Szabad Nép, 1952. november (10. évfolyam, 269-298. szám)

1952-11-20 / 288. szám

I­­A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRT­JAIN­A­K KÖZPONTI LAPJA X. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM AK­­a­l* « FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952 NOVEM­BER 20 Az amerikai politika növekvő nehézségei Nyugat-Európában Az utóbbi időben sokasodnak a torzsal­kodások az Atlanti Szövetség orszá­gai kö­zött. Csak néhány hete, hogy az angol par­lamentben heves vita robbant ki az ameri­kai csapatok helyzetét szabályozó törvény­javaslat körül. A vita során számos kon­zervatív és munkáspárti képviselő ítélte el a jenki katonák garázdálkodásait. Francia­­országban olyan politikusok, akiket soro­zatos nemzetárulásuk miatt a nép Ameri­ka­­pártiaknak nevezett el most éles hangot ütöttek meg az «európai hadsereggel» s Nyugat-Németország militarizálásának ame­rikai politikájával kapcsolatban. Számos nyugat-európai kormány súlyos nehézségek­kel küzd az Egyesült Államok által előírt fegyverkezési előirányzat terhei miatt és haladékot kér. A holland hadsereg veze­tői nem akarják alávetni magukat a Hollan­diára is ráerőszakolt «európai hadsereg»­­egyezménynek. A norvég parlamentben el­lenzéki csoport van kialakulóban az Atlanti Szövetséggel szemben. S mind gyakrabban ha­ látszanak olyan hangok, amelyek az Atlanti Szövetségnek ha nem is a fel­mondását, de legalább is a revízióját kö­vetelik, azaz az amerikai befolyás, az ame­rikai paran­csuralom csökkentését e háborús koalíciókttán. «Túlfeszítete-e várjon Ame­rika a húrt» — veti fel a kérdést a «Bunde című svájci lap s így folytatja: «Sűrűsöd­nek a jelei annak, hogy növekszik az el­lenállás az amerikaiak vezetési igényével és azzal a törekvésével szemben, hogy köz­vetlen befolyást gyakoroljanak a nyugat­európai államok politikájára». Az amerikai sajtó e nehézségeket azzal f­agyarázza, hogy az elnökválasztás «túl­ságosan lekötötte az Egyesült Államok fi­gyelmét» és ennek következtében «megla­zult a gyeplő­ az Atlanti Szövetségben. Valójában egészen másról van szó. Az at­­lantizált kormányok kezdik megelégelni, hogy amerikai kormánytisztviselő döntse el: hogyan állítsa össze költségvetését Francia­­ország, Hollandia vagy a többi ország. Az atlanti országok burzsoáziájának mind szélesebb körei elégedetlenek emiatt, hogy az amerikai tilalom elüti őket a Szovjetunióval, Kínával és a népi demokra­­tikus országokkal folytatott kereskedelem­­tő­l, s olyan helyzetbe hoz­za őket, ame­lben — például — Olaszország gépipari kapacitásának 60 —70 százaléka­­ haszná­­l­an, az angol raktárakban az előző évinél mintegy 40 százalékkal több eladatlan textiláru, cipő és háztartási cikk hever és így tovább. Nyugat-Európa impe­­rialistáinak elevenébe vág, hogy Amerika egym­ás után szorítja ki őket gyarmataikról, valamennyi nyugateurópai országnak ele­venébe vág, hogy nemzeti jövedelmének egyre nagyobb hányadát emészti fel a fegyverkezési hajsza, s hogy az Amerika által előírt katonai kiadások már évek óta­­ sokszorosát, teszik ki a fukaron mért ame- - -SAJ1. ^3l£s.1*{Jp!mni»'- ..Rsít&nek azniy. .miatt, s a kormányzati nehézségek, mindenekelőtt a­­ nép növekvő gyűlölete és ellenállása miatt, ’ amelyekkel az amerikai politika szolgái , követése közben szemben találják ma- 1 gukat, s amer­ek már nem egy kormány bu- 1 kásához vezettek az előző években. .A néptö­­í­megek és a gazdasági nehézségek nyomása­­ együttesen vezet oda, hogy az európai ka­­t­onalista országok uralkodó körei egyre­­ gyakrabban, fejezik­­ki elégedetlenségüket­­ a leplezetlen parancsolgatás­­amerikai pál t lí­ikájával. Nem ok nélkül írta a «New­­ York Times» című amerikai lap, hogy a­­ nyugateurópai kormányoknak «pokolian­­ elegük van abból, hogy az Egyesült Álla-­­ moktól függjenek».