jól mutatja a számokkal jellemzett tenden­ciát a többtucatnyi termékfajta kínálatá­ból: az egykilós rozskenyeret korábban 129 forintért adták, most 149 forint. Új áron, 114 forintért vehető meg a kilós fehér kenyér, a vizes zsemle ára 11 fo­rint lett, ötdarabos csomagolásban 52- ért adják. A 75 dekás Spar fehér kenyér 89 forint, a szintén kedvelt kilós Erzsé­bet kenyér ára 146 forint. Jó hír, hogy ez évben már nem terveznek újabb áreme­lést. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke,­ Marcinkó Ottó, a Vekni Sütöde üzemvezetője, Zelles Tamás, az Interspar óbudai áruházának igazgatója.

Next