­­­­ Jelenleg a német miltarizmus újjáélesz­­t­­ése az Egyesült Államok és nyugateurópai­­ szövetségesei közti ellentétek egyik fő gyújtó-­­ pontja. Nyugat-Németország felfegyverzése­­ az egyik legfőbb kérdés, amely miatt a­­ nyugateurópai kormányok számára egyre­­ nehezebb az amerikai politika­ támogatása.­­ A nyugateurópai burzsoá közvélemény a német imperializmusban ma már ismét nem­­ egyszerűen a kíméletlen versenytársat látja,­­ hanem egy mind komolyabbá váló hatalmi­­ tényezőt is,­amelynek jelentkezése egyre­­ leplezetlenebb, követelőzése egyre szoron- ' gatóbb, katonai ereje egyre nyugtalanítóbb. " Ram­cke volt hitlerista ejtőernyőstábornok­­, — mint ezt Angliában és Franciaország- ' ban nem csekély megdöbbenéssel tapasz- ' talták. —­ egy nyilvános SS-találkozón ke­­­­reken kifejtette, hogy a mait háború ■­ bűnösei: az ameri­kai-angol-franci­a im- ' per­­al­isták. Nem véletlen, hogy egy volt angol miniszter, Shawcross ép­­­­pen ezután fedezte fel, hogy «nem minden ‘ kommunistaellenes­ személy egyúttal jó J. ember is» — azaz az angol imperializmus * «jó embere». S az sem véletlen, hogy a . ie.en.eg oly élesen jelentkező amerikai­ , francia elentétek középpontjában a ni­­n­inéz újrafelfegyverzés kérdése áll. A fran­­a c.a burzsoázia kezd rádöbbenni, hogy az a Egyesült A,.amok atlanti politikájának tá- j rnogata»ava! halálos ellensége talpraállítá-­­ sahoz n.v ujt segédkezet és hogy az ameri- r k*5».l nmttiLr.a f ÁkAI .• " . ..... is egyre több «nem jó ember?» jut szóhoz és szerephez Nyugat-Németországban. Az amerikai imperialisták azoknak a ne­­hézségeknek a láttán, amelyekbe politiká­juk Nyugat-Európában ütközik, mindinkább Nyugat-Németországra támaszkodnak és mit sem törődnek «partnereik» aggodalmá­val. Amerikai vezető körök már nyíltan ki­jelentették, hogy az «európai hadsereggel» kapcsolatos ellenkezés fokozódása esetén külön nyugatnémet hadsereget hoznak lét­re. A bonni militansták pedig azon igyekeznek, hogy a fasiszta, terror fo­kozásával Nyugat­-Németországot mind alkalmasabb területté tegyék a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok elleni háborús készülődések szá­mára. De amilyen mértékben erősíti nyu­gatnémetországi pozícióit az Egyesült Ál­lamok, szinte ugyanolyan mértékben ve­szít teret Nyugat-Európa többi országaiban. Ami azonban az amerikai imperialisták számára a nyugateurópai helyzetben a leg­­aggasztóbb, az a demokratikus és béke­­m­ozgalom nagyarányú fellendülése. Az egy­­szerű emberek mindenütt gyűlölik az ame­rikai militaristákat, akik zsandárcsizmájuk­­kal eltapossák a népek jogait és szabadsá­gát. A kommunista pártok Sztálin elvtárs­nak az SZKP XIX. kongresszusán adott felbecsülhetetlen útmutatását követve ma­gasra emelik a demokratikus szabadságjo­gok és a nemzeti függetlenség zászlaját. E zászló köré tömörülve, országaik lakossá­gának hatalmas tömegeit viszik harcba a világreakció és a fasizmus támasza, a béke és a népek elleni összeesküvés szervezője, Nyugat-Európa új megszállója, az ameri­kai imperializmus ellen. «Azért fogunk dol­gozni — mondotta az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Tog­liatti elvtárs — hogy olyan helyzetet te­remtsünk, amelyben az egész nép tömörül a békefrontban, miután meggyőződött ar­ról, hogy csak így mentheti meg függet­lenségét, létét és jövőjét­. Hasztalan próbálják elhallgattatni az amerikai zsandárok és az őket szolgáló hazaáruló kormánykörök féktelen fasiszta terrorral, chicagói gengsztermódszerekkel háborús terveik, népellenes árulásuk le­lepleződ. Hasztalan igyekeznek útját állni üldözéssel, megfélemlítéssel a kom­munisták, békeharcosok nemzet­menti­ küzdelmének. A legjobb hazafiak bebör­tönzésével, a kommunisták üldözésével csak önmaguk ellen állítanak ki vádiratot. Nyugat-Európa uralkodó körei szégyenletes megbízást teljesítenek, amikor amerikai parancsra háborúba szállnak saját nemze­tük ellen, s egyre mélyebb szakadék vá­lasztja­ el őket országaik lakosságától. Soha nem állt még szemben az amerikai háborús politikával ilyen széles arcvonal NyugatEurópában. Ez az arcvonat a leg­­kyn­h'.höji.öbh, ,vi.ásspézet.0,«»s t*oUji.kai,_fe,lfo- R3'U emberek millióit egyesíti. Az amerikai világ­birodalmi vágyálmokkal s­zemben ki­alakul a nemzetközi feszültség megszünte­tésében és egy új világháború megakadá­lyozásában érdekelt különféle osztályok és rétegek háborúellenes koalíciója. A Szovjet­unió következetes békepolitikája újabb és újabb ösztönzést, bátorítást ad ennek az arcvonalnak. Nem alaptalanul jegyezte meg egy svájci tőkéslap, a «Neue Zürcher Zei­tung» az SZKP XIX. kongresszusával kap­­csolatban, hogy «Európa .. . nem tudta ki­vonni magát az alól a hatás alól, amelyet Moszkva a kongresszussal elért». A népek békekongresszusának előkészítése vala­mennyi nyugateurópai országban a­ béke­­mozgalom tömegbázisának további kiszéle­sedésével jár együtt. Nem kétséges, hogy a bécsi kongresszus még jobban egyesíti majd a különböző irányzatokhoz és csopor­tokhoz tartozó jószándékú embereket, akik­­nek drága a népek biztonsága, a nemzetek fü­ggel­ensége, az­ emberi civilizáció. Mindez súlyos következményekkel ter­hes­­ a világzsandár amerikai impe- ralizmus számára. ..A dolgok olyan irányban haladnak — mondotta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulóján rendezett moszkvai ünnepségen Pervuhin elvtár« — hogy Anglia, Francia­­ország és a többi kapitalista ország nem fogja a végtelenségig tűrni az Egyesült Államok uralmát és tármát, hanem előbb vagy utóbb megpróbálja, hogy kiszabadul­jon az­ amerikai rabságból és az önálló fejlődés útjára lépjen». Még alig három éve, hogy­ pökhendi amerikai politikusok világgá kürtöttek: «Fel kell fegyverezni más országok kato­náit, hadd küldjék ők a halálba saját ifjú­ságukat, ahelyett, hogy mi küldenénk a magunkét». A modern kannibálok azt hit­ték, hogy Nyugat-Európa és a világ népei vak eszközök lesznek az­ amerikai mono­polisták világuralmi harcában. Manapság azonban az «amerikai világküldetés» leg­­arcátlanabb magasztalói is kénytelenek fel­ismerni, hogy a népek vére némi dollárra váltható árucikk, hogy nincs a Wall Street­­nek annyi aranya, amelyen a népek be­csületét megvásárolhatná. A harmadik magyar békekongresszusra eddig összegyűlt béketarisznyák és különféle emléktárgyak egy csoportja November 22-én avatják fel a Petőfi-hidat November 22-én délután ünnepélyesen avatják fel Budapest legújabb lv­dját, a Borá­­ros-téri híd romjaiból, újjáépült Petőfi-hidat. A­ hidavatási ünnepség 22-én, szombaton délután 3 órakor kezdődik a budai hídfőnél. Az ünnepi beszédet Bebri­s Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter mondja. A fővá­ros dolgozói nevében Pongrácz Kálmán elv­­társ, a Budapesti Városi Tanács elnöke veszi át a hidat. Az új híd, mely Budát és Pestet két for­galmi csomóponton köti össze, lényeges vál­tozást, nagy könnyebbséget jelent majd a főváros közlekedésének lebonyolításában. Mindenekelőtt a túlterhelt Szabadság-híd forgalmát csökkenti majd, különösen a teher­­forgalom tekintetében, de csökkenti a Sza­­badság-hídon át közlekedő villamosok és autóbuszok zsúfoltságát is. A MAI SZAMBAN A vezetők elsőrendű kötelessége a A nagybankok államosításának ötödik munkavédelmi intézkedések szigorú évfordulójára (3. oldal) betartása (2. oldal) Emeljük a kádermunka színvonalát (2. oldal) A gyapot gyors betakarításáért (2. oldal) Tizenötezer levél, sokezer emléktárgy A szellemi sötétség ellen (3. oldal) érkezett a harmadik magyar béke­kongresszusra (2. oldal) A gyapotmezők békekövete (3. oldal) 0 A koreai kérdés vitája az ENSZ-ben (4. oldal) A Szovjetunió külföldi barátai (4. oldal)­­ *1. V. Sztálin elvtárs távirata Rákosi Mátyás elvtársh­oz RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest. Fogadja: Elnök Elvtárs, köszönetemet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulója alkalmából küldött baráti üdvözleteiért és jókívánságaiért. J. SZTÁLIN Élenjáró üzemeink december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezik évi tervüket Minden gyárban, bányában, építkezésen kemény küzdelem folyik azért, hogy 1952. évi tervünket ne csak teljesítsük, hanem túlteljesítsük. Az elmaradt üzemekben azért küzdenek, hogy az év végéig kiegyenlítsék adósságukat, s nyugodt telkiismeret­­tel léphessék át az új esztendő küszöbét. A versenymozgalomban most új, nagyjelen­tőségű kezdeményezés született és terjedt, ez­ az élenjáró üzemek egész sora határozta el, hogy évi tervét december 21 -re, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezi. Ezekben az üzemekben megfogadták a dolgozók, hogy a nagy ünnepig nemcsak nagyjában­egészében, hanem hiánytalanul, minden részletében teljesítik tervüket. Úgy harcolnak az 1952-es terv sikeréért, hogy közben előrelátóan előkészítik a következő év mun­kájának zökkenőmentes megkezdését is. December 21, a szeretett Sztálin elvtárs születésnapja bensőséges ünnepe lett a magyar dolgozóknak. Az élenjáró üzemek elhatározása azt bizonyítja, hogy mun­kásosztályunk, műszaki értelmiségünk méltóképpen — a szocializmus építésének meg­gyorsításával — akarja megünnepelni ezt a nagy napot. A diósgyőri S ke­nenceépítők harca a s­arsság legnagyobb mart­itt kemencéjének felépítéséért (Tudósítónktól.) A diósgyőri kemenceépítők november 7 előestéjén megígérték, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára felépítik az ország legna­gyobb, 180 tonnás martinkemencéjét. Ku­bikosok és vasbetonszerelők, ácsok és a vasszerkezetek szerelői, kemencekőművesek és az" építkezésen dolgozó tucatnyi szakma munkásai elhatározták: «Kiemelkedő telje­sítményekkel fejezzük ki szerete­tinket és hálánkat Sztálin elvtárs iránt. Úgy dol­gozunk, hogy még ebben az évben csapol­hassák az első adag acélt a kemencéből­. A kemenceépítők fogadalmának igen nagy a jelentősége. Az új kemencével tetemesen megnöveljük acélgyártásunkat Iparunknak ez a most épülő óriása mint­egy kétszer annyi acélt ad majd, mint a már működő kemencék legnagyobbika. Ez lesz, az első buktatható matinke­­mence. Büszkén mondják el építői, hogy ez az a felkészítés legkorszerűbb technikája. Mai kemencéinknél az adagot egyszerre kell kiüríteni a kemencéből. Az adag sú­lya — tehát végsősoron a martinkemence mérete — nem lehet nagyobb, mint a daru teherbírása. A buktatómű lehetővé teszi,, hogy az adagot ne egy­szerre, hanem rész­leteiben csapolják. Ily módon új kemencén­ket az eddigieknél nagyobbra építhetjük. A buktatás megkönnyíti a martinászok mun­káját is. Egyik legnehezebb munkájuk az acél megszabadítása a salaktól. A régi r,y r*arA*H“**4*S (Tudósítónktól.) A Ganz Villamossági Gyárban szerte a műhely falán feliratok hirdetik:­­«Sztálin elvtárs születésnapjára teljesítjük a ter­vet». Ez az elhatározás még az év elején született meg, s azóta kemény harc folyik az ígéret valóraváltásáért. Az eddigi sike­rek elérésében nagy részük van a műszaki vezetőknek is. A gyár dolgozói komolyan vették a fogadalmat: november 18-ig már mintegy 19 nap előnyt szereztek tervükkel szemben. Az eddig is élen haladó A mozdonygyár dolgozói október 14-én globálisan tel­jesítették évi tervüket. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom előestéjén, november 11-án pedig a Nagykapcsoló dolgozói jelentették: globálisan befejez­ték a tervet. A mindkét gyáregység dél­A Szellőző Művek dolgozói november 7-e tiszteletére felajánlották, hogy évi készáru­tervüket december 21-ig, Sztálin elvtárs szü­letésnapjáig befejezik. Az üzem dolgozói a határidő előtt elkészítik békeműveink: Sztálinváros, Komló, Diósgyőr megrendelé­seit. A gyár dolgozói állják szavukat: novem­ber 18-ig már háromnapos előnyt szerez­tek. November 30 helyett már,október 15-én technikánál a perzselő acél közelében ka­­parókkal húzzák le — a most épülő ke­mencénél a buktatómű segítségével egysze­rűen leöntik a salakot az acélról. Nagy mű — nagy nehézségek. Talán legnagyobb ezek közül, hogy a 180 ton­nás kemence egy élő, működő üzem kellős közepén, két lebontott kemence helyén épül. Miközben az új kemence építői több emelet mélységben és több emelet magas­ságban betonoznak, földmunkát végeznek, szerelnek és kemencét falaznak, addig a kettévágott, de­­eleven martinüzemben to­vább folyik a munka, az adagok előkészí­tése, a csapolás... a munkások harcol­nak a terv teljesítéséért. A kemenceépítők feje fölött izzó acélkék salakot szállít a daru a martinüzem egyik végéből a má­sikba. Gyakran akaratuk ellenére akadá­lyozzák egymás munkáját. Az adott szó azonban kötelez. És decem­ber 21-ig már csak öt hét van! A kemence építői nem ismernek megoldhatatlan nehéz­ségeket. Amikor a brigádok előtt ismertet­ték az új, magasabb követelményeket, sorra­l rálicitáltak­ a tervekre, ésenterveket állí­tottak fel. Sípos János a kubikosbrigádja a neki kiosztott munkára 1400 órát kapott F.A tantervükben vállalták, hogy 1200 óra alatt elvégzik A. Sipos-brigád becsülettel helytáll. Teljesítmény-átlaguk 160 száza­lék. Ők őrzik most a versenyzászlót. «Leg­több a fegyelem — mondja Sípos elvtárs a munkájukról. — Erre ügyelek én is, de a gozói most azért küzdenek, hogy ter­vüket minden részletében is teljesítsék. A műszaki vezetők is lelkesen versenyez­­nek. Tátrai József, a Mozdonygyár fiatal mérnöke három-négy nappal előre össze­állítja, milyen anyagokat kell még pótolni, nehogy a hiányok akadályozzák a terv tel­jesítését. A Mozdonygyárnak több épülete van, de Tátrán elvtárs talál időt és módot, hogy mindenütt személ­yesen ellenőrizze a munkát. Ez évben 14 HÉV motormozdonyt kell készíteniük, 11 -et már átadtak s a töb­bit most szerelik. Ezen kívül öt bányamoz­donyt gyártanak terven felül. A Nagykapcsoló 100 százalékos terv­szerűséggel dolgozik, s ez jelentős részben a műszaki vezetők érdeme. Nem ijednek meg a váratlan nehézsé­gektől, hanem gyorsan kezdeményez­nek, cselekszenek, szállítottak a Sztálinvárosi Tűzállótégla­gyárnak két ventillátort. A napokban adták át rendeltetésének a komlói szénbányák szénosztályozó berendezéséhez szükséges porelszívó készüléket, ezt is 15 nappal a határidő előtt készítették el. November közepén levél érkezett a Szel­lőző Művek dolgozóihoz a Diósgyőri Ko­hászati Üzemek új 18­0 tonnás buktatható "martinkemencéjének építőitől. A tevésben a brigádtagok is fegyelmet tartanak maguk között. Azelőtt akadtak nálunk kimarado­­zók. Most már hetek óta nincs ilyen ná­lunk­. Az egész építkezésen folyik a harc a fogadalom teljesítéséért. A versenyben ki­emelkedő teljesítmények születnek, eddig ismeretlen emberek nevét ismeri meg az építkezés sokszáz dolgozója és az egész or­szág. Tun Gyula, Mák Imre kubikosbrigád­­jai, Pásztor Ferenc, Muszka István, Kónya Gyula, Zemlényi István, Köteles József sze­­relőbrigádjai kiváló munkájukkal utat mu­tatnak társaiknak. A kohókőmű­vesek is lé­­pést tartanak a többiekkel. November 7-e óta 247,2 köbméter különféle tű­zállótéglát falaztak be, jóval többet, mint amennyit a norma előír. A december 21-re tett fogadalom teljesí­téséért folyó csatát, még nem nyerték meg az építők. Ma gyorsabban nő a kemence, mint a fogadalom előtt, de még mindig nem elég gyorsan. Fel kell készülni, hogy a nehézségek az építkezés befejezése felé közeledve nem csökkenni, ellenkezőleg, nö­vekedni fognak. Az esőzések megnehezítik a munkát. Fel kell figyelni arra is, hogy a politikailag elmaradt munkások közül töb­ben az utóbbi napokban igazolatlanul hiá­nyoztak. A­indez az építkezés vezetőitől körültekintő vezetést, jobb szervezést, a pártszervezettől szélesebb körű és hatéko­nyabb politikai munkát követel. A fel­merülő nehézségekkel az öntudatos dol­Az egyik nagykapcsolóhoz például nem ér­kezett­­meg idejében a szükséges öntvény, s csak néhány nap múlva kaphattak volna. Erre Szabadi Jenő és Rosta János mérnö­kök a hiányzó alkatrészt más, kéznél lévő anyagból készítették el , s a szerelés nem állt meg. Lelkesen támogatják a dolgozók javaslatait, egy héten belül elbírálják, ju­talmazzák azokat. A kapu alatt lévő hatal­mas táblán tüntetik fel a javaslattevők ne­vét, a javaslat részletes leírását. A Nagykapcsoló műszaki vezetői — hogy a terv teljesítését még jobban meggyorsít­sák —­ átképzés-tanfolyamot szerveztek, ahol mintegy százan tanulták meg az­ esz­tergályos- és marós sz­akmát. J­vkovics Mihály és Takács István művezetők nagy gonddal tanítják azokat a dolgozókat, akik már elvégezték az átképzős tanfolyamot, de még gyakorlatlanok, így például rendsze­­r résén segítették Tajta Gyulát Kelemen kemence építői és szerelői arra kérik az üzem dolgozóit, hogy egy aláfúvó ventilá­tort készítsenek el terven felül december 10-re. Ezzel — ahogy írták — a Szellőző Alüvek dolgozói is hozzájárulhatnak, hogy ötéves tervünk egyik büszkesége: az új 180 tonnás martinkemence már december 21-én acélt adjon a hazának. A Szellőző Afüvek valamennyi dolgozója szívügyének tekinti most a kérés teljesítő­gézók építő­ akaratát kell szembeszegezni. Az eddigi tapasztalatok ezerszeresen bizo­nyítják: a fogadalmuk teljesítéséért har­coló hazaszerető dolgozókra bátran épít­hetnek. A buktató betonalapjainak elkészítését a borsodmegyei Mélyépítő Tröszt november 11-re vállalta. De­ nem szervezte meg kel­lően ennek teljesítését. A beállott esőzések is akadályozták a munkát. Egyes vezetők 11 -e helyett már 15-i határidőről kezdtek be­szélni. Akkor a pártszervezet kezdeménye­zésére az építésvezetőség apróra átvizsgál az összes lehetőségeket, jobban szervezte meg a munkát. A pártszervezet nagyobb tel­­jesítményekre lelkesítette a dolgozókat, az első vonalba küldte e kommunistákat. Ennek eredményeként 13-án reggel 8-ra elkészült a munka. Ha nem tétováznak és az első pil­lanattól így dolgoznak, az eredeti határidőt is betarthatták volna. A felszabadulás után az első új — a most épülőhöz képest kisméretű — ke­­mencét 13 hónap alatt építették fel. A második 11. a harmadik hét hónap alatt készült el. Különösen emlékezetes a diós­győri I0T-as kemence építése, amit hős építői 53 nap alatt alkottak meg. Semmi kétség: a dolgozók most is tűzön-vizen át teljesíteni fogják adott szavukat. Ha a vezetők számolnak ezzel az erővel, Sztál­n elvtárs születésnapján martinászaink át­vehetik az építőktől a ISO tonnás kemen­cét, György átképzős-maróst, Magyar Zoltán horizontál-esztergályost, akiknek átlagos teljesítménye ma már a 140—150 százalé­kot is eléri. Takács István művezető rend­szeresen ellenőrzi a rajzokat, tanácsot ad a kések helyes beállításához, s megmutatja a munkadarabok legészszerűbb befogását Az élenjárók kiváló teljesítménye új len­dületet adott a versenynek. A Nagygép­gyárban, ahol előzőleg elmaradtak, kemé­nyen hozzáláttak, hogy jóvá tegyék a hibá­jukat, mert mulasztásuk az egész gyár munkáját akadályozza. A moszkvai Ilj-as turbógenerátort 1953 első negyede helyett még ez évben elkészítik, s a varsói Ill-as turbót 1953 márciusa helyett ez év decem­ber 20-ra szerelik össze. Mindkét generátor szerelését megkezdték s rövidesen befeje­zik. A Középgépgyár dolgozói is pótolták eddigi mulasztásukat, s ma már 15 nap előnyt szereztek tervükkel szemben, sőt. Elhatározták, hogy­ a ventilátort, amely óránként 30.000 köbméter levegőt juttat a kemencébe, már két nappal hama­rább szállítják, mint ahogy a diósgyőriek kérték. A műszakiak soron kívül elkészítet­ték az aláfúvó ventilátorhoz szükséges raj­zokat s így a levél megérkezése után há­rom nappal, november 18-án az üzem dol­gozói megkezdték a ventillátor alkatrészei­nek gyártását. A Ganz Villamossági Gyár műszaki dolgozóinak lelkes munkája A Szellőző Művek dolgozói határidő előtt szállítanak nagy békealkotásainknak M ány€Ís&€Bínk foh&s&sitík a­­tareoí­ri terv teljesítéséért­­ Az oroszlányi «Szeptember 6» akna bá­nyászai — akik a harmadik negyedévi ter­vükön felül 8500 tonna szenet adtak a ha­zának — most a negyedik negyedévben is sikeresen teljesítik Fogadalmukat: november 1-től IP-ig már 1063 tonna szenet termel­tek előirányzatukon felül. Az elért eredmé­nyekkel azonban nem elégednek meg. Elhatározták: Sztálin elvtárs születés­napjának tiszteletére évi tervüket de­cember 16-ra befejezik s az év végéig 20.000 tonna szenet termelnek terven felül. Így mutatják meg harcos békeakantukat, ezzel válaszolnak a Tito-banditák újabb gaztetteire. Felajánlásuk valóraváltása érdekében az oroszlányi bányászok lelkesen versenyez­nek. Az F--4-es gép munkahelyén és to­vábbi három előváráson ciklus-grafikon sze­rint termelnek. A meglévő tartalékalkatré­szeket a munkahelyek közelében egy föld­alatti lakatos­kamrában tárolják, hogy az esetleges géphibákat gyorsan kijavíthassák s így csökkentsék a gépek állásidejét. A 10-es front a 25-össel lépett páros­versenyre, a 23-as front bányászai pedig a 21-es front dolgozóival. A brigádok verse­nyében Gáspár János sztahanovista front­mester brigádja jár az élen, 18-án 127 szá­zalékra teljesítette előirányzatát. Az akna dolgozói ezen a napon 101.6 százalékot értek el. Havi tervüknek az első 1s nap­ban esedékes feladatait 102,3 százalékra teljesítették. A dudari bányászok Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére megfogad­ták, hogy 1052. évi operatív tervüket december 21-re teljesítik. Az utóbbi hónapokban mind jobban sike­rü­lt megvalósítaniuk az egyenletes terme­lést: októberben minden harmadtervet túl­teljesítettek, november első harmadát is 100,7 százalékkal zárták. A sztahanovisták elhatározták, hogy a további jó eredmények elérésére,­­a békekongresszus tiszteletére november 23-ig békeőrséget tartanak. Varga Károly sztahanovista frontmester megfo­gadta, hogy a rábízott 11 bányásszal együtt november 22-ig 130 csille szenet termel ter­ven felül. A lelkes csapat beváltotta ígére­tét: csaknem háromszorosát — 380 csille szenet — adták a megígért mennyiségnek. A bánya legnagyobb, legjobb frontfejtése a 14-es. Ennek egyik harmadát Kalincsák István vájár vezeti, aki versenyben áll a híres várpalotai sztahanovista Letki József frontjával. Havi átlagban 130 százaléknál tartanak. Amikor Kalincsák és Letki kö­zött megindult a verseny, a front másik két­harmadának vezetői, Kernusz József és Németh András frontmesterek elhatározták, hogy ők meg Kalincsák Istvánnal verse­nyeznek. Mind a három harmad egyre nagyobb eredményt ér el. Az élenjáró bányászok jó munkájának köszönhető, hogy a Dudari Szénbánya Vál­lalat dolgozói november 18-án, kedden már november 25-i előirányzatukat teljesítették. Lendületes munka folyik a tatabányai XIV-es aknában is­ Az akna főmérnöke, Kálmán György, november elején párosversenyre hívta Korompai Viktort, a X-es akna főmér­nökét. Kálmán György keményen küzd az elsőségért, helytáll a szaváért. Öt előváláson már ciklusos munkaszerve­zés szerint dolgoznak. Számos dolgozó csatla­kozott a Loy-mozgalomhoz. Havi ter­vük teljesítésében m­ár másfélnapi előnyt szereztek. Most azért harcolnak, hogy évi tervüket december 25-re befejezzék Kálmán elvtárs versenytársa, Korompai V­iktor, ezzel szemben nem harcol elégre felajánlásának megvalósításáért. A tatabá­nyai­­Y-e­s akna súlyosan elmaradt tervének teljesítésében. A műszakiak nem biztosít­ják minden esetben a bányászok számára a megfelelő munkahelyeket. A X-es akna ebben a hónapban mindössze egyetlen na­pon teljesítette tervét, s már eddig 1892 tonna szénnel, maradt az országnak adósa. A tatabányai X-es akna esete nem kivé­teles. Több bánya elmarad tervének teljesítésében, adósa az országnak. A ta­tabányai X-es akna például nagy segítsé­get, számos új szállító­berendezést kapott, de ezeket nem használják ki. A Tatabá­nyai Tröszt csak 96,5 százalékra teljesítette a havi terv esedékes részét. A Petőfibánya Vállalat, amely a múltban a legjobbak közé­ tartozott, most komolyan visszaesett. A vállalat vezetői nem gondoskodtak meg­felelő számú szakképzett dolgozó oktatásá­ról a gyöngyösi új bánya frontfejtései számára. Igen sok szénnel adósa az ál­lamnak egyik legfontosabb bányánk, Komló,­­ahol rosszul használják ki a szállító-berendezéseket, szervezetlen a mun­kások elosztása, a szállítás. A trösztök közül a Nógrádi Tröszt ma­radt el legsúlyosabban. A hasú terv esedékes szakaszát csak kfi.9 száza­lékra teljesítették, sőt november 18-án ennél is gyengébb eredményt, mind­össze 80,6 százalékot értek el. Elmaradt a corsors, pS 3l Qzdi T'öszt is A bányák műszaki vezetőinek és dolgo­­zóinak fokozniuk kell erőfeszítéseiket ah­hoz, hogy­ kiegyenlítsék adósságukat! A mű­szaki vezetőknek az egyenletes termelés biztosításával, a szállítás jobb­ megszerve­zésével, a munkaerő helyesebb csoportosítá­sával, a fegyelem határozott megkövetelé­sével kell elősegíteniök a termelés azonnali erüt­lyes emelését. Tovább kell szélesíteni, új lendületet kell adni a mérnökök páros­­verseny-mozgalmának, amely a dudari és a várpalotai bányák főmérnökeinek kezdemé­nyezésére indult meg. Az ipar, az egész népgazdaság­ további gyors fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a széntermelés fo­kozása. A bányák vezetőinek és dolgozói­nak a munkaszervezés megjavításával, a verseny fellendítésével kell telelniök az or­szág hívó szavára, kiségíteniök az egyre növekvő szükségleteket!

Next